Spanyolországban a konzervatív Néppárt (PP) nyerte a helyhatósági választásokat a szavazatok hétfő hajnali, 99 százalékot meghaladó feldolgozottsága alapján.
Spanyolországban a konzervatív Néppárt (PP) nyerte a helyhatósági választásokat a szavazatok hétfő hajnali, 99 százalékot meghaladó feldolgozottsága alapján.
A Néppártra a választásra jogosultak több mint 31,5 százaléka, 7 millió szavazó voksolt, az országot koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspártot (PSOE) a szavazók 28,1 százaléka, 6,2 millió ember támogatta. A helyhatósági választásokon Spanyolország 17 tartománya közül 12-ben döntöttek most a régió vezetéséről és autonóm parlamentjének összetételéről a választók, emellett több mint nyolcezer település önkormányzatának képviseletéről is szavaztak. A 63,9 százalékos választási részvétel 1,3 százalékkal maradt el a négy évvel ezelőtti eredménytől. A PSOE vereséget szenvedett a tartományok többségében, köztük olyan régióban is, amelyeket eddig irányított, ilyen például Valencia, Kantábria vagy Aragónia. A városok esetében a konzervatívok két ciklus után újból nyerni tudtak például Valenciában, amely korábban több mint húsz évig a párt fontos bázisa volt. Ráadásul győzedelmeskedtek az andalúziai Sevillában, amelyet 1999 óta folyamatosan a PSOE vezetett. A madridi autonóm tartományban és a fővárosban megtartotta az irányítást a PP, mindkét választást abszolút többséggel nyerte, így önálló kormányzásra készülhet. Nem mondható el ugyanez a tartományok és városok többségéről, ahol nagyon szűk különbséggel végeztek az élen a konzervatívok, így a többség megszerzéséhez más párttal, pártokkal kell együttműködést kötniük. A politika palettán a PP-től jobbra elhelyezkedő Vox pártot nevesíti a spanyol sajtó lehetséges szövetségesként, ahogy arra már a most lezárult ciklusban is volt példa. A pártok a választást megelőzően nem kötöttek együttműködési megállapodást. A szavazás legnagyobb vesztese az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális középpárt, amely 1,3 százalékos támogatottságával lényegben eltűnt a politikai térképről. A helyhatósági választásokat az év végén esedékes parlamenti választások főpróbájának tartják Spanyolországban.
A vasárnap véglegessé vált eredmények alapján nagyarányú győzelmet aratott az észak-írországi helyhatósági választásokon a brit fennhatóság ellen küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin.
Az észak-írországi tanácsi választásokat csütörtökön tartották meg, és a vasárnap ismertetett hivatalos végeredmény szerint a Sinn Féin 144 mandátumot szerzett, 39-cel többet, mint a 2019-es előző helyhatósági választáson. A katolikus párt így az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta először az észak-írországi tanácsokban is a legnagyobb politikai erővé vált, a második helyre szorítva a Demokratikus Unionista Pártot (DUP). A DUP, amely a mostani választáson 122 tanácsi mandátumot szerzett meg, hagyományosan az észak-írországi koronahű protestáns közösség fő pártja, amelynek korábban helyhatósági szinten és a belfasti parlamentben, a Stormontban is megkérdőjelezhetetlen volt a többsége. A 11 észak-írországi tanácsi körzetben 462 választott tanácsnoki helyért versengtek a jelöltek.
A Sinn Féin az érvényes voksok 30,9 százalékát szerezte meg, 7,7 százalékponttal többet, mint 2019-ben. A DUP jelöltjeire 23,3 százaléknyian szavaztak, 0,8 százalékponttal kevesebben, mint legutóbb. A Sinn Féin egy éven belül másodszor aratott jelentős választási győzelmet. A párt a tavaly májusi észak-írországi parlamenti választáson is – ugyancsak addig példátlan módon – megszerezte a legtöbb képviselői mandátumot, és azonnal jelezte, hogy napirendre kell venni az 1921-ben megosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását. A tavalyi választás nyomán a felekezetközi hatalommegosztáson alapuló belfasti kormánynak a Sinn Féin alelnöke és észak-írországi tagozatának vezetője, Michelle O’Neill személyében először lenne katolikus vezetője, ha ez a kormány megalakul. A kormányalakítást azonban a DUP bojkottálja, a hivatalos indoklás szerint azért, mert nem fogadja el a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez fűzött, Észak-Írország különleges státusára kidolgozott különmegállapodást, amelynek célja az, hogy Írországba – vagyis az Európai Unió egységes belső piacára – ne kerülhessen át ellenőrizetlen termék Észak-Írország területéről. E cél érdekében a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló áruforgalmat kell eseti ellenőrzésnek alávetni, de a DUP álláspontja szerint ez a megoldás kikezdi Észak-Írország alkotmányos helyzetét az Egyesült Királyságon belül. Vasárnap, a tanácsi választások eredményének ismertté válása után Michelle O’Neill felszólította a DUP-t, hogy hagyja abba a Stormont bojkottját, és tegye lehetővé a felekezetközi kormányzat újbóli megalakulását.
Kiril Petkov „Folytatjuk a változást” pártja nyerte az előrehozott választást Bulgáriában. Petkov az amerikai Harvardon végzett, fő üzenete a korrupcióellenesség.
Új politikai erő nyerte a bulgáriai előrehozott választást. Kiril Petkov vállalkozó „Folytatjuk a változást” nevű pártja lett az első az eddigi eredmények alapján, a párt a szavazatok mintegy 25 százalékát szerezte meg.
Petkov az amerikai Harvardon végzett, a pártot Asszen Vaszilev közgazdásszal vezeti, fő üzenetük a korrupcióellenesség.
„Bulgária új útra lép, és sikeresen fogjuk fejleszteni az országban rejlő potenciált”– fogalmazott Petkov a Politico tudósítása szerint. A győztes párt vezetői most koalíciós társakat keresnek a kormányzás megkezdéséhez.
Második helyen végzett a bolgár jobboldal pártja, a GERB, amely 22 százalékot ért el.
Bejutottak még a parlamentbe a török kisebbségiek, a szocialisták, az elitellenes „Van ilyen nép” párt, a liberális Demokratikus Bulgária és a nacionalista Újjászületés párt is.
Amióta Bojko Boriszov (GERB) lemondott a miniszterelnökségről, idén már a harmadik előrehozott választást tartották a balkáni országban.
