Kárpátalján megfigyelő látogatáson tartózkodtak az Európa Tanács, az Európai Bizottság Szomszédsági Ügyek és Bővítési Tárgyalások Igazgatósága, az Ukrajna Állami Etnopolitikai és Lelkiismereti Szolgálat képviselői, valamint parlamenti képviselők.
Céljuk, hogy felmérjék a nemzeti kisebbségek helyzetét, igényeit, a nemzeti közösségek nyelvén való minőségi oktatáshoz való hozzáférést.
A delegációval való találkozás során a különböző kárpátaljai nemzeti kisebbségek képviselőivel közösen vitatták meg az aktuális kérdéseket.
Meg kell jegyezni, hogy a nemzetközi kapcsolatok terén a helyzet a régióban stabil és ellenőrzött. A kárpátaljai nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak és érdekeinek biztosítása érdekében folyamatos párbeszédet folytatunk a közösségi vezetőkkel, a közéleti és karitatív szervezetek képviselőivel – közölte a megyei tanács.
A delegáció számos találkozót tart Kárpátalja különböző pontjain, meglátogatja a nemzeti kisebbségek oktatási intézményeit, illetve a romák kompakt lakóhelyeit.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Október 30.-án, Ungváron rendezték meg a „Made in Ukraine” elnevezésű gazdasági platformot, amelyen részt vett Volodimir Zelenszkij elnök is. Az államfő egy panelbeszélgetés keretében találkozott a megyében dolgozó helyi és a keleti megyékből áttelepült vállalkozások képviselőivel. Ezt követően Volodimir Zelenszkij ellátogatott a Megyei Idegsebészeti és Neurológiai Központba, ahol a harcok során megsérült katonákat kezelik. A látogatás során az elnök kitüntetéseket is átadott a katonáknak. Kárpátaljai munkalátogatása során az elnök, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció aulájában találkozott a megyei tanács képviselőivel és a kistérségek vezetőivel. A nemrégiben a helyi önkormányzatok számára bemutatott Győzelmi Terv kapcsán világossá vált, hogy számos feladat a régiók és a szomszédos országok közötti együttműködéstől, valamint a szövetségesek támogatásától függ. A biztonsági garanciákról szóló nyilatkozatot – amely kétoldalú biztosítékokat jelent – eddig 31 ország támogatta, közülük a legtöbben már aláírták a vonatkozó dokumentumot- fogalmazott Zelenszkij. Az államfő elmondása szerint ezek nem csupán kijelentések, hanem konkrét pontok, amelyek garantálják Ukrajna támogatását. Ez magában foglalja a fegyvereket, a pénzügyi segítséget, valamint az energiával és humanitárius ügyekkel kapcsolatos támogatást. Összességében olyan dolgokat, amelyekre reálisan számíthatunk. Így, amikor Petei Judit, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, a KMKSZ frakcióvezetője a biztonsági garanciákkal kapcsolatosan kérdezte, amelyeket Ukrajna a szomszédos országoktól kaphat, Volodimir Zelenszkij világos választ adott. Lépésről lépésre felsorolta a szükséges pontokat, amelyek többsége éppen a szomszédos országokkal folytatott eredményes párbeszéd révén valósítható meg.
Az államfő megbeszélést folytatott a kárpátaljai kistérségek vezetőivel és az üzleti élet képviselőivel.
Volodimir Zelenszkij elnök az izlandi csúcstalálkozó után visszatért Ukrajnába, és ellátogatott Kárpátaljára. Az államfő ezt videóüzenetben jelentette be október 30-án, szerdán este.
„Ma már visszatértem Ukrajnába, sok találkozóm van ma itt Kárpátalján. Számos regionális kérdés van, ami az egész országunk számára fontos. Együttműködés a helyi közösségekkel, munka a helyi vállalkozókkal. Néhány év alatt sikerült Kárpátaljából egy olyan megyét faragni, amely stabiltásunk, az egész ország stabilitásának egyik pillére” – mondta az elnök.
