Az amerikai katonai erősítés az Egyesült Államok elmúlt hónapokban hozott intézkedéseinek sorozatába illeszkedik, amellyel segíti Izrael védelmét és védi az amerikaiakat az Iránból érkező és Irán által támogatott fegyveres csoportok által végrehajtott támadásoktól – olvasható a Pentagon közleményében.
A Pentagon szóvivőjének vasárnap keltezett közleménye szerint az Egyesült Államok THAAD mobil rakétalégvédelmi eszközt ajánlott fel Izrael számára, amelyhez a katonai kezelőszemélyzetet is biztosítja annak érdekében, hogy – az Irán által október 1-jén végrehajtott újabb támadásra reagálva – szélesítse Izrael integrált légvédelmi rendszerét.
Az amerikai katonai erősítés az Egyesült Államok elmúlt hónapokban hozott intézkedéseinek sorozatába illeszkedik, amellyel segíti Izrael védelmét és védi az amerikaiakat az Iránból érkező és Irán által támogatott fegyveres csoportok által végrehajtott támadásoktól – olvasható a Pentagon közleményében.
Joe Biden amerikai elnök az elmúlt év októberében, a Hamász Izrael elleni támadását követően az amerikai érdekek védelmében döntött először arról, hogy THAAD rendszert küldjenek a Közel-Keletre.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szintén vasárnap ismét telefonon egyeztetett Joáv Gallant izraeli védelmi miniszterrel, akit arról tájékoztatott, hogy a THAAD-rendszer már a következő napokban Izrael rendelkezésére állhat. A Pentagon beszámolója szerint a miniszter egyben azt hangoztatta, hogy az izraeli légvédelem erősítése érdekében tett újabb lépés jelzi az Egyesült Államok elkötelezettségét Izrael biztonsága iránt. Lloyd Autin részvétét nyilvánította annak a négy izraeli katonának a halála miatt is, aki a libanoni Hezbollah dróntámadásában vesztette életét vasárnap.
Az amerikai védelmi miniszter ugyanakkor azt is világossá tette az izraeli védelmi miniszter előtt, hogy az Egyesült Államok azt szeretné, ha az izraeli kormány a libanoni katonai műveletek helyett a diplomáciai rendezésre támaszkodna, és fontosnak mondta, hogy Izrael mindent elkövessen a Libanonban állomásozó ENSZ-csapatok, valamint a libanoni hadsereg tagjainak biztonsága érdekében.
Lloyd Austin és Joáv Gallant a Pentagon közleménye szerint nemcsak vasárnap, hanem szombaton és pénteken is telefonos megbeszélést folytatott.
Az Egyesült Államok által Izrael rendelkezésére bocsátott THAAD mobil eszközt kifejezetten rövid és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítésére fejlesztette ki az amerikai hadsereg az 1991-es, első öbölháborúban szerzett tapasztalatok nyomán.
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai katonai erősítés az Egyesült Államok elmúlt hónapokban hozott intézkedéseinek sorozatába illeszkedik, amellyel segíti Izrael védelmét és védi az amerikaiakat az Iránból érkező és Irán által támogatott fegyveres csoportok által végrehaj...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1728993900
[modified] => 1728940326
)
[title] => USA ballisztikus rakéták elleni rendszert küld Izraelnek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=129395&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 129395
[uk] => 129541
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 129396
[image] => Array
(
[id] => 129396
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/izrael.png
[original_lng] => 548068
[original_w] => 979
[original_h] => 497
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/izrael-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/izrael-300x152.png
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/izrael-768x390.png
[width] => 768
[height] => 390
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/izrael.png
[width] => 979
[height] => 497
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/izrael.png
[width] => 979
[height] => 497
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/izrael.png
[width] => 979
[height] => 497
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/izrael.png
[width] => 979
[height] => 497
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729078212:2
[_thumbnail_id] => 129396
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 540
[translation_required_done] => 1
[_oembed_c32dd26aadde9d0cdd0b5f6b878c904b] =>
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Le kell állítani a vérontást a Gázai övezetben, azonnali tűzszünetre van szükség, a túszokat pedig szabadon kell engedni – jelentette ki hétfőn az Európai Bizottság pénzügyi szolgáltatásokért, pénzügyi stabilitásért és a tőkepiaci unióért felelős uniós biztosa Strasbourgban.
