A bíróságról az Európa Tanács és Volodomir Zelenszkij elnök állapodtak meg, de egyelőre nincs meg a működéshez szükséges, évi közel 85 millió eurós összeg.
„Az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatos bűncselekmények tárgyalására alapított bíróság létrehozása költségvetési nehézségekbe ütközik” – mondta az Euronewsnak három, az az ügyre rálátó forrás. Megjegyezték: az európai nemzetek számára kihívás, hogy az Egyesült Államok támogatása nélkül előteremtsék a költségek fedezéséhez szükséges pénzügyi eszközöket.
A különleges bíróság létrehozásáról az Európa Tanács és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júniusban kötött kétoldalú megállapodást. (A 46 tagból álló Európa Tanács nem egyenlő az Európai Tanáccsal, mely az EU-s tagállamok állam- és kormányfőit, az Európai Tanács elnökét, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő uniós intézmény.)
Az Euronews megkérdezte az amerikai hatóságokat, hogy a Trump-kormány érdekelt-e a bírósághoz való csatlakozásban, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
A lap forrásai elmondták, hogy az Európa Tanács eredetileg egy olyan költségvetési tervezetet terjesztett elő, amely a bírósághoz kapcsolódó működési költségek teljes összegét mintegy évi 75 millió euróban állapítja meg.
A bíróságnak Hollandia adna otthont, a 75 millió euróhoz hozzájönnek még az irodák bérleti díjai és a biztonságos munkakörülmények megteremtése. Az Euronews forrásai szerint utóbbiakhoz az EU-nak évi 10 millió eurós hozzájárulást kellene biztosítania.
Európa nehéz pénzügyi döntések előtt áll
Az európai G7-országok, így Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság az Európa Tanács legfontosabb adományozói, de az ügyre rálátó forrásaink szerint egyelőre nem világos, hogy részt vesznek-e a bíróság éves finanszírozásában, sőt: szerintük nem is dolgoznak aktívan a projektben. Lapunk megkereste Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság kormányát, illetve az Európai Bizottságot is, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
Az Európa Tanács sem nyilatkozott, mindössze annyit közöltek, hogy „a tagállamokkal folytatott tárgyalások folyamatban vannak.”
A különleges bíróság létrehozásának oka
Az Európa Tanács egy strasbourgi székhelyű kormányközi szervezet, mely magában foglalja az Emberi Jogok Európai Bíróságát. A bíróság az EU-tól különálló intézmény.
Ukrán tisztviselők a törvényszék létrehozását kifejezetten a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkájának kiegészítésére kérték, ugyanis az ICC nem a háború bűncselekményét, hanem a háborús és az emberiesség elleni bűncselekményeket vizsgálja.
A munka megkezdéséhez a törvényszéknek meg kell határoznia, hogy minimum hány ország vesz részt a vizsgálatokban, Ukrajna esetében viszont ezt a számot még nem határozták meg. A minimális létszám általában 16, de szakértők szerint Ukrajna esetében több országnak kell csatlakoznia. Forrásaink szerint nemcsak a létszám, hanem a résztvevők nemzetközi diplomáciában betöltött ereje és befolyása is fontos lehet.
Az orosz–ukrán háború bűncselekményeinek kivizsgálására létrehozott bíróságról írt alá megállapodást Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Alain Berset, az Európa Tanács főtitkára.
A testület akár egy érintett állam legfelsőbb vezetése ellen is nyomozhat, akár olyan tisztviselőkkel szemben is, akiket mentelmi jog véd. Ítélet akkor születhet, amennyiben a vádlottak elveszítik a pozíciójukat. A döntés kimondásához nem szükséges az aktuális ügyben érintettek jelenléte sem.
Donald Trump kormánya leállított számos kulcsfontosságú projektet, amelyek célja Oroszország felelősségre vonása az ukrajnai invázió során elkövetett háborús bűnökért. Ezenkívül a projektek felügyeletéért felelős tárcaközi munkacsoport is abbahagyja működését, számolt be a The Washington Post amerikai kormánytisztviselőkre és dokumentumforrásokra hivatkozva.
