Ukrajna és Franciaország megvitatta a védelmi iparban megvalósuló közös projektek fejlesztését, a felek többek között az európai mechanizmusokon keresztüli finanszírozási lehetőségeket is megvizsgálták – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Védelmi Minisztériumra hivatkozva.
A jelentés szerint Szerhij Bojev ukrán védelmi miniszterhelyettes találkozott Frederic Bale ezredessel, a francia katonai attaséval és Thomas Moreauval, a Szárazföldi és Légi-Földszinti Védelmi és Biztonsági Iparok Francia Vállalatainak Csoportja ukrajnai képviseleti irodájának vezetőjével. A találkozó során a felek megvitatták közös projektek fejlesztését a védelmi ipari komplexum területén.
„Az elfogó vadászgépekkel kapcsolatos döntések prioritást élveznek Ukrajna számára. Tovább bővítjük az együttműködést partnereinkkel, hogy hatékony légvédelmi eszközökkel lássuk el katonáinkat” – hangsúlyozta Bojev. A felek külön-külön mérlegelték a közös projektek finanszírozásának lehetőségeit, elsősorban európai mechanizmusok forrásainak bevonásával.
A felek megvitatták az ukrán és francia védelmi ipari vállalatok közötti interakciót is: légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek, valamint rakéták gyártása számukra; berendezésjavítás; innovatív megoldások tesztelése; alkatrészellátás; új fegyvermodellek fejlesztése a modern hadviselés tapasztalatainak figyelembevételével.
A francia fél megerősítette, hogy készen áll új közös termelési projektek megvalósítására Ukrajnában. Bojev válaszában megköszönte Franciaország szisztematikus támogatását és partnerségét, amely hozzájárul Ukrajna védelmi képességeinek megerősítéséhez.
Bulgária és a német védelmi konszern, a Rheinmetall több mint 1 milliárd eurós szerződést írt alá egy gyár felépítésére, amely lőport és 155 mm-es tüzérségi lövedékeket fog gyártani – írja a Reuters.
A projekt stratégiai jelentőségű Bulgária, illetve egész Európa számára, amely a teljes körű orosz támadás kezdete óta növeli védelmi kapacitásait. A Rheinmetall az egyik fő haszonélvezője az EU-ban növekvő katonai kiadásoknak.
A vállalatot vegyesvállalatként hozzák létre a Rheinmetall és a bolgár állami vállalat, a VMZ között: a német konszern 51%-os, a VMZ pedig 49%-os részesedést kap. Bulgária a részét az európai SAFE mechanizmuson keresztül felvett hitelből finanszírozza, amely a védelmi befektetések támogatására szolgál.
Armin Papperger vezérigazgató szerint a gyárat 14 hónap alatt tervezik felépíteni, és Bulgária „jelentősen megerősíti Európa és a NATO lőszergyártó képességeit”.
Oroszország kész egy évig a 2026. február 5-én esedékes lejárta után is tartani magát a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START-megállapodáshoz, ha az Egyesült Államok is így tesz – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács hétfői ülésén.
Az orosz államfő szerint a korlátozások betartására az Új START-egyezménnyel összhangban tett lépések akkor lesznek eredményesek, ha az Egyesült Államok kölcsönösséggel válaszol.
Oroszország 2023 elején felfüggesztette részvételét az Új START-ban azzal, hogy a szerződésben való újbóli részvételéről az elnök dönthet.
Moszkva szerint ez kényszerű döntés volt, azon szankciók fényében, amelyeket a Nyugat Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett.
Putyin a hétfői tanácskozáson egyebek között arról beszélt, hogy a hadászati stabilitás tovább romlik világban, és hogy az Oroszország védelmi képességének megerősítésére irányuló tervek a világ helyzetét figyelembe véve készülnek, és ezek maradéktalanul és időben megvalósulnak.
Megállapította, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok rendszere a fegyverzet-ellenőrzés terén összeomlott, hozzátéve, hogy a politikai-diplomáciai megoldásokat részesíti előnyben.
„Hangsúlyozom, és efelől senkinek sem szabad, hogy kétségei legyenek, hogy Oroszország minden létező és újonnan felmerülő fenyegetésre képes reagálni” – hangoztatta.
