Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szombaton 123 politikai foglyot engedett szabadon, köztük a Nobel-békedíjas Alesz Bjaljackit.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szombaton 123 foglyot bocsátott szabadon, köztük a Nobel-békedíjas Alesz Bjaljackit – írta meg a Reuters.
A döntés Donald Trump amerikai elnök különmegbízottjával folytatott, két napig tartó tárgyalássorozatot követően született – közölte a lap.
Bjaljacki 2021 óta ül börtönben, az Aljakszandr Lukasenka elleni ellenzéki mozgalom egyik legfontosabb vezetője volt. Miközben legtöbb ellenzéki bajtársa elmenekült Fehéroroszországból, a most 63 éves férfi maradt és szembe nézett a hatóság megtorlásával.
A foglyok szabadon engedéséért cserébe az USA feloldotta a belarusz kálium-karbonátra kihelyezett szankciókat.
Szvjatlana Cihanouszkaja emigrációban élő fehérorosz ellenzéki vezető szerdán kijelentette, hogy hazája elnöke, Aljakszandr Lukasenka „zsarolási eszközként” használja a politikai okból bebörtönzötteket. Hozzátette: Washingtonnak a Minszkkel való tárgyalásain egyszerre kell ösztönző és nyomásgyakorló eszközöket alkalmaznia.
„Meg kell érteni, hogy Lukasenka számára a politikai foglyok pusztán a zsarolás eszközei. A lehető legtöbbet kéri a szabadon engedésükért” – mondta Chihanouszkaja, aki Oslóban adott interjút a Reuters hírügynökségnek. Szavai szerint a jelenlegi helyzet „egy forgóajtóhoz hasonlítható: néhány embert szabadon engednek, de kétszer annyit börtönöznek be”. „Teljesen fel kell számolnunk az elnyomást!” – sürgette.
Lukasenka tagadja, hogy Fehéroroszországban lennének politikai foglyok, arról beszél, hogy minden bebörtönzött súlyos bűncselekményt követett el.
Korábban kijelentette, hogy kész egy „nagy megállapodásra” az Egyesült Államokkal, feltéve, hogy „tiszteletben tartja a fehérorosz érdekeket”. Kétségbe vonta azonban, hogy szabadon kellene engednie azokat, akiket a fehérorosz állam ellenségnek tekint, és akik „újra háborút indíthatnak” a minszki vezetés ellen.
Chihanouszkaja szerint a fehérorosz ellenzék üdvözölte, hogy néhány bebörtönzöttet amerikai közbenjárásra szabadon engedtek, és nem értett egyet azzal a felvetéssel, miszerint az Egyesült Államok – amely elkezdett lazítani a Fehéroroszországgal szembeni szankcióin – túl bőkezűen jutalmazná Lukasenkát. „Az amerikaiak nem naivak. Tudják, mely szankciókat lehet feloldani, melyeket nem, és döntéseik meglehetősen bölcsek” – mondta. „Biztosítanunk kell, hogy (Donald) Trump (amerikai) elnöknek legyenek ösztönzők a kezében, és hogy használja is ezeket, de ha a fehérorosz rezsim nem teljesíti a megállapodást, akkor szankciókat is bevethessen” – tette hozzá.
Az ellenzéki politikus elvetette azt az elképzelést, hogy a diplomácia képes volna éket verni Lukasenka és legközelebbi szövetségese, Vlagyimir Putyin orosz elnök közé.
„Fel kell hagynunk azzal a reménnyel, hogy el tudjuk szigetelni Lukasenkát Putyintól. Ők szimbiózisban élnek, támogatják és segítik egymást, például a szankciók kijátszásában. Nem a mi feladatunk, hogy megmentsük Lukasenkát Putyintól. A mi feladatunk hazánkat, Fehéroroszországot megmenteni Lukasenkától és Putyintól is” – érvelt Cihanouszkaja.
A fehérorosz ellenzéki vezető a norvég fővárosban részt vett a Nobel-békedíj ünnepélyes átadóján, és „fantasztikusnak, rettenthetetlennek” nevezte a díjazottat, María Corina Machado venezuelai ellenzéki politikust. Magával vitte Oslóba Alesz Bjaljacki fehérorosz emberi jogi aktivista portréját, aki 2022-ben nyerte el a Nobel-békedíjat, és aki börtönben van hazájában. „Szeretném kiemelni, hogy ez a csodálatos ember még mindig börtönben van, és minden erőfeszítést meg kell tennünk annak érdekében, hogy szabadon engedjék őt és a többi 1300 politikai foglyot is” – jelentette ki Chianouszkaja.
