Abbas Araghchi külügyminiszter kijelentette, hogy Irán már nem dúsít uránt a területén található egyetlen objektumán sem, közölte az AP.
Araghchi hangsúlyozta, hogy Iránban nincs be nem jelentett nukleáris dúsítás, és minden telephely a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztonsági garanciája és felügyelete alatt áll. Jelenleg nem folyik dúsítás, mivel a dúsító létesítményeket megtámadták.
A miniszter hozzátette, hogy Irán álláspontja nukleáris programjával kapcsolatban továbbra is egyértelmű.
„Irán joga a dúsításhoz és a nukleáris technológiák, beleértve az urándúsítást is, békés célú felhasználásához vitathatatlan. Ez a jogunk megvan, és továbbra is élünk vele. Reméljük, hogy a nemzetközi közösség, beleértve az Egyesült Államokat is, elismeri jogainkat, és megérti, hogy ez Irán elidegeníthetetlen joga, és soha nem mondunk le ezen jogainkról”, mondta Araghchi.
Irán újjáépíti a júniusi amerikai és izraeli légicsapásokban megrongált nukleáris létesítményeit – közölte vasárnap Maszúd Peszeskján iráni elnök.
„A kormány teljes erővel kiáll a nukleáris ágazat fejlesztése mellett, fiatal tudósainknak pedig megvan a szaktudásuk, hogy eltökélten továbbvigyék a nukleáris újjáépítést” – jelentette ki Peszeskján, akit a Tasznim helyi hírügynökség idézett.
Újfent hangsúlyozta, hogy az Iszlám Köztársaság nem törekszik atomfegyverekre, a nukleáris energiát mindössze polgári célokra akarja használni. Úgy fogalmazott, hogy a Nyugat ezzel ellentétes vádaskodásai hazugságok, amelyek az ország tudományos fejlődésének megtorpantását szolgálják.
A caracasi vezetőnek elsősorban légvédelmi eszközökre, katonai tanácsadókra és fegyvertranszferekre lenne szüksége. A kérelmi listán rakéták és radarok is szerepelnek.
Nicolás Maduro venezuelai elnök az USA nyomásgyakorlásának fokozódása közepette Oroszországhoz, Kínához és Iránhoz fordult katonai segítségért. A The Washington Post birtokába jutott amerikai kormányzati dokumentumok szerint Maduro leveleket készített elő Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint iráni tisztviselők számára, amelyekben védelmi eszközöket, repülőgép-javításokat és rakétarendszereket is kért. A cél a venezuelai hadsereg megerősítése az Egyesült Államok növekvő karibi katonai jelenlétével szemben.
A vezető amerikai lap tudomása szerint Maduro megírta a leveleket, de egyelőre nem bizonyítható, hogy ezeket ténylegesen el is küldték vagy átadták volna. Az amerikai kormányzati dokumentumok alapján a Putyinnak szánt levél „az orosz fővárosba utazó magas rangú venezuelai tisztviselő látogatása során” került volna átadásra, de még nem világos, hogy ez az út megtörtént-e, és mi volt Moszkva válasza.
A kínai és iráni levelek esetében a helyzet hasonló. A hírszerzési dokumentumok szerint Maduro elkészítette a szövegeket, amelyekben katonai együttműködést, radar- és dróntechnológiát, illetve elektronikai hadviselési eszközöket kért, de nem áll rendelkezésre bizonyíték arra, hogy a kéréseket kézbesítették-e Pekingbe vagy Teheránba.
Irán fokozza a ballisztikus rakéták gyártását az ENSZ fegyvereladásokat és rakétatevékenységet tiltó szankcióinak újraindítása ellenére – írta a CNN.
Az európai hírszerző ügynökségek szerint több nátrium-perklorát szállítmány érkezett Kínából Bandar Abbas iráni kikötőjébe, amely kulcsfontosságú összetevője a közepes hatótávolságú rakéták szilárd üzemanyagának. Ez körülbelül 2000 tonna anyag, amelyet Irán az izraeli 12 napos háborúja után vásárolt.
A rakományt szállító hajók közül több már amerikai szankciók hatálya alatt áll. A szállításokra egy snapback-mechanizmus után került sor, amely szeptemberben automatikusan visszaállította a Teheránnal szembeni régi szankciókat a 2015-ös nukleáris megállapodás feltételeinek megsértése miatt. A CNN megerősítette néhány hajó – köztük az MV Basht, a Barzin, az Elyana és az Artavand – útvonalát, amelyek szeptember és október között kínai kikötők és Irán között közlekedtek. Az egyikük kikapcsolta az AIS nyomkövető rendszerét, hogy elrejtse a mozgását.
Kína hivatalosan kijelentette, hogy „nem ismeri a konkrét helyzetet”, de betartja „az exportellenőrzésre vonatkozó összes nemzetközi kötelezettséget”. Peking azonban a szankciók visszaállítását „konstruktívnak” és „a diplomáciai rendezés akadályának” nevezte. A szakértők úgy vélik, hogy a nátrium-perklorát köztes termék lehet a betiltott ammónium-perklorát előállításában, amelyet a rakéta hajtóműveiben használnak. A szankciók megfogalmazásában található „kiskapu”, amely nem említi kifejezetten ezt a vegyületet teszi lehetővé Kína számára, hogy jogilag elkerülje a jogsértéseket.
