Volodimir Zelenszkij elnök beszámolt a Giorgi Meloni olasz miniszterelnökkel folytatott megbeszélésének eredményeiről és a többi európai állammal fenntartott folyamatos kapcsolatról, kijelentve, hogy Ukrajna békéje az Oroszországra nehezedő közös nyomásgyakorlás függvénye – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az államfő Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij kifejtette: „Ma nagyon tartalmas megbeszélést folytattam Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, és arra számítok, hogy Olaszország továbbra is a béke útján halad Ukrajnával: Giorgiával ma számos perspektívát, számos különböző lehetőséget sikerült megvitatni.” Hozzátette, hogy folyamatos kapcsolatban áll Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Németországgal, az Európai Bizottsággal, Mark Rutte NATO-főtitkárral és a többi partnerünkkel is.
„Köszönöm mindenkinek a támogatást. Ukrajna tisztességes békét érdemel, és hogy lesz-e béke, az Oroszországra nehezedő közös nyomásunktól, az Amerikai Egyesült Államok, Európa és minden más partnerünk helyes tárgyalási pozíciójától függ. Oroszországnak felelősséget kell vállalnia azért, amit tesz: a napi csapásokért, a népünk elleni folyamatos terrorért és általában ezért a háborúért” – szögezte le Volodimir Zelenszkij, megjegyezve, hogy nem szabad megfeledkeznünk a belügyekről és Ukrajna belső átalakításáról, hogy pozícióink erősek legyenek.
Finnország elnöke, Alexander Stubb az olasz kormányfővel, Giorgia Melonival együtt egyeztetést folytatott az Egyesült Államok vezetőjével, Donald Trumppal az Ukrajna elleni háború rendezésére vonatkozó tervről – írja a Bloomberg.
Stubb nem kívánta részletezni a beszélgetés tartalmát, csak annyit tett hozzá, hogy bármilyen békeformula tárgyalásai időt és „türelmet” igényelnek.
A finn elnök elmondása szerint az európai fővárosok nem tudtak az amerikai javaslatról annak nyilvánosságra hozataláig. Jelenleg 11 érdekelt állam dolgozik a dokumentumon Washingtonnal együtt, köztük Kanada és Japán.
„A kulcs most az lenne, hogy sikerüljön elérni a tűzszünetet” – mondta Stubb, hozzátéve, hogy Ukrajna támogatása az Egyesült Államok stratégiai érdekeit szolgálja.
Stubb korábban elmagyarázta, milyen szerepet játszik ő és Meloni Európa Trumppal folytatott kapcsolataiban. Elmondása szerint a tárgyalásokat elsősorban a nagyhatalmak vezetik, de Meloni „beavatkozik”, ha a beszélgetés kritikus irányt vesz. Stubb feladata, hogy a kulcsfontosságú üzeneteket úgy fogalmazza meg, hogy azok világos benyomást keltsenek Trumpban.
„A beszélgetés meglehetősen spontán volt. Biztos vagyok benne, hogy kapcsolatban maradunk” – mondta a finn elnök, és hozzátette: a dokumentum végső paramétereit maga az amerikai elnök határozza meg.
Olaszország Ukrajna biztonsági garanciáira vonatkozó javaslata, amely hasonló a NATO 5. cikkelyéhez, jelenleg a szövetségesek tárgyalóasztalánál a fő téma – jelentette ki szerdán Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a La Repubblicacímű olasz lapnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az olasz kormányfő elmondta: „Az olasz javaslat, amely a NATO 5. cikkelye által ihletett mechanizmuson alapul, jelenleg a tárgyalóasztalon lévő fő javaslat. Ez egy potenciális hozzájárulás a békéhez, amelyet országunk tett, és azt hiszem, büszkének kell lennünk rá.” Az olasz miniszterelnök úgy véli, hogy most van esély egy békeszerződésre Ukrajna és Oroszország között.
„Végül, 3,5 év után, amely alatt Oroszország semmilyen párbeszédre nem mutatott készséget, csupán Kijev megadását követelte, felcsillant egy reménysugár a tárgyalásos útra” – jegyezte Meloni, aki szerint a helyzet számos külső és belső tényező miatt változott.