Az államfő megbeszéléseket folytatott a megye kistérségeinek vezetőivel és az üzleti élet képviselőivel.
„Látjuk, miként nő a termelés itt, hogy vannak kilátások és egyben vannak kérdések, problémák. Segítünk a megoldásokban, az biztos” – szögezte le Zelenszkij.
Az Ukrajna és Magyarország közötti közlekedési kapcsolatok fejlesztése mindkét ország számára előnyös.
Viktor Mikita, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője ezt az Ukrinformnak adott interjújában közölte.
„Annak érdekében, hogy az ukrán–magyar határon a fuvarozók minden igényét kielégítsük, új, nagy teherellenőrző pont építése szükséges – mindkét irányban négy sávos. Jelenleg folynak a tárgyalások a magyar kollégákkal” – mondta.
Mikita megjegyezte, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztése mindkét ország számára fontos. Szerinte jelenleg az a fő feladat, hogy közelebb hozzuk egymáshoz az országokat, és „megakadályozzuk, hogy Oroszország, az ellenség, megosszon bennünket”.
„Magyarország számára fontos, hogy az Ukrajnából érkező áruk tranzitországa legyen. Különösen fontos, hogy az M3-as autópályát megterheljék a megfelelő autókkal, amelyek adót fizetnek. Ez gazdaságilag előnyös Magyarország számára. Ha gazdaságilag összekötjük kapcsolatainkat Magyarországgal, akkor számára előnyös lesz Ukrajna támogatása, hogy gazdaságilag is fejlessze önmagát” – mondta.
Hozzátette, hogy Kárpátalján jelenleg is nagyvállalkozások épülnek, amelyek a késztermékek exportjának jelentős részét biztosítják. Szerinte a régió ipari parkjai működésének fejlesztési stratégiája szerint ennek az exporthányadnak pontosan a Magyarországgal kötött ellenőrző pontokon keresztül kell az uniós országokba kerülnie. Mind teherszállításról, mind vasúti útvonalakról beszélünk.
„Gyorsan biztosítanunk kell az áruk vámkezelését, hogy a cégek teljesíthessék szerződéseiket. Mindezek jelentős bevételt jelentenek a költségvetésnek, így a határ menti infrastruktúra bővítése a gazdaság egészének megerősítését jelenti. Az ezt célzó munka 2023-ban Andrij Jermak és Szijjártó Péter ungvári találkozója után felerősödött, és fokozatosan valósul meg” – jegyezte meg.
Az illetékes szerint Magyarország a maga részéről érdekelt azon közösségek fejlődésében, ahol magyarok élnek.
„Tehát sokkal több területen vannak közös érdekeink, mint a logisztikában. Mindez hatékonyan kell, hogy működjön, erősítenie és fejlesztenie kell országaink gazdasági potenciálját” – mondta.
Az Elnöki Hivatal helyettes vezetője kiemelte a Csap–Záhony ellenőrzőpont bővítésének szükségességét is.
