Nem engedünk semmiféle félrebeszélésnek, ha a kárpátaljai magyarok jogairól van szó: Ukrajnának maradéktalanul rendeznie kell a magyar kisebbség jogainak védelmét – jelentette ki Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A fideszes EP-képviselő arról tájékoztatott, hogy Marta Kos bővítésért felelős biztossal folytattak eszmecserét az Európai Parlament külügyi és költségvetési bizottságainak képviselői az Ukrajna helyreállítási, újjáépítési és korszerűsítési erőfeszítéseit segítő úgynevezett Ukrajna-eszközről.
„Ukrajna újjáépítéséről, modernizációjáról beszélünk, miközben még tart a rombolás. Nagy a kockázat: mert amit ma felépítenek, holnap már talán romokban hever. Emberek halnak meg. Katonák, civilek, köztük nők és gyerekek olyan testi és lelki szörnyűségeket élnek át, amelyek életre szóló, generációkon átívelő traumákat okoznak”
– fogalmazott.
A fideszes politikus hangsúlyozta: az egész társadalmat érintő probléma megoldásában az első és legfontosabb lépésnek a béke megteremtésének kell lennie. Elengedhetetlennek nevezte, hogy az Ukrajna számára küldött uniós támogatásokat „a sok nehézséget megélt nép” valós szükségleteinek biztosítására használják fel.
Marta Kos az uniós bizottság részéről konkrét programot nem nevezett meg, amely a háborút átélt lakosság mentális egészségét érintené – jegyezte meg.
A nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak tiszteletben tartását illetően Ferenc Viktória meglepőnek nevezte az uniós biztos azon kijelentését, miszerint Ukrajnát dicséret illeti, amiért hajlandó volt figyelembe venni azokat a kéréseket, amelyeket Magyarország a mintegy 150 ezres kárpátaljai magyar közösség jogainak tiszteletben tartását illetően megfogalmazott.
A kisebbségi jogok helyreállítása nem történt meg – hívta fel a figyelmet. Ukrajnának a magyar kisebbség jogainak védelmét maradéktalanul rendeznie kell – tette hozzá a fideszes EP-képviselő.
A Magyar Leventével folytatott találkozón Viktor Mikita tájékoztatta magyar kollégáját az ukrajnai magyarok kárpátaljai támogatására irányuló intézkedésekről. Az elmúlt három évben sikerült blokkolni Oroszország számos próbálkozását, hogy etnikai feszültséget keltsen Ukrajna és Magyarország között, amelynek középpontjában, az ellenség tervei szerint, a többnemzetiségű Kárpátalja állt volna. Ez a munka folytatódik megszakítás nélkül.
Kárpátalján a helyi lakosság mintegy 80%-a úgy véli, hogy nincs semmiféle feszültség az ukránok és magyarok között a régióban. Ez 17%-kal több, mint a háború kezdetén ismert adatok.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy államunk ezen a területen végzett munkája hatékony, kölcsönös támogatás, megértés és bizalom alakult ki a régióban. Nagy erőfeszítéseket tettünk ennek érdekében, és az elért eredmény világos jelet küld Magyarországnak és az európai közösségnek, hogy Ukrajna a háború ellenére teljesíti az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalások során vállalt kötelezettségeit. Ugyanakkor továbbra is megteremtjük a feltételeket a kárpátaljai magyarok visszatérésére Ukrajnába. Jelenleg a régió területén egy nagy ipari klaszter alakult ki, amely lehetőséget ad mindenkinek, aki visszatér, hogy szakmájában munkát találjon és teljes életet élhessen otthon, családja és szerettei mellett
– olvashatjuk Viktor Mikita, Ukrajna Elnöki Hivatalának helyettes vezetőjének közösségi oldalán.
Olha Sztefanisina miniszterelnök-helyettes megígérte, hogy Ukrajna maradéktalanul teljesíti Magyarország 11 nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos követelményét az Európai Unióhoz való csatlakozása során. Sztefanisina ezt az Ukrajna uniós csatlakozásáról tartott első kormányközi konferencián jelentette ki.
Ukrajna maradéktalanul teljesíti Magyarország nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kéréseit, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz.
