Vlagyimir Putyin orosz diktátor megpróbálhatja tárgyalásokkal elérni a céljait, mivel Oroszország nem ért el jelentős sikereket a csatatéren – jelentette ki szerdán Kaja Kallas, az Európai Unió fődiplomatája, számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Kallas hangsúlyozta, hogy minden békemegállapodásnak tartalmaznia kell engedményeket Oroszország részéről. Szerinte biztosítani kell, hogy Oroszország soha többé ne támadjon. Úgy vélte, most „fontos továbbra is támogatni Ukrajnát és nyomást gyakorolni Oroszországra”. Ugyanakkor minden EU-tagállam üdvözli az Egyesült Államok háború befejezésére irányuló erőfeszítéseit – tette hozzá.
Az EU-fődiplomata megjegyezte: fontos, hogyan ér véget Oroszország Ukrajna elleni háborúja. A béke felé vezető első lépésnek a feltétel nélküli tűzszünetnek kell lennie, de nincsenek jelek arra, hogy Oroszország készen állna egy ilyen lépésre – állította.
„Oroszország nem leépíti katonai gépezetét, hanem felépíti azt. Még mindig el kell mozdulnunk attól a helyzettől, ahol Oroszország úgy tesz, mintha tárgyalna, egy olyan helyzetbe, ahol Oroszországnak ténylegesen tárgyalnia kell. Ebbe az irányba haladunk” – tisztázta az EU külpolitikai főképviselője.
Az EU diplomáciájának vezetője emlékeztetett a szankciók orosz gazdaságra gyakorolt jelentős hatására és Oroszország csatatéri kudarcaira is. „Putyin nem tudja elérni céljait a csatatéren, ezért tárgyalások útján fogja megpróbálni elérni azokat” – hangsúlyozta Kaja Kallas.
Az amerikai-orosz tárgyalások utáni gyors béke reményei nem váltak valóra, de Ukrajna felőrlő háborúban alkalmazott stratégiája váratlan eredményeket mutat, az ellenség folyamatos veszteségei és az ukrán fegyveres erők alkalmazkodása lehetőséget nyit a hosszú távú győzelemre – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a The Atlantic című amerikai lap cikkére hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai kiadvány emlékeztetett arra, hogy Oroszország gyors előrenyomulásra számított Északkelet-Ukrajnában, de a kulcsfontosságú városok és logisztikai központok továbbra is Kijev ellenőrzése alatt állnak. Az ukrán állásokat meglátogató Robert Forsyth Worth, a The Atlantic újságírója megjegyezte, hogy az oroszok számbeli fölénye ellenére az erődített területek elfoglalására irányuló kísérleteik nem hoznak kézzelfogható eredményt.
Az ukrán tisztek szerint az ellenséges offenzíva elrettentésének kulcsa a korlátozott erőforrások hatékony felhasználása. A csatatéren drónokat, precíz tüzérségi csapásokat és optimális csapatmozgási mintákat alkalmaznak. Az erők rotációja és a harci műveletek gondos megtervezése segít elkerülni a közvetlen összecsapásokat és minimalizálni az ukrán katonák veszteségeit.
Worth szerint kilenc hónappal ezelőtt a helyzet kritikusnak tűnt: Ukrajna fegyverkezése lemaradt, miközben az orosz katonák és zsoldosok „húshullámai” előrenyomultak. Most az újságíró egy újfajta magabiztosságról számol be: Ukrajna intézményeit egy hosszú háborúra adaptálja, tanul a tapasztalatokból, és továbbra is folyamatos veszteségeket okoz az ellenségnek, miközben csökkenti saját kockázatait. Ez az átalakulás azt mutatja, hogy az idő, amely állítólag Oroszország oldalán van, fokozatosan Ukrajna javára fordulhat.
