Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról számolt be, hogy „csodás” telefonbeszélgetést folytatott az amerikai elnökválasztást megnyerő Donald Trumppal, és nagyon várja az EU és az USA közötti kapcsolatok erősödését. A hírt az X közösségi hálózaton közölte.
Excellent phone call with @realDonaldTrump today to congratulate him on his election victory.
Looking forward to strengthening EU-US ties and working jointly to address geopolitical challenges.
We discussed defence and Ukraine, trade and energy.
„Várom az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok megerősítését és a geopolitikai problémák megoldásában való közös munkát. Megvitattuk a védelem és Ukrajna, a kereskedelem és az energia kérdéseit” – áll az üzenetben.
Von der Leyen szerint „együtt elősegíthetjük a jólétet és a stabilitást az Atlanti-óceán mindkét partján”.
[type] => post
[excerpt] => Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról számolt be, hogy „csodás” telefonbeszélgetést folytatott az amerikai elnökválasztást megnyerő Donald Trumppal, és nagyon várja az EU és az USA közötti kapcsolatok erősödését. A hírt az X közö...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1731231600
[modified] => 1731178940
)
[title] => Az Európai Bizottság elnöke védelmi és ukrajnai kérdésekről tárgyalt Trumppal
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131913&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131913
[uk] => 131793
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 131794
[image] => Array
(
[id] => 131794
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-62.png
[original_lng] => 297312
[original_w] => 1023
[original_h] => 575
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-62-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-62-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-62-768x432.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-62.png
[width] => 1023
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-62.png
[width] => 1023
[height] => 575
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-62.png
[width] => 1023
[height] => 575
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-62.png
[width] => 1023
[height] => 575
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1731171741:5
[_oembed_38457fa71533a9701ee0581762a02c40] =>
Excellent phone call with @realDonaldTrump today to congratulate him on his election victory.
Looking forward to strengthening EU-US ties and working jointly to address geopolitical challenges.
We discussed defence and Ukraine, trade and energy.
Ukrajna idén nagyobbrészt teljesítette az Európai Bizottság korrupció elleni küzdelemre vonatkozó ajánlásait, de az ország több feladatot kapott a következő évre – számolt be az rbc.ua hírportál az Európai Bizottság Ukrajna előrehaladásáról szóló jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint az EB megjegyezte, hogy Ukrajna előrelépett a korrupció elleni küzdelemben. Ezt elsősorban a magas szintű korrupciós ügyek nyomozása, vádemelése és büntetés-végrehajtása terén szerzett tapasztalatok fokozatos gyarapodása segítette elő.
Az Európai Bizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna létszámbővítéssel és egyebekkel erősítette meg a Szakosított Korrupcióellenes Ügyészség (SZAP), az Országos Korrupcióellenes Hivatal (NABU), a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) függetlenségét és potenciálját.
Az EB sürgeti Ukrajnát, hogy 2025-ben hajtsa végre a következő intézkedéseket: a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság bírái számának növelése és az adminisztratív személyzet létszámának növelése; további erőfeszítések a magas szintű korrupciós ügyek kezelésére. A bűnös úton szerzett vagyontárgyak lefoglalásáról és elkobzásáról van szó.
Különös figyelmet kell fordítani a legmagasabb beosztású tisztségviselőkre és a rendszerszintű korrupcióval kapcsolatos ügyekre, hogy továbbra is erősítse a NABU potenciálját az igazságügyi szakértői vizsgálat területén. A korrupcióellenes szervek ügyeinek elektronikus ügyintézési rendszerének sürgős üzembe helyezése. Megfelelő helyiségek biztosítása a Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság számára.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Az Európai Unió reméli, hogy a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozóján részt vevő vezetők nyomást gyakorolnak Vlagyimir Putyin orosz elnökre annak érdekében, hogy Oroszország hagyjon fel az Ukrajna elleni agresszióval és tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot – jelentette ki az Európai Bizottság egyik szóvivője szerdán.
Peter Stano az uniós testület szokásos napi sajtótájékoztatóján hangoztatta, hogy a háború következményeit a csúcson részt vevő országok is érzik, a többi között az emelkedő élelmiszer-és energiaárak formájában.