A nukleáris fegyverekkel rendelkező államok közötti párbeszéd alapjainak jelentős meggyengüléséért Putyin a Nyugat „romboló lépéseit” és „fölényre törekvését” tette felelőssé.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország következetesen hangsúlyozta a fegyverzet-ellenőrzési rendszer lebontásának veszélyességét, és nem érdekelt a fegyverkezési verseny felgyorsításában.
A hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START-3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010. április 8-án írta alá Oroszország és az Egyesült Államok akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama.
A dokumentum mindkét félnek előírta: úgy csökkentse nukleáris arzenálját, hogy hét év elteltével, valamint azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a 700 hordozóeszközt (interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót), valamint az 1550 robbanótöltetett és a 800 telepített és nem telepített indító szerkezetet.
2021. február 3-án Oroszország és az Egyesült Államok jegyzéket váltott az öt évre szóló meghosszabbítás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárások befejezéséről.
Oroszország 2022. augusztus 8-án tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy ideiglenesen kivonja létesítményeit az Új START-szerződés szerinti ellenőrzés alól.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország kész egy évig a 2026. február 5-én esedékes lejárta után is tartani magát a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött orosz-amerikai Új START-megállapodáshoz, ha az Egyesült Államok is így tesz – jelentette ki Vlagyimir Putyin...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1758635400
[modified] => 1758617429
)
[title] => Putyin: Oroszország kész egy évig a lejárta után is tartani magát a fegyverek csökkentéséről szóló Új START-megállapodáshoz
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=163616&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 163616
[uk] => 163584
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 163585
[image] => Array
(
[id] => 163585
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/4353854.jpg
[original_lng] => 59008
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/4353854-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/4353854-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/4353854.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/4353854.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/4353854.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/4353854.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/4353854.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1758606630:12
[_thumbnail_id] => 163585
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1232
[_oembed_3ed02d105b90145b135d24068b8efa4f] =>
[_oembed_time_3ed02d105b90145b135d24068b8efa4f] => 1758606632
[_algolia_sync] => 402810059001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 209069
[1] => 12425
[2] => 138
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fegyvergyártás
[1] => Új Start-egyezmény
[2] => Vlagyimir Putyin
)
)
[3] => Array
(
[id] => 162825
[content] =>
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozott Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszterrel. A megbeszélésen szó esett Ukrajna további támogatásáról, többek között:
a védelmi segítségnyújtás folytatásáról,
Dánia részvételéről a PURL-kezdeményezésben,
közös fegyvergyártásról,
Ukrajna EU-tagságának támogatásáról.
Zelenszkij kiemelte az Oroszország által Lengyelország ellen drónokkal elkövetett támadásokat, és hangsúlyozta, hogy a legjobb válasz az európai légvédelmi rendszerek közös megerősítése és egy megbízható légpajzs létrehozása. Emellett szükséges az Oroszország elleni szankciós nyomás fokozása, és az EU 19. szankciócsomagjának mielőbbi elfogadását várják.
Az új ukrán kormány fő célja a hazai fegyvergyártás növelése lesz, biztosíttékként a külföldi támogatások elvesztésének kockázata ellen, a lehetőség ideje azonban „nagyon rövid lesz” – jelentette ki kedden Julija Szviridenko miniszterelnök a Bloomberg amerikai hírügynökségnek adott interjújára hivatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „A feladatunk az, hogy a legtöbb területen nagyon rövid időn belül eredményeket érjünk el.” Hozzátette, hogy „a következő hónapokban el akar érni valamit”.
Szviridenko azt is elmondta, hogy a következő napokban telefonos megbeszélést tervez Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel, akivel aktívan együttműködött az ukrán ásványkincs-megállapodás kidolgozásában, hogy megvitassák a lehetséges pénzügyi támogatást.
A miniszterelnök megígérte, hogy az új kormány együttműködésre fog törekedni az Egyesült Államokkal a fegyverbeszerzésekben, beleértve a Patriot légvédelmi rendszereket, valamint a drónok közös gyártásában. Mint megjegyezte, ez magában foglalhatja pilóta nélküli légi járművek gyártására szolgáló gyárak építését az Egyesült Államokban. „Az elképzelés az, hogy egy igazán erős nemzet vagyunk – szerintem ez a világ egyik legjobb egységes csatatere a technológiák tesztelésére” – dicsekedett Julija Szviridenko.
