A kormány nem fog engedni a brüsszeli nyomásnak a kárpátaljai magyarok ügyében, és határozottan ragaszkodni fog ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia a 2015 óta elvett nemzetiségi jogokat – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén kiemelte, hogy továbbra is zajlanak különböző szintű tárgyalások az ukrán vezetéssel a kárpátaljai magyarok helyzetéről, a 2015 előtti kisebbségi jogok helyreállításáról.
„Ebből semmilyen módon nem kívánunk és nem is fogunk engedni. Óriási brüsszeli nyomás van rajtunk. Minden egyes külügyi tanácsülésen és minden egyes Európai Tanács-ülésen Brüsszel, az intézmények, az Európai Bizottság és számos tagállam kormánya próbálja elérni azt, hogy feladjuk ragaszkodásunkat a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogainak helyreállításához” – jelentette ki.
„Jelenleg Brüsszelben és az európai uniós tagországok döntő többségében úgy vélekednek, hogy nem helyes, hogy Magyarország kiáll a Kárpát-medencei és azon belül a kárpátaljai magyarok jogainak visszaadása mellett” – fűzte hozzá. „Mi azonban ezen nyomásgyakorlás dacára határozottan ragaszkodunk ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia mindazokat a nemzetiségi jogokat, amelyeket 2015 óta elvettek a kárpátaljai magyar nemzeti közösségtől” – folytatta.
Szijjártó Péter érintette a határon túli közösségekkel a kapcsolattartás fizikai előfeltételeit is, főként a határok átjárhatóságát. „Az illegális migrációval szembeni kormányzati álláspont továbbra is változatlan, azt semmilyen körülmények között nem engedjük, viszont a határt szabályosan átlépő emberek számára a lehető legtöbb és legzökkenőmentesebb lehetőséget kívánjuk biztosítani” – jegyezte meg. Majd kiemelte, hogy 2010 óta 47 új határátkelési lehetőséget adtak át, a legutóbb áprilisban a magyar–ukrán határon, ahogyan azt is fontos eredménynek nevezte, hogy Ungvár és Budapest között létrejött a közvetlen vasúti összeköttetés nemrég.
„Azon vagyunk, hogy a határon túli magyarok számára a jövőben is minden támogatást biztosítsunk. Folyamatosan egyeztetünk a határon túli magyar nemzeti közösségeket képviselő szervezetekkel, és ahogyan az eddig is volt, sem a kereket, sem a meleg vizet újra feltalálni nem akarjuk, hanem a határon túli magyar szervezetek által megfogalmazott kérések mentén nyújtunk segítséget” – összegzett Szijjártó Péter.
[type] => post [excerpt] => A kormány nem fog engedni a brüsszeli nyomásnak a kárpátaljai magyarok ügyében, és határozottan ragaszkodni fog ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia a 2015 óta elvett nemzetiségi jogokat – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügym... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1762257960 [modified] => 1762218551 ) [title] => Szijjártó Péter: a kormány nem fog engedni a brüsszeli nyomásnak a kárpátaljai magyarok ügyében [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=167638&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 167638 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 167639 [image] => Array ( [id] => 167639 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto.jpg [original_lng] => 74663 [original_w] => 1347 [original_h] => 758 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/11/szijjarto.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1762211352:12 [_thumbnail_id] => 167639 [_edit_last] => 12 [views_count] => 781 [_algolia_sync] => 494566986002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 154 [1] => 2744 [2] => 29117 [3] => 426 [4] => 63 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => kárpátaljai magyarok [2] => kisebbség védelem [3] => Szijjártó Péter [4] => Ukrajna ) ) [1] => Array ( [id] => 153167 [content] =>
Az, hogy az Európai Unió Bírósága végleg elutasította a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés ügyében benyújtott fellebbezést, bizonyítja, hogy az EU továbbra sem kíván foglalkozni a kisebbségvédelem kérdésével – jelentette ki Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője csütörtökön.
Az MTI-hez eljuttatott közleményében a politikus arról tájékoztatott, hogy az Európai Unió Bírósága végleg elutasította a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés ügyében benyújtott fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését, amely szerint a brüsszeli testület nem kíván jogalkotási javaslatokat benyújtani a kezdeményezés alapján.