Az António Guterres ENSZ-főtitkár csúcson történő részvételével kapcsolatos kérdésre válaszolva a szóvivő kiemelte: reményeik szerint Kazanyban a főtitkár is sürgeti Putyint, hogy „azonnal és feltétlen nélkül hagyjon fel az agresszióval és vonja ki csapatait Ukrajna területéről”.
Mint mondta, Guterres „mindent megtesz annak érdekében, hogy segítsen lezárni számos válságot a világban”.
Az EU-tagjelölt Törökország kazanyi részvételével kapcsolatos kérdésre a szóvivő elmondta, az unió tiszteletben tartja minden ország külpolitikáját, ám aláhúzta: az EU elvárja a soraiba lépni kívánó államoktól, hogy „tegyenek szilárd hitet az EU által vallott értékek mellett, tartsák tiszteletben a kötelezettségvállalásokat, és külpolitikai-biztonsági téren igazodjanak a döntéseinkhez”.
A 2022. június 23-i brüsszeli csúcstalálkozón az Európai Tanács megadta Ukrajnának az EU tagjelölt státuszát. Kijev számos fontos reform végrehajtását vállalta, amelyek többek között a jogállamisággal, az oligarchákkal és a korrupcióval kapcsolatosak. Az Európai Bizottság október 30-án éves értékelést nyújt be azEUtagságra jelentkező országok előrehaladásáról. Ez Ukrajnára is vonatkozik – nyilatkozta Katarina Maternova, az Európai Unió ukrajnai nagykövete a Szuszpilni-nek október 18-án, pénteken.
Egyebek mellett rámutatott a sajtó a civil társadalomban betöltött szerepére, és megjegyezte, hogy jelentős szerepet játszanak a korrupció és a dezinformáció elleni küzdelemben.
Maternova megjegyezte, hogy az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni teljes körű inváziójának kezdete óta az EU mintegy 15 millió eurót költött csaknem 15 korrupcióval és visszaélésekkel kapcsolatos tényellenőrzéssel foglalkozó sajtóorgánum támogatására.
„Úgy gondolom, hogy Ukrajna különleges helyzetben van, mert pénzhiány vann Háborút vív, és ez sok életbe és pénzbe kerül. Ezért az Európai Unió azok közé tartozik, akik határozottan támogatják a független tömegtájékoztatást”, mondta a nagykövet.
Maternova elmondta, hogy személyesen vett részt a regionális médiának tartott szemináriumokon, ahol újságírókat képeznek. Elmondása szerint a független tömegtájékoztatás és támogatásuk alapvető szerepet játszik Ukrajna európai integrációjának folyamatában
„Azaz kevesebb mint két hét múlva láthatjuk az úgynevezett bővítési csomag 2024-es kiadását. Az Európai Bizottság évente értékeli az előrehaladást, ennek alapján értékelik az EU-tagságra pályázó országokat. Ukrajnát is értékelni fogják”, mondta a nagykövet.
Csak egy út van az igazságos béke elérésére Ukrajna és Európa számára, mégpedig Ukrajna ellenállásának további és folyamatos politikai, pénzügyi és katonai támogatása mindaddig, amíg szükséges ‒ jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének az uniós tanács soros magyar elnökségi programjának ismertetéséről folytatott vitán.
A versenyképesség kérdésével kapcsolatban az uniós bizottság elnöke azt monda, az innovációs szakadékot be kell temetni a többi vezető gazdasághoz képest, továbbá megtakarításokkal és befektetésekkel szükséges csökkenteni az akadályokat a vállalatok előtt a határon átnyúló működésben. Ki kell teljesíteni a belső piacot, csökkentve a szabályokat, a bürokráciát, a jelentéstételi és jelentéskészítési követelményeket a digitális gazdaság előtt.
„De azt is látnunk kell, hogy egy kormány az unióban éppen az ellenkező irányba megy, elsodródik a belső piacról, az európai vállalatok ellen másokat részesít előnyben” – fogalmazott.
