A NATO vezetői Litvániában üléseztek, ahol szó esett a katonai szövetség előtt álló kihívásokról és a védelmi képességek javítása érdekében kijelölt következő lépésekről is. A közelmúltban – a NATO keleti szárnyán – történt drónincidensek kapcsán egyértelmű üzenet fogalmazódott meg Oroszországgal szemben: Moszkvát terheli a felelősség, akkor is, ha a légtérsértések nem szándékosan történtek.
A NATO készen áll arra, hogy megvédje teljes területét – jelentette ki Radmila Shekerinska főtitkárhelyettes a NATO parlamenti közgyűlésén. Beszédében rámutatott, hogy a szövetség szárazföldi alakulatai a Balti-tengertől egészen a Fekete-tenger térségéig jelen vannak, miközben a katonai szövetség légiereje a teljes keleti szárny biztonságát garantálja. A főtitkárhelyettes szolidaritását fejezte ki a Romániában történt drónincidens kapcsán, emellett szólt az ukrán civileket érő támadásokról és a globális fenyegetésekről is – számolt be róla az Origo a NATO hivatalos oldalára hivatkozva.
A főtitkárhelyettes közölte, hogy hat héten belül Ankarában rendezik meg a következő NATO-csúcstalálkozót, ahol az eddig meghozott döntések végrehajtása kerül majd napirendre. Miután a tagállamok elfogadták a 2035-ig teljesítendő, a GDP öt százalékát elérő védelmi kiadási célt, a figyelem a katonai képességek fejlesztésére irányul.
Shekerinska szerint a transzatlanti együttműködés továbbra is erős, ugyanakkor nagyobb egyensúlyra van szükség a terhek megosztásában, és az Egyesült Államok álláspontja szerint Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságának garantálásában.
Shekerinska hangsúlyozta, hogy a védelmi ipar megerősítése nélkülözhetetlen. Különösen fontosnak nevezte a légvédelmi rendszerek, a rakétaelhárító és elfogókapacitások bővítését, valamint a drónok elleni védekezés fejlesztését. Ennek érdekében gyorsabb gyártásra, szélesebb ellátási hálózatokra és egy új, transzatlanti védelmi ipari háttér kialakítására van szükség.
Marcos Perestrello, a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke kijelentette, hogy Moszkvát terheli a felelősség a NATO keleti tagállamait érintő drónincidensekért, akkor is, ha a légtérsértések nem szándékosan történtek.
Perestrello négy kiemelt feladatot nevezett meg a szövetség számára: a katonai képességek és a védelmi ráfordítások növelését, Európa szerepének erősítését a NATO-ban a terhek igazságosabb elosztásával együtt, a társadalmi ellenálló képesség fejlesztését, valamint Ukrajna támogatásának fenntartását. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi környezetben létfontosságú a NATO erejének megőrzése.
Hétfőn Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda arról beszélt, hogy az európai békemegbízott személyéről folyó viták elterelik a figyelmet a kontinens biztonságát érintő kérdésekről. Az LRT cikke szerint úgy fogalmazott:
Európa biztonsága Ukrajnában dől el, ezért Oroszországot meg kell állítani és vissza kell szorítani, nem pedig engedményeket tenni számára. Hozzátette, hogy az elképzelés nem áll összhangban Európa biztonsági céljaival.
A litván államfő szerint világosan meghúzott határok és elrettentés hiányában Oroszország még magabiztosabbá válhat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a szövetségben a legnagyobb gondot nem az erőforrások hiánya jelenti, hanem a politikai akarat és a méltányos teherviselés hiánya. Megjegyezte, hogy Ukrajna időt nyert a NATO-nak, amit nem szabad elvesztegetni.
Az orosz–ukrán háború nyomán több európai ország fokozza a civil lakosság felkészítését egy esetleges fegyveres konfliktusra. Míg Lengyelországban túlélési képzéseket tartanak, Finnországban és Svédországban pedig háborús felkészítő útmutatókat osztanak ki, Nagy-Britannia jelentős lemaradásban van. Szakértők szerint egy esetleges orosz támadás esetén a brit védelem komoly kihívásokkal szembesülne, miközben a hírszerzés attól tart, hogy a lakosság nem érzékeli kellő súllyal a fenyegetést.