Kijelentette: az uniós bíróság végleges döntésével az Európai Bizottság oldalára állt. A brüsszeli végrehajtó testület 2021-ben döntött úgy, hogy az EU-ban élő 50 millió nemzeti kisebbséghez tartozó ember és egymillió aláíró sürgetésére sem indít uniós jogalkotást a kisebbségek támogatása és védelme érdekében – hívta fel a figyelmet.
A Minority SafePack célja az volt, hogy védelmet és támogatást biztosítson Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek – emlékeztetett.
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöki pozícióját is betöltő Vincze Loránt, mint a kezdeményezés koordinátora kijelentette: az Európai Unió elmulasztott igazságosabb és egyenlőbb társadalmat biztosítani minden polgára számára. A döntés éles ellentétben áll az uniós bíróság korábbi, a kezdeményezést támogató döntéseivel – emlékeztetett.
Elmondta, az EU részéről érkező jelek egyértelműek voltak: továbbra sem kívánnak foglalkozni a kisebbségvédelem kérdésével, amely egyes tagállamok számára érzékeny téma.
Ezt a szándékot – mint kiemelte – már a háromtagú bírói testület kinevezése is egyértelművé tette: ennek elnöke és egyik tagja is olyan országok állampolgára, amelyek a leghatározottabban ellenzik a kisebbségek ügyének európai rendezését – írja az MTI.
„Nem véletlen, hogy a nemzeti kisebbségekhez és nyelvi csoportokhoz tartozó emberek folyamatosan úgy érzik, hogy kimaradnak az EU sokszínűségre, egyenlőségre és igazságosságra irányuló intézkedéseiből, beleértve a jogállamiságot is” – fogalmazott.
A FUEN elnöke kijelentette: az őshonos kisebbségek érdekében folytatott munkát nem fogják feladni.
„Noha célunkat nem sikerült elérnünk, nem adjuk fel. A Minority SafePack kezdeményezéssel sikerült európai szintű szolidaritást teremtenünk. Felhívtuk a figyelmet az őshonos kisebbségekre. A több mint egymillió aláírással, az Európai Parlament, a Bundestag, az Országgyűlés, a holland parlament és számos régió döntésével társadalmi és politikai támogatást szereztünk az ügynek, és sikerült a kisebbségek védelmét az EU napirendjére tűzni. Ezekre az eredményekre építve folytatjuk a küzdelmet az uniós kisebbségvédelemért” – fogalmazott.
Vincze Loránt végezetül közölte: az ősz folyamán a FUEN és partnerei kiáltványt fogadnak el az őshonos kisebbségek jövőjéről, amely jövőképet és közös cselekvési tervet vázol fel minden európai kisebbségi szervezet számára.
A kezdeményezés az EU-hoz, az Európa Tanácshoz, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) és az ENSZ-hez fordul, hogy védjék és támogassák a kisebbségi kultúrákat és nyelveket, valamint biztosítsák jogaik védelmét – tette hozzá.
Az Európa Tanács által elfogadott Kisebbségvédelmi Keretegyezményt és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját be kell építeni az uniós jogrendbe – szögezte le Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője, az Európai Unió és az Európa Tanács (ET) közötti együttműködésről szóló, az MTI-hez kedden eljutatott jelentésében.
Vincze Loránt, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén bemutatott jelentésében kiemelte, a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács által kidolgozott és nyomon követett kisebbségvédelmi jogi eszközök jelenleg is a világ legátfogóbb, jogilag kötelező erejű eszközei.
Noha az EU az uniós csatlakozási feltételek között fontos elemként tartja számon a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény végrehajtását, ez nem elégséges – közölte. Az Európai Uniónak a jogállamiság és az alapvető jogok EU-n belüli nyomon követésének részévé kell tennie a kisebbségek védelmét, ami azt jelenti, hogy nem csak a csatlakozás előtt, de az után is követni kell az abban foglaltak betartását – hangsúlyozta.
„Szükség van az Európai Unió és az Európa Tanács közötti szorosabb együttműködésre. Fontos, hogy a kisebbségek kultúrájának és nyelvének védelme közös érték legyen” – fogalmazott.
A szöveg részleteit ismertetve Vincze Loránt közölte: a jelentés elfogadásával az EP ismételten arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy csatlakozzon a Kisebbségi Keretegyezményhez és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájához, valamint szorosabb jogi kapcsolatokat szorgalmaz az EU és az ET között a kisebbségi jogok területén.