Arra számít Volodimir Zelenszkij, hogy az új ukrán kormány olyan intézkedéseket hoz, amelyek hat hónapon belül 50 százalékra növelik az ukrajnai gyártású fegyverek arányát.
Az ukrán államfő a héten alakította át kormányát és Julija Szviridenkót javasolta kormányfőnek. Az eddigi miniszterelnök, Denisz Smihal hadügyminiszterként folytatja a tervek szerint, azonban a kinevezéseket még a parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Zelenszkij arról is beszámolt, hogy Smihallal és Rusztem Umjerov leköszönő hadügyminiszterrel folytatott szerdai megbeszélésén úgy döntöttek, hogy a hadügyi tárcának nagyobb befolyása lesz a fegyvergyártás területén.
Az ukrán elnök szerdai megszólalása szerint a hazai gyártású fegyverek már ma is a fronton használt fegyverek 40 százalékát teszik ki, ami már most is jelentősen több mint az ország függetlensége óta bármikor. Bár azt elismerte, hogy a gyártási volumenek valóban nagyok, úgy vélte, hogy még többre van szükség.
„Célunk az, hogy az új kormány első hat hónapjában elérjük az 50 százalékos ukrán gyártású fegyverzetet a hazai gyártás bővítésével. Biztos vagyok benne, hogy ez elérhető, bár nem könnyű” – mondta Zelenszkij.
A kijevi katonai hatóságok a múlt héten bejelentették, hogy 6,2 millió dollárt különítettek el egy drónelhárító programra a főváros védelme érdekében.
Ukrajna továbbra is a saját fegyvergyártására és a partnerektől érkező gyors segítségnyújtásra összpontosít – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij ma tanácskozást tartott az ukrajnai védelmi szektorról. Elmondása szerint a felvetett kérdések a következők voltak: saját fegyvergyártás, partnerekkel kötött megállapodások, ellátmány az ukrán hadsereg számára.
A elnök azt mondta, hogy az illetékes hatóságok részletesen elemzik az összes szerződés, megállapodás és beruházási projekt végrehajtását. „Azonosítottuk a közeljövőben megteendő lépéseket, valamint azokat a kulcsfontosságú mutatókat, amelyek alapján az idei év eredményei alapján értékelni fogják a védelemirányítás hatékonyságát. Több ukrán fegyverre van szükség” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
A Ramstein-formátumban tartott legutóbbi védelmi találkozón új kezdeményezés indult: ukrán fegyverek közös gyártása partnerországok területén, kizárólag Ukrajna védelmi szükségleteire – jelentette be Rusztem Umjerov védelmi miniszter a Telegramon.
Néhány legközelebbi partnerünk – azok, akik milliárdos katonai támogatást nyújtanak – folyamatosan javasolják, hogy építsünk gyárakat országukban modern ukrán fegyverek előállítására. Készek hivatalos licenc alapján ukrán fejlesztéseket gyártani
– mondta Umjerov.
A közös gyártás fő jellemzői:
Minden termék az ukrán haderőhöz kerül, amíg a háború tart.
A gyártás teljes finanszírozását a partnerek vállalják, sőt, további támogatást is kilátásba helyeztek.
A kezdeményezés „stratégiai áttörés” – drónokat, rakétákat, lőszert, elektronikus hadviselési eszközöket és más fegyvereket fognak közösen előállítani.
Megkezdődött a gyakorlati megvalósítás is: nyugat-európai vállalat bejelentette, hogy Shahed drónok elleni rakétákat gyárt majd Ukrajnában.
Nagy-Britannia közösen gyárt LMM rakétákat és indítóállásokat Ukrajnával.
A német Rheinmetall Ukrajnában épít Lynx páncélozott harcjárműveket.
Ukrán cégek már gyártanak lőszert a Nammo (Norvégia–Finnország) licencével.
Több nagy nemzetközi fegyvergyártó – SAAB (Svédország), Kongsberg (Norvégia), KNDS (Franciaország–Németország), FFG (Németország), Raytheon (USA) – bővíti jelenlétét Ukrajnában.
A jövő kilátásai: Umjerov reményét fejezte ki, hogy a program támogatást kap az európai SAFE programban, amely 150 milliárd eurót különít el a védelmi ipar fejlesztésére.
Egyben felszólította az ukrán hadiipari cégeket is, hogy terjeszkedjenek a nemzetközi piacokon, ugyanakkor tartsák szem előtt, hogy a gyártás továbbra is Ukrajna szükségleteit szolgálja.