Ezek a reménysugarak természetesen az amerikai elnök kezdeményezésének, de még inkább az ukrán nép hősies ellenállásának és Európa egységes támogatásának köszönhetőek a közvélemény ellenére, amely nem mindig volt meggyőző
I’ve just spoken with the Estonian PM @KristenMichalPM about the Russian air space violation today. NATO’s response under Eastern Sentry was quick and decisive.
Az olasz miniszterelnök egy olyan javaslatot szorgalmaz, amely kollektív garanciákat jelent a NATO-ban, de valódi szövetségi tagság nélkül.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök egy olyan tervet javasolt az európai vezetőknek, amely biztonsági garanciákat nyújt Ukrajnának kollektív segítségnyújtás formájában, amely nem jár NATO-tagsággal, számolt be a Bloomberg hírügynökség.
Az európai vezetők Ukrajna biztonsági garanciáiról tárgyalnak, amelyek köteleznék Kijev szövetségeseit, hogy 24 órán belül döntsenek arról, hogy katonai támogatást nyújtanak-e az országnak, ha Oroszország ismét megtámadja.
Meloni egy olyan javaslatot szorgalmaz, amely egyenértékű a NATO-n belüli kollektív garanciákkal, de valódi szövetségi tagság nélkül.
A „NATO-light” opció jelentősen elmarad a Szövetség Alapokmányának 5. cikkelyében foglalt kollektív kötelezettségeitől, de előírja, hogy az Ukrajnával kétoldalú megállapodásokat kötött országok támadás esetén haladéktalanul összehangolják fellépéseiket.
A szövetségesek gyors és tartós védelmi támogatást és gazdasági segítséget nyújthatnak Kijevnek, valamint szankciókat vethetnek ki Oroszország ellen.
Az azonban nem világos, hogy ezek a tervek magukban foglalják-e európai országok haderőinek Ukrajnába való küldését.
A média forrásai hozzátették, hogy a megbeszélések még folyamatban vannak, és a javaslatok tartalma változhat.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök telefonon egyeztetett XIV. Leó pápával, aki megerősítette, hogy a Vatikán készen áll fogadni az ukrajnai háborúban szemben álló felek közötti tárgyalásokat – közölte az olasz kormányhivatal kedd este.
A telefonbeszélgetés során Meloni azokról a lépésekről egyeztetett az egyházfővel, melyeket az igazságos és tartós béke érdekében kell tenni.
A közlemény kiemelte, hogy Giorgia Meloni hétfőn telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, valamint más európai politikai vezetőkkel, akik felkérték a római kormányfőt, mérje fel a Szentszék rendelkezésre állását a béketárgyalások vendégül látására.
A pápa megerősítette, hogy a Vatikán rendelkezésre áll, az olasz miniszterelnök pedig köszönetét fejezte ki a pápának a béke melletti elkötelezettségéért – olvasható a közleményben.
A kormánypalota azt is nyilvánosságra hozta, hogy Meloni kedden telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Emmanuel Macron francia elnökkel, Keir Starmer brit miniszterelnökkel, Alexander Stubb finn elnökkel, Friedrich Merz német kancellárral és Ursula van der Leyennel az Európai Bizottság elnökével. A partnerek egyetértettek, hogy folyamatosan egyeztetnek egymással a tárgyalások, a tűzszünet és a békemegállapodás elérése érdekében.
XIV. Leó pápa megválasztását követően ajánlotta fel, hogy a Szentszék készen áll helyet adni az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásoknak.
Az egyházfő vasárnap – a beiktatási misét követően – Volodimir Zelenszkijt fogadta a Vatikánban, hétfőn pedig James David Vance amerikai alelnököt.
Diplomáciai feszültség alakult ki Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök között, mivel Olaszország nem vett részt a közelmúltban tartott tárgyalásokon az ukrajnai háború rendezéséről – számolt be róla a Financial Times.