Aláhúzta: erősíti az EU hitelességét a csatlakozási folyamat során, ha a jogállamiság és az alapvető jogok unión belüli nyomon követésének részévé teszi a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény normáit.
A javaslat továbbá kéri a két intézmény között megszilárdult stratégiai partnerség formalizálását, a 2007-es együttműködési egyezmény felülvizsgálatát és parlamentközi küldöttség létrehozását az EP és az ET parlamenti közgyűlése között – tájékozatott az EP-képviselő.
Az EU és az ET együttműködéséről szóló jelentést az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottsága (AFCO) február végén tartott ülésén ellenszavazat nélkül fogadta el. Az EP plenárisa kedden szavaz a jelentésről.
Az elfogadott szöveg hangsúlyozza az együttműködés jelentőségét a kisebbségi kultúrák előmozdításában és védelmében. Kiemeli a regionális és kisebbségi nyelvek használata biztosításának fontosságát a magán- és közéletben egyaránt, illetve e nyelvek továbbadási lehetőségének szavatolását, a különböző szintű oktatásukat, beleértve annak elmélyítését is.
Hangsúlyozza továbbá, hogy az Európa Tanács fontos partner az EU bővítési folyamatában, mivel az EU-val együttműködve támogatja a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokat a csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtásában. Az érintett országokat segíti a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét szavatoló intézmények stabilitására vonatkozó kritériumok teljesítésében, és nyomon követi az e területeken elért eredményeket.
A bővítés terén az EU és az Európa Tanács között folytatott együttműködést még jobban meg kell erősíteni, hogy formálisabbá, strukturáltabbá és szisztematikusabbá váljon – szögezi le az elfogadott dokumentum.
Trócsányi László, a Fidesz EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: úgy az Európai Uniónak, mint az Európa Tanácsnak fontos szerepe van Európában.
Azonban – mint írta – sajnálatos, hogy az unió szerepvállalása az őshonos nemzeti kisebbségek védelme terén nem értékelhető. Szavai szerint ezt az Európai Bizottságnak a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozók védelmének javítását, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítését célzó Minority Safepack nevű európai polgári kezdeményezésre adott „cinikus válasza” is bizonyítja. Holott – emelte ki – az alapítószerződések a nemzeti kisebbségek védelmét az unió feladatává is teszik.
„Fontosnak tartjuk, hogy az Európai Unió bebizonyítsa, a szerződések rendelkezéseit nem szelektív módon, kénye-kedve szerint értelmezi, hanem védelmezője tud lenni a nemzeti kisebbségek jogainak” – fogalmazott.
Trócsányi László sajnálatosnak nevezte, hogy az elfogadott szöveg felszólítja az Európai Unió Tanácsát a nemi alapú erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló isztambuli egyezmény jóváhagyására, melyhez még több tagállam nem csatlakozott.
„Nem helyes, hogy az unió ilyen módon próbál nyomást gyakorolni a tagállamokra, az egyezmény ratifikációjáról való döntés ugyanis nemzeti hatáskörbe tartozik, így a jelentés ebben a formában nem támogatható” – tette hozzá a fideszes politikus.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Az ENSZ-nek biztosítania kell a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzését, és ezt fontos lenne alapvető emberi jogként elismerni nemzetközi szinten is – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ-közgyűlés keretében a Kisebbségi Jogok Nyilatkozatáról szóló ülésen leszögezte, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak védelme a magyar külpolitika egyik központi eleme, amiért a kormány nemzetközi szinten is kiáll. Kiemelte, hogy ez nem is meglepő, minthogy történelmi okokból kifolyólag a magyarok egyharmada az ország határain kívül rekedt.
Aláhúzta: ezen a területen a kölcsönösség elvének kellene érvényesülnie, teljes mértékben tiszteletben kell tartani a magyar közösségek jogait mindenhol, mint ahogy Magyarország is így tesz az országban élő nemzeti kisebbségek esetében.
A hazánkkal szomszédos országok mindegyikében élnek magyarok, s bizonyos esetekben vannak kihívások a jogaik érvényesülését illetően, márpedig ennek kapcsán a kormány továbbra is határozottan fel fog szólalni a nemzetközi szervezetekben – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter felszólalásában hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek e téren bizonyos alapelveket szem előtt kell tartania. Szavai szerint ilyen, hogy a nemzeti közösségek jogainak biztosítása nem nemzeti, hanem nemzetközi kérdés, a kisebbségekhez tartozók identitásának megőrzését is garantálni kell, ehhez pedig az egyéni és a kollektív jogokat is tiszteletben kell tartani.