Kárpátalja ismét az Ukrajna és Szlovákia közötti kormányközi konzultációk helyszínévé vált. A napokban a személyes találkozó és az együttműködési megállapodások aláírása céljából érkezett vidékünkre Denisz Smihal ukrán és Robert Fico szlovák miniszterelnök. A figyelem középpontjában az energetika, az infrastruktúra fejlesztése, a logisztikai útvonalak bővítése, valamint az elnöki békeformula megvalósítása állt, továbbá a határmenti régiók védelme és a háború utáni Ukrajna újjáépítése is terítékre került. Robert Fico a maga részéről kiemelte, hogy Szlovákia kész támogatni az ukrán energiarendszert a téli áramkimaradások esetén. Viszont Denisz Smihal határozottan kijelentette, hogy Ukrajna a szerződés lejárta után nem folytatja az orosz gáz tranzitját. Ezzel egyidejűleg Ukrajna kész teljesíteni kötelezettségeit az EU-val kötött Társulási Megállapodás és az Energetikai Egyezmény alapján. A felek a találkozó során megállapodtak egy kelet-európai energetikai központ létrehozásáról, amelyben ukrán gáztározókat használnak fel. Ezen kívül sikerült konszenzusra jutni a két ország közötti közlekedési hálózat bővítéséről illetve az atomerőmű-ipar terén való együttműködésről. Robert Fico szerint a kétoldalú kapcsolatok jelenleg elérték a politikai párbeszéd legmagasabb szintjét, és ezt meg is kell őrizni. Szlovákia teljes mértékben támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, de megőrzi a hidegvérét a NATO-tagsággal kapcsolatban. Ezzel szemben a Szlovák Köztársaság kész részt venni minden olyan béketervben, amely a háború befejezéséhez vezet. Egy másik fontos együttműködési terület a határmenti infrastruktúra és a közvetlen vasúti összeköttetések fejlesztése. Az „Ungvár – Felsőnémeti” határátkelőhely bővítés keretében további berendezéseket telepítettek, és kibővítették a közlekedési sávokat, ami napi ezer autóval növelte az átkelő kapacitását. A következő lépés a vasútvonalak fejlesztése lesz. A harmadik kérdéskör a biztonsági és védelmi együttműködésre vonatkozott. Az egyik ukrán cég nemrég szerződést kötött egy európai fegyvergyártóval a szállítmányok közeljövőbeli növeléséről, amelynek üzemei Szlovákia területén találhatók. Emellett megállapodtak egy közös mérnöki technikai projekt megvalósításáról is Ukrajna területén. Ez a Bozsena aknamentesítő gépek gyártására, javítására és karbantartására vonatkozik. Ezen kívül Szlovákia már most is kész részt venni Ukrajna aknamentesítésében. A két ország miniszterelnökei, valamint a szaktárcák illetékes miniszterei együttműködési megállapodásokat írtak alá, melyek kulcsfontosságú pontjait a rendezvény keretein belül zajló szektorális viták során tárgyalták meg. A megállapodás az oktatási és mezőgazdasági ágazatok közvetlen együttműködésére és az innovációs tevékenységek támogatására vonatkozik. A megbeszélésen továbbá aláírtak egy repatriálásról szóló protokollt is, amely javítja a szlovák és ukrán állampolgárok származási országba való visszatérésének algoritmusát. A következő találkozóra valószínűleg Szlovákiában kerül sor 2025 elején.
[type] => post [excerpt] => Kárpátalja ismét az Ukrajna és Szlovákia közötti kormányközi konzultációk helyszínévé vált. A napokban a személyes találkozó és az együttműködési megállapodások aláírása céljából érkezett vidékünkre Denisz Smihal ukrán és Robert Fico szlovák minis... [autID] => 16 [date] => Array ( [created] => 1728488205 [modified] => 1728488207 ) [title] => Több együttműködési megállapodást is aláírt Ungváron a szlovák és az ukrán miniszterelnök (videó) [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128959&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 128959 [uk] => 128832 ) [aut] => makushyn [lang] => hu [image_id] => 128960 [image] => Array ( [id] => 128960 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/maxresdefault-15-2.jpg [original_lng] => 99543 [original_w] => 1280 [original_h] => 720 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/maxresdefault-15-2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/maxresdefault-15-2-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/maxresdefault-15-2-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/maxresdefault-15-2-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/maxresdefault-15-2.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/maxresdefault-15-2.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/maxresdefault-15-2.jpg [width] => 1280 [height] => 720 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1728477408:16 [_oembed_7b76d53d138cbbe1558a8ff56a4482c1] => [_oembed_time_7b76d53d138cbbe1558a8ff56a4482c1] => 1728477312 [views_count] => 2558 [_thumbnail_id] => 128960 [_edit_last] => 16 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_a13c398409a575a9e077bfa62caec26a] =>
I’m looking forward to meet president @ZelenskyyUa at the Nordic Council in Reykjavik.🇮🇸
Megyénk a napokban magasrangú tisztségviselők látogatásának központjává vált. Ma, október 31-én Kárpátaljára látogatott Kiss-Parciu Péter, Magyarország regionális és határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára.