[type] => post [excerpt] => A NATO vezetői Litvániában üléseztek, ahol szó esett a katonai szövetség előtt álló kihívásokról és a védelmi képességek javítása érdekében kijelölt következő lépésekről is. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1780343100 [modified] => 1780340943 ) [title] => A litván államfő szerint Oroszországot vissza kell szorítani, nem alkudozni vele [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=187950&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 187950 [uk] => 188018 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 187951 [image] => Array ( [id] => 187951 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan.jpg [original_lng] => 185494 [original_w] => 1347 [original_h] => 758 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/nato-katonak-litvan.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1780386805:3 [_thumbnail_id] => 187951 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 436 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 109156501000 [_oembed_24eeb9fbffae85a14c3cfc9cdba2718b] =>
💬 Britain has been magnificent in its support for Ukraine, for many of the same reasons that we are helping Ukraine.
You, too, have been a victim of Russia's actions. In fact, the term 'hybrid war' does not quite capture it; this has amounted to state terrorism. Your citizens…
— Ministry of Foreign Affairs 🇵🇱 (@PolandMFA) May 31, 2026
Oroszországot nem érdekli, ha európai célpontokat talál el, mivel egyáltalán nem tart a Nyugat reakciójától − figyelmeztetnek szakértők a romániai lakóházat ért támadás után.
A konfliktus kezdete óta most először sebesített meg egy orosz drón egy NATO-állampolgárt a szövetség területén. Az ukrán Unian által szemlézett brit The Telegraph szerint az, hogy egy orosz Gerany–2 drón becsapódott egy tízemeletes lakóházba a romániai Galacon, új, jóval veszélyesebb szintre emelte a konfliktust.
Bár Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő alaptalannak nevezte a vádakat, Ed Arnold, a londoni RUSI intézet szakértője rámutatott: „Az oroszokat egyszerűen nem érdekli, ha európai célpontokat találnak el, mert nem foglalkoztatja őket Európa reakciója”.
A NATO 5. cikkelyének aktiválása csak az interneten merült fel, Oana Toiu román külügyminiszter csupán a drónellenes technológiák átadását kérte a szövetségtől. A The Telegraph kiemeli: Moszkva tanul a gyenge reakcióból, és a NATO akadozó légvédelmét kihasználva próbálja szétforgácsolni a szövetség erőforrásait. Minden megválaszolatlan incidens növeli a Kreml vakmerőségét, amit az amerikai csapatok esetleges részleges kivonása is fokozhat.
Kijevet ugyanakkor felszabadította, hogy Washington figyelme megosztottá vált. Ukrajna az utóbbi hónapokban már önállóan, akár a balti NATO-légteret is érintve mér csapásokat orosz területekre. Putyinnak így azzal kell szembesülnie, hogy hibrid háborúja veszített az erejéből, mert Kijev már egyre kevésbé függ a nyugati partnerek jóváhagyásától.
Az Egyesült Államok kritikusan függ a tajvani TSMC vállalattól: a sziget blokádjával az amerikai gazdaság le fog állni. Donald Trump amerikai elnök tanácsadói úgy vélik, hogy Kína 5 éven belül megtámadhatja Tajvant, számolt be a UPI hírügynökség.
Az amerikai vezető tanácsadói a május 14-15-i pekingi csúcstalálkozó után tették meg erre vonatkozó következtetéseiket.
Elmondásuk szerint Peking már nem tartja magát olyan országnak, amely utoléri a többieket. Most már az Egyesült Államokkal egyenrangúnak tekintik magukat.
„Hszi Csin-ping jelezte, hogy Kína már nem tekinti magát felemelkedő hatalomnak, hanem az Egyesült Államokkal egyenrangúnak. És azt próbálja elmondani, hogy Tajvan Kínához tartozik” – hangsúlyozta a sajtó egyik forrása.
A tajvani kérdés – nem csupán területi vita. Ez egy jövőbeli vezető szerepért való küzdelem, mivel az Egyesült Államok komolyan sebezhető a számítástechnika területén, hangsúlyozzák az elemzők.
Az Egyesült Államok kritikusan függ a TSMC-től. Ő gyártja a legfejlettebb chipeket, amelyeket mindenhol használnak. A félvezető-szállítási láncok Tajvanon keresztül mennek, és ha a szigetet blokkolják, az amerikai gazdaság leáll, mivel a gyárak építése otthon sokáig tart.
