A francia hatóságok a Turla néven ismert kiberkémcsoport tevékenységével hozzák összefüggésbe az FSZB egységét az Ukrinform ismertetése szerint. A csoportot állami intézmények, valamint stratégiai jelentőségű francia létesítmények elleni kibertámadásokkal gyanúsítják.
A francia külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a támadások nemcsak Franciaországot, hanem több európai partnert is célba vettek. A tárca szerint az ilyen műveletek elfogadhatatlanok, és méltatlanok az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjához.
A közlés szerint az orosz diplomatát arról is tájékoztatták, hogy Franciaország partnereivel együtt továbbra is minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál az ilyen destabilizációs műveletek elleni fellépésre. Az Ukrinform emlékeztetett arra is, hogy Párizs a következő napokban újabb szankciókat készül bevezetni kilenc magánszeméllyel és négy szervezettel szemben, amelyeket a tíz európai országot érintő, nagyszabású kibertámadásokért tesz felelőssé.
Július 15-én, szerdán a francia törvényhozók megszavazták a végstádiumban lévő betegek asszisztált öngyilkosságának legalizálását, írta a Politico, tájékoztatott a Jevrpejszka Pravda.
A dokumentum értelmében a 18 év feletti betegek, akik „súlyos és gyógyíthatatlan” életveszélyes betegségben szenvednek, amely előrehaladott, visszafordíthatatlan vagy a végstádiumban van, jogosultak lesznek asszisztált öngyilkosságot kérelmezni.
Ez azonban csak akkor lehetséges, ha betegségük „elviselhetetlen” szenvedést okoz, és képesek „szabadon és a körülmények teljes tudatában” döntést hozni.
A tisztán pszichológiai szenvedéssel járó eseteket kizárták a francia törvényjavaslatból.
A betegek indokoltnak ítélt kérései esetén a halálos injekciót maga a beteg adja be magának, vagy egy egészségügyi szakember, ha a beteg erre nem képes.
Az egészségügyi szakemberek megtagadhatják az injekció beadását, ha erkölcsileg ellenzik az eljárást, de ugyanakkor kötelesek lesznek a beteget egy másik személyhez irányítani, aki el tudja látni ezt a szolgáltatást.
Az alkotmányossági vizsgálat befejezése után a törvényjavaslatot Emmanuel Macron francia elnöknek kell aláírnia.
A Nemzetgyűlésben a törvényjavaslat mérlegelési ideje alatt valamennyire csökkent a támogatottsága. A 2025-ös májusi első szavazáson 305 igen szavazat, 2026. márciusban már 299, a július 1-jei szavazáson pedig 295.
Ukrajna megtette az első lépést a légierő újrafegyverzése felé, Franciaország megerősítette Kijev Rafale vadászgépekre és új védelmi projektekre vonatkozó megrendelését – jelentette be kedden Volodimir Zelenszkij ukrán és Emmanuel Macron francia elnök közös nyilatkozatban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Ukrajna és Franciaország jóváhagyott egy katonai-műszaki együttműködési ütemtervet, amely magában foglalja a Rafale vadászgépek, a legújabb lég- és rakétavédelmi rendszerek szállítását, valamint francia fegyverek licencelt gyártásának megkezdését Ukrajnában.
Ukrajna hivatalosan is megrendelte Franciaországtól az első 16 Rafale vadászgépet a száz repülőgépből, amelyek megvásárlásáról a felek még 2025 novemberében állapodtak meg. Az ukrán pilóták és műszaki személyzet kiképzése már 2026-ban megkezdődhet. A kiképzés befejezése után az ukrán fegyveres erők megkapják az első négy repülőgépet.
A vadászgépek mellett Franciaország fegyverek széles skáláját is eladja, beleértve a MICA és METEOR rakétákat, AASM légibombákat, lézerirányítású drónellenes rakétákat, valamint egyéb levegő-levegő és levegő-föld rakétákat. Ezenkívül 2026 végéig Franciaország engedélyezi az AASM légibombák és a SCALP cirkálórakéták licencelt gyártásának megkezdését Ukrajnában.
Az év végére Ukrajna lesz az első, amely új, megerősített francia-olasz SAMP/T NG antiballisztikus rendszereket kap Franciaországtól – jelentette be kedden Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő elmondta: „Franciaország idén két SAMP/T komplexumot is szállít védelmünk megerősítésére. Ugyanakkor Franciaország és Olaszország felgyorsítja az Aster 30 rakéták leszállítását az idei év októberéig.”