Von der Leyen „azokhoz szólva, akik azt gondolják, hogy Európának még mindig a piszkos, orosz fosszilis üzemanyagokhoz kellene ragaszkodnia”, azt mondta: ahelyett, hogy alternatív energiaforrásokat keresett volna, egy tagállam alternatív módokat keresett a fosszilis tüzelőanyagok Oroszországból való vásárlására. Szavai szerint Oroszország újra és újra bebizonyította, hogy nem megbízható szállító. „Nem lehet tehát több kifogás. Aki európai energiabiztonságot akar, annak hozzá kell járulnia Európa energiafüggetlenségéhez” – fogalmazott.
A migráció kérdésével kapcsolatban azt mondta, a migráció kihívása európai megoldást igényel. Ezért az új uniós migrációs és menekültügyi paktumot végre kell hajtani.
Az Európai Bizottság már dolgozik valamennyi tagállammal, beleértve az unió külső határainál fekvőket is, hogy segítse őket közös határok kezelésében – mondta Von der Leyen.
„Mindannyian jobban akarjuk védeni külső határainkat. De csak akkor leszünk sikeresek, ha összefogunk a szervezett bűnözés ellen, és szolidaritást vállalunk egymással” – fogalmazott.
Európának egységesnek kell maradnia, hogy megállja a helyét a világban – tette hozzá Ursula von der Leyen.
[type] => post
[excerpt] => Csak egy út van az igazságos béke elérésére Ukrajna és Európa számára, mégpedig Ukrajna ellenállásának további és folyamatos politikai, pénzügyi és katonai támogatása mindaddig, amíg szükséges.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1728492300
[modified] => 1728485352
)
[title] => Ursula von der Leyen szerint csak egy út van a béke elérésére Ukrajnában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128942&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 128942
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 128943
[image] => Array
(
[id] => 128943
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kulfold-ursula-von-der-leyen-csak-egy-ut-van-0.jpg
[original_lng] => 23922
[original_w] => 362
[original_h] => 241
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kulfold-ursula-von-der-leyen-csak-egy-ut-van-0-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kulfold-ursula-von-der-leyen-csak-egy-ut-van-0-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kulfold-ursula-von-der-leyen-csak-egy-ut-van-0.jpg
[width] => 362
[height] => 241
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kulfold-ursula-von-der-leyen-csak-egy-ut-van-0.jpg
[width] => 362
[height] => 241
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kulfold-ursula-von-der-leyen-csak-egy-ut-van-0.jpg
[width] => 362
[height] => 241
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kulfold-ursula-von-der-leyen-csak-egy-ut-van-0.jpg
[width] => 362
[height] => 241
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/kulfold-ursula-von-der-leyen-csak-egy-ut-van-0.jpg
[width] => 362
[height] => 241
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1728474553:12
[_thumbnail_id] => 128943
[_edit_last] => 12
[views_count] => 597
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 49
[4] => 33
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Hírek
[4] => Ukrajna
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 43503
[1] => 601
[2] => 106845
[3] => 588
[4] => 640
)
[tags_name] => Array
(
[0] => béke
[1] => Európai Bizottság
[2] => háború
[3] => Orbán Viktor
[4] => Ursula von der Leyen
)
)
[5] => Array
(
[id] => 128473
[content] =>
Franciaország kezdeményezte az Európai Bizottság hatáskörének korlátozását az Ukrajnának szánt források elosztásában, és javasolta a nemzeti fővárosok és az Európai Parlament általi ellenőrzés megerősítését javasolta – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az európai uniós diplomaták legutóbbi találkozóján Franciaország támogatta azt az elképzelést, hogy szigorúbb ellenőrzési intézkedéseket vezetnek be annak a 35 milliárd eurós hitelnek az elosztására vonatkozóan, amelyet Brüsszel a következő hetekben tervez Ukrajnának nyújtani.
Feltételezhető, hogy ez a döntés lehetővé teszi a pénzügyi segítségnyújtás folyamatának átláthatóbbá és kezelhetőbbé tételét az egyes EU-tagállamok szintjén.
Júniusban a G7-ek vezetői megállapodtak abban, hogy Ukrajnának 50 milliárd dolláros hitelt nyújtanak, amelyet a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételek terhére kell visszafizetni.