Ukrajna saját gyártásból képes fedezni fegyverigényének akár 40 százalékát, de ehhez stabil finanszírozás szükséges – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a Bukaresti Kilencek és az észak-európai országok vilniusi csúcstalálkozóján.
Az államfő hangsúlyozta egyúttal, hogy országának továbbra is sürgősen szüksége van légvédelmi eszközökre, „különösen Patriot rendszerekre és rakétákra”. Hozzátette: egyfelől Oroszország megkezdte a nyári offenzíváját, másfelől viszont kénytelen diplomáciával is foglalkozni. „Ez egyszerre kihívás és valós lehetőség mindannyiunk számára, esély arra, hogy elsőként próbáljunk véget vetni ennek a háborúnak” – emelte ki.
Rámutatott arra, hogy Európa az Egyesült Államokkal együtt jobb fegyverekkel rendelkezik, mint Oroszország.
„Taktikai szinten is erősebb megoldásaink vannak. Tegnapi műveletünk is ezt bizonyította. Oroszországnak éreznie kell veszteségei súlyát. Ez az, ami a diplomácia felé terelheti őket” – szögezte le Zelenszkij.
Felszólította a csúcstalálkozó résztvevőit, hogy kérdezzék meg hírszerzőiket, mit tervez Oroszország idén nyáron Fehéroroszországban.
„Ha olyan bátrak, hogy újabb támadásokat terveznek, akkor egyesítenünk kell erőinket. Most ez azt jelenti, hogy meg kell erősíteni Ukrajnát, hogy meg tudjuk állítani ezt a háborút, és megakadályozzuk annak továbbterjedését” – emelte ki az elnök.
Zelenszkij kijelentette: nem biztos abban, hogy az orosz delegáció készen áll egy eredményes isztambuli találkozóra a nap folyamán. Közölte: arra számít, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió új szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben, amennyiben a hétfői isztambuli találkozó nem hoz eredményt. Elmondta, hogy Ukrajna számára a következő kérdések különösen fontosak: a feltétel nélküli tűzszünet, az elhurcolt gyermekek hazahozatalával kapcsolatos humanitárius kérdések, valamint a „civil foglyok, köztük újságírók és politikai okból bebörtönzöttek” ügye. Kiemelte: fontos, hogy mindannyian hazatérhessenek.
Heorhij Tihij külügyi szóvivő az X-en közölte, hogy az orosz küldöttséggel való megbeszélések előtt Szerhij Kislica első külügyminiszter-helyettes és Olekszandr Bevz, az ukrán delegáció tagja Isztambulban egyeztették álláspontjukat Németország, Olaszország és Nagy-Britannia képviselőivel. Részletesen beszámoltak a napirendi pontokról, amelyek között szerepel a teljes tűzszünet feltételeinek megvitatása és a bizalomépítést szolgáló humanitárius intézkedések, egyúttal megerősítették Ukrajna elkötelezettségét a békére tett erőfeszítések iránt.
Az ukrán vezérkar hétfői összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége már megközelítette a 990 ezret.
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
A kelet-németországi Görlitz városában található 176 éves vasúti gyár átáll a Leopard II típusú harckocsik és a Puma gyalogsági harcjárművek főbb alkatrészeinek gyártására.
A Financial Times szerint a védelmi beszállító KNDS átvette a gyár irányítását, amelyet az Alstom vonatgyártó cég zárt be a költségcsökkentési program részeként. A KNDS ígéretet tett arra, hogy megőrzi a gyár mintegy 700 dolgozójának felét.
„Személy szerint nagyon szomorú vagyok, hogy még mindig fegyvereket kell gyártanunk” – nyilatkozta Carsten Liebig, akinek családja három generáción keresztül foglalkozott vonatok és villamosok gyártásával a gyárban.
A KNDS gyártásért felelős igazgatója, Florian Hohenwarter februárban Görlitzben elmondta, hogy a cég ezt a gyárat választotta, mivel ott már megtalálhatók azok a magasan képzett szakemberek, akik szükségesek számukra a magas színvonalú alkatrészek gyártásához.
A Rheinmetall emellett fontolóra veszi a Volkswagen osnabrücki gyárának megvásárlását, amely hamarosan bezár.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