A hírek szerint a Donald Trump-adminisztráció döntése felfüggesztette az orosz bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó koordinátor tevékenységét, akinek pozícióját törvény írja elő, és amely a Nemzeti Hírszerzési Igazgatói Hivatal (ODNI) keretein belül működött. Ezt a posztot a Kongresszus hozta létre kétpárti alapon – célja pedig az volt, hogy az Ukrajnában elkövetett orosz bűnökről hírszerzési információkat gyűjtsön, és továbbítsa őket a nemzetközi büntetőbíróságokhoz.
Ezt a folyamatot koordináló tárcaközi munkacsoport is megszűnt működni. Felszámolták az orosz oligarchák vagyonának lefoglalásával foglalkozó programot, és leállították az ukrán gyerekek elrablásának műhold- és biometrikus bizonyítékait gyűjtő Konfliktusmegfigyelő Intézetből származó adatok továbbítását. Csak a konzervatív vallási csoportok nyomására újították meg ideiglenesen a programot, de csak az adatbázis átadásának befejezésére.
Eli Rosenbaum, az igazságügyi minisztérium háborús bűnökkel foglalkozó nyomozócsoportjának korábbi vezetője kijelentette, a kormányzat lépései aggasztó eltérést jelentenek az Egyesült Államok a nemzetközi jog uralma iránti elkötelezettségétől, különösen a második világháború óta Európában zajló legnagyobb konfliktus kapcsán.
A kiadvány beszámolt a Külügyminisztérium Globális Büntető Igazságszolgáltatási Hivatala jogköreinek csökkentéséről is, amely koordinálta a nemzetközi ügyészek támogatását az orosz agresszió nyomozásában. Tavaly ez az iroda 1,8 millió dollárt különített el a hágai nyomozók megsegítésére. Most azonban az Egyesült Államok Trump vezetésével kilépett az Ukrajna elleni bűncselekmények üldözésére létrehozott testületből.
Jason Crow képviselő, a koordinátori poszt létrehozásának egyik kezdeményezője elmondta, hogy a kormányzat gyakorlatilag lehetővé teszi Vlagyimir Putyin számára, hogy elkerülje a felelősséget.
„Ha Trump és Tulsi Gabbard, a Nemzeti Hírszerzés igazgatója tartós békét akar elérni, akkor készen kell lenniük arra, hogy Putyint felelősségre vonják az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekért. Ez a kormányzat eddig bebizonyította, hogy hajlandó leengedni Putyint a horogról”, mondta.
Az USA felfüggesztette az orosz eszközökkel kapcsolatos programokban való részvételét
Donald Trump csapata számos olyan struktúra működését függesztette fel, amelyeket Oroszország felforgató tevékenysége és oligarcháinak amerikai befolyása elleni küzdelem céljából hoztak létre. A The Washington Post szerint a leállított kezdeményezések között van az igazságügyi minisztérium egy speciális csoportja, amely a szankciók alatt álló oroszok vagyonának lefoglalásával foglalkozott, és exportkorlátozásokat vezetett be Moszkva ellen.
Felfüggesztették a Szövetségi Nyomozó Iroda azon munkacsoportjának tevékenységét is, amely a külföldi befolyás ellen küzdött. Ez a struktúra volt felelős az Oroszország és más tekintélyelvű rezsimek dezinformációs kampányai elleni küzdelemért, amelyek célja társadalmi konfliktusok szítása és az amerikai intézményekbe vetett bizalom aláásása volt.
