A washingtoni NATO-csúcsról Ukrajnába hazatérő Volodimir Zelenszkij elnök Írországban tárgyalt az ország miniszterelnökével, Simon Harrisszal, számolt be az ukrán elnöki hivatal honlapján.
Az elnök kiemelte Írország támogatását a békecsúcsot, annak határozatai végrehajtását célzó lépésekről beszélt, például konferenciák szervezéséről a nukleáris és élelmezésbiztonságról, valamint az összes hadifogoly és deportált szabadon bocsátásáról.
Az államfő köszönetet mondott Írország lakosságának, hogy hajlandóak személyes erőfeszítéseket tenni az ukrán gyerekek hazajuttatásáért. A vezetők megvitatták azokat a lépéseket, amelyek célja, hogy felhívják a világ figyelmét Oroszország illegális deportálásának bűntettére.
Volodimir Zelenszkij és Simon Harris megállapodott Írország miniszterelnökének idei kijevi látogatásáról, valamint a kétoldalú biztonsági megállapodással kapcsolatos munka erősítésében annak érdekében, hogy az ukrán főváros látogatása után aláírhassák azt.
Az elnök a találkozót megemlítette az oktatási intézményeink óvóhelyei megépítésének szükségességét.
Szóba került az aknamentesítési és kiberbiztonsági együttműködés folytatása, valamint hazánk uniós csatlakozási tárgyalási folyamata is. Volodimir Zelenszkij megjegyezte, hogy Ukrajna érdeklődik Írország tapasztalatai és tanácsadói támogatása iránt.
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
Írország előkészíti az első lépéseket az Ukrajnával kötendő biztonsági megállapodás kidolgozására – közölte Volodimir Zelenszkij elnök július 14-én, miután előző nap találkozott Simon Harris ír kormányfővel.
A The Kyiv Independent beszámolója szerint Ukrajna a közelmúltban Lengyelországgal, Luxemburggal és Romániával írt alá biztonsági megállapodást, a Hetek csoportja (G7) által 2023 júliusában tett ígéret alapján.
Az elnöki hivatal most a Csehországgal, Szlovéniával és Írországgal kötendő megállapodásokon dolgozik – közölte Zelenszkij a Telegramon.
Volodimir Zelenszkij elnök jövő héten Nagy-Britanniába és Írországba látogat – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság úgy tudja, hogy Nagy-Britanniában az elnök várhatóan beszédet mond az európai vezetők előtt a Blenheim-palotában. A rendezvényen Ukrajna, az európai biztonság és a demokrácia kérdése lesz napirenden.
Zelenszkij megbeszélést folytatott Keir Starmer újonnan kinevezett brit miniszterelnökkel a NATO washingtoni csúcstalálkozóján, de ez lesz az első alkalom, hogy találkozik a munkáspárti kormány küldöttségével, amely készen áll majd megerősíteni London folyamatos támogatását.
A The Guardian publikációja azt is jelzi, hogy az ukrán elnök utazási megállapodásait ritkán erősítik meg, de a forrás szerint „90%-os bizonyosság” van arra, hogy Zelenszkij ott lesz a konferencián.
A brit média értesülései szerint az ukrán elnök jövő szombat délelőtt teszi első látogatását Írországban. A Shannon repülőtéren fog leszállni a gépe, ahol megbeszélést folytat Simon Harris miniszterelnökkel.
Írországnak és Spanyolországnak „világos terve van” a palesztin állam elismerésére – jelentette be csütörtökön Simon Harris ír miniszterelnök, aki az ügyben a hét elején egyeztetett spanyol hivatali partnerével, Pedro Sánchezzel.
„Sosem késő helyesen cselekedni, és most az a helyes, ha elismerjük a palesztin államot” – jelentette ki Harris, mindazonáltal hozzátette: ennek dátumát egyelőre nem szeretnék nyilvánosságra hozni. Az RTE ír közszolgálati műsorszolgáltató értesülései szerint Dublin és Madrid május 21-én jelenthetik be a palesztin állam közös elismerését.
Az ír kormányfő síkraszállt a kétállami megoldás mellett, melyet az izraeli és a palesztin fél közötti tartós béke zálogának nevezett. Elmondta továbbá, hogy az ügyben tovább folynak az egyeztetések más országokkal is, aláhúzva, hogy már a nap folyamán egyeztetni fog más vezetőkkel. Mint mondta, nagyon fontos „a lehető legtöbb államot bevonni” annak érdekében, hogy megfelelő hatást érjenek el.