A találkozó résztvevői a megyei katonai adminisztrációban a közös pályázati projektek megvalósításának kilátásairól tárgyaltak. Közös megbeszélést tartottak Beregszászi járási Jánosiban található hulladékfeldolgozó üzem építésének befejezéséről.
Miroszlav Bileckij és Kiss-Parciu Péter Ungváron
„A hulladékgazdálkodás témája főként Ukrajna jövőbeni uniós tagsága szempontjából releváns. Ugyanakkor nagyon értékes számunkra a partnerségi kapcsolatok és a pályázati projektek sikeres megvalósítása más országokkal.A létesítmény építkezési munkái befejeződtek, a következő szakasz az üzembe helyezés. A megyei tanács vezetésével, a kistérséggel, partnerekkel, tervezőkkel, kivitelezőkkel közösen egységes stratégiát dolgoztunk ki további tevékenységeinkhez. Az ülésen jelenlévők fő célja a pályázati projekt sikeres lebonyolítása. Ez egy jelzés a partnereknek, hogy számíthat ránk. Ezért mindent megteszünk, hogy minden problémás kérdést megoldjunk” – írta Miroszlav Bileckij, az OVA megbízott vezetője.
Kárpátalján járt Olena Zelenszka, az ukrán elnök felesége augusztus 27-én.
A First Lady itt tartózkodása során a Hang táborban járt, ahol a háború által érintett gyermekek pszichológiai rehabilitáción vesznek részt.
– Semmi sem fontosabb a munkánkban, mint a gyermekek mentális és fizikai jóléte. Ezért örülök, hogy a fiatalok itt, a táborban legalább egy időre figyelmüket a játékra, a pihenésre és a tanulásra fordíthatják. Ez a legkevesebb, amit tehetünk értük – fogalmazott Olena Zelenszka.
A tábor az ungvári járási Meténgen valósul meg. Idén több mint 180, 9 és 16 év közötti gyermeket láttak vendégül Dnyipropetrovszk, Harkiv, Mikolajiv, Szumi, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk megyékből. Elsősorban katonák gyermekeit, valamint a frontvonalból és a megszállt területekről érkezőket, akik az orosz agresszió következtében vesztették el szüleiket.
My Website
– Azokat a gyerekeket, akik személyesen tapasztalták, milyen a háború, nem szabad egyedül hagyni érzéseikkel. Ma a saját szemünkkel láttuk, hogy a tábor csapata hogyan támogatja ezeket a fiatalokat, és ami a legfontosabb, segítik őket, hogy fókuszt váltsanak és erőt merítsenek – mondta a First Lady.
A tábor csapata tapasztalt pszichológusokból, mentorokból, valamint 16 évnél idősebb önkéntesekből áll. A tábort az Olena Zelenszka Alapítvány finanszírozta.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) fokozódó aggodalommal figyeli a létében és jövőjében fenyegetett kárpátaljai magyarság sorsát és támogat minden olyan lépést, ami a mielőbbi békét célozza.
A testület csütörtöki budapesti plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásában a magyar nemzetrészek szolidaritásukat fejezik ki a konfliktusban legsérülékenyebbnek bizonyuló nemzeti közösségekkel, így mindenekelőtt a rendkívüli kihívásokkal szembesülő kárpátaljai magyarsággal, amely az elhúzódó háborús helyzetben elszánt küzdelmet folytat elvett jogai visszaszerzéséért, identitásukat védő intézményeiért, a közösség megmaradásáért a szülőföldön.
A háború további eszkalációjának veszélyére figyelmeztetve a KMKF újólag elítéli az Ukrajnát ért katonai agressziót, egyben elutasítja az erőszak minden formáját, és támogat minden lépést, amely a vérontás megállítását, a mielőbbi békét célozza a diplomáciai fellépés előtérbe állításával – áll az MTI-hez eljuttatott dokumentumban.