La presidente della Commissione europea, Ursula von der Leyen, e il presidente americano, Donald Trump, si sono stretti la mano e hanno avuto un breve scambio sul sagrato di piazza San Pietro prima dell'avvio della cerimonia funebre per l’ultimo saluto a Papa Francesco… pic.twitter.com/VAZoQMalyJ
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
A háborús bűnökkel foglalkozó, alakulóban lévő bíróság nem fogja távollétében bíróság elé állítani Vlagyimir Putyint, amíg ő az Oroszországi Föderáció elnöke – közölte az Euronews uniós forrásokra hivatkozva. Ugyanez vonatkozik Mihail Misusztyin miniszterelnökre és Szergej Lavrov külügyminiszterre is.
A háborús agresszióval foglalkozó bíróság székhelye várhatóan Hágában lesz, és az Európa Tanács keretei között jön létre. Az alapító dokumentumokat május 9-én, az Európa-napon írhatják alá Kijevben. A bíróság létrehozásához szükséges megállapodást az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének kétharmados többséggel kell jóváhagynia – írja az Euronews.
Az új bíróság azért jön létre, mert a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) joghatósága nem terjed ki azokra az államokra, mint Oroszország, az USA vagy Kína, amelyek nem írták alá a Római Statútumot.
A bíróság célja, hogy elszámoltathatóvá tegye azokat, akik felelősek az Ukrajna elleni agresszióért.
A vádemelés feltétele a vádlottak fizikai jelenléte.
„A távollétben lefolytatandó eljárásra vonatkozó korlátozásokat az országok közötti kompromisszumnak tekintik” – mondta egy uniós tisztviselő.
„Az agresszió bűntette nélkül nem lennének háborús bűnök sem” – ezt már Kaja Kallas főképviselő nyilatkozta.
„Ezért rendkívül fontos, hogy az agresszió bűntette miatt is legyen felelősségre vonás.” Az államfők mentelmi joga jogi akadályt jelent, de az Európa Tanács szerint a kialakított megoldás elegendő lesz a büntetlenség elleni fellépéshez.
Az egyik uniós tisztviselő úgy fogalmazott: „Szerintem ez jogi és politikai jelentőségű. Fontos, hogy létrejöjjön, és bezárja az agresszió bűncselekményének kiskapuit.”
Russia has to get moving. Too many people ere DYING, thousands a week, in a terrible and senseless war - A war that should have never happened, and wouldn’t have happened, if I were President!!!
Donald Trump Truth Social 04/11/25 09:35 AM
— Donald J. Trump Posts From His Truth Social (@TrumpDailyPosts) April 11, 2025
This is what a true leader does. He does not hide behind anyone or anything. It is highly unlikely that the Russian side possesses even a sliver of such courage. https://t.co/xbwe8DOaT1
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
Emberiesség elleni bűncselekménnyel ér fel, hogy Oroszország az Ukrajna elleni háborúja kezdete óta rendszeresen erőszakkal elhurcol és megkínoz ukránokat – közölte szerdán kiadott jelentésében az ENSZ egy nemzetközi független vizsgálóbizottsága.
A független nemzetközi vizsgálóbizottság (IICI) jelentése szerint a háború kezdete óta az orosz ellenőrzés alá került ukrán területeken nagyszámú civilt vettek őrizetbe, és hurcoltak el Oroszországba, ahol egyeseket később kínzásnak, szexuális erőszaknak vetettek alá.
„Ezeket a bűncselekményeket egy összehangolt állami politika keretében követték el széles körben és rendszeresen a civil lakosság ellen” – olvasható a jelentésben, amelyet szerdán nyújtottak be Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.
Oroszország genfi képviselete közölte, hogy nem kommentál politikai célból készült, egyoldalú jelentéseket.
A képviselet már korábban tagadta, hogy Oroszország kínzásnak vagy rossz bánásmódnak vetett volna alá hadifoglyokat.
Mindazonáltal Oroszország nem közölt információkat az eltűnt személyek hollétéről, ami gyötrelmes bizonytalanságban tartja az érintett ukrán családokat – mondta Genfben Erik Mose, a vizsgálóbizottság elnöke.
A fogva tartott nők ellen elkövetett nemi erőszak és szexuális erőszak több további eseteit is azonosították – tette hozzá.