Trump első adminisztrációjának nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton a CNN-nek adott interjújában kijelentette, az alaszkai találkozó eredményei alapján Putyin egyértelmű győzelméről beszélhetünk, bár nem Trump vereségéről – számolt be a Jevropejszka Pravda.
Az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete és Donald Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója „egyértelmű győztesnek” tartja Putyint az orosz–ukrán háborúról szóló orosz-amerikai elnöki találkozón.
„Véleményem szerint Trump nem veszített, Putyin viszont egyértelműen nyert. Trump semmivel sem jött ki onnan – leszámítva az „új találkozókat”. De Putyin véleményem szerint hosszú utat tett meg a kapcsolatok helyreállítása felé (ami véleményem szerint régóta a fő célja). Elkerülte az (új) szankciókat, nem kell tűzszünetet kötnie, a következő találkozó nincs kitűzve, Zelenszkijt erről a sajtótájékoztató előtt nem tájékoztatták” – magyarázta.
„Még közel sincs vége, de azt mondanám, hogy Putyin elérte a legtöbbet abból, amit akart, Trump pedig nagyon keveset” – zárta Bolton. A volt tanácsadó azt is elmondta, hogy Trump „nagyon fáradtnak” tűnt a találkozó után.
Wolfgang Ischinger német diplomata, aki 2022-ig vezette a müncheni biztonsági konferenciát, és továbbra is a világ egyik legelismertebb külpolitikai szakértője, szintén úgy véli, hogy az alaszkai találkozó Putyin győzelmével zárult.
Izraelt „szétzúzták” az Iránnal vívott rövid háború alatt – jelentette ki csütörtökön Ali Hamenei ajatollah, a legfőbb iráni vallási és politikai vezető, aki a tűzszünet életbe lépése óta először szólalt meg nyilvánosan.
Hamenei – aki külföldi sajtóhírek szerint a harcok idején egy, a világtól teljesen elszeparált bunkerben bujkált – az iráni állami televízióban sugárzott videóüzenetében azt hangsúlyozta, hogy az iráni nép „megmutatta méltóságát, különleges és rendkívüli jellemét” az Izraellel folytatott 12 napos konfliktus során – számolt be az IRNA állami hírügynökség.
A „cionista rezsimet” a 86 éves legfőbb vallási vezetői közlése szerint „lecsapták és szétzúzták”.
Irán nukleáris és katonai létesítményeit jelentős csapások érték a június 13-án kezdődött 12 napos háborúban, az ország számos tudósát és katonai vezetőjét veszítette el az izraeli támadásokban. Az elmúlt hét végén az Egyesült Államok is csapást mért iráni nukleáris létesítményekre.
Hamenei csütörtöki üzenetében úgy vélte, az Egyesült Államok azért avatkozott be a háborúba, mert „úgy érezte, hogy ha nem avatkozik be, a cionista rezsim teljesen megsemmisül”.
Az ajatollah kijelentette, hogy az Egyesült Államok „semmit nem nyert ezzel a háborúval”.
„Az iszlám köztársaság győzedelmeskedett, és megtorlásul pofont adott Amerikának” – mondta a katari amerikai támaszpontot hétfőn ért iráni rakétatámadásra utalva. Hamenei arra figyelmeztetett, hogy „egy ilyen akció a jövőben is megismétlődhet”, ha Irán szükségesnek érzi.
„Ha bármilyen agresszióra kerül sor, az ellenség mindenképpen súlyos árat fog fizetni” – mondta a legfőbb vallási vezető.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
Oroszország nem fogja megnyerni a háborút Ukrajna ellen, az „eredményeit” méterben mérik, nem mérföldben – jelentette ki csütörtökön Keith Kellogg, az Egyesült Államok elnökének különmegbízottja a Fox News amerikai tévécsatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kellogg elmondta: „Oroszország nem fogja megnyerni ezt a háborút. Oroszország az elmúlt másfél évben nem tett komoly előrelépést. Nem foglalták el Kijevet, a fővárost. Nem haladtak előre a Dnyepertől nyugatra, ami komoly akadály. Nem foglalták el Odesszát sem. Több százezer katonát vesztettek. És igazából semmit nem mozdultak előre. Métereket haladnak, nem mérföldeket.”