Emellett fontos tisztában lenni azzal is, hogy a nemzeti identitás nem feltétlenül egyezik minden esetben az állampolgársággal, az érintetteket pedig mindenhol az adott társadalom szerves részének kell tekinteni – sorolta.
Majd ezért annak megfontolására szólította fel a világszervezetet, hogy ismerje el alapvető emberi jogként a nemzeti közösségekhez tartozók identitásának megőrzését, amit így mindegyik tagállamnak biztosítania kellene.
A miniszter végezetül rámutatott, hogy napjainkban a keresztény a legüldözöttebb vallás a világon, és Magyarország felelősséget érez ezen közösségek iránt, ezért indította el a Hungary Helps programot, amelynek keretében már mintegy félmillió embernek nyújtottak támogatást világszerte.
„Biztosítani kell, hogy vallási, nemzeti hovatartozás alapján ne érjen üldöztetés senkit” – fogalmazott.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Az ENSZ-nek biztosítania kell a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzését, és ezt fontos lenne alapvető emberi jogként elismerni nemzetközi szinten is – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1663836180 [modified] => 1663818223 ) [title] => Szijjártó Péter: Az ENSZ-nek biztosítania kell a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzését [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=58085&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 58085 [uk] => 58124 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 58088 [image] => Array ( [id] => 58088 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/szijjarto-peter.png [original_lng] => 351213 [original_w] => 802 [original_h] => 534 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/szijjarto-peter-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/szijjarto-peter-300x200.png [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/szijjarto-peter-768x511.png [width] => 768 [height] => 511 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/szijjarto-peter.png [width] => 802 [height] => 534 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/szijjarto-peter.png [width] => 802 [height] => 534 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/szijjarto-peter.png [width] => 802 [height] => 534 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/szijjarto-peter.png [width] => 802 [height] => 534 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1663844563:2 [_oembed_9824611f82f756c6bb2b48ef40243f00] => [_oembed_time_9824611f82f756c6bb2b48ef40243f00] => 1663807309 [_thumbnail_id] => 58088 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 2 [views_count] => 3349 [translation_required_done] => 1 [_oembed_488932cce9dc182fd64c98ddd82dfb4d] =>
I had a productive phone call with Minister of Foreign Affairs of 🇭🇺 Péter Szijjártó. As a follow-up to the conversation between 🇺🇦 President @ZelenskyyUa and Prime Minister of 🇭🇺 @PM_ViktorOrban, we are working to organize a meeting between the two leaders in the near future.
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
Bulgária és Észak-Macedónia hosszas vitákat követően megállapodott Szkopje uniós csatlakozási tárgyalásai megkezdésének ütemtervéről.
Teodora Gencsovszka bolgár külügyminiszter vasárnap egy erről szóló jegyzőkönyvet írt alá észak-macedón hivatali partnerével, Bujar Osmanival Szófiában. Az egyezség részét képezi az Európai Unió tárgyalási alapjának, amelynek keretében a még nyitott bilaterális kérdéseket rendeznék.
Bulgária és Észak-Macedónia kapcsolatát évek óta etnikai és kulturális konfliktusok nehezítik. Szófia 2020 óta azon feltételekhez kötötte a vétó visszavonását, hogy Észak-Macedónia elismerje a macedón nyelv bolgár eredetét, valamint alkotmányos kisebbségnek nyilvánítsa a területén élő bolgárokat, és vessen véget a Bulgária elleni „gyűlöletbeszédnek”.
A vasárnap aláírt jegyzőkönyv sajtóértesülések szerint egyebek mellett kiindulási pontokat és határidőket rögzít a vitás kérdések rendezéséhez. Úgy tudni, tankönyvek és emlékművek feliratainak módosítására, illetve a bolgár kisebbség észak-macedón alkotmányban történő elismerésére is tartalmaz javaslatokat. A dokumentum szövegét kedden hozzák nyilvánosságra.
Друг пізнається у скруті. Неважливо, якого розміру твоя країна чи обсяг ВВП, важливо, яке в тебе серце. Багато народів сьогодні виявляють більше мужності, ніж половина G20. Як Північна Македонія, підставивши ?? плече у вигляді танків і літаків. Ми ніколи цього не забудемо.