Mairead McGuinness az Európai Parlament plenáris ülésének az antiszemitizmus, valamint a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények európai problémáiról folytatott vitáján azt mondta, a közel-keleti konfliktus olyan mértékű antiszemitizmust idézett elő Európában, amelyre az Európai Unió létrehozása óta nem volt példa. Fel kell lépni az antiszemitizmussal szemben a zsidók és a muzulmánok mellett minden olyan csoport érdekében, amely hátrányos megkülönböztetéssel és gyűlölettel szembesül – jelentette ki. Közölte: az antiszemitizmus erősödött, a gyűlöletbeszéd és a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények egyre gyakoribbá váltak tavaly október óta Európában, miután a Hamász iszlamista terrorszervezet fegyveresei támadást intéztek Izrael ellen.
A zsidóknak úgy a való életben, mint az online térben erőszakkal kell szembesülniük – tette hozzá.
„A szabadságunk nem feltétlen, a gyűlöletbeszéd nem fér bele a szólásszabadság kereteibe” – fogalmazott McGuinness, majd hozzátette: a büntetőjog eszközeivel kell fellépni az ilyen cselekedetek elkövetőivel szemben. Az antiszemitizmus amellett, hogy fenyegetést jelent a zsidókra nézve, veszélyezteti a társadalom összetartását és elősegíti a radikalizálódást – hívta fel a figyelmet.
„Azt akarjuk, hogy a zsidó élet virágozzon, nem pedig azt, hogy a zsidóknak bujdosva kelljen élniük Európában” – tette hozzá beszédében az uniós biztos.
Az izraeli hadsereg (IDF) folytatja a harcokat a Gázai övezetben, miközben a túszalku és a tűzszünet egyre távolibbnak tűnik.
Az IDF szóvivője hétfőn a Gázai övezetben zajló harcok folytatásáról tájékoztatott. Az izraeli egységek az Egyiptommal határos Rafah térségében, az övezet déli végén megöltek számos iszlamista fegyverest személyes tűzharcban és a légierő repülőgépeinek csapásaival.
Szintén harcok folytak a déli Hán-Juniszban, ahol az izraeli erők palesztin fegyvereseket, és terroristainfrastruktúrát is megsemmisítettek.
A légierő az elmúlt napon mintegy 35 célpontot támadott meg a Gázai övezetben, katonai épületeket, terroristainfrastruktúrát, aláaknázott, csapdának szánt házakat és felfegyverzett terroristaosztagokat.
David Barnea, Izrael külföldi titkosszolgálatának, a Moszadnak az igazgatója vasárnap Rómában találkozott a Hamásszal a tárgyalásokon közvetítő Egyesült Államok, Egyiptom és Katar főtárgyalóival, hogy megbeszéljék az újabb feltételekkel kiegészített izraeli javaslatot, amelyet Izrael szombaton a Fehér Háznak is átadott.
Barnea vasárnap reggel repült el Izraelből Rómába, ahol William Burns CIA-főnökkel, Abbász Kamellel, az egyiptomi hírszerzés vezetőjével, és Mohammed bin Abdulrahman al-Thani katari miniszterelnökkel másfél órán át tanácskozott.
Az átadott dokumentum részletezi többek között azokat a feltételeket, amelyeket Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az utóbbi időben jelentett be. Ezek a fegyveresek átjutásának megakadályozása Gázai övezet északi részbe, valamint az egyiptomi határövezet, a Philadelphi-folyosó és a rafahi határállomás izraeli felügyelete iránti igény.
A közvetítők várhatóan átadják ezt az új javaslatot a Hamásznak, és megvárják válaszát a követelésekre. A Haarec című újságnak nyilatkozó forrás szerint a miniszterelnök fenntartásait amerikai nyomásra óvatosan fogalmazták meg, hogy csökkentsék annak lehetőségét, hogy a Hamász ezen feltételek miatt lefújja a további tárgyalásokat.
A túszmegállapodás körüli egyezkedések „a következő napokban” folytatódnak – közölte a miniszterelnöki hivatal vasárnap este, miután Barnea visszatért Rómából. A 115, a Gázzai övezetben élve vagy holtan fogva tartott izraeli túsz szabadon bocsátásának korábbi izraeli javaslatát elvileg elfogadta a Hamász, de Netanjahu szigorúbb követelésekkel állt elő, melyeket a Hamász elutasít.
