Megtartotta soron következő plenáris ülését Kárpátaljai Megyei Tanács. A képviselők közel nyolcvan napirendi pontot és számos indítványt tárgyaltak meg.
A KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, Sari József lett a Kárpátaljai Megyei Tanács új képviselője. Ő váltja a KMKSZ-frakció korábbi tagját, Bíró Erzsébetet, aki 2024. december 19-én mondott le mandátumáról. Sari József március 27-én, a megyei tanács soron következő ülésén hivatalosan is letette képviselői esküjét.
A Kárpátaljai Megyei Tanács 18. plenáris ülésén hivatalosan beiktatták és felvette képviselői mandátumát Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke. Az újonnan beiktatott képviselőnek Roman Szaraj, a megyei tanács elnöke adta át képviselői jelvényét és szavazókártyáját.
Sari József 1950-ben született Visken. A helyi középiskola befejezését követően, 1968 és 1973 között az Ungvári Állami Egyetem magyar szakos hallgatója volt. Felsőoktatási tanulmányai elvégzése után a Batári Általános Iskola magyarnyelv- és irodalomtanáraként dolgozott, később a Viski 2. Sz. Középiskola – jelenleg Viski Kölcsey Ferenc Líceum – elemi osztályában, majd a napközis csoport tanítójaként, később magyar szakos tanárként dolgozott. 1992-től 2011-ig az iskola nevelői igazgatóhelyettese volt.Alapító tagja a KMKSZ-nek. 1990-től a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke. 2013-ban a Felső-Tisza-vidék magyarsága körében folytatott anyanyelvi oktatásért, a szórványmagyarság kulturális és történelmi hagyományainak megőrzése érdekében végzett tevékenységének elismeréseként Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapott.
[type] => post
[excerpt] => A KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, Sari József lett a Kárpátaljai Megyei Tanács új képviselője. Ő váltja a KMKSZ-frakció korábbi tagját, Bíró Erzsébetet, aki 2024. december 19-én mondott le mandátumáról. Sari József márci...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1743111240
[modified] => 1743098349
)
[title] => Sari József lett a megyei tanács új képviselője
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145930&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 145930
[uk] => 145985
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 145931
[image] => Array
(
[id] => 145931
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/foto-37.jpeg
[original_lng] => 276617
[original_w] => 2048
[original_h] => 1365
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/foto-37-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/foto-37-300x200.jpeg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/foto-37-768x512.jpeg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/foto-37-1024x683.jpeg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/foto-37-1536x1024.jpeg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/foto-37.jpeg
[width] => 2048
[height] => 1365
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/foto-37.jpeg
[width] => 2048
[height] => 1365
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1743165825:8
[_thumbnail_id] => 145931
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 1027
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_872eddd29f824dc9218047fd323512f9] =>
[_oembed_time_872eddd29f824dc9218047fd323512f9] => 1743091151
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 31
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Kárpátalja
)
[tags] => Array
(
[0] => 266
[1] => 485
[2] => 168
[3] => 921113
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Kárpátaljai Megyei Tanács
[1] => kinevezés
[2] => KMKSZ
[3] => Sari József
)
)
[2] => Array
(
[id] => 145282
[content] =>
Ma, március 20-án több kárpátaljai magyar szervezet is, köztük a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség nyílt levélben fordult a Legfelső Tanács elnökéhez, R. O. Sztefancsukhoz, valamint a Legfelső Tanács Oktatási, Tudományos és Innovációs Bizottságának elnökéhez, Sz. V. Babakhoz.
Ismeretes, miszerint Ukrajna Legfelső Tanácsának hivatalos weboldalán 2024. október 1-jén regisztrálták a 12 086. számú, „Ukrajna oktatási törvényének módosításáról az ukrán nyelvű oktatási környezet létrehozásának biztosítása érdekében az oktatási intézményekben” című törvényjavaslatot, amelyet 2025. február 11-én felvettek a Legfelső Tanács plenáris ülésének napirendjére, valamint 2025. március 11-én regisztrálták a 13 072. számú, „A törvények módosítása a nyelv használatáról az oktatási folyamatban” című törvényjavaslatot.
A két törvényjavaslathoz mellékelt magyarázó jegyzetek szerint a javaslatok elfogadásának szükségességét az indokolja, hogy jogszabályban kell rögzíteni a „tanítási nyelv” fogalmát és annak meghatározását. Az említett dokumentumok szerzői a következő meghatározást javasolják:
Az ukrán nyelvű oktatási környezet olyan feltételek összessége, amelyek biztosítják az oktatásban részt vevők közötti és más oktatási folyamatban részt vevő személyekkel (pedagógusokkal, szülőkkel, az intézmény egyéb dolgozóival) való kölcsönhatást és szocializációt kizárólag államnyelven, mind az oktatási folyamat során, mind pedig más interakciók során, amelyek az oktatók és a tanulók, valamint az oktatási folyamat egyéb résztvevői között zajlanak az oktatási intézmény épületeiben és területén.