A jövő héten dőlhet el, mikor lesz az alakuló Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatása. A meghallgatások ütemezése összefügg Ursula von der Leyen szándékával, aki november 1-jén akarja megalakítani a bizottságot, az időzítésben az amerikai elnökválasztás is közrejátszhat. Magas rangú európai tisztviselők ugyanakkor nem tartják valószínűnek, hogy még októberben elkezdődhet a biztosjelöltek meghallgatása, ráadásul sorozatos botrányok is lassítják a testület megalakítását.
A jövő héten dönthetnek az alakuló Európai Bizottság biztosjelöltjeinek meghallgatásának időpontjáról – írja a Politico brüsszeli kiadása. A lap hozzáteszi, a meghallgatások időzítésének kérdése a július 18-án a bizottság elnöki tisztségére újraválasztott Ursula von der Leyen politikai szándékaira is reflektál, aki november 1-jén szeretné megalakítani a testületet.
A Politico birtokába jutott dokumentumok szerint jelenleg két lehetséges előterjesztés közül kell választania a meghallgatásokért felelős testületeknek: az első forgatókönyv szerint október 14. és október 18. között, a második szerint november 4. és 12. között kerülne sor a biztosjelöltek meghallgatására.
Mindkét javaslatot a szocialista Bernard Lange által elnökölt Bizottsági Elnökök Értekezlete fogja előterjeszteni a néppárti Roberta Metsola európai parlamenti elnök által vezetett Elnökök Értekezlete részére, amely a végső döntést fogja meghozni a szerdai napon – erősítette meg Lange a Politico-nak, aki ugyanakkor jelezte: az októberi ütemtervet pusztán demonstratíve fogja felterjeszteni, érzékeltetve annak megvalósíthatatlanságát.
„Ez (az október 14-18. meghallgatásról szóló javaslat – a szerk.) nem egy javaslat, csupán egy demonstráció arra vonatkozóan, hogy ez nem kivitelezhető” – mondta Lange aki ezt követően hozzátette: arra számít, hogy az Elnökök Értekezlete végül a november 4. és 12. között idősáv mellett foglalhat állást. Lange a bizottságot is kritizálta a késésért. A legfontosabb kritika azzal kapcsolatban éri a novemberi kezdést és az októberi meghallgatásokat, hogy túl rövid idő jutna a felelős bizottságok tagjai részére a jelöltek megismerésére, és így nem tudnák biztosítani az átgondolt döntéshozatalt. Bernard Lange-hoz hasonló állásponton van az októberi meghallgatással kapcsolatban a zöldek egyik képviselője, valamint egy neve elhallgatását kérő parlamenti biztos is.
„Nem fogunk csak úgy pecsétet nyomni a bizottságra” – fogalmazott Anna Cavazzini zöld párti EP-képviselő. A jelek szerint tehát von der Leyen falakba ütközhet politikai céljainak megvalósításával kapcsolatban.
„Az EU-nak készen kell állnia az amerikai elnökválasztás utáni időszakra, hogy elkezdődhessen a munka a hatalomátadásért felelős csapattal, hogy képesek legyünk teljes erőbevetéssel részt venni a geopolitikai folyamatok alakításában” – nyilatkozta egy névtelenségbe burkolózó uniós tisztviselő.
Eric Mamer bizottsági szóvivő szerint ugyan tájékoztatták az uniós törvényhozást, hogy október 14-én szeretnék, ha elkezdődnének a meghallgatások, parlamenti tisztviselők ugyanakkor jelezték, hogy ennek nem ez a módja.
„A menetrendet senki más, csak az EP határozhatja meg.”
„Nem hiszem, hogy bármit is lehet nyerni azzal, ha nyomás alá akarjuk helyezni a Parlamentet. A Parlament el fogja végezni a maga vizsgálati feladatait, amelyet komolyan fog venni” – mondta egy európai parlamenti biztos. A bizottság megalakítását nagyban nehezíti a tény, hogy az elmúlt időszakban szinte csak botrányoktól volt hangos a folyamat.
Botrányról botrányra bukdácsolás
Az elmúlt időszakban több botrány is kipattant az alakuló bizottság körül. Emlékezetes, szeptember 16-án azonnali hatállyal lemondott Thierry Breton, az Európai Unió belső piaci biztosa, ahogy erről a hirado.hu is beszámolt.