Sánchez és Harris mellett Robert Abela máltai és Robert Golob szlovén miniszterelnök is aláírta március végén azt a nyilatkozatot, melyben kijelentették: készek elismerni a palesztin államot, ha a lépés „pozitív hozzájárulást jelent és a körülmények is megfelelőek”.
A várakozásoknak megfelelően Simon Harris eddigi egészségügyi minisztert választotta kedden az Ír Köztársaság új miniszterelnökévé a dublini parlament.
A 37 esztendős Harris Írország 15., egyben eddigi legfiatalabb kormányfője.
Az ír törvényhozás alsóháza, a Dáil kedd délután 88 szavazattal, 69 elutasító voks ellenében választotta meg Harrist a kereszténydemokrata Fine Gael párt vezette ír kormánykoalíció vezetői tisztségére.
Elődje, a 45 éves Leo Varadkar, aki kétszer állt az ír kormány élén, március 20-án jelentette be teljesen váratlanul távozási szándékát.
Lemondásának okait nem részletezte, csak annyit árult el, hogy politikai és személyes okok egyaránt közrejátszottak döntésében. Hozzátette: az elmúlt években elért jelentős eredmények ellenére is arra a következtetésre jutott, hogy már nem ő a legmegfelelőbb személy a miniszterelnöki teendők további ellátására.
A Fine Gael vezető tisztségére – és ezzel együtt a kormányfői posztra – Simon Harris volt az egyetlen jelölt.
Harrist a Dáil keddi szavazása után Michael D. Higgins, Írország köztársasági elnöke formálisan is kinevezte miniszterelnökké.
A jelenlegi hárompárti ír kormánykoalícióról szóló megállapodást 2020. június 15-én írták alá a Fine Gael, a centrista Fianna Fáil és a Zöld Párt vezetői. A megállapodás értelmében az ötéves mandátum első felében a Fianna Fáil élén álló Micheál Martin töltötte be a miniszterelnöki tisztséget, és 2022-ben követte őt a poszton a Fine Gael vezetőjeként Leo Varadkar, aki 2017 és 2020 között is Írország miniszterelnöke volt.
Írországban jövő márciusig meg kell tartani a következő parlamenti választásokat, és a jelenlegi felmérések egyértelműen a Sinn Féin győzelmét valószínűsítik.
Mary Lou MacDonald, a Sinn Féin elnöke Harris keddi megválasztása után, a dublini alsóházban előrehozott választások kiírására szólította fel az új miniszterelnököt.
A balközép irányzatú Sinn Féin a 2022 májusában megtartott észak-írországi törvényhozási választásokon – az ír sziget 103 évvel ezelőtti megosztása óta első ízben – a legtöbb képviselői mandátum elnyerésével a belfasti törvényhozás legnagyobb pártja lett. Így az észak-írországi kormány élén jelenleg – ugyancsak példátlan módon – katolikus miniszterelnök áll Michelle O’Neill, a Sinn Féin alelnöke személyében.
Bejelentette szerdán lemondási szándékát Leo Varadkar ír miniszterelnök, az új vezető megválasztásáig ugyanakkor ellátja a teendőit.
A 45 éves Varadkar, aki másodszor áll a kereszténydemokrata Fine Gael párt vezette ír kormány élén, a dublini miniszterelnöki hivatal előtt tett nyilatkozatában közölte: a párt új vezetőjének megválasztásáig még ellátja miniszterelnöki teendőit.
Távozásának okait nem részletezte, csak annyit mondott, hogy politikai és személyes okok egyaránt közrejátszottak döntésében. Hangsúlyozta: Írország és az ír gazdaság „ma már jó állapotban van”, az ő miniszterelnöksége alatt „sikerült eljutni a munkanélküliségtől a teljes foglalkoztatásig, a költségvetési hiánytól a költségvetési többletig, a megszorításoktól a jólétig”. Varadkar kiemelte: büszke arra, hogy a gyermekjogok, az LMBT-közösség jogai és a nők egyenjogúsága szempontjából Írország az utóbbi években egyenlőbbé és modernebbé vált. Az ír lakosság 2015-ben, illetve 2018-ban népszavazásokon döntött az azonos neműek házassága és az abortusz törvényesítését lehetővé tévő alkotmánymódosításról.
Szerdai beszédében a kormányfő azonban úgy fogalmazott: mindezekkel együtt is arra a következtetésre jutott, hogy már nem ő a legmegfelelőbb személy a miniszterelnöki teendők további ellátására.