A javasolt normák előírják minden más nyelv, beleértve a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvei használatának tilalmát az oktatási intézményen belül, még a magánbeszélgetések szintjén is. E szabályozás ellentétes az alkotmányos garanciákkal, amelyek biztosítják a nemzeti kisebbségek nyelveinek szabad használatát (Ukrajna Alkotmányának 10. cikkelye).
Az említett észrevételek nem cáfolhatók azokkal a rendelkezésekkel, amelyek lehetővé teszik más nyelvek használatát az államnyelv mellett kizárólag tanítási nyelvekként vagy az oktatási folyamat nyelveiként, beleértve a nemzeti kisebbségek nyelveit, amelyek az Európai Unió hivatalos nyelvei vagy a helyi őslakos népek nyelveit.
Figyelembe véve mindezt úgy gondoljuk, hogy a javasolt rendelkezések elfogadása nem helyénvaló, mivel azok hátrányosan befolyásolnák Ukrajna eurointegrációs törekvéseinek megvalósulását. Ezért azt kérjük, hogy távolítsák el ezeket a javaslatokat a Legfelső Tanács napirendjéről.
Ungvár, 2025. március 20.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) március 1-jén tartotta legújabb választmányi ülését a jánosi Helikon Hotelben. A rendezvényen a szervezet vezetői és meghívott vendégek áttekintették az elmúlt időszak eredményeit, valamint megvitatták a kárpátaljai magyarságot érintő legfontosabb aktuális ügyeket.
Az ülést Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke nyitotta meg, aki köszöntötte a jelenlévőket, majd felkérte Brenzovics Lászlót, hogy tartsa meg beszédét.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke online jelentkezett be az ülésre. Beszédében hangsúlyozta, hogy a politika felelősségvállalást jelent, és a Szövetség továbbra is elkötelezett a kárpátaljai magyarság érdekeinek védelmében. Kiemelte, hogy a szervezet a háborús viszonyok ellenére is működőképes, és a helyi közösségek aktívan részt vesznek az alapszervezeti gyűléseken. Az elnök szerint a legfontosabb kérdés a béke megteremtése, amely azonban a jelenlegi helyzetben nem lesz gyors és egyszerű folyamat. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalások során kiemelt figyelmet kell fordítani a nemzeti kisebbségek jogainak helyreállítására. A KMKSZ célja, hogy visszakapja azokat a jogokat, amelyeket a kárpátaljai magyarság az ukrán függetlenség kezdetén élvezett.
Ehhez kapcsolódva Ferenc Viktória, az Európai Parlament képviselője a kárpátaljai magyarság kitartását és közösségi összetartását dicsérte a háború árnyékában. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi jogokért folytatott küzdelem nem állhat meg, és örömmel nyugtázta, hogy a nehézségek ellenére egyetlen magyar intézményt sem kellett bezárni Kárpátalján. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar kormány végig kitartott a kárpátaljai magyar közösség mellett, és a békefolyamat megindulása bizakodásra ad okot, noha hosszú és nehéz útra kell számítani. Beszélt az európai parlamenti munkájáról is, külön kiemelve, hogy a kisebbségi jogok védelmére és Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának figyelemmel kísérésére helyezi a hangsúlyt.
A tájékozottság fontosságát hangsúlyozta Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai-kommunikációs titkára, aki bemutatta a Szövetség új reklámkampányát, amelynek célja a saját sajtótermékek népszerűsítése. Elmondta, hogy a Kárpátalja hetilap címlapján elhelyezett QR-kód és a TV21 Ungvár által készített oktatófilm segít a közönség elérésében. A TV21 hamarosan teljes egészében az interneten lesz követhető, ezért lényeges, hogy minél többen kövessék az új csatornákat. Felhívta a figyelmet a közösségi oldalak követésének jelentőségére is, hiszen így a friss információk gyorsabban eljutnak az érdeklődőkhöz.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, beszédében a kárpátaljai magyar oktatási intézményhálózat előtt álló kihívásokat és a 2027-től életbe lépő változásokat elemezte. A líceumi rendszer átalakulása miatt 2027-től a gimnáziumok és szakiskolák helyzete is jelentősen módosul. Az új szabályozás értelmében a líceumoknak minimum 60 fős évfolyamokat kell fenntartaniuk, megfelelő infrastrukturális feltételekkel, ami veszélyezteti sok kistérségi intézmény fennmaradását.
A gazdasági lehetőségekről Juhász Edina, a KMKSZ beregszászi fejlesztésösztönző irodájának munkatársa beszélt, hangsúlyozva a közvetlen uniós források kiaknázásának fontosságát. Az iroda segít a pályázók felkészítésében, tanácsadással, partnerek keresésével és szakértői támogatással. Juhász Edina kiemelte: „Nagyon fontos, hogy a kárpátaljai szervezetek is megtanulják kihasználni ezeket a pályázati lehetőségeket, mert amennyiben Ukrajna EU-társulása és csatlakozása megindul, úgy megindulnak majd Ukrajna számára a speciális alapok is.