Trump tanácsadója szerint jelenleg „nincs módunk arra, hogy a közeljövőben önellátóvá váljunk”.
Kína katonai lépése láncreakciót indítana el:
A fejlett chipek gyártásának teljes leállása.
Az amerikai tőzsde összeomlása a technológiai óriások bukása miatt.
Válság a mesterséges intelligencia és a védelmi fejlesztés területén.
A globális logisztikai útvonalak zavara.
Trump politikai köreiben Tajvant tartják a legnagyobb kockázatnak.
A pekingi csúcstalálkozó nem hozott stabilitást, hanem ellenkezőleg, rávilágított a veszély mértékére, összegezték a publikációban.
Boris Pistorius német védelmi miniszter fordulópont jeleit látja Oroszország Ukrajna elleni háborújában az ukránok javára – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Die Welt című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Pistorius az ukrajnai látogatása után elmondta: „Azt hiszem, az ukránoknak van valós előnyük. Oroszország a gyengeség időszakát éli át mind gazdaságilag, mind belpolitikailag, mind a csatatéren.” Szerinte az ukránok jelentős előrelépést tesznek. Az orosz katonai infrastruktúra elleni csapások a hátországban egyre pontosabbak és eredményeket hoznak.
A Zaporizzsja és Dnyipropetrovszk megyékben található ukrán parancsnoki állomásokon Pistoriusnak bemutatták, hogyan használják a drónokat felderítésre és támadásra az orosz fegyverrendszerek és katonák ellen.
Pistoriusnak lehetősége volt arra is, hogy első kézből kapjon információkat a folyamatban lévő műveletekről. Ukrajna fejlesztette képességeit, különösen a tavalyi év óta, ami várhatóan a német fegyveres erők javát szolgálja majd a stratégiai partnerség részeként. „Ma sokan a háború döntő szakaszáról beszélnek, Ukrajna javára” – jegyezte meg a német védelmi miniszter.
Az Európai Unió miniszterei hivatalosan is támogatták egy különleges nemzetközi törvényszék létrehozását, amely felelősségre vonhatja az orosz vezetőket a háború miatt. A tervezett testület a második világháború utáni nürnbergi mintát követné.
Az Európai Unió miniszterei hétfőn jóváhagyták, hogy az unió hivatalosan is csatlakozzon ahhoz a különleges törvényszékhez, amely Oroszország vezetőit vonhatja felelősségre az Ukrajna elleni háború miatt – erősítették meg három uniós tisztségviselő a Kyiv Independentnek.
A tervezett különleges törvényszék ugyanazért a bűncselekményért kívánja felelősségre vonni Oroszországot, mint amellyel a nürnbergi perben a náci Németország vezetőit ítélték el a második világháború után. Fontosságát az adja, hogy jelenleg sem a Nemzetközi Büntetőbíróság, sem más létező nemzetközi testület nem rendelkezik megfelelő jogi mandátummal.
Philippe Sands nemzetközi jogász már 2022-ben szorgalmazta egy ilyen különleges törvényszék felállítását Oroszország felelősségre vonására. Az elképzelést elviekben támogatta az Európa Tanács 2025 májusában, majd megkezdődtek a gyakorlati előkészületek. Hollandia felajánlotta, hogy otthont ad a bíróságnak, az Európai Unió pedig finanszírozást biztosított a bizonyítékgyűjtéshez és a többi előkészítő munkához.
A törvényszék működésének megkezdése után a legmagasabb szintű orosz vezetők, köztük Vlagyimir Putyin elnök is vádat kaphatnak. A bíróság hatásköre elvileg kiterjedhet más, Oroszország oldalán harcoló országokra is, például Belaruszra és Észak-Koreára.
Ennek köszönhetően az Európa Tanács május 15-én, a moldovai fővárosban tartandó külügyminiszteri találkozón jelenthetik be a konkrét előrelépést. Az ukrán kormány szerint a különleges törvényszék 2027-ben válhat teljesen működőképessé.
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szorgalmazta, hogy a nürnbergi perhez hasonlóan kell eljárni az orosz vezetők ellen.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
The AURUS vehicles of President Vladimir PUTIN’s motorcade have arrived in BEIJING.