Millî Savunma Bakanı Hulusi Akar, ülkemize resmî bir ziyaret gerçekleştiren Finlandiya Savunma Bakanı Antti Kaikkonen ile heyetler arası görüşmelere başkanlık etti. Görüşme sonrası her iki Bakan ortak basın toplantısı düzenledi.https://t.co/C12kox8xB8#MSB#HulusiAkarpic.twitter.com/sFdWienDOB
Great news from the Ukrainian Congress of Judges. 8 new members of the High Council of Justice have just been appointed. Key judicial governing bodies can thus restart work. Looking forward to the reformed HCJ showcasing rule of law and integrity in practice.
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
Oroszország teljes nemzetközi elszigetelését, a civilek ellen elkövetett atrocitások felelőseinek megbüntetését és Ukrajna hatékonyabb támogatását kérte a demokratikus világ vezetőitől hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a román parlament előtt mondott beszédében.
Élőben közvetített felszólalása elején az ukrán államfő a román törvényhozóknak is bemutatta a Kijev melletti Bucsa városában, az orosz csapatok kivonulása után készített videofelvételeket, amelyeken utcán heverő civil holttestek, hátrakötött kezű, lelőtt emberek látszanak. Azt mondta, hogy a település több mint háromszáz egyszerű lakosát kínozták meg és végeztek ki az orosz csapatok, egyeseket csak azért, mert ukrán nemzeti színű jelképeket találtak náluk.
Zelenszkij Nicolae Ceausescu romániai diktatúrájához hasonlította, és népirtással vádolta az orosz rezsimet, amely szerinte Moldovát is meg fogja támadni, ha nem sikerül megállítani. Rámutatott: a szabadságát 1989-ben véráldozattal kivívó román néphez hasonlóan most az ukránok is hazájuk és Európa szabadságáért harcolnak. Úgy vélekedett: az orosz terjeszkedés nem fog megelégedni Ukrajnával, a háború kimenetelén múlik egész Közép-Európa és a Fekete-tenger térségének sorsa.
Volodimir Zelenszkij szerint az eddigi szankciók nem elégségesek, ahhoz, hogy Oroszország is békét akarjon kötni Ukrajnával és egész Európával, el kell zárni előle minden pénzcsapot, le kell zárni a kikötőket az orosz hajók előtt, és le kell állítani az Oroszországgal folytatott kereskedelmet. A demokratikus világ politikusaitól azt kérte: minden lehetséges módon támogassák Ukrajnát, a fegyverszállításokat is beleértve, mert szerinte ebben a háborúban dől el, hogy a szabadság vagy a zsarnokság kerekedik felül.
Az ukrán elnök köszönetet mondott a románoknak, amiért befogadták és támogatják a háború elől menekülő ukránokat, és kifejezte meggyőződését, hogy Románia az újjáépítésben is segíteni fog. Ukrajna azt kéri partnereitől, hogy segítsék egy-egy Oroszország által lerombolt ukrajnai régió vagy város helyreállítását.
Zelenszkij azt ígérte: a kisebbségek jogairól is tárgyalni fog Bukaresttel, amint a helyzet lehetővé teszi, annak érdekében, hogy az Ukrajnában élő román, illetve a Romániában élő ukrán közösség megkaphasson „minden lehetséges védelmet”.
Az ukrán elnök a bukaresti parlament vezetőinek felkérésére intézett beszédet a román törvényhozókhoz. A kétkamarás parlament házelnökei – Florin Citu szenátusi és Marcel Ciolacu képviselőházi elnök – felszólalásukban elismeréssel beszéltek a megszállók ellen küzdő ukrán nép hősiességéről, elítélték a civilek elleni atrocitásokat, a bucsai vérengzés elkövetőinek bíróság elé állítását sürgették, és az orosz csapatok azonnali kivonását követelték Ukrajna egész területéről.
Nicolae Ciuca román miniszterelnök azt ígérte: Románia mindent megtesz azért, hogy a területére menekült ukrán állampolgárok számára megfelelő életkörülményeket biztosítson, és az Ukrajnába irányuló nemzetközi segélyszállítmányok célba jutását is segíti.