A közösségi programokat érintő témák között Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke a magyar lovas hagyományok megőrzésének és a gyermekprogramok fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda szerepét az élményalapú oktatásban, amelynek célja a magyar hagyományok megszerettetése a legfiatalabb generációval. Bejelentette, hogy tavasszal itt lovasoktatás indul, amely a hét minden napján elérhető lesz azok számára, akik meg szeretnék tanulni a lovaglás alapjait.
Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára a március 15-i megemlékezések fontosságát és a kulturális programok jelentőségét emelte ki. Elmondta, hogy a Szövetség csendes koszorúzásokat szervez több településen, valamint kulturális eseményekkel tisztelegnek a forradalom hősei előtt. Bátorította a közösség tagjait, hogy csatlakozzanak ezekhez a megemlékezésekhez, hangsúlyozva a múlt megőrzésének közös felelősségét. Továbbá elmondta, hogy a KMKSZ folytatja a rászoruló gyermekek támogatását, és terveik szerint a jövőben több gyermekotthon lakóit látják vendégül a Tiszacsomai Emlékparkban, ahol népi játékokkal és múzeumi tárlatvezetéssel gazdagítják élményeiket.
Sin József, a KMKSZ alelnöke arról tájékoztatott, hogy az alapszervezeti közgyűlések eddig rendben és zavartalanul zajlottak, de hangsúlyozta a helyi közösségek meghatározó szereplőinek bevonását a gyűlésekbe. Aláhúzta a fiatalok aktivizálásának szükségességét is, hiszen az öt évvel ezelőtti választások óta egy új generáció vált szavazókorúvá, akiket meg kell szólítani és be kell vonni a közéletbe. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnában a közeljövőben több szintű választásokra is sor kerülhet, ezért fontos a magyar közösség mozgósítása.
A beszámolók egyhangú elfogadása után a választmány jóváhagyta a 2025-ös megyei közgyűlés időpontját, helyszínét és kvótáját. Brenzovics László zárómondataiban hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet továbbra is súlyos, azonban a közösségnek meg kell őriznie a reményt a békés jövőre.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetője levéllel fordult Volodimir Zelenszkij ukrán államfőhöz és Denisz Smihalhoz, Ukrajna miniszterelnökéhez. A hivatalos levélben Brenzovics László köszönetét fejezte ki a kisebbségek jogainak védelmével kapcsolatos erőfeszítésekért, azonban kihangsúlyozta, hogy az előrelépés nem mentes kihívásoktól, s a kárpátaljai magyarság továbbra is kéri korábbi jogainak helyreállítását – számolt be a Kárpátalja hetilap.
Kiemelte, hogy a magyar közösség és a kormány közötti párbeszéd a legutóbbi években jelentős események sorozatával gazdagodott. 2024 augusztusában Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij találkozott a kárpátaljai magyarok képviselőivel, és egyéb kormányzati intézkedések is történtek a kisebbségek jogainak védelme érdekében. A nemrégiben megrendezett kisebbségi fórum – A közös haza védelmében: a magyar nemzeti kisebbség (közösség) Ukrajna védelmében és fejlesztésében –, amelyen a magyar közösség tagjai és kormányzati szereplők egyaránt részt vettek, az együttműködés és a közös célok elérésére irányult. A közösség képviselői lehetőséget kaptak arra, hogy kifejezzék javaslataikat nemzeti és kulturális jogaik helyreállításáról.
Az események legfontosabb momentumai a nemzeti kisebbségek jogainak helyreállításáról folytatott konzultációk voltak. A kisebbségi szervezetek vezetői kiemelték, hogy a magyar közösség jogainak védelme nemcsak politikai, hanem kulturális kötelesség is, és örömmel fogadták, hogy számos javaslatukat figyelembe vették. Azonban a valódi előrelépéshez szükséges konkrét jogszabályi változtatások még nem következtek be.
A legutóbbi jelentős jogszabályi módosítás, amely a kisebbségek jogait érintette, 2023 decemberében került elfogadásra, és ez a törvény a nemzeti kisebbségek jogainak figyelembevételét hangsúlyozza. Ennek ellenére „nem születtek új jogszabályok, és nem történt meg a szükséges jogszabálytervezetek regisztrálása az ukrán parlamentben” – olvashatjuk a levélben.
Az egyik legfontosabb szempont a magyar nyelvű oktatás biztosítása. A kormány által benyújtott törvényjavaslatok, mint a 12 086-os és 12 364-es számú, a magyar nyelvű oktatás korlátozását célozzák, és ezzel ellentétes hatásokat eredményezhetnek a kisebbségi nyelvek jogainak terén. „Az ilyen jogszabályok elfogadása tovább szűkítheti a nemzeti kisebbségek nyelvi jogait” – hangsúlyozta az ország vezetőinek írt kérelmében Brenzovics László.