Az amerikai különmegbízott hozzátette, hogy ma az ukránok hevesen harcolnak az ellenség ellen a saját területükön, és ha Oroszország valóban győzött volna, a háborúnak már vége lenne.
A kormánykoalíció őszi összeomlását követően előrehozott szövetségi választást tartottak Németországban. A választási törvény értelmében 630 képviselői helyről döntöttek a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag). A választást a CDU/CSU konzervatív pártszövetség nyerte 28,5 százalékkal, de nem sokkal maradt el mögötte az AfD sem, miközben az SPD a várakozásoknak megfelelően nagyot bukott. A választással nem csak az dőlt el, hogy melyik párt lesz a legerősebb a Bundestagban, hanem azt is előrevetíti, hogy ki lesz Németország következő kancellárja, akit majd az új összetételű alsóház választ meg. A neheze azonban még most következik, mivel kormányzáshoz elegendő többséget egyik párt sem szerzett, így várhatóan hosszas koalíciós tárgyalások következnek.
Előrehozott szövetségi választást tartottak Németországban február 23-án, vasárnap. Eredetileg ősszel lett volna esedékes parlamenti választást tartani Németországban, de a hárompárti kormánykoalíció tavaly november elején a gazdasági és költségvetési politika körüli viták miatt felbomlott a Szabad Demokrata Párt (FDP) kilépésével. Miután a parlament alsóházában Olaf Scholz kancellár szocialista-zöld kormánya elveszítette a bizalmi szavazást, az államfő december végén feloszlatta a törvényhozást, és előrehozott választásokat írt ki.
A szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 59,2 millió választásra jogosult adhatta le a szavazatát Németországban, illetve további több mint 3 millió külföldön tartózkodó német állampolgár is voksolhatott.
A 2023 márciusában elfogadott új választási törvény értelmében 630 képviselői helyről döntöttek a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag). Összesen 4506 jelölt indult a választáson.
A szavazóhelyiségek 8 órától 18 óráig voltak nyitva, a voksolás 299 szavazókörben zajlott. A közvélemény-kutatások az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetségét (CDU/CSU) tartották esélyesnek a legtöbb szavazatra, a második legnépszerűbb pártnak az uniópártoktól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) pártot tartották. Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártját (SPD) a harmadik helyre várták, míg a Zöldeket a negyedik, az FDP pedig az ötödik helyre tartották esélyesnek.
Kancellárjelöltet négy párt nevezett meg, azonban a kormányfőt nem közvetlenül választják, hanem az új összetételű Bundestag fog majd dönteni a kancellár személyéről. Mindegyik párt megnevezhetett kancellárjelöltet, de ezzel a lehetőséggel csak a négy legnagyobb párt élt. A CDU/CSU pártszövetség Friedrich Merzet, az AfD Alice Weidelt, az SPD Olaf Scholzot, míg a Zöldek Robert Habecket jelölték.
Ez lett a választás eredménye
Az előrehozott németországi választásokat – a cikkünk megjelenésekor elérhető legfrissebb adatok szerint – az előrejelzéseknek megfelelően az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetsége (CDU/CSU) nyerte meg 28,5 százalékkal. Második helyre az Alternatíva Németországért (AfD) futott be 20,6 százalékkal, csaknem megduplázva a 2021-es választáson elért eredményét.
Nem sokkal maradt el az AfD mögött a Szociáldemokrata Párt (SPD), amelynek 16,4 százaléka a harmadik helyre volt elegendő. „Ez egy keserű választási eredmény, egyben választási vereség is. Ezt világossá kell tenni” – mondta Olaf Scholz az eredményt látva, hozzátéve, hogy vállalja a felelősséget a rossz eredményért.