Elmondta: felkérte a Fine Gael vezetőségét arra, hogy a párt új vezetőjét még áprilisban válasszák meg, így a következő ír miniszterelnököt a húsvét utáni hetekben beiktathatják hivatalába. A jelenlegi hárompárti kormánykoalícióról szóló megállapodást 2020. június 15-én írták alá a Fine Gael, a centrista Fianna Fáil és a Zöld Párt vezetői. A megállapodás értelmében az ötéves mandátum első felében a Fianna Fáil élén álló Micheál Martin töltötte be a miniszterelnöki tisztséget, és 2022-ben követte őt a poszton a Fine Gael vezetőjeként Leo Varadkar.
Varadkar 2017 és 2020 között is Írország miniszterelnöke volt.
Írországban jövő márciusig meg kell tartani a következő parlamenti választásokat, és a jelenlegi felmérések egyértelműen a Sinn Féin győzelmét valószínűsítik. Az EU-párti, balközép irányzatú Sinn Féin a 2022 májusában megtartott észak-írországi törvényhozási választásokon – az ír sziget 103 évvel ezelőtti megosztása óta első ízben – a legtöbb képviselői mandátum elnyerésével a belfasti törvényhozás legnagyobb pártja lett, és így az észak-írországi kormány élén jelenleg – ugyancsak példátlan módon – katolikus miniszterelnök áll Michelle O’Neill, a Sinn Féin alelnöke személyében.
Az észak-írországi koronahű protestáns oldalon általánosan elfogadott álláspont szerint a Sinn Féin az egykori legnagyobb északír katolikus britellenes milícia, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnyaként működött az 1998-as nagypénteki rendezési megállapodással lezárt felekezeti villongások három évtizede alatt.
Leo Varadkar ír kormányfő a törvényhozóknak kifejtette a héten, hogy van egy határ, ameddig egy ország el tudja látni a menekülteket, és Írország már vészesen megközelítette azt.
Az ír kormány nehezen tudná kezelni a jövő évi újabb migrációs hullámot, ha az újonnan érkezők száma továbbra is olyan magas maradna, mint jelenleg – ismerte be a dublini parlament alsóházában, a Dáilban a minap Leo Varadkar miniszterelnök.
Hozzátette, elsősorban az ír kormány joga és felelőssége az országba érkező menekültek számának meghatározása.
A helyi önkormányzatok pedig nem tudnának további 50 ezer embernek szállást biztosítani, ha ennyien érkeznének jövőre is – mondta Varadkar, rámutatva, hogy a jelenlegi tendenciák alapján ez a szám benne van a pakliban.
Egyszerűen nem tudjuk, hogy képesek lennénk-e ilyen mennyiségű szállást biztosítani – árulta el kétségeit.
Írország vészesen megközelítette befogadási kapacitása felső határát
Az ír kormányfő a törvényhozóknak azt is elmondta, hogy van egy határ, ameddig egy ország el tudja látni a menekülteket, és Írország már vészesen megközelítette azt.
Michael Leahy, az Ír Szabadságpárt elnöke a hét elején ezzel kapcsolatban jegyezte meg a Remix Newsnak, hogy Írországba több ukrán menekült érkezett egy főre vetítve, mint Lengyelország kivételével bármely más uniós országba annak ellenére, hogy Írország a háborús zónától legtávolabb eső ország.
Írország szociális támogatási rendszere túlságosan nagyvonalú, és úgy tűnik, hogy „jóemberkedő” kormányunk a menekültek érdekeit az íreké elé helyezi – folytatta Leahy.
A liberális Varadkar fokozatosan ismerte fel, hogy kormánya menekült- és bevándorlási politikája miatt mekkora nyomás nehezedik az írekre.
Az ukrajnai orosz invázió kezdetén, tavaly februárban ugyanis Varadkar még határozottan elkötelezte magát a tömeges migráció és a lehető legtöbb menekült befogadása mellett.
Tavaly novemberben pedig – annak ellenére, hogy a helyi közösségekben már megindult az elégedetlen mormogás, mivel egyre többen kezdtek némileg aggódni a menekültek magas száma miatt – az ír vezető még arról beszélt, hogy: „Mindent megteszünk, amit csak tudunk, hogy szállást biztosítsunk nekik, és ez az emberek otthonában való elhelyezéstől kezdve a régi raktárak, irodaházak utólagos átalakításán át a szállodák és moduláris lakások igénybe vételéig, illetve az új épületek gyors felhúzásáig terjed.”
Már be is nyújtották a parlamentben az első korlátozó előterjesztést
Május óta azonban Varadkar kezd szembenézni az ír menekültügyi politika árnyoldalaival, a közszolgáltatásokra nehezedő növekvő nyomással. Akkor írta, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovic levelére válaszolva, hogy az érkezők számának nagyságrendje miatt– az Írországban korábban is fennálló lakáshiány közepette – rendkívüli nehézségekbe ütközik a megnövekedett igényeknek megfelelő mennyiségű szállás biztosítása.