Az izraeli miniszterelnök jelenleg azt követeli, hogy megoldásokat dolgozzanak ki annak megakadályozására, hogy palesztin fegyveresek a Gázai övezet déli részéről északra vándoroljanak. Izraeli magas rangú tisztségviselők a közelmúltban úgy becsülték, hogy Netanjahu ezen követelése meghiúsíthatja a megállapodást a Hamász miatt, amely eddig minden tárgyalási menetben az összes izraeli katonai kivonását követelte Gázából.
A büntetlenség elleni küzdelem, bárhol is történjenek a bűncselekmények, prioritás Belgium számára; a bűncselekményekért felelősségre vonásnak kell járnia, függetlenül attól, hogy ki áll azok mögött – jelentette ki a belga külügyminiszter hétfőn.
Hadja Labhib közleményében arra reagált, hogy Karim Khan, a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze hétfőn elfogatóparancs kiadását kérte a bíróság illetékes kamarájától Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant izraeli védelmi miniszter és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben háborús és emberiesség elleni bűnök feltételezett elkövetése miatt.
A belga külügyminiszter hangsúlyozta: a Hamász által október 7-én Izraelben, valamint az izraeliek által a terrortámadást követően Gázában és Ciszjordániában elkövetett bűncselekményeket a legmagasabb szinten kell számon kérni, bárki is legyen az elkövető.
Hadja Lahbib kijelentette, Belgium támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját, és hangsúlyozta: az elfogatóparancs iránti kérelem mind a Hamász, mind az izraeli tisztviselők ellen „fontos lépés a palesztin helyzet kivizsgálása érdekében.
„Belgium továbbra is támogatni fogja a nemzetközi igazságszolgáltatás alapvető munkáját annak biztosítására, hogy az összes bűncselekményért felelős valamennyi embert felelősségre vonják” – tette hozzá közleményében a belga külügyi tárcavezető.
Gustavo Petro, Kolumbia elnöke bejelentette, hogy Kolumbia csütörtökön megszakítja diplomáciai kapcsolatait Izraellel a gázai háború miatt. Az elnök erről a bogotai május 1-jei felvonuláson beszélt.
Petro népirtásnak nevezte Izrael gázai háborúját. „Holnap megszakadnak a diplomáciai kapcsolatok Izraellel a népirtó elnökük miatt” – szögezte le a dél-amerikai ország vezetője. „Palesztina halála az emberiesség halálát jelentené, amit nem fogunk megengedni” – hangoztatta. Az elnök korábban felfüggesztette Kolumbia izraeli fegyverbeszerzéseit, Izrael gázai műveleteit pedig a náci Németországéihoz hasonlította.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter visszautasította Petro kijelentéseit.
„A történelem emlékezni fog arra, hogy Gustavo Petro az emberiség legelvetemültebb szörnyetegeinek oldalára állt, akik csecsemőket égettek el, nőket erőszakoltak meg és ártatlan civileket hurcoltak el” – írta a politikus az X-en.
Kolumbia egykor Izrael egyik legközelibb dél-amerikai szövetségese volt, de a baloldali Petro 2022-es hatalomra kerülésével a két ország közti kapcsolatok megromlottak.
Kolumbia 2020-ban szabadkereskedelmi egyezményt kötött Izraellel, és izraeli gyártású harci repülőgépekkel és fegyverekkel küzd a drogkartellek és a lázadócsoportok ellen.
„Izrael és Kolumbia között mindig is szívélyes kapcsolat állt fent, amelyen egyetlen antiszemita és gyűlölettel teli elnök sem tud változtatni” – írta még kedden Kac, kiemelve, hogy Izrael továbbra is kiáll állampolgárai védelme mellett aggodalom vagy félelem nélkül.
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
David Cameron brit külügyminiszter szerint Izraelnek az ellene indított iráni támadás ellenére óvakodnia kell a helyzet további eszkalációjától. Cameron kijelentette, hogy London nem támogatna egy esetleges izraeli válaszcsapást.