A Trump-adminisztráció és a fehérorosz hatóságok legkevesebb 100 politikai fogoly lehetséges szabadon bocsátását tárgyalják a közeljövőben, Washington és Minszk között folyamatban lévő közeledés részeként, jelentette a Reuters.
Bár Aljakszandr Lukasenka autoriter rezsimje már több tucat fogvatartottat szabadon engedett Trump januári hivatalba lépése óta, az Egyesült Államok több mint száz ember szabadon bocsátását szeretné elérni – közölték a források, akik névtelenséget kértek a tárgyalások érzékenysége miatt.
Mint ismeretes, szeptemberben Fehéroroszország eddigi legnagyobb gesztusát tette meg – 52 foglyot szabadon engedett. A nyugati emberi jogi szervezetek több mint 1000-re becsülik az országban lévő politikai foglyok teljes számát, köztük volt elnökjelölteket és Nobel-díjasokat.
Egyelőre nem világos, hogy pontosan kiket és mikor engedhetnek szabadon. A Fehér Ház nem kívánt nyilatkozni, és a washingtoni fehérorosz diplomáciai képviselet sem kommentálta egyelőre a helyzetet.
Fehéroroszországnak nincsenek forrásai adósságai visszafizetésére, a hatóságok további oroszországi források bevonására számítanak, számolt be Ukrajna Külföldi Hírszerző Szolgálata.
„Fehéroroszország devizatartalékai papíron jelentősnek tűnnek – november 1-jei állapot szerint ez 13,7 milliárd dollár –, de a likviditás katasztrofálisan hiányzik. Azonnali külső kifizetésekre mindössze 5,3 milliárd dollár áll rendelkezésre; körülbelül 7 milliárd dollár aranyra, amelyet a szankciók miatt diszkonttal kell majd eladni; további 1,4 milliárd dollár IMF-től különleges lehívási joggal, amely valójában nem áll rendelkezésre kifizetésekre. Ezért a tényleges elszámolásokhoz szükséges források korlátozottak és sebezhetőek” – jegyezte meg a hírszerzés.
A hírszerző szolgálat adatai szerint 2026-ban az adósságtörlesztések meghaladják majd ezeket a képességeket. A Belarusz Köztársaságnak 17,7 milliárd belarusz rubelt kell elkülönítenie törlesztésre és 6 milliárdot a kötelezettségek teljesítésére, ami a jelenlegi árfolyamon összesen körülbelül 8 milliárd dollárt jelent. Ezen hiány miatt a tartalékok gyorsan kifogyhatnak, ha csak belföldi forrásokra támaszkodnak.
A kockázat hivatalos elismerése Jurij Szeliversztov pénzügyminisztertől érkezett: a rezsim további oroszországi források bevonását tervezi a hiány fedezésére.
A Külföldi Hírszerző Szolgálat kijelentette, ez az álláspont eltér a nemzeti bank legutóbbi, az „önellátásról” és a belső tartalékok felhasználására vonatkozó szándékokról szóló nyilatkozataitól, különösen a tartalékok tervezett 4,5 milliárd dolláros csökkentésétől.
„Még ha Moszkva bele is egyezik a segítségnyújtásba, az ő képességei korlátozottak: az orosz költségvetés nagy hiánnyal küzd, az átutalásokra szánt források csökkennek. Ezért a fehérorosz pénzügyek teljes „kiszáradásának” lehetősége reális: a „nincs és nem lesz pénz” kilátása válik az elkövetkező év alapforgatókönyvévé” – jegyezte meg a hírszerzés.
A lengyel hatóságok követelni fogják, hogy Fehéroroszország vegye őrizetbe és adja ki a lengyelországi vasútrobbantás gyanúsítottjait – jelentette ki kedden Donald Tusk lengyel miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál az RMF24-re hivatkozva.
A jelentés szerint Tusk a szejmben felszólalva elmondta, hogy a lengyel különleges szolgálatok azonosították a lengyelországi vasútvonalat felrobbantó ukránokat. Mindketten Fehéroroszországból érkeztek Lengyelországba. Az egyik gyanúsítottat májusban ítélte el egy lembergi bíróság Ukrajnában elkövetett szabotázsért. A másik Donyec megyében született, és korábban az ügyészségen dolgozott.
