Olekszij Kuleba, az Ukrajna újjáépítéséért felelős miniszterelnök-helyettes az Ekonomicseszkaja Pravda gazdasági lapnak adott interjúban beszélt arról, hogy Ukrajnát csak a temetők tartják össze.
Olekszij Kulebát arról kérdezték az interjúban, hogy szerinte a kormányzatnak van-e felelőssége abban, hogy a kijevi lakosság elszakadt a valóságtól és nem érzi a háború következményeit – írta a Sztrana ukrán hírportál (a kérdésben egész konkrétan azt állították, hogy a kormányzat a valósághoz képest túl pozitív színben láttatja azt, ami a fronton végbemegy).
„Rendkívüli nyomás alatt vagyunk. Mi egyesíti most az országunkat? Mint a regionális politika felelőse, megmondhatom: a temető. Ez az egyetlen dolog, ami most egyesíti az országunkat” – hangzott a miniszterelnök-helyettes válasza, majd hozzátette azt is: „Hibás a kormány? Abszolút. Felelősséget visel a kormány? Abszolút. De meg kell értenünk, hogy az elsődleges felelősség nem a kormányt terheli. Véleményem szerint az az oroszoké. Ők támadták meg országunkat, nem mi támadtunk meg magunkat.”
A temetőkről szóló mondat némi vitát váltott ki az ukrán nyilvánosságban. Olekszij Kuleba a cikk megjelenése után további kommentárt fűzött ehhez, és azt írta: „Az aktívan vitatott mondat egy beszélgetés során merült fel, amelynek témája a hátország és a frontvonalbeli régiók lakóinak eltérő tapasztalatai voltak. Arról szólt, hogy a háború élménye attól függően változik, hogy az ember hol él. Arról szólt, hogy fontos emlékezni arra, hogy a háború minden ukránra hatással van.”
„Sajnos ma az országban nincs olyan település, ahol ne lenne temető ukrán zászlóval, ahol katonákat temetnek el. Természetesen ez egy nehéz kérdés, de minden nap meg kell értenünk az ukránok hazájukért folytatott küzdelmének áldozatát és árát. Azokról a hősökről van szó, akik életüket adták hazájukért. Erről szól ez a kifejezés” – magyarázta utóbb Olekszij Kuleba.
Az ukrán sajtóban sok cikk jelent meg arról, hogy a hátország egyes részei elszakadtak a háború valóságától. A nyugat-ukrajnai Bukovel üdülőhelyein például tömegek pihennek, az árak az egekben vannak. Ősszel pedig a mikolajivi katonai adminisztráció vezetője, Vitalij Kim azt mondta, hogy sok ukrán „boldogan” él a háború ellenére is, és „nincs okuk panaszra”, mivel az országban „nagyon jók a körülmények” – emlékeztetett a Sztrana.
Donald Trump amerikai elnök nyilvánosan bírálta Vlagyimir Putyint az Ukrajna elleni háború folytatása miatt, miközben továbbra is azt hangoztatja, hogy célja a konfliktus mielőbbi lezárása, írja a Bloomberg.
Donald Trump újabb elégedetlenségének adott hangot az orosz vezetéssel szemben, amiért Moszkva tovább folytatja katonai műveleteit Ukrajnában. Az amerikai elnök a floridai Mar-a-Lago üdülőhelyén tartott sajtótájékoztatón kijelentette, nem elégedett Vlagyimir Putyin lépéseivel, mert túl sok ember hal meg a harcok során.
A nyilatkozatok egy intenzívebb diplomáciai időszak után hangzottak el, amelynek során Trump találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és mindketten bizakodva beszéltek egy esetleges békemegállapodásról. Ezeket a reményeket azonban Putyin hétfői kijelentései lehűtötték, amikor közölte, hogy felülvizsgálja Moszkva tárgyalási álláspontját, és azt állította, hogy Ukrajna dróntámadást intézett egyik rezidenciája ellen. Az ukrán fél tagadta a vádat, és úgy értékelte, hogy Moszkva ezzel próbálja kisiklatni a béketárgyalásokat.