Negyedik helyen a Zöldek végeztek 12 százalékkal, a Die Linke (Baloldali Párt) 8,6 százalékkal pedig az ötödik helyre ért oda. A többi pártnak jelen állás szerint nem sikerült átlépnie az öt százalékos bejutási küszöböt. A teljes választási eredmény:
CDU/CSU: 28,5 százalék;
AfD: 20,6 százalék;
SPD: 16, 4 százalék;
Zöldek: 12 százalék;
Die Linke (Baloldali Párt): 8,6 százalék;
BSW: 4,9 százalék;
FDP: 4,5 százalék;
Egyéb pártok: 4,5 százalék.
Mivel egyik pártnak sem sikerült elegendő támogatást szerezni a kormányalakításhoz, most várhatóan bonyolult koalíciós tárgyalások következnek. A választások győztese, Friedrich Merz azt tervezi, hogy húsvétig új kormányt alakít. „Nincs alternatívája annak, hogy értelmesen és gyorsan kormányt alakítsunk” – mondta a CDU vezetője. Elmondása szerint olyan szövetségi kormány megalakítására törekszik „amely a teljes német lakosságot képviseli”. Továbbá azt is közölte, hogy csak egy koalíciós partnert szeretne bevonni a kormányfő, ha lehetséges, nem kettőt. Azt azonban leszögezte már a választások estéjén, hogy az AfD-vel semmi esetben sem fognak együttműködni.
Alice Weidel, az AfD kancellárjelöltje eközben mégis arra számít, hogy hamarosan felkérését kapnak Merztől, hogy vegyenek részt az új kormányban. Weidel szerint ha nem ez történik, hanem a CDU/CSU pártszövetség végül a baloldallal lép koalícióra, akkor új választások lesznek hamarosan Németországban, mert Merzék szerinte az AfD programjával kampányoltak, ez pedig a választók becsapása.
Saskia Esken, az SPD társelnöke az esetleges kormányzati részvétellel kapcsolatban azt mondta, hogy a szociáldemokraták az elmúlt évtizedekben mindig felelősséget vállaltak, amikor erre szükség volt. „De szeretném világossá tenni: szociáldemokrataként ellenzékben is tudunk felelősséget vállalni” – hívta fel a figyelmet a politikus.
Az orosz propagandisták és hírszerző ügynökségek utasítást kaptak a Kremltől, hogy a „győztes” narratívákat népszerűsítsék a teljes körű invázió évfordulóján, számolt be az ukrán Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága Telegram-csatornáján.
Az ellenség információs kampányának célja:
hitetlenség szítása az ukrán társadalomban;
az ukrajnai helyzet destabilizálása;
Ukrajna hiteltelenítése a jelentősen fontos katonai segítséget nyújtó partnerállamok körében.
A Hírszerzési Főigazgatóságnál hozzátették, hogy az ellenség kulcsfontosságú tézisei az alábbiak lesznek:
„A Nyugat elárulta Ukrajnát”;
„Az európaiak és az ukránok véleménye nem érdekli sem Moszkvát, sem Washingtont”;
„Az USA és Oroszország mindenben megegyezett Ukrajna háta mögött”;
„Az ukrán kormány illegitim”;
„Az ukrán hadsereg vesztésre áll a fronton”;
„A korrupt emberek Ukrajnában több milliárd dollár amerikai segélyt lopnak el”.
Oroszország azt is tervezi, hogy a „kerek időpontig” – 2025. február 24-ig – kihirdeti az állítólagos „győzelmét” a háborúban.
Elhangozhatnak „Oroszország a NATO feletti győzelméről” szóló kijelentések is, mivel az ellenség propagandája régóta „a Szövetség elleni háborúnak” minősítette a teljes körű háborút.