A lengyel miniszterelnök kifejtette, hogy a különleges szolgálatok tevékenységének jelenlegi szakaszában nem hozhat nyilvánosságra adatokat a szabotőrökről. „Miközben önökkel beszélek, további műveletek vannak folyamatban” – tette hozzá. Szerinte a gyanúsítottak, miután felrobbantották a vasúti síneket Mika városa közelében, a terespoli lengyel-fehérorosz határátkelőn keresztül hagyták el Lengyelországot.
A kormányfő elmondta, hogy felkérte a külügyminisztert, hogy azonnal tegyen diplomáciai intézkedéseket a terrorcselekmény elkövetésével gyanúsított személyek Lengyelországnak történő kiadatása érdekében. Ez egy felhívás mind a fehérorosz, mind az orosz hatóságokhoz. „De más intézkedéseket is fogunk tenni, amelyek reményeim szerint a bűnözők és bűntársaik gyors elfogásához vezetnek” – ígérte Donal Tusk.
Minszk és az amerikai küldöttség közötti tárgyalásokra a közeljövőben kerül sor, jelentette be Aljakszandr Lukasenka, Fehéroroszország önjelölt elnöke hétfőn a kormány ülésén, jelentette a BelTA.
Lukasenka elmondása szerint a tárgyalások egyik témája a litván-fehérorosz határon kialakult helyzet lesz.
„Valószínűleg szinte semmit sem szállítunk át ezen a határon át a szankciók miatt. Csak bizonyos típusú árukat, amelyekre nagyon-nagyon szükségük van a litvánoknak vagy lengyeleknek. Nagyon-nagyon szükségesek – ők megrendelték, mi kiszállítottuk. Ha ők nem rendelik – mi nem szállítunk” – mondta.
„Minden másról a közeljövőben fogunk beszélni az Amerikai Egyesült Államok küldöttségével folytatott tárgyalások során. Úgy érzem, hogy nem tudjuk nélkülözni őket”, tette hozzá.
A portugál integrációs, migrációs és menedékjogi ügynökség (AIMA) elrendelte, távozniuk kell az országból azoknak a fehérorosz állampolgárnak, akik ideiglenes védelmet kaptak az országban, számolt be a Jevropejszka Pravda a SIC Notíciasra hivatkozva.
Azokat a fehérorosz állampolgárokat, akik Ukrajnából érkeztek, amikor Oroszország teljes körű inváziója megkezdődött, és ideiglenes védelmi státuszt kaptak, felszólították Portugália elhagyására.
20 napjuk van arra, hogy önként elhagyják Portugáliát, különben kitoloncolják őket.
Néhány fehérorosz állampolgár elmondta, hogy 2020-ban hagyták el Fehéroroszországot, mert részt vettek a Lukasenka-rezsim elleni tüntetéseken, és kitoloncolás esetén letartóztatástól és üldöztetéstől tartanak.
„Számos bejegyzést tettem közzé a közösségi oldalakon Ukrajna támogatása és a Lukasenka-diktatúra ellen. Letartóztathatnak minket pusztán azért, mert lájkolunk egy bejegyzést. Én viszont bejegyzéseket tettem közzé” – mondta egy Tetyana nevű fehérorosz nő.
Az AIMA a SIC Notícias kérésére elmondta, hogy bármely ideiglenes védelmi státusszal rendelkező személy, legyen az felnőtt vagy kiskorú, kaphat önkéntes távozási végzést.
A kiadvány legalább egy olyan esetről értesült, amikor Portugália visszavonta egy gyermek ideiglenes védelmét. Egy 10 éves, ukrán szülőktől Oroszországban született kislány ideiglenes védelmi státuszát nemrégiben visszavonták.
„Ők (AIMA – szerk.) úgy vélik, hogy a gyermek visszatérhet származási országába, mivel ott nincs konfliktus” – mondta a család ügyvédje, Daniela Castro a SIC Notíciasnak.
Az Oresnyik rakétákat olyan mennyiségben gyártják majd, amely elegendő ahhoz, hogy jelentős károkat okozzanak az ukrán haderőnek. A Fehéroroszországba érkező nukleárisrakéta-szállítmány elemei többek között a hadiipari komplexum vállalkozásainak megsemmisítésére használhatók.
Az orosz középtávú ballisztikus rakéta, az Oresnyik már bevetésre készen áll az orosz fegyveres erőknél, és a tervek szerint az év végéig Fehéroroszországba is elszállítják a szerkezeteket – közölte Vaszilij Dangyikin katonai szakértő a Lenta hírügynökséggel.