Trump kezdetben felháborodásának adott hangot az állítólagos támadás miatt, később azonban kétségeit fejezte ki az orosz állítások hitelességével kapcsolatban, és közösségi oldalán egy Oroszországot élesen bíráló véleménycikket osztott meg. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy mindkét oldalon meg kell állítani az öldöklést, beleértve Kijev elleni támadásokat is, miközben Oroszország az utóbbi időszakban fokozta csapásait az ukrán városok és az energetikai infrastruktúra ellen. Trump szerint történnek előrelépések, de úgy véli, ez a háború eleve nem lett volna szabad hogy elkezdődjön.
Robert Fico újévi beszédében bírálta az európaiakat, miszerint nem hajlandók véget vetni az ukrajnai háborúnak – írja az Ukrinform. A szlovák miniszterelnök továbbá saját honfitársait is kritikával illette, amiért nem értenek egyet politikai irányvonalával.
Megdöbbent, milyen könnyedséggel és számítással nézi végig sok ember az Európai Unióban az ukránok és oroszok, a számunkra közeli szláv népek értelmetlen pusztítását – fogalmazott.
Felszólította honfitársait, hogy közösen törekedjenek a békére, hangsúlyozva: „a béke nem üres szó”. Robert Fico emlékeztetett, hogy 2026 választási év lesz, és véleménye szerint növekvő feszültségre kell számítani „a politikai küzdelem utcára való áthelyezésére irányuló kísérletekkel”.
Bejelentette, hogy 2026-ban a belpolitika a gazdasági növekedést támogató források keresésére összpontosít, míg a külpolitika számos intézkedést és magas szintű találkozót foglal majd magába a gazdasági együttműködés érdekében.
First outcomes from today’s work with national security advisors of partner countries. European partners, Canada, the EU, and NATO are engaged, and we are also communicating with the American side. I am grateful to everyone for their support.
National security advisers from European countries have arrived in Kyiv.
The representatives of Germany, the United Kingdom, France, Italy, Spain, Latvia, Estonia, Lithuania, Poland, Finland, Canada, the Netherlands, Sweden, Norway, and Denmark, as well as NATO, the European… pic.twitter.com/70j2jna4tt
Elhatározott intézkedéseivel a NATO kivédheti Oroszország esetleges támadását – jelentette ki kedden Mark Rutte, a szövetség főtitkára a dpa német hírügynökségnek adott, MTI által szemlézett interjújában. A NATO-főtitkárt elsősorban néhány nappal korábban Berlinben tett kijelentésével kapcsolatban kérdezték.
Mark Rutte akkor azt mondta: „mi vagyunk Oroszország következő célpontja, és már veszélyben vagyunk”. A dpa most azt a kérdést tette fel neki: valóban úgy gondolja-e, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök támadást rendelhet el a NATO-nak, vagyis a világ legerősebb katonai szövetségének valamelyik tagállama ellen.
Azt tudom, hogy olyasvalakiről van szó, aki őrülten sok pénzt öl bele országa hadseregébe. Mostanra már a költségvetés több mint 40 százalékát költi fegyverkezésre. És kész volt ebben az Ukrajnában folyó háborúban mostanáig 1,1 millió embert feláldozni – hangoztatta Mark Rutte.
Úgy vélem azonban, hogy megakadályozhatunk egy támadást azzal, ha szavatoljuk a nyári hágai csúcson elfogadott összes határozat megvalósítását. A védelmi kiadások növeléséről van szó. Emellett arról is gondoskodnunk kell, hogy Ukrajna erős maradjon. Ha ezt a két dolgot megtesszük, akkor elég erősek leszünk ahhoz, hogy megvédhessük magunkat, és akkor Putyin sosem fog próbálkozni – mondta a NATO-főtitkár. Arra a kérdésre, hogy mennyi idő van a felkészülésre, úgy felelt: „egyes hírszerzési szolgálatok 2027-et, mások 2029-et, vagy 2031-et mondanak”.