A KMKF minden helyzetben kiáll a szülőföldön boldogulás feltételeinek biztosításáért, amit a nemzeti identitáshoz való jog egyetemes elismerése és érvényesülése segíthet elő. A szervezet üdvözli Őszentsége Ferenc pápa erkölcsi alapú, előremutató megnyilatkozásait a szülőföldön maradáshoz való, nemzetközileg még nem kodifikált – ám mélyen gyökerezőnek és széles körűnek tekintett – jogról.
A KMKF gratulál az erdélyi és délvidéki szervezetek választási sikereihez, legyen szó önkormányzati, parlamenti vagy európai parlamenti megmérettetésről, amelyek bizonyítják az etnikai politizálás szükségességét és eredményességét.
A fórum köszönti az európai parlamenti választásokon mandátumot szerző, a magyar nemzetrészek szolgálatára készülő képviselőket, és szorgalmazza a magyar együttműködést Európában. Ehhez jó alapot jelentenek azok a nemzeti kisebbségek identitását védő eszközök és mechanizmusok, amelyeket az idén 75 éves Európa Tanács hozott létre és működtet, ideértve az e témában a parlamenti közgyűlésen elfogadott határozatokat és ajánlásokat is – olvasható az állásfoglalásban.
A KMKF felkéri a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy az Európai Unió magyar elnöksége idején kiemelt figyelmet fordítson minden olyan kezdeményezés támogatására, amely az Európa Tanács kisebbségvédelmi eszközeit be kívánja építeni az uniós jogrendbe.
A szervezet üdvözli az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) magyar közösségek munkacsoportjának megalakulását, amely az európai színtéren növeli az erdélyi, a felvidéki, a délvidéki, a kárpátaljai, a horvátországi és a muravidéki magyar nemzetrészek nemzetközi láthatóságát és erősíti érdekérvényesítő erejét.
Bátorítja és segíti a FUEN erőfeszítéseit, hogy az európai polgári kezdeményezésekben is megjelenített kisebbségvédelmi célokhoz megnyerje az ősszel felálló új Európai Bizottság rokonszenvét és támogatását.
A KMKF arra is felkéri a magyar kormányt és az Országgyűlést, hogy méltó módon emlékezzen meg a 800 évvel ezelőtt kiadott Andreanumról, erről a kiemelkedő jogtörténeti jelentőségű, területi autonómiát létrehozó és közösségi jogokat példamutatóan rögzítő, s így évszázadokon át az erdélyi szászok önazonosságát és megmaradását elősegítő okiratról, amely Európa kulturális örökségét gazdagítja.
Az anyaországban elkezdődött az idei európai parlamenti és az önkormányzati választások hivatalos kampányidőszaka. Az európai parlamenti választások június 9-én lesznek, ahol pártokra, illetve azok listáira lehet szavazni. A jelölőszervezetek maximum 21 fős listát állíthatnak. A választási részvételtől függően egy mandátum megszerzéséhez nagyjából 180 ezer voksra lesz szükség. Vagyis minél több szavazat érkezik egy pártra, annál több képviselője lesz az EP-ben. A magyarországi kormánypártok, a Fidesz–KDNP jóvoltából közösségünknek az elmúlt tíz évben volt képviselője az Európai Parlamentben. A kárpátaljai magyarság ügye Európában és a világban Bocskor Andreának köszönhetően vált ismertté.
A tíz év után leköszönő Bocskor Andreát jelöltként az Ungvárhoz közeli Pallóban született és felnőtt Ferenc Viktória váltja, aki az előkelő 7. helyen szerepel a Fidesz–KDNP EP-listáján. Interjúnkban a kárpátaljai képviselőjelöltet igyekszünk bemutatni olvasóinknak.
– Elárulna valamit családjáról, tanulmányairól?