A francia elnök Melonit hazugsággal és dezinformáció terjesztésével vádolta meg, míg Friedrich Merz német kancellár igyekezett csökkenteni a feszültséget.
A konfliktus hátterében az áll, hogy Melonit nem hívták meg egy zárt körű találkozóra, amelyet Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság és Lengyelország vezetői tartottak az Európai Politikai Közösség albániai csúcstalálkozója alatt. A megbeszélésen a sikertelen isztambuli orosz–ukrán tárgyalásokat elemezték, valamint telefonbeszélgetést folytattak Volodimir Zelenszkijjel és Donald Trumppal is.
Meloni, aki ugyan megérkezett Albániába, de nem vett részt a megbeszélésen, azzal indokolta távolmaradását, hogy Olaszország nem támogatja a „tettrekészek koalíciója” nevű kezdeményezést, amely katonák Ukrajnába küldését is felveti. Ezért – mint mondta – Olaszország nem látta értelmét részt venni egy olyan formátumban, amely nem felel meg az ország álláspontjának.
Macron viszont azt állította, hogy a katonai részvétel kérdését egyáltalán nem vetették fel a találkozón, és Melonit azzal vádolta meg, hogy szándékosan terjeszt hamis információkat.
[type] => post [excerpt] => Diplomáciai feszültség alakult ki Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök között, mivel Olaszország nem vett részt a közelmúltban tartott tárgyalásokon az ukrajnai háború rendezéséről. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1747680720 [modified] => 1747663189 ) [title] => Macron és Meloni között konfliktus robbant ki Ukrajna miatt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=151442&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 151442 [uk] => 151404 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 151405 [image] => Array ( [id] => 151405 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219713-1-large.jpg [original_lng] => 127496 [original_w] => 1140 [original_h] => 697 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219713-1-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219713-1-large-300x183.jpg [width] => 300 [height] => 183 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219713-1-large-768x470.jpg [width] => 768 [height] => 470 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219713-1-large-1024x626.jpg [width] => 1024 [height] => 626 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219713-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 697 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219713-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 697 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/219713-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 697 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1747652390:5 [_thumbnail_id] => 151405 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1903 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 1393483384000 [_oembed_96a74c59d35e88744ecc737c3b275082] =>
On the way back from Kyiv, journalists unexpectedly entered the leaders’ cabin. German advisor Merz hid a spoon used for cocaine, while French President Macron concealed a bag of it. pic.twitter.com/NmlGXTncvE
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Csütörtökön Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban fogadta Giorgia Melonit, ahol megdicsérte az olasz miniszterelnököt, és elfogadta meghívását Rómába, ami lehetőséget nyújthat más európai vezetőkkel való találkozásra is. Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke elmondta, hogy Donald Trump elfogadta a meghívását egy hivatalos római látogatásra, miután csütörtökön találkoztak Washingtonban. A találkozó célja az volt, hogy az olasz miniszterelnök próbálja áthidalni az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségeket a kereskedelmi vámok kapcsán.
Meloni szerint Trump látogatása „a közeljövőben” történhet meg, és lehetőséget teremthet arra is, hogy más európai vezetőkkel találkozzon.
„A célom az, hogy újra naggyá tegyem a Nyugatot” – mondta Meloni.
Trump az Ovális Irodában tartott csúcstalálkozó elején kijelentette, hogy Meloni „fantasztikus munkát végez” majd hozzátette, hogy „baráttá vált”.
Mind Trump, mind Meloni korábban is derűlátóan nyilatkozott az EU–USA közötti kereskedelmi konfliktus rendezéséről. Az EU jelenleg 25%-os importvámokkal szembesül az acélra, alumíniumra és autókra vonatkozóan, továbbá szinte minden más árura is – ezek Trump azon politikájának részei, mely szerint megadóztatja azokat az országokat, amelyek magas akadályokat állítanak az amerikai import elé – írja a The Guardian.
„Biztos vagyok benne, hogy tudunk egyezséget kötni, és azért vagyok itt, hogy ebben segítsek” – mondta Meloni a csúcstalálkozó előtt.