Az elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna engedélyeket szerzett „nagyon komoly fegyverek” gyártására. Ezek közé tartoznak a SCALP rakéták, az AASM bombák, és Olaszországgal közösen az Aster 30 rakéták. „Franciaország együtt fog működni velünk és más partnerekkel a Freyja antiballisztikus program – a jövőbeli különleges erőnk – keretében is” – jegyezte meg Volodimir Zelenszkij.
Franciaország és Nagy-Britannia megállapodott a határellenőrzésben dolgozó személyzet létszámának növeléséről, miután figyelmeztetések érkeztek arra, hogy az Európai Unió új belépési-kilépési rendszere (EES) komoly fennakadásokat okozhat a nyári utazási szezonban.
A várakozások szerint már a következő héten jelentősen megnőhetnek a késések a La Manche csatornán átvezető útvonalakon. Brit parlamenti képviselők arra figyelmeztettek, hogy az EES-rendszer problémáinak megoldása vagy az ellenőrzések ideiglenes felfüggesztése nélkül súlyos torlódások és több kilométeres dugók alakulhatnak ki.
Heidi Alexander brit közlekedési miniszter 20 millió font támogatást jelentett be a határátkelők kapacitásának növelésére. A forrásokból gyorsítanák a járművek ellenőrzését, csökkentenék a várakozási időt és mérsékelnék a torlódásokat.
A francia határrendészet több munkatárs brit területre vezénylését is felajánlotta. A tervek szerint növelnék a személyzet létszámát Doverben, Folkestone-ban és a londoni St Pancras pályaudvaron, ahonnan az Eurostar vonatai indulnak. A francia fél által biztosítandó többletlétszám pontos nagysága egyelőre nem ismert.
A brit közlekedési minisztérium szerint a francia határrendőrök brit területen is ellenőrizhetik az autóbuszok és tehergépjárművek utasait, illetve személyzetét. A két ország célja, hogy az új uniós szabályok mellett is gördülékenyebb legyen a határforgalom a nyári csúcsidőszakban.
Franciaország elítélte Kijev újabb tömeges bombázását Oroszország részéről, a humanitárius jog újabb megsértésének nevezve a csapásokat, számolt be a Jevropejszka Pravda a francia külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozatára hivatkozva.
Franciaország elítélte a Kijev elleni éjszakai orosz támadást, megjegyezve, hogy a lakóövezeteket szándékosan vették célba, és hogy Oroszország ilyen cselekedetei a nemzetközi humanitárius jog újabb megsértését jelentik.
„Franciaország megerősíti Ukrajna és az ukrán nép iránti támogatását ezen a gyásznapon, és továbbra is rendületlenül támogatja Ukrajnát – amíg igazságos és tartós béke nem jön létre”, jelentette ki a külügyminisztérium szóvivője.
Ukrajna tárgyalásokat folytat Franciaországgal a SCALP rakéták gyártási engedélyének megszerzéséről, az első lépések már megtörténtek – jelentette ki Mihajlo Fedorov ukrán védelmi miniszter az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök franciaországi látogatása során Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt arról a lehetőségről, hogy Ukrajnának adják át a SCALP cirkálórakéták gyártási engedélyét. „Elnökünk franciaországi látogatása során nagyon jó megbeszélést folytattunk Macron elnökkel a SCALP rakétákra vonatkozó licenc megosztásának lehetőségéről. És most folytatódik a párbeszéd mind a kormánnyal, mind a céggel ezzel kapcsolatban, minden részletet tisztázunk” – tette hozzá.
Fedorov megjegyezte, hogy már van előrelépés ebben az irányban, de még túl korai lenne konkrét eredményekről beszélni. A feleknek még rendezniük kell a szellemi tulajdonnal, a gyártás megindításával, valamint egyéb jogi és technikai részletekkel kapcsolatos kérdéseket. Arról is beszámolt, hogy folyamatban vannak a tárgyalások az Egyesült Államokkal a fegyvergyártási engedélyek beszerzéséről. „Az RNBO szintjén folytatódnak a tárgyalások az amerikai partnerekkel erről. Egyelőre nem tudunk részleteket bejelenteni. De általánosságban példa nélküli, hogy ezt bejelentették, és hogy egyáltalán elkezdődtek az ilyen jellegű tárgyalások” – jegyezte meg.
„Tehát ezek az első lépések. Óvatosan, továbbra is fenntartjuk ezeket a kommunikációkat, hogy eredményt érjünk el” – tette hozzá Mihajlo Fedorov, hangsúlyozva, hogy Ukrajna továbbra is a saját védelmi-ipari komplexumának fejlesztésére támaszkodik. Szerinte az állam a nagy hatótávolságú fegyverek gyártásának növelésén dolgozik, elsősorban a „dán modell” finanszírozásán és egyéb mechanizmusokon keresztül az ukrán gyártók támogatása érdekében.