Tomorrow marks a historic visit by the Russian president, during which XI JINPING and PUTIN are expected to adopt a joint declaration on building a multipolar world and a new type of… pic.twitter.com/kYDwD4thU5
❗️PUTIN'S STATE VISIT TO CHINA || Russian President Vladimir Putin arrived at Bejing's Great Hall of the People. Chinese President Xi Jinping congratulated "his great friend" on the new presidential term. Xi's first state visit of the new term was also to Moscow in March 2023. pic.twitter.com/myHBNCdHoy
— Bloomberg Whistleblower (@bloombergblower) May 16, 2024
A 25 milliárd dolláros költség megegyezik a NASA idei teljes költségvetésével.
Az Egyesült Államok körülbelül 25 milliárd dollárt költött az iráni háborúra. Jules Hurst, a Pentagon megbízott pénzügyi ellenőre ezt április 30-án jelentette be a Képviselőház a fegyveres erők kérdéseivel foglalkozó bizottság ülése előtti meghallgatáson, jelentette a Reuters.
Elmondása szerint a kiadások nagy része lőszerre megy el. Nem részletezte, hogy ez az összeg magában foglalja-e az amerikai katonai infrastruktúra közel-keleti helyreállításának és javításának költségeit.
A 25 milliárd dolláros költség megegyezik a NASA idei teljes költségvetésével, jegyzi meg a kiadvány.
A Kongresszus demokratái kijelentették, hogy korábban nem kaptak hivatalos költségbecslést. Adam Smith bizottsági tag megjegyezte, hogy a törvényhozók már régóta próbálják kikérni ezeket az adatokat. Eközben Pete Hegsett amerikai védelmi miniszter azt mondta, hogy a költségek indokoltak, tekintve, hogy a cél az, hogy megakadályozzák Irán atomfegyverek fejlesztését. Bírálta a demokratákat a konfliktussal kapcsolatos álláspontjuk miatt is.
Az azonban nem világos, hogyan jutott a Pentagon a 25 milliárd dolláros számra, tekintve, hogy egy forrás a múlt hónapban azt állította, hogy a Trump-adminisztráció a háború első hat napjának költségeit legalább 11,3 milliárd dollárra becsülte. Az Egyesült Államok február 28-án kezdte meg Irán elleni támadásait. Mindkét fél most egy ingatag tűzszünetet tart be. Tizenhárom amerikai katona halt meg és több százan megsebesültek a konfliktusban.
Trump népszerűségi mutatója is zuhanórepülésben van az iráni háború kezdete óta. Egy nemrégiben készült Reuters/Ipsos közvélemény-kutatás szerint az amerikaiaknak mindössze 34%-a helyesli az amerikai-iráni konfliktust, szemben az április közepi 36%-kal és a március közepi 38%-kal. A harcok kitörése hatással volt a globális energiapiacokra, és az üzemanyagárak az egekbe szöktek az Egyesült Államokban. Az Amerikai Autóipari Szövetség adatai szerint az országban a benzin átlagára közel négy éve a legmagasabb szintre emelkedett.
Donald Trump amerikai elnök a Truth Social nevű platformján ismét megtámadta Merz német kancellárt.
Trump azt írta: „A német kancellárnak több időt kellene töltenie az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezésével (ahol az eddig teljesen hatástalan volt!), és megtépázott országának rendbetételével, különösen a bevándorlás és az energia területén, és kevesebb időt kellene beavatkoznia azok ügyeibe, akik felszámolják az iráni nukleáris fenyegetést, és így biztonságosabbá teszik a világot, beleértve Németországot is!”
Az iráni háború egyre jobban feszül a német–amerikai kapcsolatokban. Friedrich Merz pénzügyminiszter azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy hagyja magát Irántól megalázni, és kedden az első személyes támadást kapta Donald Trump amerikai elnöktől, amilyet még soha nem láttak: „Fogalma sincs, miről beszél!” – írta Trump a pénzügyminiszterről a Truth Social nevű platformján.
„Nem csoda, hogy Németország ilyen rosszul teljesít, mind gazdaságilag, mind egyébként” – idézi az amerikai elnök szavait a focus.de.
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
Oroszország imitálja a béketárgyalásokat, míg Ukrajna, ezt megértve, folyamatosan csatlakozik minden tárgyalási formátumhoz a béke érdekében, ami a helyes stratégia, közölte Kurt Volker, az Egyesült Államok Külügyminisztériumának 2017–2019-es ukrajnai különmegbízottja az Ukrán Rádiónak adott interjújában mondta, számolt be az Ukrinform.