Az Egyesült Államok kormánya körülbelül száz iráni állampolgárt deportált Iránba a két ország kormányai közötti megállapodás után.
A New York Times szerint ezt két, a tárgyalásokban részt vevő iráni tisztviselő, valamint egy amerikai hivatalnok jelentette, aki tisztában van a tervekkel.
Az iráni tisztviselők szerint az Egyesült Államok által bérelt repülőgép hétfő este indult Louisiana államból, és keddre Kataron keresztül Iránba érkezett volna. Az amerikai hivatalnok megerősítette, hogy a járat előkészítése a végső szakaszban volt.
A deportált személyek kiléte és migrációs okai továbbra sem ismertek. Az elmúlt években nőtt az USA déli határát átlépő iráni migránsok száma, sokan politikai vagy vallási üldözéstől való félelmükre hivatkozva kérnek menedéket.
Az iráni tisztviselők szerint a deportáltak között vannak férfiak, nők, sőt házaspárok is.
Oroszország együttműködött Iránnal, amikor elfoglalta a zaporizzsjai atomerőművet, és globális nukleáris fenyegetéssé változtatta azt – hangsúlyozta az elnök.
A szigorú szankciókat azonnal be kell vezetni, valahányszor valaki aláássa vagy veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a Telegramon.
Az államfő üdvözölte az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntését az Irán elleni szankciók visszaállításáról. Kiemelte, hogy Teherán hosszú időn keresztül figyelmen kívül hagyta a NAÜ és a nemzetközi közösség felszólításait, aláásva a nukleáris rendet.
Ez globális szabállyá kell váljon: valahányszor valaki aláássa vagy veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot, azonnal szigorú szankciókat kell bevezetni
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az X-en közzétett írásában felszólította az ENSZ főtitkárát, hogy akadályozza meg a szankciók végrehajtási mechanizmusának tényleges működésbe hozását. „Irán nem fog elismerni semmiféle kísérletet a szankciók kiterjesztésére, újbóli bevezetésére vagy érvényesítésére” – szögezte le a külügyminiszter.
Az Irán elleni valamennyi szankció közép-európai idő szerint vasárnap hajnali 2 órakor ismét érvénybe lépett, miután az Európai Hármak (E3, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) harmincnapos, úgynevezett snapback folyamatot kezdeményezett, azzal vádolva Teheránt, hogy megsértette az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött és októberben lejáró megállapodást.
Irán ebben vállalta, hogy a nemzetközi szankciók feloldása ellenében korlátozza atomprogramját.
„Az Egyesült Államok elárulta a diplomáciát, de az E3 el is temette” – mondta az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, és hozzátette, a snapback jogilag érvénytelen, politikailag meggondolatlan és ügyrendileg hibás. A BT-ülés után Aragcsi újságírók előtt kijelentette:
Irán soha nem fog engedni a nyomásnak. Csak a tiszteletre reagálunk. A választás világos: eszkaláció vagy diplomácia.
A brit külügyminisztérium vasárnapi bejelentése szerint ismét érvénybe léptek az Iránnal szembeni szankciók, mivel Teherán jelentős mértékben megsérti az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről tíz éve kötött többhatalmi megállapodást.
Nagy-Britannia és a JCPoA egyezményben részes másik két európai hatalom, Németország és Franciaország (E3) augusztus 29-én közös nyilatkozatban értesítette az ENSZ Biztonsági Tanácsát arról, hogy a vonatkozó 2231-es számú BT-határozat alapján kezdeményezte az úgynevezett „snapback-mechanizmus” elindítását, mivel Irán komoly mértékben megsérti a JCPoA megállapodásból eredő kötelezettségeit.
A mechanizmus lehetővé teszi az Iránnal szembeni korábbi ENSZ-szankciók, például az általános fegyverembargó, valamint számos iráni személy és szervezet elleni büntetőintézkedések újbóli életbe léptetését.
A londoni külügyi tárca által vasárnap ismertetett újabb közös E3-nyilatkozat szerint a snapback-folyamat lezárult, és vasárnaptól ismét érvénybe lépett a Biztonsági Tanács 1696-os, 1737-es, 1747-es, 1803-as, 1835-ös és 1929-es határozata.
Ezek a BT-határozatok tartalmazzák azokat a szankciócsomagokat és egyéb korlátozó intézkedéseket, amelyeket az ENSZ-testület a korábbi években Teheránnal szemben foganatosított az iráni nukleáris fejlesztési tevékenység miatt.
A háromhatalmi közös nyilatkozat szerint Irán ismétlődően megsértette a JCPoA egyezményből eredő kötelezettségeit, ezért az E3-országoknak nem maradt más választásuk, mint a megállapodás alapján enyhített és visszavont szankciók újbóli érvényesítésének kezdeményezése.