Szeretnénk biztosítani Önöket, hogy mi, a kisebbségi szervezetek képviselői és az ukrajnai magyar kisebbség többsége elkötelezett országunk európai irányvonala iránt. Meggyőződésünk, hogy ennek megvalósítása csak akkor lehetséges, ha biztosítjuk Ukrajna nemzeti kisebbségeinek jogait az európai normák és az EU tagállamaiban alkalmazott legjobb gyakorlatok szerint
– tette hozzá.
A kérelemhez csatolták a szervezet javaslatait a nemzetközi szervezetek ajánlásainak teljes körű végrehajtása és a nemzeti kisebbségek jogai helyreállításának elősegítése érdekében, illetve kérték a második világháború idején és a szovjet katonai közigazgatás által a Kárpátalján élő magyarok és németek ellen elkövetett repressziók elismerését és elítélését is. Az utóbbi kérdéseket célzó törvényjavaslatokat bár a parlament elé terjesztették, de nem tárgyalták azokat tovább.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az ukrajnai háború és a kárpátaljai magyarság helyzetét értékelte, kiemelve a közösség megmaradását és Magyarország folyamatos támogatását. A beszélgetés során szóba került a két ország közötti viszony, a háború kimenetele, valamint a jövőbeli lehetőségek és kihívások is.
– Nemsokára elérkezünk az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulójához.
– Sajnos igen, de tudjuk azt, hogy ez a háború 10 évvel ezelőtt kezdődött, akkor is sokan haltak meg a fegyveres konfliktusban, köztük számos kárpátaljai magyar is. 3 éve a nyílt orosz támadással a konfliktus eszkalálódott. Szörnyű időket élünk továbbra is, és a kárpátaljai magyarság helyzete továbbra is kritikus maradt, hiszen a háborúnak nincs vége, sőt egyre inkább eszkalálódik, egyre több az áldozatok száma. Az országban nem csökkent a feszültség sem: a légiriadók, a hadkiegészítő parancsnokság „tevékenysége”, a határzár a férfiak számára, a szociális helyzet folyamatos rosszabbodása, az áramkimaradások mind-mind rendkívül módon sújtják a kárpátaljai magyarságot éppúgy, mint az ország valamennyi polgárát; annyi eltéréssel, hogy Kárpátalját továbbra is elkerülik a rakétatámadások. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a kárpátaljai magyarság közössége megmaradt és nem tört meg. Ezt mutatja az is, hogy valamennyi magyar iskolában továbbra is folyik az oktatás, működik a főiskola, működnek a sajtótermékek, az egyházak és a karitatív szervek is teszik a dolgukat. Továbbá a különböző szintű képviselők, polgármesterek is elvégzik a feladataikat, tehát a kárpátaljai magyarság egy olyan közösség, amely él és élni is akar.
– Donald Trump beiktatása után létrejöhet-e a béke, vagy legalább közelebb hozhatja a tűzszünetet?
– Közelebb hozhatja a békét, ami egy rendkívül fontos esemény a világpolitikában. 2024-ben a világ lakosságának a fele választott. A legfontosabb választás az Egyesült Államokban zajlott, mely választás egyik lényeges kérdése a háború és a béke volt, és ebben Trump egyértelműen a béke mellett tette le a voksát. A leendő amerikai elnök elmondta azt, hogy ő békét akar, illetve azt is kijelentette, hogy olyan elnök szeretne lenni, akinek elnöksége alatt béke van, és nem indulnak újabb háborúk. Azt is elmondta, hogy 24 óra alatt békét teremt, ami mindenképpen nagy pozitívum, hiszen a világ legerősebb hatalmának a vezetője kijelentette, hogy a béke érdekében fog dolgozni.
Azonban tudjuk, hogy ez nem lesz könnyű, hisz a háború oldalán még nagyon sokan állnak a világon, és furcsa módon a legtöbben pont Európában. Donald Trump kormányának nem lesz könnyű dolga, de a lépéseket szerintem a béke irányába fogja mozgatni. Eddig a „béke táborát” csak a római pápa és Orbán Viktor magyar miniszterelnök képviselték. Természetesen voltak még olyan béketeremtő kezdeményezések, amelyekben közreműködött Kína, India, vagy Brazília is próbálkozott a béke megteremtésén, de mindenképpen döntő tényező, hogy az amerikai elnök a béke pártján áll és fel is fog lépni mellette. Ennek köszönhetően a békére való lehetőség, a remény mindenképp erősödött az elmúlt időszakban.
– Magyarország és Ukrajna között nem a legkiegyensúlyozottabb a viszony. Milyen változás következhet be a két ország kapcsolatában a jövőben?