De 2031 is holnap van, 2029 ma délután, 2027 pedig ebben a pillanatban. Ez azt jelenti, hogy valóban fel kell futtatni a védelmi kiadásokat, ahogy azt Hágában eldöntöttük, és fel kell fognunk, hogy ezek a döntések közel sem lesznek elegendők, ha Ukrajna veszítene – tette hozzá Mark Rutte, aki Washington szerepvállalásáról szólva azt mondta: „egyáltalán nem aggódom az Egyesült Államok miatt, mert fenntartások nélkül elkötelezve érzi magát a NATO mellett. Az amerikai nemzetbiztonsági stratégiában világosan az áll, hogy az Egyesült Államok számára prioritás egy biztonságos Európa, egy erős NATO, valamint az Egyesült Államok és a NATO európai részének szoros összetartozása.
Már csak azért sem aggódom, mert az Egyesült Államoknak saját, nagyon is kézzelfogható érdekei fűződnek a NATO-hoz. Az Északi-sarkkal kapcsolatos az egyik ilyen fontosabb érdek. Látjuk, hogy kínai és orosz hajók közlekednek arra. Az Északi-sarkot csak együttes erővel tudjuk megvédeni – európai és amerikai NATO-szövetségesek közösen – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy az Atlanti-óceán északi medencéje szintén kulcsszerepet játszik az Egyesült Államok biztonságában. Az ukrajnai háború békés rendezésére irányuló törekvésekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nem kíván előrejelzésekbe bocsátkozni.
Csak azt mondhatom, hogy mindenki rendkívül keményen dolgozik, az amerikaiak, az európaiak és természetesen Ukrajna is. Az amerikai elnöknek februárban sikerült áttörnie egy falat Putyinnál, amikor először felhívta és elkezdtek Ukrajnáról beszélni. Azóta lényegében minden nap, minden héten és minden hónapban folyamatosan az ukrajnai kérdés megoldásán dolgozik – húzta alá a főtitkár. Hangsúlyozta: „egyértelmű egyetértés van abban, hogy nekünk, bárhogyan is végződjön a háború, elejét kell vennünk annak, hogy az oroszok bármikor újra próbálkozzanak Ukrajna megtámadásával”.
Ez azt jelenti, hogy nagyon erős biztonsági garanciákra van szüksége Ukrajnának. Azért, hogy Putyin tudja, ha ismét próbálkozik, a válasz pusztító erejű lesz – mondta Mark Rutte. Ukrajna NATO-csatlakozási kilátásairól szólva a dolgok elvi és gyakorlati oldaláról beszélt. „Az elvi oldal világos: a washingtoni szerződés és a washingtoni csúcstalálkozó nyilatkozata is érvényben van, ez pedig Ukrajna visszafordíthatatlan útja a NATO-ba. A gyakorlati oldal pedig az, hogy tudjuk, a szövetségesek közül egyesek bejelentették: jelenleg ellenzik Ukrajna NATO-csatlakozását. Ez a valóság, és ebben a keretben kell megoldást találnunk.”
„Az amerikaiak jelen pillanatban ezzel nincsenek egyedül. Vannak más szövetségesek is, akik azt mondják, hogy jelenleg ellenzik az ukrán NATO-csatlakozást. A német szövetségi kormány, legalábbis a korábbi német kormány, szintén visszafogott volt ebben a kérdésben. Láttuk, hogy Magyaroroszág és Szlovákia világosan ez ellen foglalt állást. Tudjuk, hogy az Egyesült Államokban komoly kételyek vannak. Tehát igen, ez az érem két oldala. Az egyik az, hogy az elv érvényes. De a gyakorlati valóság az, hogy jelenleg nincs konszenzus” – mondta a NATO főtitkára.