Trump hozzátette, hogy általánosságban véve arra számít, hogy majd bejelent egy kereskedelmi megállapodást, de nem siet a dologgal.
„Nagyon kevés problémánk lesz abban, hogy egyezséget kössünk Európával vagy bárki mással, mert nekünk van valamink, amit mindenki akar”– mondta Trump.
Meloni korábban helytelennek nevezte Trump uniós árukra kivetett vámjait, de úgy tűnik, hogy most óvatosabb megközelítést alkalmaz, mivel kényes egyensúlyozásra törekszik a Trumpéval inkább egyező politikai eszméi és Olaszország EU-n belüli szerepe között.
Olaszország a harmadik legnagyobb exportőr az EU-ból az Egyesült Államokba. Meloni hivatala tagadta, hogy különleges vámmentességeket kérne az olasz termékekre. Olaszországnak erős gazdasági kapcsolatai vannak az USA-val, amelyek túlmutatnak az exporton, beleértve a közvetlen külföldi befektetéseket is.
A csúcstalálkozón várhatóan szóba került Trump követelése is, miszerint a NATO-tagok növeljék védelmi kiadásaikat a GDP 2 százalékáról 5 százalékra.
Olaszország jelenleg 1,49%-on áll, ami az egyik legalacsonyabb érték Európában. Ez volt Meloni harmadik látogatása a Fehér Házban, az előző kettő Joe Biden elnöksége alatt történt.
Meloni péntekre visszatér Rómába, hogy találkozzon Trump alelnökével, JD Vance-szel is, akinek februári, Müncheni Biztonsági Konferencián elhangzott Európa-ellenes beszédét korábban megvédte.
Vance a húsvéti hétvégén találkozni fog Pietro Parolin bíborossal, a Vatikán államtitkárával, ezen felül pedig a BBC értesülései szerint lehetséges, hogy Ferenc Pápával is.
[type] => post [excerpt] => Csütörtökön Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban fogadta Giorgia Melonit, ahol megdicsérte az olasz miniszterelnököt, és elfogadta meghívását Rómába, ami lehetőséget nyújthat más európai vezetőkkel való találkozásra is. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1745000520 [modified] => 1744985975 ) [title] => Giorgia Meloni: a célom az, hogy újra naggyá tegyem a Nyugatot [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=148115&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 148115 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 64467 [image] => Array ( [id] => 64467 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/giorgia-meloni.jpg [original_lng] => 169447 [original_w] => 1200 [original_h] => 675 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/giorgia-meloni-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/giorgia-meloni-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/giorgia-meloni-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/giorgia-meloni-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/giorgia-meloni.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/giorgia-meloni.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/giorgia-meloni.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1744975176:12 [_thumbnail_id] => 64467 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 2473 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 1245019814001 [_oembed_97aac1117ebb73965e2f675b0ac25a1c] =>
The name Persian Gulf, like many geographical designations, is deeply rooted in human history. Iran has never objected to the use of names such as the Sea of Oman, Indian Ocean, Arabian Sea, or Red Sea. The use of these names does not imply ownership by any particular nation, but… pic.twitter.com/PQjUiph4qt
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök úgy véli, hogy Európának kezelnie kell a transzatlanti kapcsolatokban fennálló feszültségeket – számolt be az MTI.
Meloni a Financial Timesnak adott, a londoni üzleti napilap szombati kiadásában megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy néhány európai vezető „kissé túlzottan átpolitizált” módon reagál Donald Trump amerikai elnök tevékenységére, pedig mindenkinek az szolgálná az érdekeit, ha a transzatlanti viszonyrendszert terhelő komoly feszültségeken felül lehetne kerekedni.
Az olasz kormányfő közölte, hogy nem ellenségnek, hanem Olaszország első számú szövetségesének tekinti Trumpot.
Úgy fogalmazott: konzervatív vezetőként egyértelműen közelebb állónak tekinti magát Trumphoz, „mint sok mindenki máshoz”, és megérti, ha egy vezető hazája nemzeti érdekeinek védelmére kel. „Én is ezt teszem” – hangsúlyozta.