„Mostantól őszintén elkötelezettek vagyunk amellett, hogy megoldjuk és ennek alapján maradéktalanul megvalósítsuk a magyar részről kiemeltként felvetett, a nemzeti kisebbségek jogai védelmének erősítését célzó 11 kérdést, és folytatjuk a kétoldalú egyeztetéseket a magyar féllel” – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Megjegyezte, hogy Ukrajna kész további lépéseket tenni a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében, amelyről „párbeszéd útján és a Magyarországgal kötött megállapodások alapján, jóhiszeműen, a bizalom, a kölcsönös megértés valamint tisztelet elősegítéseként állapodott meg”.
A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna visszaadja a magyar kisebbségének mindazokat a jogait, amelyek 2015 előtt megvoltak: a magyar nyelv szabad használatát az oktatásban, a kultúrában és közéletben, valamint a politikai képviseletet a régiós és országos szinten.
Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásai az Európai Unióhoz a napokban kezdődtek el.
Magyarország garanciákat kapott a kárpátaljai magyarok jogaival kapcsolatban – közölte a Fidesz európai parlamenti képviselője. Bocskor Andrea szerint így elhárult az akadály az elől, hogy Ukrajna elkezdje az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat.
Mint mondta: Ukrajna elfogadta annak a 11 pontnak a végrehajtását is, ami elsősorban az anyanyelvhasználatra és az anyanyelvi oktatásban fennálló problémák megoldására vonatkozik, és vállalja, hogy az alkotmánynak megfelelően fogja kezelni a kisebbségi jogokat.
„Magyarország mindvégig kitartott emellett az álláspont mellett, hogy a kisebbségi jogoknak szigorúan be kell kerülni a csatlakozási tárgyalási keretbe, és ez az alapvető feltétele annak, hogy Ukrajna előreléphessen, és ezért amennyiben Ukrajna nem teljesít, ezért bármikor meg tudjuk állítani ezt a folyamatot” – fogalmazott a politikus.
Az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába minden magyar feltétel belekerült – közölte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter péntek este a Facebook közösségi oldalon.
Az elmúlt napokban, hetekben óriási vita zajlott Brüsszelben arról, hogy milyen feltételek mellett induljanak meg a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával – emlékeztetett a miniszter.
„Mi mindvégig azt az álláspontot képviseltük, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása az előfeltétele kell, hogy legyen bármifajta továbblépésnek. Néhány tagország hallani sem akart erről a feltételről, mi viszont világossá tettük, hogy ragaszkodunk a kisebbségek azon jogainak helyreállításához, melyek a nemzeti identitás megőrzéséhez, az anyanyelv használatához és az anyanyelven való tanuláshoz fűződnek” – emelte ki.
Éles viták után péntek este megállapodás született Brüsszelben: az Ukrajnával folytatandó tárgyalások keretdokumentumába minden magyar feltétel belekerült.
„Most már tehát brüsszeli papírunk is van arról, hogy Ukrajnának vissza kell adni a kárpátaljai magyaroktól az elmúlt évek során elvett jogokat” – szögezte le Szijjártó Péter.
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
Pénteken ismételten telefonon konzultált Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével, áttekintették a kisebbségi jogok helyreállításával foglalkozó munkacsoport eddigi tevékenységének eredményeit.
Szijjártó Péter a konzultációról Facebook-oldalán beszámolva azt írta, megállapították, hogy az elmúlt hetek megfeszített munkájával sikerült némi haladást elérni, de még sok munka van hátra.
Ezért megállapodtak abban – tette hozzá a miniszter –, hogy a munkacsoport következő ülését a jövő hét második felében tartják.
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden újra telefonon egyeztetett Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével – számolt be a közösségi oldalán róla maga a magyar tárcavezető. A megbeszélés keretében áttekintették a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogainak helyzetét.
Szijjártó Péter azt írta, az ungvári találkozójukon elhatározott közös munka folyamatban van, az akkor létrehozott közös munkacsoport újabb online tárgyalására csütörtökön kerül sor, amelyen reményei szerint előrehaladást tudnak elérni.