Irán szombat éjjel – a damaszkuszi konzulátusa ellen két hete végrehajtott, Teherán által Izraelnek tulajdonított légicsapásra válaszul – több száz pilóta nélküli légi támadóeszközt és rakétát indított Izrael ellen. A drónok és a rakéták nagy többségét az izraeli légvédelem a szövetséges országok – köztük Nagy-Britannia – légierőivel együttműködve megsemmisítette.
David Cameron a BBC televízió hétfői hírmagazinjában kijelentette: Izrael teljes joggal gondolja úgy, hogy válaszolnia kell a támadásra, Nagy-Britannia azonban Izrael barátjaként arra ösztönzi az izraeli döntéshozókat, hogy a szívük mellett az eszükre is hallgassanak, és ne csak kemények, hanem okosak is legyenek.
A brit külügyminiszter szerint Izraelnek fel kell ismernie azt is, hogy Irán valójában már vereséget szenvedett, mivel a támadás kudarcba fulladt.
A helyes eljárás Izrael számára most az eszkaláció elkerülése – mondta Cameron a hétfői BBC-interjúban.
Hozzátette: a figyelmet ismét a Hamászra kell összpontosítani, mivel a Gázai övezetet uraló iszlamista szervezet még mindig sok embert tart fogva azok közül, akiket az Izrael ellen tavaly októberben elkövetett terrortámadás során hurcolt el.
Cameron hangsúlyozta, hogy a Hamász túszai között brit állampolgárok is vannak.
Arra a kérdésre, hogy a brit kormány által Izraeltől kért visszafogottságnak London szerint miként kell megnyilvánulnia, a brit külügyminiszter azt mondta, hogy el kell kerülni a támadások újabb hullámát.
David Cameron megismételte azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy a Gázában folyó harcokat szüneteltetni kell, annak érdekében, hogy további nagy mennyiségű segélyt lehessen bejuttatni az övezetbe.
Cameron részletek nélkül megemlítette az Irán elleni újabb szankciók lehetőségét is. Úgy fogalmazott: meg kell vizsgálni a szankciók és egyéb nyomásgyakorlási eszközök alkalmazását annak megakadályozása érdekében, hogy Irán ismét megtámadja Izraelt.
A brit külügyminiszter szerint Irán 301 különböző légi támadóeszközt indított Izrael ellen. A támadásnak több ezer áldozata és sebesültje lett volna a civil lakosság körében, ha az izraeliek, az amerikaiak és kis részben mi nem lőttük volna le”ezeket az eszközöket – fogalmazott Cameron a hétfői BBC-interjúban.
Rishi Sunak brit miniszterelnök előző nap jelentette be, hogy a brit királyi légierő (RAF) is részt vett az Izrael ellen végrehajtott iráni támadás elhárításában, és számos iráni drónt lelőtt.
Arra a kérdésre, hogy ha Izrael megtorló támadásra szánná el magát, Joe Biden amerikai elnökhöz hasonlóan a brit kormány is azt üzeni-e Izraelnek, hogy ebben nem lenne hajlandó részt venni, David Cameron azt mondta: London álláspontja az – és ezt meg is üzente az izraelieknek –, hogy Izrael ne tegyen olyan lépéseket, amelyek a helyzet eszkalálódásához vezetnének. „Azt tanácsoljuk, hogy Izrael ne hajtson végre megtorló akciót” – hangsúlyozta a brit külügyminiszter.
Hozzátette: London nem támogatna egy ilyen válaszcsapást.
A Moszad külföldi titkosszolgálat vasárnapi jelentése szerint az iszlamista Hamasz szélsőséges szervezet elutasította Izrael október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt túszokat palesztin biztonsági foglyokra kicserélő és fegyverszüneti javaslatát.
A szolgálat szerint a Hamasz a tárgyaláson közvetítő felekhez eljuttatott elutasító válasza annak bizonyítéka, hogy Jahíje Szinuár, a Hamász gázai vezetője nem akar alkut.
A fogolycsere és tűzszüneti tárgyalásokon három ország, Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok képviselői közvetítenek.
A közvetítők javaslata szerint a még halottnak nem nyilvánított kilencvenhét túsz közül negyvenet engednének szabadon izraeli börtönökben fogva tartott több száz biztonsági fogolyért cserébe.