A snapback-folyamat kezdetén meghatározott 30 napos türelmi időszak lejárt, így a szankciókat bevezető korábbi BT-határozatok ismét érvénybe léptek – áll a brit külügyi tárca által vasárnap ismertetett közös E3-nyilatkozatban. A három ország az ENSZ mindegyik tagállamát felszólította az újból bevezetett szankciók érvényesítésére. A vasárnapi E3-közlemény szerint Irán 2019 óta az összes olyan korlátozást túllépte nukleáris fejlesztési programjában, amelyeket a JCPoA-egyezményben önként vállalt.
A kommüniké idézi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szeptember 4-i jelentését, amely szerint Irán dúsítotturánium-készlete 48-szorosan haladja meg a JCPoA megállapodásban meghatározott felső határt. A nyilatkozat hangsúlyozza azt is, hogy Irán semmiféle polgári felhasználási céllal nem tudja indokolni magas dúsítási szintű urániumkészleteinek felhalmozását.
A vasárnapi E3-közlemény szerint nincs még egy ország az egész világon, amely nukleáris fegyverek kifejlesztését célzó program nélkül ilyen magas dúsítási szintű urániumot állítana elő ekkora mennyiségben. Erre a brit kormány már korábban is felhívta a figyelmet. David Lammy előző brit külügyminiszter – akit Keir Starmer miniszterelnök nemrég miniszterelnök-helyettessé nevezett ki – a londoni alsóházban néhány hete tartott tájékoztatásában elmondta: az Irán által elért 60 százalékos urándúsítási szint csak nukleáris fegyver előállításának szándékával magyarázható, mivel a polgári célú atomreaktorok fűtőanyagaként használt urán dúsítási szintje általában 3-5 százalék.
Irán szombaton behívatta németországi, franciaországi és brit nagyköveteit, hogy konzultációkat folytassanak az ENSZ-szankciók tervezett visszaállításáról – jelentette be az állami tulajdonú Mehr hírügynökség, írta a Jevropejszka Pravda.
„Három európai ország azon intézkedéseire válaszul, amelyek a vitarendezési mechanizmus aktiválására és az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankcióinak visszaállítására irányultak, Irán behívta németországi, franciaországi és brit nagyköveteit Teheránba” – áll a közleményben.
A lépésre azután került sor, hogy Oroszország és Kína pénteken megpróbálta késleltetni az Irán elleni nemzetközi szankciók visszaállítását, de az ENSZ Biztonsági Tanácsában kudarcot vallottak.
Csak négy ország támogatta a határozattervezetet, megnyitva az utat a szankciók visszaállítása előtt.
Megállapodást írt alá Oroszország és Irán arról, hogy Irán déli részén felépítenek négy atomerőművet – jelentette be pénteken az iráni atomenergia-ügynökség.
A Hormoz iráni energiavállalat és az orosz Roszatom között létrejött megegyezés értelmében a tervezett beruházás összértéke 25 milliárd dollár, helyszíne pedig Szirik város lesz a dél-iráni Hormozgán tartományban – idézte a bejelentést az iráni állami média.
Iránban jelenleg Busehr városban működik atomerőmű, ahol 1000 megawatt villamos energiát tudnak előállítani, ami az ország energiaigényének csak töredékét fedezi.
Az új atomerőművek felépítésének üteméről egyelőre nem hoztak nyilvánosságra részleteket.
Az Irna iráni hírügynökség úgy értesült, hogy a tervezett erőművek egyenként 1255 megawatt áramot tudnak majd előállítani.
Bár Irán jelentős szénhidrogén-készletekkel rendelkezik, energiaellátásában rendszeresen okoznak fennakadást áramszünetek. Az atomenergiára mint lehetséges megoldásra tekintenek az energiahiány kezelésében.
Teherán 1993 óta működik együtt Oroszországgal a nukleáris energia polgári célú felhasználása terén, a busehri atomerőműben ma is dolgoznak orosz szakértők.
Az iráni atomalku jövője
A nyugati országok hosszú ideje azzal vádolják Iránt, hogy atomfegyver előállítására törekszik, de Teherán ezt tagadja. Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína 2015-ben kötötte meg Iránnal az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről szóló megállapodást (Közös Átfogó Akcióterv, angol rövidítéssel JCPOA), amelyben Irán vállalta, hogy szankciók feloldása fejében korlátozza atomprogramját. A megállapodást az ENSZ 2231. határozata léptette érvénybe, és október közepén jár le.
Donald Trump amerikai elnök első mandátuma idején, 2018-ban kiléptette országát a szerződésből, és visszaállította az Egyesült Államok által elrendelt büntetőintézkedéseket. Irán ezt követően felhagyott egyes kötelezettségvállalásai teljesítésével, egyebek mellett az urándúsítás területén.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) szeptember 19-én engedélyezte az úgynevezett snapback mechanizmust. Ez olyan jogi eljárás, amely lehetővé teszi, hogy visszaállítsák az ENSZ által korábban elrendelt büntetőintézkedéseket, ha az érintett fel megszegi a kötelezettségvállalásait.
A testület mindazonáltal pénteken szavaz arról az Oroszország és Kína által előterjesztett javaslatról, amely lehetővé tenné, hogy a büntetőintézkedések visszaállítását hat hónappal elhalasszák.