„Megdöbbentett bennünket, hogy a jelentés szerint Oroszország milyen brutális módon bánik a foglyaival” – mondta Simon Manley, Nagy-Britannia nagykövete az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában.
Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma csendben tájékoztatta az európai tisztviselőket, hogy az Egyesült Államok kilép a multinacionális csoportból, amit azért hoztak létre, hogy kivizsgálják az Ukrajna elleni invázióért felelős személyek, köztük Vlagyimir Putyin tetteit – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
Az amerikai újság szerint az Ukrajna elleni Agresszió Bűneit Vizsgáló Nemzetközi Központból való kilépésről szóló döntés a legújabb bizonyítéka annak, hogy a Donald Trump-kormány eltér Joseph Biden azon kötelezettségvállalásától, hogy Putyint személyesen felelősségre vonja. A csoportot azért hozták létre, hogy az orosz vezetést, valamint fehéroroszországi, észak-koreai és iráni szövetségeseit felelősségre vonják a nemzetközi jog és a szerződések szerint egy másik ország szuverenitását sértő agresszióként meghatározott bűncselekményekért. A Biden-kormányzat 2023-ban csatlakozott a központhoz.
A döntést várhatóan március 17-én e-mailben jelentik be a csoport anyaszervezetének, az Európai Unió Büntetőjogi Együttműködési Ügynökségének, ismertebb nevén az Eurojust munkatársainak és tagjainak – közölték a helyzetet ismerő források.
Az Egyesült Államok volt az egyetlen Európán kívüli ország, amely együttműködött a csoporttal, és egy magas rangú igazságügyi minisztériumi ügyészt küldött Hágába, hogy Ukrajnából, a balti államokból és Romániából érkezett nyomozókkal dolgozzon együtt.
A Trump-kormányzat ezenkívül csökkenti a War Crimes Accountability Group munkáját is, amelyet 2022-ben hozott létre Merrick Garland akkori főügyész, aki tapasztalt ügyészekkel dolgozott. Felkérték, hogy koordinálja az igazságügyi minisztérium azon erőfeszítéseit, hogy felelősségre vonja az oroszokat a három évvel ezelőtti teljes körű invázió után elkövetett atrocitásokért. „A háborús bűnösöknek nincs hova bújniuk” – jelentette be akkor Garland a csoport létrehozását. Hozzátette: a minisztérium „minden lehetőséget megragad, hogy bíróság elé állítsa azokat, akik háborús bűnöket és más atrocitásokat követnek el Ukrajnában”.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma csendben tájékoztatta az európai tisztviselőket, hogy az Egyesült Államok kilép a multinacionális csoportból, amit azért hoztak létre, hogy kivizsgálják az Ukrajna elleni invázióért felelős személyek, ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1742218560
[modified] => 1742207933
)
[title] => A Trump-adminisztráció leállítja Putyin háborús bűneinek a kivizsgálását – NYT
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=144881&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 144881
[uk] => 144872
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 144873
[image] => Array
(
[id] => 144873
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-137.png
[original_lng] => 679467
[original_w] => 960
[original_h] => 640
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-137-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-137-300x200.png
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-137-768x512.png
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-137.png
[width] => 960
[height] => 640
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-137.png
[width] => 960
[height] => 640
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-137.png
[width] => 960
[height] => 640
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/image-137.png
[width] => 960
[height] => 640
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1742200733:12
[_thumbnail_id] => 144873
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2408
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 831848851002
[_oembed_533ecc71b77db9ccb2d5f9954cd95eab] =>
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
Az Egyesült Államok visszaléphet a nemzetközi jogi eljárásból, amely Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját vizsgálná. Ez veszélyezteti a speciális bíróság létrehozását, amely az orosz háborús bűnöket vizsgálná, és amelyet 40 ország munkacsoportja dolgoz ki.