Indítványuk a gázaiak humanitárius segélyezését is magában foglalta. A Moszad szerint a Hamasz Katarban élő vezetője, Iszmail Haníje „továbbra is kihasználja az Iránnal fennálló feszültséget, a harcterek egyesítésére és a térségbeli feszültség általános kiterjesztérése törekszik”.
A Hamasz vasárnap este jelentette be válaszának átadását. Eszerint ragaszkodnak a teljes tűzszünethez, vagyis a háború befejezéséhez, és az izraeli hadsereg (IDF) Gázai övezetből történő teljes kivonásához. Emellett a gázaiaknak nyújtott humanitárius segélyek növelését, valamint az övezet északi részéből evakuáltak visszatérését követelik.
Joe Biden amerikai elnök kedden egy interjúban kijelentette, hogy Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke hibát követett el a gázai konfliktus kezelésében, és arra kérte az izraeli kormányt, hogy azonnal hozzon létre tűzszünetet a Hamász palesztin terrorszervezettel, hogy humanitárius segélyeket tudjanak bejuttatni.
„Szerintem hiba, amit tesz. Nem értek egyet a megközelítésével” – mondta Biden az Univision spanyol nyelvű amerikai tévécsatornának, amikor Netanjahu háborús politikájáról kérdezték. Korábbi nyilatkozataiban Biden az izraeli hadsereg gázai bombázásait „válogatás nélkülinek”, hadműveleteit pedig „túlzónak” nevezte.
Biden a múlt csütörtöki telefonbeszélgetésük során arra figyelmeztette Netanjahut, hogy Washington kénytelen lesz változtatni Izraelt feltétel nélkül támogató politikáján, ha az nem tesz konkrét lépéseket a civilek védelme érdekében. Az amerikai elnök felhívását egy izraeli légicsapás előzte meg, amelyben a World Central Kitchen (WCK) nevű nonprofit segélyszervezet hét önkéntese vesztette életét.
Izrael válaszul még aznap beleegyezett újabb segélyátkelőhelyek megnyitásába, a hét végén pedig bejelentette, hogy kivonja csapatait a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz városából.
A keddi interjúban Biden újból sürgette az izraeli kormányfőt, hogy Izrael azonnal kössön tűzszünetet a Hamásszal. „Arra kérem az izraelieket, hogy hirdessenek tűzszünetet, mégpedig most, és a következő hat-nyolc hétre tegyék lehetővé, hogy minden élelmiszer és gyógyszer akadálymentesen bejuthasson az országba, a térségbeli országok pedig segíthessenek a segélyek elosztásában” – mondta.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Joe Biden amerikai elnök kedden egy interjúban kijelentette, hogy Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke hibát követett el a gázai konfliktus kezelésében, és arra kérte az izraeli kormányt, hogy azonnal hozzon létre tűzszünetet a Hamász palesz...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1712770200
[modified] => 1712753869
)
[title] => Joe Biden kritikával illette az izraeli kormányfő háborús politikáját
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=109315&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 109315
[uk] => 109473
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 102840
[image] => Array
(
[id] => 102840
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden.jpg
[original_lng] => 506538
[original_w] => 2560
[original_h] => 1440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden-2048x1152.jpg
[width] => 2048
[height] => 1152
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/biden.jpg
[width] => 2560
[height] => 1440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1712834423:8
[_thumbnail_id] => 102840
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 938
[_oembed_24f15b266934a17836372d80773c2e5d] =>
Trump demands Biden to issue apology over 'blasphemous' Trans Visibility Day on Easter Sunday: 'Appalling' https://t.co/C65ENy4fwR
Az izraeli hadsereg gázai csapatkivonása előtt nem lehet szó semmilyen újabb, a túszok elengedéséről szóló tárgyalásról – jelentette ki csütörtökön az övezetet irányító Hamász iszlamista terrorszervezet szóvivője.
Gázi Hamad a sajtónak nyilatkozva azt mondta, a palesztin és az izraeli fél között az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom közvetítésével zajló tárgyalások során csupán „kis előrelépés történt”.
A Hamász bejrúti irodájához köthető források szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök elutasította a tűzszüneti javaslatokat, a Hamász pedig a maga részéről nem fogadta el azt az izraeli ajánlatot, mely az alku részeként lehetővé tenné a terrorszervezet vezetésének távozását az övezetből.