„Oroszország nem mutat komoly érdeklődést a békemegállapodás elérése iránt. Maximalista követeléseket támaszt, és a tárgyalásokat eszközként használja fel arra, hogy nyomást gyakoroljon Ukrajnára, valamint arra, hogy az Egyesült Államokat is nyomásgyakorlásra bírja” – jegyezte meg a diplomata.
Ezenkívül elmondása szerinte az oroszok megpróbálják felkelteni az amerikai tárgyalók érdeklődését a szankciók feloldása utáni üzleti megállapodások kilátásai iránt, abban a reményben, hogy ez arra ösztönzi őket, hogy fokozzák a nyomást Ukrajnára.
„Tehát Oroszország nem veszi komolyan ezeket a tárgyalásokat. Ukrajna jól tudja ezt, de ugyanakkor részt vesz a tárgyalásokon, mert fontos számára, hogy ne tűnjön olyan félnek, amely nem törekszik a békére, vagy nem áll készen a párbeszédre. Ezért Ukrajna lelkiismeretesen csatlakozik minden tárgyalási formátumhoz, nyitott marad a részvételre, sőt, még a nyíltan gyenge vagy elfogadhatatlan javaslatokra is reagál, megpróbálva azokat realisztikusabbá alakítani. És ez a helyes stratégia. Úgy gondolom azonban, hogy az ukránok megértik és már a kezdetektől fogva megértették, hogy ez a folyamat nem komoly” – jegyezte meg Volker.
Elismerte, hogy az USA figyelme most Iránra irányul, így jelenleg „gyakorlatilag semmilyen figyelem” nem irányul az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalási folyamatra.
„Valójában maguknál a tárgyalásoknál fontosabb a csatatéren és a való világban uralkodó helyzet. És ott nagyon sokatmondó dolgok történnek. Oroszország pénzügyi helyzete romlik, gazdasága nyomás alatt áll. Már nem képes ugyanolyan mértékben helyreállítani a munkaerőveszteséget, és a felszerelésveszteséget sem tudja ugyanolyan minőségi szinten kompenzálni. Ugyanakkor Ukrajna kifejlesztette saját védelmi iparát, és ma már saját erőforrásainak 60-70%-át biztosítja. Fontos adukra tett szert” – jegyezte meg a külügyminisztérium egykori különmegbízottja.
Azt is megjegyezte, hogy Ukrajna képes nagy hatótávolságú csapásokat mérni orosz területre, beleértve a háború finanszírozása szempontjából kritikus fontosságú olajexport-létesítményeket is.
Elmondása szerinte egy olyan helyzet alakul ki, amely egyre inkább Ukrajna javára játszik.
„Ha ez a tendencia folytatódik, olyan feltételeket teremthet, amelyek között Oroszország kénytelen lesz beleegyezni a tűzszünetbe. Jelenleg Oroszország továbbra is inkább a támadások folytatását és a követelések támasztását részesíti előnyben, a tárgyalásokat eszközként használva további előnyök megszerzésére. De teljesen lehetséges, hogy végül valódi tűzszünetet érünk el – és ez pozitív eredmény lenne” – jegyezte meg a diplomata.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása az Egyesült Államok érdekeit szolgálja: „Biztosítani kell, hogy Ukrajna sikerrel járjon, és szuverén, független európai demokráciaként kerüljön ki ebből a háborúból. Fontos az is, hogy új határt hozzunk létre Európában, amelyen belül Oroszország megmarad, ahelyett, hogy egyetértene azzal a logikával, amely szerint egyszerűen betörhet és elfoglalhat területeket.”
Volker hozzátette, hogy nem kételkedik Ukrajna győzelmében.
„Ukrajna már egyértelműen szuverén, független európai demokráciaként, az Európai Unió leendő tagjaként és olyan államként pozicionálta magát, amely nemcsak az európai biztonsági garanciák előnyeit élvezi majd, hanem hozzájárul magához az európai biztonsághoz is. Az egyetlen dolog, amit még nem tudunk, az az, hogy mikor ér véget ez a háború, és hol fog pontosan áthaladni a határ, a tűzszüneti vonal. Sajnos Ukrajna területének egy része hosszú ideig megszállva marad. De ezt soha nem szabad törvényesnek vagy legitimnek ismernünk el. Ukrajnának folytatnia kell gazdasági, politikai és biztonsági fejlődését, még területének egy részének ideiglenes megszállása ellenére is” – jegyezte meg a diplomata.