– A kérdés bonyolult. Azt hiszem, hogy Ukrajnában Petro Porosenko vezetése alatt rendkívül intenzív magyarellenes kampány folyt, amely Magyarország, a magyar kormányzás és a kárpátaljai magyarság ellen is irányult. Ez a nem túl baráti viszony az utóbbi időben néha enyhült, azonban az alapvető dolgok nem változtak, mert az ukrán propaganda továbbra is működik. Bármi történik Magyarországon, azt félremagyarázzák, megpróbálják kihasználni, és durva bírálatokká változtatják azokat. Ami pozitívum történik, azt pedig elhallgatják. Elhallgatták a humanitárius segélyprogramot, elhallgatták azt, hogy Magyarország adja Ukrajna számára a legnagyobb mennyiségű áramot, gázt és még rengeteg mindent. Ezekről természetesen nincs szó, de bármi történik, a legapróbb dolog, azt az ukrán sajtó felfújja, és így próbálja manipulálni a közvéleményt. Másrészt pedig a jelenlegi ukrán és a magyar kormányzat között a háború megítélésében nagyon nagy különbségek vannak. Magyarország szerint azonnali békére lenne szükség, vagy legalábbis fegyverszünetre. Ukrajnának ez az érdeke, mert már akkora méreteket öltött a pusztítás, legyen szó emberéletekről vagy a tönkretett infrastruktúráról. Ezt a jelenlegi Zelenszkij-kormányzat nem ismeri el, valamint ők a háború folytatását hangsúlyozzák. Ez egy alapvető ellentét Ukrajna és Magyarország között, amit az ukrán elnök és a magyar miniszterelnök találkozója sem tudott megoldani. A két ország közötti felhős viszony ellenére Magyarország megszavazta Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak a megkezdését, valamint az oroszellenes szankciókat is. Mindezek ellenére a két ország közötti helyzet nem sokat javult, de reményteli lehet, hogy az ukrán közvélemény változni látszik, hiszen látjuk azt, hogy egyre többen támogatják a mihamarabbi békekötést.
– Milyen tényezők befolyásolhatják a kárpátaljai magyarság fennmaradását, különösen a háborús helyzetben?
– A kárpátaljai magyarság helyzetét nem lehet elvonatkoztatni az ukrajnai helyzettől. Ha megfigyeljük a lakosság számának a csökkenését, akkor a kárpátaljai magyarság esetében nem látunk más folyamatokat, mint Ukrajna esetében. Tehát amikor azt mondjuk, hogy Ukrajna lakossága is közel a felére csökkent az elmúlt időszakban, akkor hasonló dolgok mehettek végbe a kárpátaljai magyarság vonatkozásában is. Igaz, kissé más helyzetben van a kárpátaljai magyarság, mert az ország nyugati határ melletti sávjában él, illetve van anyaországa, amelyek miatt kicsit más körülmények adottak számunkra. Véleményem szerint ugyanazok a folyamatok fognak folytatódni, mint egész Ukrajna vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy minél tovább tart a háború, a kárpátaljai magyarság helyzete annál kevésbé lesz könnyű. Természetesen az sem mindegy, hogy hogyan fog véget érni ez a háború, továbbá a békekötést követően milyen folyamatok indulnak el az ország területén. Nagy a pusztítás, nem lesz könnyű talpra állni. Amennyiben a következő évben befejeződik a háború, akkor a megmaradásunk esélyei növekednek, azonban minél tovább tart, annál rosszabb lesz az egész ország és benne minden állampolgár helyzete is.
– Hogyan befolyásolhatja a kárpátaljai jövőt a jelenleg megyénkben menedéket kereső több mint 100 ezer menekült?
– A háborús időszakok mindig is változást hoztak Kárpátalja lakosságának összetételében. Csehszlovákia idején 40–50 ezer cseh, a Szovjetunió alatt pedig 45 ezer orosz költözött a térségbe, főként a városokba. Miroszlav Bileckij kárpátaljai kormányzó szerint jelenleg a háború miatt Kárpátaljáról körülbelül 300 ezer ember távozott, míg ugyanennyien érkeztek, de ez a szám változó. A jövőt leginkább a háború befejezése és annak módja határozza meg. A béke után várhatóan sok ideiglenesen áttelepült ember visszatérhet szülőföldjére, de az is kérdéses, hogy a távozott kárpátaljaiak közül hányan jönnek vissza.
– Milyen mértékben támogathatja a magyar kormány Kárpátalját, figyelembe véve, hogy nemcsak politikailag, hanem a sikeres nemzetpolitikának köszönhetően folyamatosan érkeznek különböző szociális és egyéb támogatások is a térségbe?