Szerdán a Gázai övezetben tüntetést tartottak és eddig példátlan módon gázai palesztinok követelték az izraeli túszok elengedését a háború lezárása érdekében.
A Hamász október 7-én hajtott végre összehangolt terrortámadást Izrael déli részén, az offenzívában 1200 ember meghalt, és több mint 3000 megsebesült. A terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül azóta mintegy 100-at engedtek el. Izraeli források szerint 132-en még mindig az övezetben raboskodnak, 28-an pedig feltehetően már nincsenek életben. Válaszul Izrael hadműveletet indított a Hamász felszámolására. A gázai háború palesztin halottjainak száma időközben már meghaladta a 25 ezret.
A libanoni kormány közölte: tárgyalásokat folytat az Irán-barát Hezbollah mozgalommal, hogy elkerüljék a háború kiterjedését Izraellel, miután Bejrút déli külvárosában megölték kedden Száleh Arúrit, a Hamász palesztin iszlamista mozgalom második legmagasabb rangú vezetőjét.
Abdalláh Buhabib megbízott libanoni külügyminiszter kedden késő este a BBC 4 brit közszolgálati tévécsatornának nyilatkozva elmondta: meg akarják győzni az országban jelentős hatalommal bíró síita mozgalmat arról, hogy ne reagáljon a merényletre, mert bármilyen, jelentősebb erőszakos lépése az Izrael és a Hamász közötti háború kiszélesedéséhez vezethet.
„Nagyon aggódunk, a libanoniak nem akarnak belekeveredni, még a Hezbollah sem akar belekeveredni egy regionális háborúba” – idézték a nyilatkozót.
A külügyminisztérium Nadzsib Mikáti ügyvezető kormányfő utasításai alapján megkezdte az ENSZ Biztonsági Tanácsához intézendő panasz előkészítését az izraeli agresszió elítélésére – jelentette az állami hírügynökség.
A Hamász politikai irodájának helyettes vezetője, Száleh al-Arúri kedd este halt meg egy feltételezett dróncsapásban, amely a Hamász egyik irodáját érte Bejrút déli külvárosában.
A Hezbollahhal szövetséges és Irán által is támogatott Hamász szerint vele együtt hét ember halt meg, köztük a Hamász fegyveres szárnyának két vezetője. A terrorszervezet azonnal Izraelt tette felelőssé, bár Izrael egyelőre nem ismerte el a tett elkövetését, noha nem is tagadja. A Hezbollah kedden késő este közleményben fogadkozott, hogy „ez a bűncselekmény nem marad megtorlás nélkül”.
A Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah sejk a tervek szerint szerdán este beszédet mond.
Irán védelmi minisztere szerdán kijelentette, hogy Arúri meggyilkolásának biztosan lesznek következményei, és felelőssé tette az Egyesült Államokat a közel-keleti feszültség fokozódásáért. Elsősorban az amerikai politika a felelős – mondta Mohammad Reza Astiani a teheráni kabinet ülése előtt.
Teherán fő ellenségét, Izraelt hibáztatta magáért a bejrúti támadásért. „Az (izraeli) rezsim terrorgépezetének rosszindulatú külföldi tevékenysége valódi fenyegetés a békére és a biztonságra” – írta Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter az X-en.
Az Iszlám Köztársaság korábban visszautasította azt a vádat, hogy felelős volna a síita milíciák által az amerikai támaszpontok ellen Szíriában és Irakban elkövetett támadásokért.
„Irán nem felelős a térségben élő egyének vagy csoportok tetteiért” – írta az ENSZ főtitkárának és az ENSZ Biztonsági Tanácsának címzett levelében, amelyet az IRNA iráni állami hírügynökség ismertetett.
A történtekkel párhuzamosan az ENSZ libanoni békefenntartó missziója (UNIFIL) szerdán azt közölte, hogy aggódik az ország biztonsági helyzete miatt.
„Mélységesen aggódunk az eszkaláció veszélye miatt” – mondta Kandice Ardiel, az UNIFIL helyettes szóvivője a dpa német hírügynökségnek. „Ennek pusztító következményei lehetnek az emberekre nézve a határ mindkét oldalán” – tette hozzá.
Az ENSZ-misszió minden felet tűzszünetre szólított fel, és önmérsékletet sürgetett.