Amennyire tudom, az első szerkezetet harci szolgálatba állították. Ha sorozatgyártásról van szó, akkor ez azt jelenti, hogy továbbhaladtak. Fehéroroszországba pedig várhatóan az év végéig leszállítják – mondta Dangyikin.
Új generációs nukleáris fegyverarzenál
Kifejtette, hogy az Oresnyik rakétákat olyan mennyiségben gyártják majd, amely elegendő ahhoz, hogy jelentős károkat okozzanak az ukrán haderőnek. Véleménye szerint a rakéták különösen fontos célpontok, többek között a hadiipari komplexum vállalkozásainak megsemmisítésére használhatók.
Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette az Oresnyik rakétakomplexumok sorozatgyártásának megkezdését.
Az elnök azt is kijelentette, hogy Oroszország új generációs, nukleáris meghajtású szárnyas rakétákon dolgozik, amelyek a jövőben hiperszonikusak lesznek. Felhívta a figyelmet a Burevesztnyik nagy teljesítményű, rendkívül kicsi nukleáris reaktoraira. Az indítás másodpercek alatt megtörténik, míg a hagyományos reaktoroknál órákra, sőt napokra is szükség van.
Putyin sorsfordító bejelentést tett a háborúról: Oroszország megkezdi a legpusztítóbb fegyvere sorozatgyártását – ettől tartott Ukrajna
Fehéroroszország rég nem látott jó viszonyban van Donald Trumppal
Ahogy azt korábban megírtuk, Lukasenka nemrég kegyelmet adott 52 amerikai fogvatartottnak, és ezzel nagy üzletet ajánlott az Egyesült Államoknak. Washington cserébe feloldotta a szankciókat Fehéroroszország fő légitársasága ellen. Minszk kész tárgyalni Washingtonnal a túszok ügyében. A vonatkozó javaslatot Donald Trump amerikai elnök számára Lukasenka maga terjesztette elő.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megerősítette pénteken, hogy terveik szerint decemberben hadrendbe állítják az orosz gyártású Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétarendszert.
Az államfő a BelTA fehérorosz állami hírügynökség közlése szerint kijelentette, hogy szükség esetén csapást is mérnek.
„Az Oresnyik egy ijesztő fegyver. Decemberben hadrendbe áll. Azt szeretném, ha (a nyugati országok) megértenék, hogy ha nagyon rossz lesz, képesek vagyunk csapást mérni. Akkor leülünk (az orosz elnökkel, Vlagyimir) Putyinnal, döntést hozunk és csapást mérünk. Szóval ne provokáljanak. Hiszen az ukrajnai háború is így kezdődött: a Donyec-medencében üldözték az orosz ajkúakat, gyilkolták, mérgezték őket. Ez a szemem láttára történt” – fogalmazott Lukasenka.
Hozzátette, hogy „a minszki tárgyalóasztalnál egykor békemegállapodások születtek, de Fehéroroszország ellenségei a megtévesztés útját választották, ami a jelenlegi helyzethez vezetett. Kiderült, hogy nem állapodtak meg. Kiderült, hogy Minszkbe azért jöttek, hogy Oroszországot és minket megtévesszenek. Megtévesztettek. Nos, meg is fizették az árát. Már kétmillió ember halt meg, és rengeteg ukrán megsebesült” – nyilatkozott a fehérorosz államfő.
A fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenka szóvivője, Natalja Ejszmont megerősítette az orosz RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy decemberben hadrendbe állítják az orosz közepes hatótávolságú rakétarendszert, az „Oresnyiket”.
„Igen, ezt megerősíthetem” – mondta Ejszmont a hírügynökség kérdésére. Lukasenka szóvivője a rakéta kapcsán hozzátette: „Éppen ma tartottak erről jelentést az elnöknek a katonák. A hadsereg megerősítette, hogy a rendszer decemberben szolgálatba áll”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök még tavaly november 21-én közölte, hogy sikeresen tesztelték az új, közepes hatótávolságú „Oresnyik” rakétát. Akkor Oroszország válaszul az amerikai és brit fegyverek ukrajnai bevetésére kombinált csapást mért az ukrán hadiipari létesítményekre.
2024 decemberében Lukasenka kérte Putyint, hogy Fehéroroszország területén is helyezzenek el a legújabb orosz fegyverrendszerekből, köztük az „Oresnyik” rakétát. Az orosz elnök válaszul azt mondta, hogy a telepítés 2025 második felében lehetséges.
Idén augusztus 8-án Lukasenka bejelentette, hogy az első pozíciókat az „Oresnyik” rendszer számára már elkezdték kialakítani Fehéroroszországban.