Franciaország és Olaszország aggódik az Oroszországgal szembeni új EU-szankciós javaslatok miatt, különösen a volt katonai állomány beutazásának tilalma és az olajpolitika változásai miatt, számolt be a Bloomberg a tárgyalásokat ismerő forrásokra hivatkozva.
Ez az egyik pontja az Oroszországgal szembeni 21. EU-szankciócsomag tervezetének, amelyet a tagállamok megvitatnak.
A források adatai szerint Róma és Párizs nem utasítja el a volt orosz katonai személyzet EU-ba való belépésének megakadályozását, de attól tartanak, hogy a jelenlegi megfogalmazás valójában szélesebb körű beutazási tilalomhoz vezethet az orosz állampolgárokkal szemben.
Ezenkívül mindkét ország úgy véli, hogy az ilyen korlátozásokat célszerűbb a vízumpolitikán keresztül bevezetni, mint az EU szankciós mechanizmusán belül.
Az egyik fő fenntartás a javasolt szabályok gyakorlati alkalmazásának bonyolultsága.
Az európai diplomaták megjegyezték, hogy az új szabály gyakorlatilag a tagállamokra hárítja annak felelősségét, hogy függetlenül megállapítsák, hogy egy adott személy részt vett-e a harcokban, ami megnehezíti a határozat végrehajtását. A beutazás kérdése mellett a 21. szankciócsomag az alábbiakat tartalmazza:
új korlátozások a bankokkal és kriptovaluta-üzemeltetőkkel szemben;
intézkedések az „árnyékflotta” hajóival szemben;
az orosz cseppfolyósított gáz szállítására vonatkozó szankciók lehetséges kiterjesztése;
megbeszélések az orosz olaj árának korlátozására szolgáló mechanizmusról.
Néhány ország aggodalmát fejezte ki bizonyos típusú orosz haltermékek importjának korlátozására vonatkozó javaslatok miatt is.
Burkina Faso katonai vezetése megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Franciaországgal. A junta Párizst neokolonialista törekvésekkel, valamint felforgató hálózatok és terroristák támogatásával vádolja, Franciaország pedig sajnálatosnak nevezte a döntést.
Burkina Faso katonai kormánya bejelentette, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Franciaországgal. A junta közleményében azzal vádolta Párizst, hogy nyílt neokolonialista ambíciókat követ, valamint felforgató hálózatokat és terrorista csoportokat támogat.
Franciaország visszautasította a vádakat. Pascal Confavreux, a francia külügyminisztérium szóvivője a döntést „sajnálatosnak”, valamint „ellenséges és indokolatlan lépésnek” nevezte, amely szerinte a burkina fasói vezetésen belüli megosztottságot tükrözi.
A szóvivő közölte, hogy Párizs megteszi a szükséges válaszlépéseket. Hozzátette: a francia hatóságok fokozott figyelemmel kísérik a Burkina Fasóban tartózkodó francia állampolgárok és diplomáciai dolgozók biztonságát, és nagyobb óvatosságra szólították fel őket.
Franciaország korábban gyarmati hatalomként irányította a nyugat-afrikai országot, majd a függetlenség elnyerése után Burkina Faso egyik legfontosabb biztonsági partnerévé vált.
Egyelőre nem ismert, milyen gyakorlati következményekkel jár a diplomáciai kapcsolatok megszakítása, illetve hogyan érinti a francia nagykövetség működését Burkina Fasóban.
Június 24-én Berlinben találkoznak Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Lengyelország vezetői, hogy az orosz–ukrán háborúról és Ukrajna támogatásáról egyeztessenek.
Az E5 néven ismert országcsoport találkozóján részt vesz Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, valamint Keir Starmer brit kormányfő is, aki korábbi bejelentése ellenére továbbra is ellátja hivatalát.
Az E5 együttműködés 2024-ben alakult meg, célja pedig Európa védelmi képességeinek erősítése és az Ukrajnának nyújtott támogatás összehangolása az orosz agresszióval szemben.
A megbeszélést Friedrich Merz német kancellár kezdeményezte. A találkozó várhatóan az európai biztonsági helyzetről és az Oroszországgal kapcsolatos politikáról is szól majd.
Jens Spahn hat mir mitgeteilt, dass er von seinem Amt als Vorsitzender der CDU/CSU-Bundestagsfraktion zurücktritt. Die Entscheidung ist richtig und war unvermeidlich. Glaubwürdigkeit ist in der Politik das höchste Gut.