– Ungvár közelében, egy alig ötszáz fős kis faluban, Pallóban születtem magyar családban, harmadik gyerekként. Nagyon hálás vagyok a szüleimnek, hogy magyarként neveltek és magyar tannyelvű iskolába írattak, ahol lelkiismeretes tanáraim segítségével megtapasztaltam a tanulás örömét és a benne rejlő lehetőségeket.
– A beregszászi Rákóczi-főiskolán szerzett angol–történelem szakos diplomát, ahol fiatalon aktív szervező, közszereplő volt, a Hallgatói Önkormányzat elnöke.
– Érettségi után nem volt kérdés, hogy szeretnék továbbtanulni. A beregszászi főiskola angol–történelem szakára jelentkeztem, és nagyon hamar rájöttem, hogy itt nemcsak a tudásom, de az önértékelésem is gyarapodhat. A főiskolai közeg, a vezetőség, a tanáraim attitűdje, de még a falak néma kétnyelvű táblái is azt üzenték: kisebbségi magyarként is lehetsz valaki, van helyed a világban!
Ebből az indíttatásból csatlakoztam a Hallgatói Önkormányzat elnökségéhez is, előbb kulturális ügyvivőként, majd elnökként. Nagyszerű élmény volt ebben a kreatív és lelkes csapatban dolgozni, vezetni a magyar diákságot, létrehozni a saját magyar világunkat, megtapasztalni az erőnket, amivel teremteni tudunk.
– 2011-ben alapító elnöke volt a kárpátaljai doktoranduszok szervezetének, a Momentum Doctorandus (MD) egyesületnek…
– Igen, 2006-ban ugyanis doktori tanulmányokat kezdtem a Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájában, és ahogy a tanulmányi évek leteltek, készültem a szigorlatra, gyűjtöttem a disszertáció megírásához az anyagokat, aktívan kutattam és publikáltam. Ennek köszönhetően kialakult egy erős kapcsolati hálóm nemcsak a kárpátaljai doktori hallgatókkal, de a Kárpát-medence más magyar közösségeinek doktoranduszaival is, akiknek ebben az időben már volt saját szervezetük, és biztattak, hogy mi is hozzuk létre a sajátunkat, így lehetőség nyílna az együttműködésre szervezeti szinten is.
Nagyon büszke vagyok a szervezet sikereire és az utódok kitartó munkájára, aminek eredményeként 2021-ben Bonis Bona díjat nyert az MD kiváló tehetséggondozó szervezet kategóriában. Ezzel párhuzamosan nemzetközi szinten is foglalkoztam a doktoranduszok érdekképviseletével, alelnöke voltam a Postgraduates’ International Networknek, amely egy, a fiatal kutatók szervezeteit tömörítő, budapesti székhelyű nemzetközi ernyőszervezet.
– Ösztöndíjasként megfordult Magyarország Tallinni Nagykövetségén és a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében Argentínában. Milyen tapasztalatokat sikerült szereznie ezeken a távoli helyeken?
– Hálás vagyok a gondviselésnek, hogy a terveimhez mindig kaptam megfelelő támogatást. Magyarország Tallinni Nagykövetségére a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram külföldi programszakaszában kerültem, ahol két hónap alatt a közigazgatás számára hasznosítható jó gyakorlatokat gyűjtöttük. Argentínába pedig a Miniszterelnökség Kőrösi Csoma Sándor Programjának ösztöndíjasaként jutottam el. A tengerentúli helyszínen – bár mindenki ismerte Puskás Pancho nevét – kihívást jelentett megértetni a helyiekkel, hogy Ukrajnában születtem, de magyar vagyok. Ez a körülmény arra sarkallt, hogy válasszak olyan beszédmódot, használjak olyan ismertebb kisebbségi példákat, amelyekből ők is megértik a származásom főbb jellegzetességeit: megtanultam nemzetközi szinten gondolkodni erről a témáról és így képviselni származási közösségemet. Argentína lakosságának jelentős többsége (főleg spanyol és olasz) bevándorlók leszármazottja: értik és saját bőrükön tapasztalják, hogy nem mindig az a nyelv az anyanyelvük, ami az állam nyelve, nem mindig az a családjuk kultúrája, ami az ország kultúrája, de ez a kettő jól megfér egymás mellett. Számomra felemelő pillanat volt, amikor az argentin függetlenség kikiáltásának kétszáz éves évfordulójára (2016. június 9.) rendezett ünnepi kavalkádban, a magyar kolónia képviselői mellett felvonuló görög közösségből egy férfi azt kiáltotta spanyolul: „Éljen a haza! Éljen a függetlenség! Éljenek a közösségek!” („Viva la Patria! Viva la independencia! Vivan las colectividades!”), amire a jelen lévő népes közönség egy emberként válaszolta: „Viva, viva, viva!”