A spanyolországi Granadában tartott EU-csúcson október elején Varadkar már azt hangsúlyozta, hogy Írország az elmúlt két évben több mint 100 000 menekültet fogadott be.
A menekültügyi válsággal kapcsolatos megváltozott álláspontjával az ír kormányfő most egy platformra került azokkal a migrációellenes európai aktivistákkal és pártokkal, akiket ő maga is és pártja, a Fine Gael korábban szélsőjobboldalinak minősített – írja a Remix News.
A dublini kormány politikai álláspontjának gyökeres változása nyomán egyes koalíciós politikusok már az új menekülteknek nyújtott segélyek időbeli korlátozását szorgalmazzák, miután a jelentések szerint az országba érkező ukránok nagyjából 30 százaléka olyan biztonságos uniós országokból érkezik, ahol a segélyek kevésbé vonzóak.
Roderic O’Gorman egyenlőségi miniszter már be is nyújtotta előterjesztését az államilag finanszírozott szállások 90 napos időkorlátjának bevezetésére.
Az ír zöldpárti politikus által előterjesztett tervekkel a másik kormánypárt, azaz a liberális Fianna Fáil miniszterei ugyanakkor nem értenek egyet, mivel attól tartanak, hogy az ellátások határozott időre történő korlátozása növelné a párt minisztere, Darragh O’Brien által vezetett lakásügyi minisztériumra nehezedő nyomást.
Társadalmi vita indult Írországban a katonai semlegesség megőrzéséről csütörtökön, a konzultációra máris körülbelül 1200-an regisztráltak, az első megbeszélés idején háborúellenes tüntetést is tartottak – jelentette az RTE ír közszolgálati televízió.
A vita első állomása a dél-írországi Cork egyeteme volt, ahol felszólalt a többi között Micheál Martin külügyminiszter és Michael Higgins államfő is. Az egyetem épülete előtt több tucatnyi tüntető gyűlt össze, akik az „Igen a semlegességre, nem a háborúra” szlogent skandálták.
Martin bírálta a tüntetőket, amiért szerinte meg akarják akadályozni a vitát és „antidemokratikus csoportnak” nevezte őket.
Higgins viszont azt vetette a kormány szemére, hogy „a tűzzel játszik”, a Business Post című üzleti lapban pedig emlékeztetett arra, hogy hazája külpolitikai szempontból „nagyon veszélyes időket él át”.
Dublinban hétfőn és kedden tartanak megbeszélést az ügyben, ez után pedig a konzultáció lezárul.
Leo Varadkar miniszterelnök kedden, a parlamentben elmondott beszédében azt mondta, a vitával a kormánynak „semmiféle hátsó szándéka nincs” és leszögezte: kormánya nem kíván a csatlakozni sem a NATO-hoz, sem más katonai szövetséghez, viszont tervezi a hadsereg fejlesztését. A mintegy ötmilliós ország védelmi büdzséje jelenleg 1,1 milliárd euró, azaz Dublin sokkal kevesebbet költött eddig védelmi célokra, mint az európai Unió más országai, sokak szerint pedig emiatt Írország biztonsági szempontból részben kiszolgáltatott.
Az ír hadseregben jelenleg 8500-an szolgálnak, többen békefenntartó műveletek keretében.
Az ukrajnai háború kitörése óta Dublin aggodalmát fejezte ki az ír partok mellett elhaladó orosz hajók miatt, szabotázsakcióktól tartva. Írország kizárólagos gazdasági zónáját csak hat járőrhajó illetve két tengeri járőrrepülőgép felügyeli, bár ez a zóna az EU határmenti vizeinek 16 százalékát teszi ki.
Az Ipsos közvéleménykutató-intézet júniusi felmérése szerint az ország lakosságának 61 százaléka tartaná fenn a katonai semlegességet, 55 százalékuk viszont szívesen látná a védelmi kiadások növelését, melyet egyébként a kormány már tavaly bejelentett.
Februárban Dublin bejelentette, 30 kiképzőtiszttel segíti az Európai Unió Ukrajnának szánt katonai támogatását.
Írország 1937-ben, hosszú polgárháború után vált függetlenné az Egyesült Királyságtól, és azonnal kinyilvánította katonai semlegességét. Jóllehet e semlegességet nem foglalták alkotmányba, az egymást követő kormányok egészen mostanáig tartották magukat az elvhez, London és Washington többszöri bírálata ellenére is.