– Ukrajna gazdaságának helyreállítása nem lesz egyszerű, mivel a költségvetésének felét a Nyugat biztosítja, és a béke után is szüksége lesz külső támogatásra. Az EU-nak, Európának és a nagyhatalmaknak kellene finanszírozniuk a gazdasági és infrastruktúra-fejlesztést, mivel a háború óriási károkat okozott. A kárpátaljai magyarság számára Magyarország 2014 óta folyamatos támogatást nyújt, és ez a rendszer továbbra is működik. Orbán Viktor és más magyar politikai vezetők is megerősítették, hogy a kárpátaljai magyarság támogatása folytatódni fog.
– Mik a KMKSZ tervei a jövőben?
– Folytatni szeretnénk a munkát. Háborús környezetben a legfontosabb feladat a túlélés, de a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség sikeresen működik, és a nehézségek ellenére el tudja végezni a kárpátaljai magyarság megbízásait. Képviseljük közösségünket a megyében, önkormányzatokban és nemzetközi szinten is. Működtetjük azokat az alapítványokat, amelyek eljuttatják az anyaországi támogatásokat a kárpátaljai magyarsághoz. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány több tízezer embernek nyújtott segítséget, az Egán Ede-alapítvány pedig támogatást biztosított a gazdálkodók számára. Jogsegélyszolgálatot működtetünk, és segítettük a súlyos betegeket is. Ez az év is megmutatta, hogy a KMKSZ egy aktív és működőképes szervezet, amely képes ellátni feladatait.
– Mit üzen a kárpátaljai magyarságnak?
– Reménykedjünk, és tegyünk meg a családjaink, kisebb közösségeink és a kárpátaljai magyarság érdekében mindent, amit lehet és amit kell.
Dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke levélben fordult Pintér Sándorhoz, Magyarország belügyminiszteréhez, a kárpátaljai magyarságot nagy számban érintő, számunkra jelentős mértékű kellemetlenséget és hátrányt okozó, a határátkelőkön kialakult helyzet megoldásának ügyében.
A kárpátaljai magyar vezető a következőkről tájékoztatta a magyar belügyminisztert: „Számos honfitársunk jelezte, hogy a karácsonyi ünnepek előtt állandósult az az áldatlan állapot, amely többórás várakozásra kényszeríti a Kárpátaljáról Magyarországra vagy éppen visszafelé utazókat. A személygépkocsival közlekedők 6‒8 órás várakozásra kényszerülnek, a gyalogosok számára szintén 2‒4 órába telik a határon való átjutás. Szeretnénk jelezni, hogy a kárpátaljai magyarok túlnyomó többsége nem szórakozásból utazik Magyarországra, hanem mert családi kapcsolatai, tanulmányai, egészségügyi állapota vagy az Ukrajnában kialakult lehetetlen háborús helyzet kényszeríti erre” – emelte ki Brenzovics László levelében, kérve Pintér Sándor belügyminiszter urat, hogy a magyar nemzet egységének megerősítése, a jogfosztott és háborús helyzetben lévő kárpátaljai magyarok léthelyzetének enyhítése céljából segítse elő a határok átjárhatóságának javítását az ünnepi időszak alatt.
Az Ukrajna Kárpátalja megyéjében élő magyar nemzeti kisebbség képviselőiként megdöbbenéssel olvastuk a parlament hivatalos honlapján az Ukrajna oktatási törvényéhez készült 12 086. számú módosító javaslatot, melynek célja ukrán nyelvi környezet teremtése az oktatási intézményekben (https://itd.rada.gov.ua/billinfo/Bills/Card/44959). Nyilatkozatot fogadtunk el a tervezett módosítás kapcsán, s levélben fordultunk az illetékesekhez, miszerint mi, Ukrajnában élő magyarok nagyra értékeljük azokat a törvényi módosításokat, amelyeket a közelmúltban fogadott el Ukrajna Legfelső Tanácsa, és amelyek részben visszaállították a nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok anyanyelvű oktatásra vonatkozó jogait. A 12 086. számú törvénytervezet azonban ismét szűkíti a nemzeti kisebbség nyelvének használatára vonatkozó jogokat és lehetőségeket.
A tervezet elfogadása esetén a kisebbségek nyelve kizárólag az órákon lesz használható: az órákon kívül azonban kizárólag az államnyelvet lehet használni. A törvény tervezete még a magánérintkezésben is megtiltaná a nemzeti kisebbségek nyelvének, köztük a magyarnak a használatát, hiszen még azt is megszabja, hogy a szünetekben, a tanári szobákban és az oktatási intézmények udvarán az órák után is az államnyelvet, az ukránt kell használni.
A törvény elfogadása nemcsak szűkítené a nemzeti kisebbségek jogait nyelvük használatára, hanem ellentétes az alapvető emberi jogokkal is. Mivel Ukrajna európai integrációjának egyik lényeges feltétele a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása, ez a tervezet veszélyezteti országunk csatlakozási folyamatát az Európai Unióhoz.
November 9-én a makkosjánosi Helikon Hotelben tartotta meg soron következő választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Az ülésen a delegáltak beszámolókat hallgattak meg az elmúlt időszak munkájáról, majd több fontos kérdésben döntés született.