„Moszkva új propagandamódszereinek egyik kulcsfontosságú célja, hogy a civilizált világtól elszigetelt agresszor és háborús bűnös státuszt a „konfliktus konstruktív oldalának” állítólagos palástjával takarja el, amely kész a békés megoldásra”, tette hozzá a Hírszerzési Főigazgatóság.
Január 6-án, hétfőn az amerikai kongresszus rendkívüli ülésén hivatalosan is megerősítette a republikánus Donald Trump győzelmét a 2024. novemberi elnökválasztáson, írta a CNN.Az eredményeknek megfelelően a Republikánus Párt képviselője, Donald Trump 312 elektori szavazatot kapott, demokrata ellenfele, Kamala Harris pedig 226-ot.
A tévécsatorna arról számolt be, hogy a szavazatok számlálása „zökkenőmentesen ment”, nem voltak kifogások, rendbontás.
Megjegyzendő, hogy ez egy formális eljárás – ennek során a Kongresszus beolvassa az egyesült államokbeli elektori kollégium szavazatainak adatait.
A képviselőház tagjai vagy a szenátorok megtámadhatják az eredményeket egy adott államban, de ez általában csak kisebb eljárási késedelmet okoz. A folyamat addig tart, amíg a választások győztesét ki nem nyilvánítják az Egyesült Államok leendő elnökévé.
Trump január 20-án teszi le a hivatali esküt, ezt követően hivatalosan is az Egyesült Államok 47. elnökének tekintik. James David Vance ohiói szenátor lesz az alelnök .
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Az amerikai választás másnapja óta nem kérdés, ki a győztes. Donald Trump győzelmét azonban hivatalosan még nem jelenthették be, hiszen folyik a szavazatszámlálás, és érkeznek új eredmények. Nagy lépés: most kiderült, a hét csatatérállamból az utolsót, Arizonát is behúzta.
Hatalmasra nőtt Donald Trump előnye az amerikai elnökválasztáson Kamala Harrisszel szemben, ahogy a vége felé közeledik a szavazatok megszámlálása. A friss hírek szerint a volt elnök a hét csatatérállam közül Arizonát is megnyerte. Itt 2020-ban alulmaradt Joe Bidennel szemben.
A számlálás még mindig nem ért véget, de a számokból már kiolvasható, hogy az eredmény megfordulására már nincs igazán esély. Arizona behúzása 11 elektori szavazatot jelent a republikánus jelölt számára, 312-re növelve eredményét, Harris 226-ot nyert el eddig az összes 538-ból – írta a Washington Post.
Arizonát megnyerni republikánus jelöltnek egyébként korábban rutinfeladat volt, Biden előtt utoljára az 1940-es években nyert itt a Demokrata Párt, és 2020-ban is csak tízezer szavazattal maradtak felül, főképp az arizonai szavazók többségét adó Phoenixben előretörve, és annak ellenére hogy vidéken Trump növelte támogatottságát 2016-hoz képest (amikor már voltak előjelei, hogy később bajba kerülhet, mert a szokottnál kevésbé tudta megverni Hillary Clintont, szavazatokat vesztve Phoenixben és a közepes városokban, mint Tucson).
Csatatérállamok: megvan mind
Ezzel Trump győzött mind a hét csatatérállamban, a republikánus táborba vonva
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
A múlt hétvégi vitatott georgiai parlamenti választásokon leadott szavazatok részleges újraszámlálása megerősítette a kormánypárt győzelmét – közölte a választási bizottság csütörtökön az AFP francia hírügynökséggel.
A szavazóhelyiségek mintegy 12 százalékának és a szavazólapok 14 százalékának újraszámlálása „nem eredményezett jelentős változásokat a korábban bejelentett hivatalos eredményekhez képest” – közölte a testület.
„Az újraszámlált szavazóhelyiségek mintegy 9 százalékában a végső eredmény csak nagyon kis mértékben változott” – tették hozzá.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
