Bizalmatlansági indítványt nyújtott be kedden a görög parlamentben az ellenzék Kiriákosz Micotákisz jobboldali kormánya ellen a tavaly februári súlyos vasúti szerencsétlenség bizonyítékainak meghamisítását állító vádak miatt.
A szavazást a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) kezdeményezte, de több baloldali és balközép párt is támogatja. A voksolást a tervek szerint csütörtök este tartják.
Kiriákosz Mitcotákisznak nincs más választása, mint idejönni és igazolni a tetteit – jelentette ki a parlamentben Nikosz Andrulakisz, a PASZOK elnöke.
A miniszterelnök a szavazás előtt a tervek szerint felszólal a törvényhozásban. Mivel a kormányfő pártjának, az Új Demokráciának 158 képviselővel abszolút többsége van a 300 fős egykamarás törvényhozásban, a beadvány várhatóan elbukik.
Az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy nem kellő hozzáértéssel kezelte a 2023. február 28-i szerencsétlenséget, amelyben 57-en meghaltak, miután egy személyvonat teljes sebességgel egy tehervonatnak ütközött. Azt is felróják, hogy a kormány az ütközés estéjén az állomásfőnök, a vonatvezetők, illetve más vasúti alkalmazottak közötti üzenetváltások „módosított” változatát bocsátotta a sajtó rendelkezésére annak érdekében, hogy a tragédiát az állomásvezető által elkövetett emberi hibának tulajdonítsák.
Az áldozatok családjai egy éve követelik a vasúthálózat elhanyagoltságáért felelős politikai vezetők felelősségre vonását. Az áldozatok hozzátartozóinak szövetsége a baleset másnapján lemondott Kosztasz Karamanlisz közlekedési miniszter és baloldali elődje, Hrisztosz Szpircisz felelősségét is hangoztatja. Jelenleg mindketten parlamenti képviselők.
Az ügyben eddig több mint 30 vasúti alkalmazott ellen indult eljárás, de egyikük sem magas rangú vezető. A vonatszerencsétlenség közelében lévő Larisza állomásfőnöke gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával van előzetes letartóztatásban.
Oltási igazolások ezreit hamisították az északkelet-svájci Sankt Gallenben – közölte csütörtökön a kanton vezetése.
A tájékoztatás szerint okirathamisítás gyanúja miatt indult nyomozás magánkézben lévő koronavírus-tesztközpontok munkatársai ellen. Az elkövetők foglalkozásuk keretében hozzáférhettek az oltási igazolványok kiállítására használt országos rendszerhez, és így több mint nyolcezer hamis igazolást állíthattak ki.
A tetteseket öt évig terjedő szabadságvesztéssel, illetve pénzbüntetéssel sújthatják.
Ugyanakkor azokat is börtön, illetve pénzbírság fenyegeti, akik nagy összegeket fizettek a hamis igazolásokért.
Sankt Gallen kanton vezetése egyben hangsúlyozta, hogy az illegálisan kiállított igazolásokat érvénytelenítik. Sankt Gallen 61 százalékos átoltottsággal a svájci kantonok között az utolsók között van. Az alpesi országban az átoltottság aránya nagyjából 67 százalék.
A 8,6 millió lakosú országban a járvány kitörése óta 1 227 395 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 12 056-an hunytak el a kórban.
Today I addressed the Swiss Parliament @parlch to say that we are not a source of aggression, not a territory of war, and not some kind of conflict zone. We are a country that has always valued and will always value peace. Our peace can only withstand such aggression by force of… pic.twitter.com/PZbbCRudp2
Oroszországban nyomtatott, 1,1 milliárd dollárnak megfelelő, líbiai hamis
pénzt foglaltak le a máltai hatóságok – közölte az amerikai külügyminisztérium,
amely egyúttal üdvözölte is a pénz lefoglalását.
A washingtoni külügyi tárca szerint a bankjegyeket a Goznak
orosz állami vállalattól Líbiából „egy illegitim párhuzamos intézmény” rendelte
meg, és ezért hamis pénznek kell tekinteni. Washington emlékeztet, hogy
Líbiában kizárólag a tripoli jegybank bocsáthat ki jogszerűen készpénzt.
Az Egyesült Államok szerint az elmúlt években Oroszországból
Líbiába áramló hamis pénz súlyosbította az észak-afrikai ország gazdasági
válságát. A máltai hatóságok egyáltalán nem kommentálták az amerikai
bejelentést, sőt, az erről szóló hírt, amelyet a Malta Today című lap a
Facebookon tett közzé, azóta el is távolították az újság honlapjáról.
Az ENSZ tavaly decemberi jelentése szerint a Goznak 2016 és
2018 között 7,11 milliárd dollár értékben szállított bankjegyeket a Líbia
keleti felében működő, nemzetközileg el nem ismert, a tripoli vezetéssel
rivalizáló hatóságoknak.
„Ez az incidens is azt mutatja, hogy Oroszországnak ideje
felhagynia kártékony és destabilizáló tevékenységével Líbiában” – tudatta a
washingtoni külügyminisztérium.
Oroszország tiltakozik
Oroszország szerint szó sincs hamis pénzről, és arra
hivatkoznak, hogy a Bengáziban működő „központi bank” szabályos megrendelését
teljesítették. A moszkvai külügyminisztérium közleménye megjegyzi, hogy amíg
Líbiában de facto kettős hatalom működik, addig két jegybank van az országban.
Moszkva arra hivatkozik, hogy a bengázi „jegybank” vezetőjét
a líbiai nép által választott parlament nevezte ki, így nemzetközi
legitimitással rendelkezik.
„Így hát nem a líbiai dinárok hamisak, hanem az amerikai
kijelentések” – tudatták Moszkvában.
A Goznak cég szombaton szintén közleményben reagált az
amerikai vádakra. A dokumentum szerint a máltai vámhatóság 2019 szeptemberében,
„a nemzetközi jogot megsértve” lefoglalt egy, a líbiai központi bank
bankjegyeit tartalmazó szállítmányt. A líbiai megrendelésre készült bankjegyek
korábbi líbiai bankjegyek „módosított szériája”, vizuálisan eltér azoktól.
A líbiai központi bank jóváhagyta a bankjegyeket
A líbiai központi bank képviselői – a közlemény szerint –
jóváhagyták a szóban forgó bankjegyek arculatát, ezért alaptalan és
jogszerűtlen „hamisnak” nevezni őket. A közleményben utalnak arra, hogy az ENSZ
líbiai vizsgálóbizottsága a bankjegyek leszállítását nem minősítette az
érvényben lévő szankciók megszegésének.
A Goznak és a líbiai központi bank hónapokig eredménytelenül
követelt magyarázatot Máltától a szállítmány lefoglalására. Az ottani
vámhatóság végül 2020 májusában adott ki közleményt az ügyben, amelynek
tartalma „lényegesen elferdíti a Goznak és a líbiai központi bank kapcsolatának
tényleges állapotát” – olvasható az orosz vállalat közleményében.
Líbia Moammer Kadhafi diktátor 2011-es megbuktatását és
meggyilkolását követően káoszba süllyedt, és egymással rivalizáló fegyveres
szervezetek kezdtek küzdeni minél nagyobb területek ellenőrzéséért, mostanra
pedig a nemzetközileg elismert egységkormány áll szemben a jelentős haderőt
irányító Halífa Haftar tábornokkal, aki az ország keleti és déli részét
ellenőrzi.
Haftar Oroszország mellett az Egyesült Arab Emírségek és
Egyiptom támogatását is élvezi.