A minap Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentette, hogy a Szövetséget egy olyan mértékű háború fenyegeti Oroszországgal, „amelyet nagyapáink és dédapáink is megtapasztaltak”, amire a Kreml azzal válaszolt, hogy az európai országok elfelejtették a második világháború következményeit, utalva Rutte kalandjaira – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Dmitrij Peszkovra, Putyin sajtótitkárára, hivatkozva, akit az orosz média idézett.
A jelentés szerint Rutte nyilatkozatára reagálva Peszkov megjegyezte, hogy Rutte Hollandiában élt, és magát Hollandiát nem érintette súlyosan a második világháború. „Ez valószínűleg egy olyan generáció képviselőjének a kijelentése, amelynek sikerült elfelejtenie, milyen volt a második világháború. Rutte úr Hollandiában élt. Én is Hollandiában tanultam egy időben. És maguk a hollandok mesélték el nekem, milyen szörnyű megpróbáltatásokon mentek keresztül a fasiszta megszállás alatt, hogy több ablakuk is betört, és milyen szörnyű volt. Ez elég komoly. A hollandok nagyon nem szeretik a németeket ezért a kellemetlenségért, de nem tudják, mi az a szörnyű háború” – emlékeztetett.
A Kreml szóvivője szerint a NATO főtitkára úgy tesz ilyen kijelentéseket, hogy „nem érti, miről beszél”. „Hála Istennek, egy olyan országban nőttünk fel, ahol gondosan őrzik annak az emlékét, hogy mi volt, micsoda borzalom volt, és mit sikerült tennünk, hogy megmentsük Európát a fasisztáktól” – tette hozzá Dmitrij Peszkov.
Európának fel kell készülnie arra, hogy háború törhet ki a közvetlen közelében – figyelmeztettek csütörtökön brit katonai vezetők, miközben az Egyesült Királyság fegyveres erőit érő, példátlan mértékű fenyegetésekről számoltak be. Az új brit Katonai Hírszerzési Szolgálat (MIS) elindításakor Al Carns védelmi miniszter kijelentette: „a háború árnyéka kopogtat Európa ajtaján”, és hangsúlyozta, hogy a NATO-szövetségeseknek készen kell állniuk a válaszadásra.
Carns szerint Európa már nem „választott háborúkkal”, hanem „szükségszerű háborúkkal” néz szembe, amelyek súlyos emberáldozatokkal járnak, példaként említve az orosz-ukrán konfliktust. Adrian Bird, a védelmi hírszerzés vezetője ugyanazon a rendezvényen arról számolt be, hogy az elmúlt egy évben több mint 50 százalékkal nőtt a brit katonai személyzet és létesítmények elleni ellenséges hírszerzési tevékenység, elsősorban Irán, Kína és Oroszország részéről.
Ennek okán pedig cselekedett a szigetország. Létrehozták új brit Katonai Hírszerzési Szolgálatot, amelynek az Anglia keleti részén található RAF Wyton ad majd otthont, ahol már jelenleg is működik a Pathfinder, a világ legnagyobb „öt szemű” hírszerzési központja.
Az új, egységes hírszerzési szolgálat a Királyi Haditengerészet, a Brit Hadsereg és a Királyi Légierő egységeit vonja össze annak érdekében, hogy felgyorsítsa az információmegosztást, összhangban az idei Stratégiai Védelmi Felülvizsgálat (SDR) ajánlásaival. Az új szervezet részeként létrejön egy „Védelmi Kémelhárító Egység” is, amelynek feladata a fegyveres erők, valamint azok eszközeinek és rendszereinek védelme a külföldi beavatkozásokkal szemben.
A wytoni személyzet műholdfelvételek, drónok által rögzített videók, valamint terepen dolgozó ügynökök által gyűjtött információk széles körét fogja figyelemmel kísérni. A brit háborús felkészültséget bíráló, nemrégiben megjelent súlyos parlamenti jelentést követően Carns úgy érvelt: a katonai hírszerzés megújítása segít abban, hogy „elrettentő képességünk teljes mértékben bombabiztos legyen” – írja a Politico.