A Telegraph szerint az volt a terv, hogy az Egyesült Államok és más országok biztosítják a bíróság joghatóságát, hogy olyan személyeket is felelősségre vonjanak, akik nemcsak a bűncselekmények elkövetésében vettek részt, hanem azok tervezésében is.
A washingtoni támogatás elvesztése komoly csapást jelentene a nemzetközi hírnévre és tekintélyre – írja a cikk.
Ez elég radikális változás. Átírni a történelmet, és úgy tenni, mintha ezt a háborút nem Oroszország indította volna – ezt egyszerűen nem fogadhatjuk el
– mondta egy európai diplomata a lapnak.
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok visszaléphet a nemzetközi jogi eljárásból, amely Oroszország Ukrajnával szembeni agresszióját vizsgálná. Ez veszélyezteti a speciális bíróság létrehozását, amely az orosz háborús bűnöket vizsgálná, és amelyet 40 ország munkacso...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1740330480
[modified] => 1740311223
)
[title] => Az Egyesült Államok kiléphet a különleges bíróságból, amely a háborús bűnöket vizsgálná Oroszország ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=142084&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 142084
[uk] => 141908
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 141910
[image] => Array
(
[id] => 141910
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201.png
[original_lng] => 639691
[original_w] => 800
[original_h] => 500
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201-768x480.png
[width] => 768
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201.png
[width] => 800
[height] => 500
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201.png
[width] => 800
[height] => 500
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201.png
[width] => 800
[height] => 500
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/02/image-201.png
[width] => 800
[height] => 500
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1740304024:5
[_thumbnail_id] => 141910
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1924
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 508427112000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 6531
[1] => 21633
[2] => 858545
[3] => 124
[4] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háborús bűnök
[1] => kilépés
[2] => különleges bíróság
[3] => Oroszország
[4] => USA
)
)
[7] => Array
(
[id] => 136645
[content] =>
London pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának a háborús bűncselekmények kivizsgálásához.
A londoni védelmi minisztérium, a belügyminisztérium és a külügyi tárca közös vasárnapi tájékoztatása szerint Nagy-Britannia 4,5 millió font támogatást ad Kijevnek erre a célra.
Az ismertetés szerint a finanszírozási csomagot Ukrajna az orosz invázió óta elkövetett háborús bűncselekmények dokumentálására, kivizsgálására és a büntetőeljárások megindítására használhatja.
A támogatást az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia által 2022-ben létrehozott, elsősorban a nemzetközi büntetőjogba ütköző bűncselekmények kivizsgálásához tanácsokkal szolgáló testület (Atrocity Crimes Advisory Group, ACA) tevékenységének kiegészítéseként folyósítja a brit kormány.
Az ACA mindenekelőtt az ukrán főügyészség háborús bűncselekmények kivizsgálásáért felelős ügyosztályának munkájához nyújt segítséget.
London már korábban bejelentette, hogy pénzügyi és technikai segítséget nyújt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak is, emellett olyan különleges képesítésű szakértőket vezényelt Ukrajnába, akik háborús bűncselekmények, illetve a háborúhoz kötődő szexuális erőszakcselekmények kivizsgálásához tudnak segítséget nyújtani.
A brit kormány vasárnapi tájékoztatása szerint a háború kezdete óta több mint 300 ezer ukrán lelt menedékre Nagy-Britanniában.
Az ismertetésben szerepel az is, hogy 2025. február 4-től a jogosult ukrán állampolgárok nagy-britanniai tartózkodási engedélyük 18 havi meghosszabbítását kérvényezhetik a londoni belügyminisztériumtól.
Az ukrán állampolgároknak kiadott első brit menekültvízumok jövő márciusban lejártak volna, de a hosszabbítással azok is legalább 2026 szeptemberéig maradhatnak, akik az elsők között folyamodtak tartózkodási engedélyért Nagy-Britanniában.