– Sokan a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatójaként ismerték meg a nevét, a kárpátaljai régió, az itt élő magyar közösség helyzetét feltáró kutatásai kapcsán.
– 2013 februárjától a Nemzetpolitikai Kutatóintézet főállású kutatójaként kezdtem el dolgozni, ahol főleg a Kárpátaljával kapcsolatos kutatások, illetve az oktatást, az oktatás nyelvét érintő kérdések tartoztak feladatkörömbe. Ezenkívül az elmúlt években több olyan kutatócsoport munkájában is részt vettem, illetve önálló kutatást is vezettem, amelyek egyszerre négy régióra (Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja) kiterjedő, Kárpát-medencei szintű összehasonlításra törekedtek többek között a magyar szülők többségi iskolaválasztása, a magyar iskolák pedagógusainak utánpótlása, család- és ifjúságkutatás témákban.
Őszintén hiszem, hogy az így felhalmozott tudás és tapasztalat hozzájárult ahhoz, hogy én kaptam az EP-képviselő-jelöltség megtisztelő lehetőségét, hiszen ez a „csomag” minden bizonnyal hasznosítható az európai parlamenti munkában is.
– Elindult a kampány, milyenek az első tapasztalatai?
– A kampány április 19-én indult Budapesten, a Millenárison, az EP Választási Manifesztumot bemutató rendezvénnyel, ahol a miniszterelnök, a külügyminiszter és az EP-listavezető mondott beszédet. Az ezt követő hétvégén, az aktivistahálózat jó szervezettségének eredményeképpen össze is gyűlt a szükséges számú ajánlás, és elsőként vette nyilvántartásba a Fidesz–KDNP EP-listáját a választási iroda.
Jómagam épp Nyíregyházán tartózkodtam ezekben a napokban, ahol nagyon sok kárpátaljai magyar talált átmeneti menedéket. A városban azt tapasztaltam, hogy nagyon sokan jönnek aláírni, fiatalok éppúgy, mint idősebbek.
Manapság jelentős súlya van az emberek elérésében a közösségi média felületeinek is. A közösségi oldalamon napi rendszerességgel üzenek a kárpátaljai magyar közösségnek és azoknak, akiknek fontos a közösség sorsa.
– Mit üzen a Kárpátalján élő magyaroknak?
– Ugyan néhány éve már Magyarországon élek, de ezer szállal kötődöm Kárpátaljához, kutatom a közösség anyanyelvi jogait, magyar tannyelvű oktatását, társadalmi helyzetét, emellett pedig gyakran utazom Kárpátaljára, oktatok a beregszászi főiskolán. Pontosan ezért a béke és ezen belül a békés kárpátaljai hétköznapok helyreállítása a legfontosabb cél számomra.
Büszkeséggel tölt el, hogy száz év megpróbáltatásai után is számottevő kárpátaljai magyar közösségről beszélhetünk, és még a mostani helyzet sem tudta megtörni az itteni magyarság szívósság.