A brit hírszerzési reformot irányító vezetők ugyanakkor elismerték, hogy komoly hiány van a hírszerzési területeken dolgozni kívánó jelentkezők számában. Louise Sandher-Jones veteránügyi miniszter újságíróknak elmondta:
„Az elmúlt években tudjuk, hogy a toborzás nem a kívánt irányba haladt, és most határozott küldetésünk, hogy ezt megfordítsuk.”
Al Carns hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a brit lakosság megértse az ellenséges államok jelentette fenyegetések súlyosságát. Mint mondta, a minisztereknek „biztosítaniuk kell, hogy az emberek felismerjék: a külföldi fenyegetések közvetlen hatással vannak az életmódjukra, a megélhetési költségeikre, az élelmiszer- és üzemanyagárakra, valamint az állami kiadások egészére”.
Figyelmeztetései egybecsengenek Mark Rutte NATO-főtitkár berlini beszédével, aki csütörtökön kijelentette: „Oroszország visszahozta a háborút Európába, és fel kell készülnünk arra a háborús léptékre, amelyet nagyszüleink és dédszüleink éltek át.”
Mark Rutte müncheni felszólalása vészjósló volt. Beszédében sürgette a szövetségeseket, hogy növeljék védelmi kiadásaikat és termelési kapacitásukat. A NATO-főtitkár szerint fel kell készülnünk egy olyan háborúra, amilyet a nagyszüleink is átéltek.
Mark Rutte figyelmeztette Európát, hogy fel kell készülnie egy olyan háborúra, amilyet a nagyszüleink is átéltek, és gyorsan növelni kell a védelmi kiadásokat Oroszország elrettentése érdekében. A NATO-főtitkár erről a müncheni biztonsági konferencián beszélt. Szerinte Európa lehet Oroszország következő célpontja, és a NATO már veszélyben van. Hangsúlyozta, hogy a szövetségesek védelmi kiadásait és termelési kapacitását gyorsan kell növelni, hogy a fegyveres erők rendelkezzenek a szükséges erőforrásokkal. Rutte figyelmeztetett, hogy Oroszország öt éven belül katonai erővel léphet fel a NATO ellen – írja az Independent.
A sötét elnyomó erők ismét menetelnek. Azért vagyok ma itt, hogy elmondjam, hol áll a NATO, és mit kell tennünk ahhoz, hogy megállítsunk egy háborút, mielőtt az elkezdődne – mondta Rutte. „Ehhez kristálytisztán kell látnunk a fenyegetést: mi vagyunk Oroszország következő célpontja. És már most veszélyben vagyunk.”
Amikor tavaly NATO-főtitkár lettem, arra hívtam fel a figyelmet, hogy ami Ukrajnában történik, az a szövetséges országokkal is megtörténhet, és hogy át kell állnunk háborús gondolkodásra – fogalmazott. Kitért rá, hogy idén nagy döntések születtek azért, hogy a NATO erősebbé váljon. A hágai csúcstalálkozón a szövetségesek megállapodtak abban, hogy 2035-re évente a GDP 5 százalékát fordítják védelemre. A NATO-tagok megállapodtak arról is, hogy növelik a védelmi termelést a szövetség egészében és folytatják Ukrajna támogatását.
De ez nem a hátradőlés ideje. Attól tartok, túl sokan önelégültek. Túl sokan nem érzik a sürgősséget, és túl sokan hiszik azt, hogy az idő nekünk dolgozik. Nem így van. A cselekvés ideje most van – figyelmeztetett a NATO-főtitkár.
Fehéroroszország és Oroszország állítólag „nem okoz globális problémákat a Nyugatnak”, biztosított Aljakszandr Lukasenka. Az agresszor-társ Fehéroroszország nem akar háborút, de azért készül rá, hogy elkerülje azt – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka a Biztonsági Tanács ülésén, jelentette be sajtóosztálya december 9-én, kedden.
