Ukrajna arra ösztönzi európai szövetségeseit, hogy hozzanak politikai döntést a jövő hónapban a 163 milliárd dolláros „jóvátételi kölcsön” kifizetéséről, amely a befagyasztott orosz vagyon kisajátításán alapul – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírügynökség emlékeztetett arra, hogy az európai vezetőknek a múlt hónapban nem sikerült megállapodniuk a Kijevnek nyújtott „jóvátételi kölcsönről”, és a december 18-i csúcstalálkozón ismét megvitatják azt. Ugyanakkor várható, hogy Ukrajnának az első nagy pénzügyi támogatási injekciókra 2026 második negyedévétől lesz szüksége.
Irina Mudra, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője a Reutersnek elmondta, hogy a csúcstalálkozó tűnik az utolsó esélynek Európa számára idén, hogy megegyezzen az Ukrajnának nyújtott hitelben, ami Oroszország szerint „fájdalmas reakciót” fog kiváltani. „Nem számítunk arra, hogy addigra minden technikai részlet végleges lesz, de a hitelkibocsátás architektúrájáról meg kell állapodni” – jegyezte meg.
Az Elnöki Hivatal helyettes vezetője szerint Ukrajna elvárja európai szövetségeseitől, hogy meghatározzák a források biztosításának struktúráját és irányítási rendszerét. Az is létfontosságú, hogy Ukrajna részt vegyen a források elosztásával és priorizálásával kapcsolatos döntésekben. „Ukrajna közvetlen részvétele nélkül fennáll a veszélye annak, hogy a segélyek hatástalanná válnak, pusztán azért, mert ismerjük a valós helyszíni szükségleteket, de a döntést mindenképpen partnereinkkel együtt kell meghozni” – hangsúlyozta Irina Mudra.
Jelenleg nem folynak megbeszélések Ukrajna alkotmányos rendszerének a parlamenti-elnöki államról elnöki-parlamenti állammá változtatásáról – jelentette ki kedden Irina Mudra, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint a helyettes elnöki hivatalvezető megjegyezte, a hadiállapot lejárta után sok módosításra lesz szükség Ukrajna alkotmányában.
Ez egyértelműen nyitott kérdés az alkotmány-módosítások bevezetésével kapcsolatban. Valójában az alkotmányos rend megváltoztatásáról jelenleg nincs szó
Irina Mudra, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője és Ukrajna állandó ENSZ-képviselője, Szerhij Kiszlicja, letétbe helyezték a ratifikációs okiratot.
„A Római Statútum végre Ukrajnánál van. Nehéz út volt, de túljutottunk rajta, és büszkék vagyunk erre a teljesítményre” – írta Mudra a Facebook közösségi oldalán.
Áprilistól várja a károsultak jelentkezését az orosz háború által Ukrajnának okozott veszteségek nemzetközi nyilvántartása – jelentette be Irina Mudra igazságügyi miniszterhelyettes, aki az Egyesült Államokba utazott, hogy tárgyalásokat folytasson az ENSZ New York-i székházában, illetve amerikai politikusokkal a kártérítési mechanizmus végrehajtásáról Washingtonban.
Elmondása szerint a nyilvántartás titkársága „begyűjti a kérelmeket, feldolgozza, rendszerezi, csoportosítja és beírja a megfelelő rovatba”.
Mudra hozzátette, hogy áprilisban kezdi meg működését a nyilvántartás első kategóriája, amely az otthonukat elvesztett egyéneknek okozott veszteségekre és károkra vonatkozik.
„Ezzel a kategóriával kezdtük, mert Ukrajnában nagy mértékű kárt szenvedtek az egyének – magyarázta a miniszterhelyettes. – A Gyija alkalmazáson keresztül is be lehet nyújtani kérelmet és kártérítést kapni a megsemmisült vagy megrongálódott ingatlanért. Ez az adatbázis már létrejött az ukrán rendszeren belül, és könnyen átvihető lesz a nemzetközi nyilvántartásba.”
A pályázat benyújtására vonatkozó utasítások kidolgozás alatt vannak. Két nyelven lesz elérhető – ukrán és angol.
Az erre vonatkozó űrlapon a javasolt állítások mellett meg kell jelölni az „igen” vagy a „nem” választ.