Az ukrajnai háború példátlan ugrást idézett elő a haditechnika fejlődésében, amelynek üteme békeidőben lehetetlen lett volna – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár a ciprusi EU-csúcstalálkozón tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kancellár elmondta, hogy 2026 első felében sokkal magabiztosabbnak érzi magát a biztonsági kérdésekben, mint néhány évvel ezelőtt. A fő tényezőnek a technológiai szakadék rendkívül gyors csökkenését és a hadsereg modernizációját tartja. „Ma, 2026 elején vagy első, esetleg második negyedévében, optimistább vagyok, mint két-három évvel ezelőtt, mert látom, milyen gyorsan érjük utol magunkat” – hangsúlyozta.
A német kormányfő hangsúlyozta, hogy az Oroszország által kirobbantott háború kényszerítette a világot arra, hogy olyan ütemben fejlessze a katonai technológiát, ami békeidőben lehetetlen lett volna. Megjegyezte, hogy ez a tapasztalat segíti az országokat abban, hogy önállóan oldják meg a védelmi problémákat.
„Olyan gyors haditechnikai fejlődésnek vagyunk tanúi, amely e háború nélkül nem történhetett volna meg. És ebben, e háború minden tragédiája és minden szörnyű fájdalom ellenére… egy nagyszerű lehetőség is rejlik, amelyet megragadunk” – mondta el Friedrich Merz.
Boris Pistorius német védelmi miniszter szerdán mutatta be az új német katonai stratégiát, amely a fokozódó orosz fenyegetésére is válaszol.
A német hadsereg, a Bundeswehr Oroszország az Ukrajna ellen 2022-ben indított háborúja óta fegyverkezési programba fogott, és idén januárban Berlin ismét bevezette az önkéntes katonai szolgálatot a hadsereg létszámának növelésére.
A Pistorius által szerdán ismertetett védelmi terv a német katonai stratégiát, a hadsereg képességeinek elemzését, a fegyveres erők szervezetét, felépítését és nagyságát is meghatározza.
A részletek titkosak, de Pistorius elmondta, a tervek között az is szerepel, hogy a „Bundeswehrt Európa legerősebb hagyományos hadseregévé fejlesszék.”
A védelmi tárca a Németország elleni legfőbb fenyegetésnek Oroszországot tartja.
„Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül, és a katonai erő alkalmazását legitim eszköznek tekinti érdekeinek érvényesítésére” – jelentette ki Pistorius.
A stratégia kifejti, hogy Moszkva alapvetően ellenségesnek tartja a Nyugatot, és a demokratikus országok NATO-ba való felvételére Moszkva bekerítésként tekint. Az orosz kormány célja a transzatlanti szövetség kohéziójának gyengítése és az Egyesült Államok elszakítása Európától, biztosítva ezzel Oroszország befolyási övezetének kiterjesztését Európában.
„Oroszország megteremti a NATO-tagállamok elleni katonai támadás feltételeit” – figyelmeztetnek a dokumentumban.
Moszkva már most is hibrid műveleteket folytat a NATO-tagállamok, köztük Németország ellen, kémkedés, szabotázs, kibertámadások és dezinformációs kampányok bevetésével Európa destabilizálására.
A NATO az orosz agresszió ellensúlyozására mintegy 460 ezer fősre akarja bővíteni katonaságát.
A stratégiában kiemelték a nagy hatótávolságú precíziós fegyverek és a légvédelmi rendszerek fontosságát, és mellettük a technológiák – a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítás és a robotika – fejlesztését is.
„Rövid távon növeljük védelmi és ellenálló-képességeinket, középtávon a képességek jelentős, átfogó növelését tűzzük ki célul, hosszú távon pedig technológiai fölényt fogunk kialakítani” – vázolta fel Pistorius.
Russia’s brutal overnight attack on Kyiv is another horrifying reminder of the human cost of this war. Civilians should never wake up to missiles, drones, explosions, and fear for their lives. Homes destroyed, families shattered, innocent people killed and injured - this is…