„Nem akarunk háborút, senkit sem tekintünk ellenségünknek vagy riválisunknak. De ennek ellenére felkészülünk erre a háborúra, hogy ne legyen háború. Ezt már ezerszer elmondtuk. És nyíltan és határozottan kijelentjük. Az érdekeink nagyon egyszerűek. Nem terjednek túl a határainkon. Minden az államunkon belül van… Nem fogunk senkit megtámadni. Ez nem a mi témánk. Elég. Eleget harcoltunk” – mondta.
Lukasenka arról biztosított, hogy Fehéroroszország és Oroszország állítólag „nem okoz globális problémákat a Nyugatnak”, amivel a nyugati politikusok megpróbálják igazolni a fegyverkezésre és a hadseregek bővítésére fordított kiadásokat.
Azt kifogásolta, hogy a Nyugat állítólag támogatja a Fehéroroszország „függetlenségéért harcolókat”. „Harci egységeket hoznak létre ott, felfegyverzik őket. Egész ezredek, ahogy ők nevezik őket. Ez vicc? És még ők támasztanak velünk szemben kifogásokat. Nos, ha eltartják őket – hadd tartsák el őket. Ha van pénzük. De ha ez az országunk ellen irányul, hogyan kell nekünk reagálni erre?” – tette hozzá Lukasenka. Elmondása szerinte jelenleg „a fehérorosz-ukrán határon többé-kevésbé stabilizálódott a helyzet”, bár „ott rengeteg probléma van”, és a határőrök mögötti második sorban a fegyveres erőket kell felállítanunk. „Természetesen ez nemcsak a figyelmünket vonja el, hanem bizonyos forrásokat is” – panaszkodott a fehérorosz diktátor.
Volodimir Zelenszkij elnök kedden kijelentette, hogy kész részt venni a választásokon, de azok megtartása két kulcsfontosságú feltételtől függ: a biztonságtól és a jogszabályváltozásoktól – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy teljesen hibásak azok az állítások, miszerint a kormány „ragaszkodik a helyéhez”, és hogy ezért nem ér véget a háború. Hangsúlyozta, hogy a választásokat csak az állampolgárok biztonsági garanciáinak feltételei mellett lehet megtartani. „A választások megtartását illetően két kérdés merül fel – a biztonság, hogy hogyan támogassuk őket támadások és rakéták esetén, a második pedig a választások megtartásának legitimitását biztosító törvényi alap” – jegyezte meg.
Az elnök azt mondta, hogy az amerikai és európai partnerekhez fordul, hogy segítsenek biztosítani a szavazás feltételeit. „Készen állok a választásokra. Továbbá arra kérem az Egyesült Államokat, európai kollégáival együtt, hogy biztosítsák a választások biztonságát. Akkor 60-90 napon belül Ukrajna készen áll majd a megtartásra” – állította.
Az elnök felszólította a parlamenti képviselőket, hogy készítsenek elő törvényjavaslatokat a hadiállapot idején történő választásokról szóló törvény módosításaira. Elmondása szerint a közeljövőben releváns fejleményekre számít. „Holnap Ukrajnában leszek, várom a partnerek és a képviselők javaslatait, és készen állok a választásokra” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Az a megállapodás, hogy Ukrajna nem fog csatlakozni a NATO-hoz, már jóval azelőtt megszületet, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor elkezdett volna erről beszélni – jelentette ki kedden Donald Trump amerikai elnök a Politico című lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Trump azt mondta: „Mindig is így volt, jóval Putyin előtt. Igazság szerint egyetértés volt abban, hogy Ukrajna nem fog csatlakozni a NATO-hoz. És most elkezdtek ragaszkodni hozzá.”
Az amerikai elnök hozzátette, hogy amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök először találkozott Putyinnal, azt mondta: „Két dolgot akarok. Vissza akarom kapni a Krímet, és a NATO tagjai leszünk.” Donald Trump szerint ezek a követelések „nem hangzottak túl jól”.