Ezenkívül az erre vonatkozó bizonyítékokat is fel kell tölteni a nyilvántartásban. Vizsgálatokról, tanúvallomásokról, rendőrségi feljelentésekről, a büntetőeljárás anyagairól, bármilyen, a kárt igazoló dokumentumról beszélünk, mondta a miniszterhelyettes.
Jelenleg folyik az együttműködés a nemzetközi nyilvántartás és a meglévő ukrajnai nyilvántartások között, amelyek a megrongálódott és megsemmisült vagyontárgyakról is nyilvántartást vezetnek, így ezek az adatok felhasználhatók a kérelmek ellenőrzésére.
Ugyanakkor a Gyija alkalmazás közvetítőként fog működni a nemzeti és nemzetközi nyilvántartások között – pontosította Mudra.
Az első kategóriában várhatóan több százezer kérelem érkezik majd, ugyanis az ukrán nyilvántartásban már mintegy 500 ezer kártérítési kérelmet rögzítettek.
Nemcsak az anyagi károkat veszik figyelembe, hanem a személy épségében és egészségében okozott károkat is. Az állampolgárok a névjegyzékhez fordulhatnak majd hozzátartozóik háborús veszteségei okán.
Későbbiekben a többi kategória is fokozatosan bővül – az állam és a jogi személyek számára. Később létrehoznak egy testületet – egy bizottságot, amely ezeket az információkat feldolgozza, és ezek alapján dönt a kártérítési összegekről – fejtette ki Mudra.
A kártérítési bizottságot még nem hozták létre. Ezen különálló testület megalakításához többoldalú nemzetközi megállapodásra van szükség, amelyet az államoknak alá kell írniuk és az aláíró országok parlamentjeinek ratifikálniuk kell, fogalmazott Mudra.
Ezt követően a nyilvántartás felfüggeszti működését, és létrehozásakor a bizottság hatáskörébe kerül.
„Ambíciózus célunk, hogy a nemzetközi kompenzációs bizottságról szóló megállapodás tervezetéről még ez év végéig megállapodás szülessen. Időbe telik az aláírása, majd a ratifikációja” – tette hozzá a miniszterhelyettes.
Elmondása szerint az aláírók ugyanazok az országok lesznek, amelyek elkötelezték magukat a nyilvántartás létrehozása mellett, valamint más országok, „hogy globális támogatást kapjanak”.
Volodimir Zelenszkij elnök felhatalmazta Irina Mudra igazságügy-miniszter-helyettest, hogy írja alá a Ljubljana–Hágai Egyezményt a nemzetközi együttműködésről a nemzetközi bűnügyek kivizsgálása és az illetékesek felelősségre vonását illetően, olvasható Zelenszkij január 8-án, hétfőn közzétett rendelkezésében.
A rendelkezés felhatalmazza Mudrát, hogy „aláírja a Ljubljana-Hágai Egyezményt a népirtás, az emberiség elleni bűncselekmények, a háborús bűnök és más nemzetközi bűncselekmények kivizsgálása terén folytatott nemzetközi együttműködésről”.
A dokumentumot 80 állam hagyta jóvá a 2023. május 26-án a Ljubljanában tartott konferencián, és 2024 januárjában nyitották meg aláírásra Hágában. A Ljubljana-Hágai Egyezmény célja, hogy szabályozza az államok nemzetközi együttműködésének kérdését a nemzetközi jog szerinti bűncselekmények esetén.
Többek között eltörli a politikai indoklást és az elévülést, mint a nemzetközi bűnözők kiadatásának megtagadásának indokát, valamint előírja, hogy az aláírók önállóan is folytassanak nyomozást az említett nemzetközi bűncselekmények ügyében.
Amint azt az Állampolgári Jogok Központja megjegyzi, a Ljubljana–Hágai Egyezmény aláírása és ratifikálása lehetővé teszi Ukrajnának, hogy hatékonyabban üldözze és megbüntesse azokat az oroszokat, akik a nemzetközi jog szerint bűncselekményeket követtek el Ukrajna területén.
Ugyanakkor előírja, hogy Ukrajnának módosítania kell jogszabályait annak érdekében, hogy a nemzetközi jog szerint népirtásnak, emberiesség elleni bűncselekménynek és háborús bűnnek minősülő cselekmények kriminalizálódjanak.