Ha megengedi, kiegészíteném a kérdésfeltevést, és nemcsak a Kárpátalján élő, de a Kárpátaljáról elszármazott közösséget is arra hívom, hogy támogassa szavazatával június 9-én a nemzeti listát, ezzel származási közösségét. A kárpátaljai magyarok közössége akkor is közösség marad, ha földrajzilag most épp nem egy helyen tartózkodnak a tagjai.
– Megválasztását követően képviselői munkájának melyek lesznek a legfontosabb prioritásai?
– Az eddigi tevékenységeim (kutatási tapasztalat, közösségszervezés, társadalmi munka) során szerzett képességeimet szeretném az EP-ben is hasznosítani. Küldetésemnek tekintem az ukrajnai és kárpátaljai, nemzetpolitikai szempontból fontos események figyelemmel kísérését, a külhoni magyarok anyanyelvhasználata és anyanyelvű oktatása szempontjából elengedhetetlen jogi keretek megteremtését, fenntartását és alkalmazását a Magyarországgal szomszédos országokkal szoros együttműködésben.
Eltérő vélemények vannak a Kárpátalján maradt magyarok számát illetően, de egyet leszögezhetünk: ha már csak egy maroknyi magyar élne is Kárpátalján, ugyanúgy jár számukra a szabad identitásválasztás, a saját érdekképviselet, az anyanyelvű iskolaválasztás, a hivatali anyanyelvhasználat joga és a hatékony államnyelv-elsajátítás lehetősége. Szeretnék az Európai Parlamentben hangot adni a kárpátaljai magyarok itt felsorolt jogos igényeinek, folytatva ezzel elődöm, Bocskor Andrea munkáját.
A kárpátaljai megyei tanács képviselői megtartották az év első ülését. Csaknem hét tucatnyi kérdés szerepelt a napirenden. Az ülésen 52 képviselő vett részt. Köztük volt az újonnan megválasztott Ceber Roland, aki a lemondott Olekszij Ivancso helyett került be a képviselő testületbe. Az ülés kezdetén okleveleket és kitüntetéseket adtak át azoknak az ismert kárpátaljaiaknak, akik a hátországban és a fronton, a győzelemért harcolva dolgoznak a régió javára. Emellett ünnepélyesen gratuláltak a megválasztott nagyköveteknek, akik Kárpátalját és Ukrajnát fogják képviselni a nemzetközi színtéren. Az ülésen benyújtott képviselői indítványok közül az ülés támogatta a KMKSZ frakciónak a megyei közigazgatás vezetőjéhez intézett kollektív felhívását, amely az oktatási intézményekben folyó biztonságos oktatási folyamatra, valamint az egészségügyi intézmények zavartalan működésére vonatkozik. Ez a kormány által az óvóhelyek építésére és berendezésére vonatkozó építési szabványokat érinti. Tavaly novemberben megváltoztatták az egy főre jutó minimális területet. Korábban ez 0,5-0,6 négyzetméter volt, de most megduplázták a nagyságát. Ha az óvóhelyek nem felelnek meg az előírt szabványoknak, akkor szeptember elsejétől veszélybe kerül az jelenléti oktatás. Több napirendi pontot zárt ülésen tárgyaltak. Ezek közül néhány az Ungvári Nemzetközi Repülőtér tevékenységét érintette. A részleteket nem hozták nyilvánosságra, de a vitát kezdeményező Andrij Seketa szerint a döntések eredményeként a régió több tízmillió hrivnyát takaríthat meg. A repülőtér fenntartásának éves költsége mintegy 30 millió hrivnyát tesz ki. A képviselők összehangoltan dolgoztak. A legtöbb esetben csomagban szavaztak, mivel minden döntést megvitattak és tanulmányoztak a szakbizottságokban. A képviselők eredményes munkája nemcsak az ülésen való szavazást jelenti, hanem valós ügyeket is, például a hadsereg támogatására szánt pénz forrásokat. Az ülésteremben végzett munka után a megyei tanács képviselői a választókörzetekben dolgoznak majd, hogy a következő plenáris ülésre előkészítsék és támogassák a régió számára fontos döntéseket.