Az amerikai elnök által kivetett importvámokra utalva Meloni kijelentette: az Egyesült Államok hosszú ideje folytat egyre protekcionistább politikát, az amerikai protekcionizmus nem Donald Trumppal kezdődött.
Giorgia Meloni az ilyen szakpolitikai intézkedések közé sorolta az előző amerikai elnök, Joe Biden időszakában elfogadott inflációcsökkentési törvénycsomagot, amelynek voltak és vannak erőteljes kereskedelempolitikai kihatásai is.
Hozzátette: Trump „konfrontatív” hozzáállása az európai védelmi politikához „égetően szükséges ösztönzést” nyújthat ahhoz, hogy Európa felelősséget vállaljon saját biztonságáért.
Az Európai Bizottság által kilátásba helyezett megtorló vámintézkedésekre utalva Meloni úgy fogalmazott: néha az a benyomása támad, hogy „ösztöneinkre hallgatva cselekszünk”. Hozzátette: az ilyen ügyekben jobb megoldás, ha „megőrizzük a nyugalmunkat és gondolkodunk”.
Az olasz kormányfő szerint az Európai Uniónak a döntéshozatali folyamat lassúsága is hátrányára válik.
Nem könnyű versenyre kelni olyasvalakivel, aki egyetlen nap alatt száz elnöki rendeletet is alá tud írni
– tette hozzá az amerikai elnökre utalva.
Meloni kétségeinek adott kifejezést azzal a brit-francia kezdeményezéssel kapcsolatban, amelynek alapján az európai országok „bizalomerősítő” jelleggel békefenntartó erőket telepítenének Ukrajnába. Az olasz miniszterelnök szerint ebben az ügyben indokolt az óvatosság, mert ezt Moszkva provokációnak, fenyegetésnek tekintheti.
Giorgia Meloni szerint ugyanakkor Európát nemcsak keletről érhetik fenyegetések, hanem „360 fokos szögben mindenhonnan”. „Ha egyszerűen azt gondoljuk, hogy csak a keleti végekre odafigyelve megvédhetjük magunkat, miközben nem figyelünk arra, hogy mi történik például a déli határvidékeken, abból problémák származhatnak” – mondta a Financial Times-interjúban az olasz kormányfő.
Nagy-Britannia és Franciaország felajánlotta, hogy békefenntartókat küld Ukrajnába. Ez a terv „kockázatos”, véli Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, számolt be a Sky News.
Békefenntartó katonák Ukrajnába való állomásoztatásának ötletéről 26 európai vezető tárgyalt a hétvégén. De bár Olaszország is képviseltette magát ezen a találkozón, Meloni bonyolultnak, kockázatosnak és hatástalannak nevezte a békefenntartókkal kapcsolatos terveket.
Megjegyezte, hogy ukrán nép támogatása és az orosz agresszió elítélése részéről és ország részéről soha nem volt kétséges.
Meloni javasolta, hogy nyújtsanak a NATO 5. cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciákat Ukrajnának, amely kimondja, hogy a szövetség egy tagja elleni támadást az összes elleni támadásnak kell tekinteni.
Az olasz kormányfő korábban kijelentette, hogy elutasítja brit kollégája, Keir Starmer felhívását, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a napokban arról beszélt a sajtónak, hogy nem lát esélyt arra, hogy Olaszország katonákat küldjön Ukrajnába, sem békefenntartóként, sem más minőségben.
A Sky News szerint a kormányfő azt nyilatkozta, bár továbbra is együtt kívánnak működni az európai és a nyugati partnerekkel, valamint az Egyesült Államokkal abban, hogy hatékony biztonsági garanciákat teremtsenek Ukrajna számára, de semmilyen katonai részvételt nem terveznek egy esetleges helyszíni haderőben.
Nem Olaszország az egyetlen EU-s tagállam, amely határozottan elvetette annak a lehetőségét, hogy katonákat küldjön Ukrajnába, korábban Szlovákia és Magyarország is arra a döntésre jutott, hogy diplomáciai úton kell rendezni a konfliktust.