My Website
Beszámolt arról is: áttekintették az ukrán–magyar határon zajló infrastrukturális fejlesztéseket. „Megállapítottuk, hogy azok jó ütemben haladnak ugyan, de határozottan szükséges a felgyorsításuk a rendkívül hosszú várakozási idők miatt kialakult méltatlan helyzetek felszámolása érdekében” – tette hozzá.
Szijjártó Péter közösségi oldalán az is olvasható: szerdán megbeszélést folytat Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel a NATO külügyminiszteri tanácsülés keretében.
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
Telefonon tárgyaltunk Mélanie Joly kanadai külügyminiszterrel, aki azon nagyon kevesek közé tartozik a transzatlanti kollégák közül, aki érti a kárpátaljai magyarok sorsát és nehézségeit, egyúttal érzékenységet és érdeklődést mutat iránta. Ezt mindig is nagyra becsültem – írta a törökországi Antalyában tartózkodó Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán péntek délután.
My Website
Mélanie Joly „gratulált Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációjához, én pedig tájékoztattam arról, hogy Svédországgal közösen sikerült fontos lépéseket tenni annak érdekében, hogy újraépítsük a bizalmat a két ország között. A megkötött biztonsági megállapodásunk hozzájárul ahhoz, hogy a magyar légvédelem erős legyen és részt tudjunk venni NATO-missziókban, így az országhatáron kívül is segítve szövetségeseinket” – írta Szijjártó Péter.
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
Volodimir Zelenszkij legutóbb a választási kampány idején látogatott el Kárpátaljára. Akkor a beregszászi kórházat látogatta meg, viszont egyáltalán nem találkozott a helyi magyarság képviselőivel.
Ehhez képest a mostani látogatás egy jelentős változást jelent. Ez egy pozitív dolog – mondta a Mandinernek Babják Zoltán, Beregszász polgármestere, aki úgy érzi, mindenképpen hasznos volt az ukrán elnök mostani látogatása, mert annak ellenére, hogy háború dúl az országban, Zelenszkij foglalkozott a kisebbségi ügyekkel, amelyeket beárnyékol az oktatási törvény.
Az Európai Unióba vezető út Kárpátalján vezet, ezért a térség infrastrukturális fejlesztése, valamint a kisebbségi jogok helyzete is kiemelten fontos kérdést fog jelenteni az uniós csatlakozási folyamat során. Az uniós tagság fényesebb jövőt jelentene Kárpátaljának és a beregszásziaknak is egyaránt – tette hozzá a polgármester.
A kétnapos, brüsszeli NATO-külügyminiszteri értekezlet csúcspontja volt, amikor 31. tagállamként kedden hivatalosan is csatlakozott Finnország az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO). Helsinki ígéretet tett a felvételét támogató Magyarországnak, hogy foglalkozik a kárpátaljai magyar kisebbség jogaival.
Novák Katalin magyar köztársasági elnök nyilatkozatában jelezte: az Országgyűlésben kemény vita folyik Svédország NATO-tagságával kapcsolatban azután, hogy magas rangú svéd illetékesek korábban elfogadhatatlan kijelentéseket tettek Magyarországról.
A finn külügyminiszter megköszönte NATO-csatlakozásuk magyar támogatását, és biztosította magyar kollégáját afelől, hogy Helsinki az európai fórumokon komolyan foglalkozik az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogainak helyzetével – erről Szijjártó Péter beszélt a NATO kétnapos brüsszeli tanácskozásának zárásaként. A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország a szövetségen belül ahhoz a kisebbséghez tartozik, ahol teljesítik a védelmi kiadások elvárt szintjét.
Finnország NATO-csatlakozásának megünneplésen túl a fő szerepet leginkább a pénz játszotta a találkozón. Bár a 2014-ben a wales-i NATO-csúcson megállapodtak a tagországok, hogy egy évtizeden belül a bruttó hazai termékük legalább 2 százalékát védelemre fordítják, ezt nem mindenki tartotta be.
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
Who among world political leaders can make a speech in so perfect #Ukrainian? May be just a few. Here is the today's video of the Speaker of the Parliament of #Finland Jussi Halla-aho addressing the #Ukraine's Parliament in Ukrainian on the 90th anniversary of the Russian crime -… pic.twitter.com/eKM4bTfthG
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1