?Na conferência de imprensa após a reunião com Volodymyr Zelensky, António Costa disponibilizou o apoio técnico de Portugal na adesão da Ucrânia à UE mas lembra que pode ser processo moroso. https://t.co/H3H7QIkldY
Today Prime Minister @BorisJohnson presented President @ZelenskyyUa with the Sir Winston Churchill Leadership Award for incredible courage, defiance and dignity in the face of Putin’s barbaric invasion.
Продовжив дружній діалог з Президентом ?? @RTErdogan. Подякував за непохитну позицію з підтримки територіальної цілісності й суверенітету України. Відзначив особливу роль Туреччини в зерновій ініціативі та її продовженні. Високо оцінили ??-?? взаємодію у безпековій сфері.
Discussed sustainable defense cooperation with ?? Prime Minister @MinPres. Glad to hear that support for Ukraine next year will only increase. We also discussed the implementation of my peace formula and the transition of ?? to energy-saving technologies.
Grateful to PM @JustinTrudeau for additional package of military aid. Canada and Canadian people demonstrate that the free world stands strong with us, as we are protecting our country and shared values. Thank you, Canada, for ongoing support till our victory.
Thanks to Ukrainian bravery, we are de facto pushing the Russian navy out to the eastern part of the Black Sea. Russia can no longer use our sea to expand its aggression to other parts of the world, as it did in the past with Syria. Russia contributed to the humanitarian… pic.twitter.com/fMXe9bDtJT
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 31, 2023
Az ukrajnai nyelvi jogokról volt szó az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának csütörtöki ülésén Strasbourgban.
Az ülésen Brenzovics László, a KMKSZ elnöke arról beszélt, hogy a szövetség delegációja rendkívül feszült időpontban érkezett Strasbourgba, hiszen a napokban a tetőfokára hágott a háborús feszültség Ukrajna és Oroszország között. Hozzátette viszont, hogy Ukrajnában a béke helyreállítása aligha elképzelhető a jelenlegi nyelvpolitika megváltoztatása nélkül.
“A kárpátaljai magyarok lojálisak az ukrán államhoz, ennek ellenére továbbra is szűkülnek a nyelvi jogaik.” – erről beszélt Bocskor Andrea, fideszes európai parlamenti képviselő Strasbourgban, az ukrajnai kisebbségi jogokról szóló árnyékjelentés bemutatásán.
A KMKSZ által – szakértők bevonásával – készített dokumentum azt elemzi, hogy Ukrajna az elmúlt években miként mondta fel sorban a kisebbségekért vállalt korábbi kötelezettségeit. Ilyen a 2017-es ukrán tanügyi jogszabály, és az azt követő nyelvtörvény is, melyek az ukránon kívül ellehetetlenítik az egyéb nyelvek használatát. Az ülésen elhangzott, hogy a kárpátaljai magyarok nem kérnek különleges jogokat Ukrajnától, mindössze az eddig elért eredményeiket szeretnék megőrizni.
A görög külügyminisztérium közölte, hogy két görög nemzetiségű helyi lakos meghalt, két másik pedig súlyosan megsebesült, amikor ukrán katonák tüzet nyitottak rájuk szombat éjjel egy kocsmában a Donbász megyei Granitne településen – adta hírül hétfőn az rbc.ua hírportál a görög külügy sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a görög külügyminisztérium közleményében azt írta: „mélyen elszomorított bennünket két határon túli görög váratlan halála és két másik súlyos megsebesülése a kelet-ukrajnai ütközővonal közelében fekvő Granitne faluban.”
Athén szerint a gyilkosságokért az ukrán fegyveres erők három katonája a felelős, akik „jelentéktelen okból” kötöttek bele a görög nemzetiségűekbe.
A külügyminisztériumban közölték, hogy Nikos Dendias görög külügyminiszter telefon-megbeszélést kért ukrán kollégájától, Dmitro Kulebától, hogy felszólítsa az ukrajnai görög nemzeti közösség megvédése.
Mint hírportálunk ukrán sajtóhírek alapján szombaton beszámolt róla, lövöldözés tört ki italozók között szombat éjjel az Egyesített Erők Műveleti övezetében található Donyeck megyei Granitne település kocsmájában, az incidens következtében két személy a helyszínen életét vesztette, kettőt lőtt sebekkel szállítottak kórházba.