A rendezvény kezdetén a megjelentettek egy perc néma csenddel emlékeztek a nemrégiben elhunyt Potápi Árpád János államtitkárra.
Elsőként Brenzovics László, a KMKSZ elnöke tartott beszámolót. Beszédében kiemelte: „Hamarosan meg fogunk emlékezni a kárpátaljai magyarságot érintő tragikus esemény, a magyar és német kisebbség elhurcolásának 80. évfordulójáról. Évekkel később, 1989–1991 között újabb sorsfordulóhoz érkeztünk, és úgy tűnt, számos kérdést lehet rendezni, s végre Európa, a világ menete megfelelő kerékvágásba kerül. Mára kiderült, hogy ez nem történt meg. […] Nem sikerült megtartani Európában a békét sem. Olyan folyamatok indultak el, amelyek mára az orosz–ukrán háborúba sodorták a világot.”
Az elnöki beszámolót követően Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő köszöntötte a választmányi tagokat. Beszámolt arról, hogy legutóbbi, szeptemberi kárpátaljai látogatását követően milyen találkozókon vett részt és milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarság ügyét nagyító alá helyezze. Emellett szólt Várhelyi Olivér korábbi szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztos jelenleg is zajló biztosjelölti meghallgatásairól.
A köszöntő gondolatokat követően Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, megyei képviselő tartott beszámolót vidékünk jelenlegi oktatási helyzetéről. A számokkal és adatokkal demonstrált előadásból megismerhették a résztvevők többek között a háborút megelőző és az idei tanév diáklétszámának összehasonlítását. Emellett mint a megyei oktatási bizottság elnöke kitért az aktuális törvények és rendelkezések kérdésére. Majd ismertette a Rákóczi-főiskola és intézményeinek munkáját, szakterületenkénti fontosságát. Végül javaslatokat és terveket vázolt fel vidékünk magyar nyelvű oktatási helyzete kapcsán.
Gulácsy Géza, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány elnöke összefoglalta az elmúlt évi tevékenységük eredményeit. Mint mondta, a magyar kormány támogatásával különböző szociális, gazdaságfejlesztési és oktatási programokat valósított meg az alapítvány. Számszerűen ismertette a megvalósult támogatásokat és azok mértékét. Kiemelte, hogy ezeknek a támogatásoknak egy része adó formájában a helyi önkormányzatokhoz került, ezzel is segítve a kistérségek működését. Végül beszámolt a még nem folyósított pályázatok várható érkezéséről.
Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója beszámolt a már megvalósult vetőmagprogramról. Az igazgató elmondta, hogy hány pályázat részesült pozitív elbírálásban s milyen mértékben, majd vázolta következő évre vonatkozó terveket.
Mester András, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára számolt be a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont programjairól, működéséről, a tervekről és az aktuális kihívásokról, részletezve a már igénybe vehető lehetőségeket s a januárban kezdődő programokat.
A beszámolók egyöntetű elfogadását követően a választmány megszavazta a 2025-re tervezett alapszervezeti és középszintű szervezeti közgyűlések idejét, valamint a megyei közgyűlés időpontját, helyszínét és kvótáját.
Ezután Molnár László kulturális titkár tájékoztatott a még ebben az évben megvalósuló eseményekről, majd ismertette a 2025-re tervezett programokat, azok várható időpontjait.
Végül Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai-kommunikációs titkár ismertette a kisebbségekre vonatkozó szakértői véleményt. Majd Sin József, a KMKSZ alelnöke osztotta meg gondolatait a következő év alapszervezeti közgyűléseire vonatkozóan.
A rendezvény Brenzovics László zárszavával és jókívánságaival zárult.
Az eseményt követően a sajtónak adott nyilatkozatában Gulácsy Géza alelnök kifejtette: „A KMKSZ Választmánya, mint ahogy eddig ezt mindig is tette, összefoglalta azokat az eredményeket és problémákat, amelyekkel jelen pillanatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, illetve a kárpátaljai magyarság szembesül. Látjuk, hogy vannak bizonyos területek, ahol sikerül eredményeket felmutatnunk annak ellenére is, hogy a háborús helyzetben ez nagyon nehéz. Valamint azt is láthatták itt, hogy számos olyan probléma van, amely még megoldásra vár, és amiben még nagyon komoly erőfeszítéseket kell tennünk nekünk mint szervezetnek is, hogy a kárpátaljai magyarok javára tudjunk valamilyen eredményeket »kicsiholni« ebből a helyzetből. A legfontosabb kérdések, amelyeket áttekintettünk, egyrészt a támogatási rendszereknek a működése a jótékonysági alapítványokon keresztül, illetve másrészt az oktatás helyzete, amiről azt mondhatjuk, hogy az egyik legfontosabb kérdése a kárpátaljai magyarságnak. Láttuk, hogy annak ellenére, hogy nagyon nehéz a helyzet, nagyon sok ember elment, megpróbáljuk úgy szervezni az oktatási rendszert, hogy fennmaradhasson és továbbra is a magyar gyermekek épülését szolgálhassa.”