Az orosz megszállók 137 000 háborús bűncselekményt követtek el Ukrajnában, és ezek csak azok a bűntettek, amelyeket dokumentáltak – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök az Egységben az igazságért elnevezésű konferencián mondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta: „Jelenleg az igazság iránti vágy az, ami összeköt bennünket önökkel. Minket önökkel és mindenkivel, aki velünk dolgozik, hogy megvédje az emberek életét és hazánkat az orosz támadás. A mai napig legalább 137 000 okunk van arra, hogy folytassuk és véghez vigyük ezt a munkát. 137 000 háborús bűncselekmény. Oroszország a mai napig ennyit követett el.”
Az elnök jelezte, hogy ezek csak az ismert bűncselekmények. Szerinte több ítélet kellene. „Bűncselekmények a béke és az emberiesség ellen, az államunk, a népünk ellen, Ukrajna és az ukránok ellen. Ez pedig azt jelenti, hogy nem lenne szabad kevesebb ítéletet kiszabni” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte kedden a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntését, amely elfogatóparancsot adott ki két magas rangú orosz katonai vezető ellen, és hozzátette, hogy nem kerülik el az igazságszolgáltatást.
AZ ICC, amely korábban már elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin (orosz elnök) és egy másik orosz vezető ellen 2023-ban, ezúttal Szergej Sojgu volt védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt vette célba, akiket Ukrajnában elkövetett háborús bűnökkel és emberiesség elleni bűncselekménnyel vádol.
„Ez a döntés világosan rámutat, hogy elkerülhetetlen az ukránok ellen elkövetett orosz bűncselekmények miatt a bírósági fellépés” – írta Zelenszkij az X közösségi portálon. Hozzátette: türelmetlenül várja a többi elfogatóparancsot, hogy „megfosszák végre Oroszországot az őt évtizedeken át bűncselekményekre sarkalló büntethetetlenség érzésétől”.
Szergej Sojgut és Valerij Geraszimovot egyebek mellett az ukrán elektromos létesítmények elleni légitámadásokkal, valamint polgári személyek elleni támadásokkal és Ukrajnában elkövetett „embertelen cselekedetekkel” vádolják.
„Ezek a barbár rakéta- és dróntámadások továbbra is embereket ölnek meg, és Ukrajna-szerte károkat okoznak” – írta Zelenszkij. „Az ezeknek a támadásoknak a kitervelésében és végrehajtásában érintett valamennyi bűnözőnek tudnia kell, hogy megtörténik az igazságszolgáltatás”.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Telegramon úgy vélte, hogy Szergej Sojgu és Valerij Geraszimov „személyes felelősséget visel az Ukrajna elleni légicsapásokért”. „Nagyon fontos döntésről van szó. Mindenkit felelősségre vonnak a gaztettért, amelyet elkövetett” – írta Jermak.
Az ukrán főügyészség úgy véli: „fontos mérföldkőről van szó annak érdekében, hogy végül elszámoltassák az agresszort az általa elkövetett cselekedetekért”.
[type] => post
[excerpt] => Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte kedden a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntését, amely elfogatóparancsot adott ki két magas rangú orosz katonai vezető ellen, és hozzátette, hogy nem kerülik el az igazságszolgáltatást.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1719418020
[modified] => 1719371635
)
[title] => Zelenszkij: az orosz felelősök nem kerülik el az igazságszolgáltatást
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=117266&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 117266
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 117267
[image] => Array
(
[id] => 117267
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20.jpg
[original_lng] => 279465
[original_w] => 2560
[original_h] => 1438
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20-1536x863.jpg
[width] => 1536
[height] => 863
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20-2048x1150.jpg
[width] => 2048
[height] => 1150
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20.jpg
[width] => 2560
[height] => 1438
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1719360835:12
[_thumbnail_id] => 117267
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1817
[translation_required_done] => 1
[_oembed_e1907d81ef815510beafbfbc7d083cad] =>
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
Repeated damage to Baltic Sea infrastructure signals a systemic threat, not mere accidents. #Estonia will take action to counter this threat, together with #Finland and other #NATO allies.