[type] => post [excerpt] => A görög külügyminisztérium közölte, hogy két görög nemzetiségű helyi lakos meghalt, két másik pedig súlyosan megsebesült, amikor ukrán katonák tüzet nyitottak rájuk szombat éjjel egy kocsmában a Donbász megyei Granitne településen. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1644853920 [modified] => 1644853479 ) [title] => A görög kisebbség megvédését követeli Kijevtől Görögország, miután ukrán katonák lelőttek két helyi görögöt Donbászon [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=40899&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 40899 [uk] => 40905 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 40900 [image] => Array ( [id] => 40900 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/gorogorszag-parlament.jpg [original_lng] => 144928 [original_w] => 1440 [original_h] => 810 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/gorogorszag-parlament-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/gorogorszag-parlament-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/gorogorszag-parlament-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/gorogorszag-parlament-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/gorogorszag-parlament.jpg [width] => 1440 [height] => 810 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/gorogorszag-parlament.jpg [width] => 1440 [height] => 810 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/gorogorszag-parlament.jpg [width] => 1440 [height] => 810 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1644846773:2 [_thumbnail_id] => 40900 [_edit_last] => 5 [views_count] => 7237 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_f6a3c430c5cc04c10e1b47ffc911d9d4] =>
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Admiral Sir Tony Radakin told the BBC's Sunday Morning programme that morale in the Russian forces was low and that the Kremlin had lost more troops in a week than the UK did in 20 years in Afghanistan. pic.twitter.com/cqNM8j6Hlp
— Chootchy Face ????????? (@chootchyface) March 6, 2022
In our today’s call, @MelanieJoly and I discussed ways to expedite Canada’s security assistance for Ukraine and the upcoming NATO summit in Vilnius. I am grateful to Canada for standing with Ukraine.
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Románia és Ukrajna egyaránt az orosz befolyás miatt aggódik, Románia biztonságpolitikai megfontolásból nem lép fel határozottan az ukrajnai román kisebbség jogfosztása ellen – nyilatkozta a Krónika erdélyi magyar napilapnak Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.
Az elemzőt a Krónika azzal kapcsolatban kérdezte, hogy a Libertatea.ro portál a múlt héten riportot közölt az ukrajnai románok jogfosztásáról. A riportban megszólaló ukrajnai román vezetők valószínűsítették, hogy a következő tanévtől életbe lépő ukrán oktatási törvény felgyorsítja a félmilliósra becsült ukrajnai román közösség asszimilációját. A riportban megszólaló ukrajnai románok sérelmezték Bukarest passzivitását.
A riport szerzője az ukrajnai románok körében gyakran emlegetett példaként hozta fel azt a módot, ahogyan Magyarország lép fel a kárpátaljai magyar közösség identitásának védelmében. Azt is megemlítette azonban, hogy a román külügyminisztérium 2017-ben a kisebbségi oktatást ellehetetlenítő kijevi törvény elfogadása után állásfoglalásban kérte, hogy az ukrán hatóságok biztosítsák a román nemzetiségűek anyanyelvi oktatáshoz való jogát. Tavaly pedig a külügyminisztérium az ukrajnai román kisebbség képviselőivel egyeztetett egy kidolgozás alatt álló román-ukrán oktatási együttműködési megállapodás szövegéről.
A Krónikának nyilatkozó Barabás T. János elmondta: bár Ukrajnának az 1991-es függetlenedése óta feszültségekkel terhes a viszonya Romániával, a román-ukrán kapcsolatok a 2014-es krími orosz intervenció után javultak, és jelenleg a biztonságpolitikai együttműködés határozza meg a két ország kapcsolatát.
„Bukarest mintha beletörődött volna az ukrajnai román közösség eltűnésébe. Eszerint fontosabb a +regionális biztonsági vezető hatalom+ státus amerikai segítséggel való elérése, és ezáltal a Moldovai Köztársaság bekebelezése” – fogalmazott a Románia-szakértő. Szerinte a két ország közötti problémák eltussolása azzal magyarázható, hogy Bukarest és Kijev is az orosz befolyás miatt aggódik.
„A kétoldalú kapcsolatok ki nem tárgyalt problémái és a mindkét oldalon fellelhető merev nacionalista hozzáállás miatt nem várható előrelépés az ukrán-román kapcsolatokban, de a biztonságpolitika miatt visszarendeződés sem valószínű” – összegzett Barabás T. János.