Sin József alelnök aláhúzta: „A KMKSZ ma megtartotta a nagyválasztmányi ülését, ahol a tagok 90 százaléka megjelent. Maga ez a mutató is azt jelzi, hogy az emberek, a KMKSZ tagsága és vezetői is bíznak a jövőben, bíznak abban a munkában és azokban a feladatokban, amelyek előttünk állnak. Nagyon sok, számunkra fontos kérdést tárgyaltunk, amelyek megélhetésünket, ittmaradásunkat biztosítják. Ezeket megtárgyaltuk, a tagság mindegyikben döntést hozott és megfelelő elfogadó határozatot. Úgy gondolom, hogy az alapszervezeti közgyűlésekre készülve elmondhatom, hogy a felkészülés jól sikerült, most már a megvalósításra kell törekedni. Arról se feledkezzünk el, hogy hamarosan itt van advent, és az advent idejére megfelelő előadásokkal és egyéb programokkal várjuk a tagságunkat és a települések lakosait.”
Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a KMPSZ elnöke, megyei képviselő összefoglalta az oktatás legnagyobb kihívásait. Mint mondta: „Az első legnagyobb kihívás a háború, mert amennyiben még tovább fog tartani, egyre több szülő dönt úgy, hogy átköltözik. A másik az, hogy sikerül-e visszaállítani azokat a jogokat, amelyek biztosítva voltak még a 2017-es oktatási törvény előtt.”
Ferenc Viktória szeptember 7-én, európai parlamenti képviselőként első alkalommal látogatott Kárpátaljára. Részt vett a Kárpátaljai Magyar Iskolák Központi Tanévnyitó Ünnepségén Salánkon, majd Beregszászban, a Rákóczi-főiskola Győr termében találkozott megyénk magyar szervezeteinek, egyházainak vezetőivel, valamint a magyar polgármesterekkel. A találkozót, amelyet prof. dr. Csernicskó István, a főiskola rektora moderált, oktatási kérdések, az önkormányzatok helyzete és környezetvédelmi problémák megvitatása jellemezte.
Európai uniós képviselőnk a találkozót követően a sajtónak elmondta: „A Fidesz‒KDNP nemzeti listájának jóvoltából, a KMKSZ támogatásával kárpátaljai képviselőként kerültem be az Európai Parlamentbe, ezért számomra alapvető fontosságú, hogy közvetlen kapcsolatot ápoljak a kárpátaljai magyarság legitim képviselőivel, hogy megismerjem azokat a problémákat, amelyek az ő számukra fontos és megoldandó prioritást jelentő problémák. A mai rendezvény is azért jött lére, hogy találkozzak az általam már ismert és kevésbé ismert vezetőkkel, hogy megtudjam tőlük első kézből azokat a fontos információkat, igényeket, amelyek őket foglalkoztatják. Szó volt az oktatásról, a környezetvédelemről, amely számomra szintén egy fontos prioritás az Európai Parlamentben. Bízom abban, hogy ezekkel az információkkal – amelyek kincset érnek – visszatérve Brüsszelbe, tudok segíteni a kárpátaljai magyarság valós problémáin. Azt gondolom, hogy az Európai Parlament egy nagyszerű hely arra, hogy felhívjuk a figyelmet bizonyos kérdésekre, például a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, igényeire, elvárásaira. A következő öt évben minden bizonnyal napirendre fog kerülni Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamata, itt nagyon fontosnak tartom, hogy a koppenhágai kritériumoknak megfelelően, Ukrajna is csak azzal a feltételrendszerrel közelítsen az EU-hoz, amelynek értelmében a nemzeti kisebbségek lehetőségeit szabályozó törvénykezést rendezi a demokratikus elveknek megfelelően – hangsúlyozta az európai parlamenti képviselőnk, aki ígéretet tett arra, hogy az állandó kapcsolattartás mellett gyakran hazalátogat majd Kárpátaljára.
A találkozón jelen volt Sin József is, a KMKSZ alelnöke, aki a találkozót értékelve elmondta: „Úgy érzem, nagyon hasznos volt a mai találkozó, a több mint két tucat résztvevő közül mindenki elmondta az elképzeléseit, javaslatait, meglátásait, hogy hogyan látna együttműködési lehetőséget az Európai Parlament képviselőjével. Ferenc Viktória hosszasan, több lapon át jegyezte a felvetett problémákat, kérdéseket, bízok abban, hogy a munkájában majd ezt fel tudja használni. Feladat van bőven és örömmel fogadtuk, hogy a képviselő asszony jelezte, beszáll a kárpátaljai magyarság érdekében folytatott harcba” – fogalmazott a KMKSZ alelnöke.