Breton a döntését egy Ursula von der Leyen részére írt nyílt levélben közölte, amelyet az X.com közösségi médiafelületen is megosztott követőivel.
A politikus a lépést azzal indokolta, hogy bár a francia kormány második ciklusra is őt akarta jelölni a biztosi tisztségbe, von der Leyen igyekezett meggyőzni Párizst, változtassa meg a döntést, és ezért cserébe kész volt „egy nagyobb fontossággal bíró pozíciót” juttatni az új francia jelöltnek. A jelek szerint Breton ezzel egyrészről a bizottság elnökének azon stratégiai alapvetésére reagált, miszerint egyenlő arányban válogatna be férfiakat és nőket az új testületbe.
Emellett azt vetette von der Leyen szemére, hogy személyes okok vezették lépésében, továbbá sérelmezte, hogy az elnök nem egyeztetett vele azelőtt, hogy Emmanuel Macron francia államfővel beszélt volna. Ezzel Breton vélhetően a szlovén Marta Kos személye körüli aggályokra reagálhatott, amelyet a fentebb idézett Politico cikkekben is homályosan érintettek. A napokban derült ki ugyanis – írta meg többek között az Euronews –, hogy Szlovénia biztosi jelöltje, a néppárti Marta Kos a jugoszláv titkosszolgálat ügynöke lehetett.
Az üggyel kapcsolatban azóta az Európai Néppárt (EPP) is megszólalt, akik elfogadhatatlannak nevezték, hogy ilyen háttérrel Marta Kos akár uniós biztos legyen, akár párttag maradjon.
Ukrajna az Európai Unió 35 milliárd euró összegű támogatását az energia- és biztonsági szektorra tervezi fordítani – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök az Európai Bizottság vezetőjével, Ursula von der Leyennel tartott közös sajtótájékoztatóján Kijevben.
„Ezt a 35 milliárd eurót elsősorban energiára és védelemre költjük. Iskolákban, óvodákban, egyetemeken óvóhelyekre, mert nagy hiány van belőlük” – mondta.
Zelenszkij elmondása szerint a pénz egy részét fegyverekre költik, elsősorban hazai gyártmányúra. Rakétákról és drónokról van szó, amelyek olcsóbbak, mint a nyugati partnereké.
„Ugyanakkor hálásak vagyunk partnereinknek az általuk szállított kiváló minőségű fegyverekért. És ezért készek vagyunk ezeknek a forrásoknak egy részét elsősorban légvédelemre költeni, amit hazánkban nem gyártanak” – tette hozzá az államfő.
Kijelentette azt is, hogy Ursula von der Leyennel folytatott tárgyalások maximálisan tartalmasak voltak, ahol szinte minden kulcsfontosságú kérdést megvitattak, beleértve a biztonságot, az energiát és Ukrajna jövőbeni uniós csatlakozását.
Az EU 160 millió eurót biztosít Ukrajnának az energiarendszer fűtési szezonra való felkészítésére.
Ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mondta – tájékoztat az EP.
„Az idei télre további mintegy 160 millió eurós összeget biztosítunk, amely 60 millió euró humanitárius segélyt tartalmaz” – mondta, hozzátéve hogy 100 milliót az orosz befagyasztott vagyonból különítenek el.
Von der Leyen szerint teljesen igazságos, hogy az Oroszországi Föderáció fizet azért, amit elpusztított.
Az Európai Bizottság elnöke emlékeztetett arra is, hogy az EU mintegy 2 milliárd eurós energiatámogatást nyújtott Ukrajnának a teljes körű uniós invázió kezdete óta.
Ukrajna emellett több mint 10 000 generátort és transzformátort kapott az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül.
Ursula von der Leyen új Európai Bizottságában Szlovákia és Lettország, valamint négy másik uniós tagállam elvesztette az alelnöki posztot – számolt be a Jevropejszka Pravda. Ursula von der Leyen kedden bemutatta az új jelöltjeket.
Így az alelnöki posztot, amelyből hat lesz, négy nő és két férfi kapta. Von der Leyen figyelembe vette, hogy három a „régi” tagállamok, a többi pedig az „új”, kelet- és észak-európai tagállamok képviselője kell hogy legyen.
Egyikük Észtország exminiszterelnöke, Kaia Kallas, akit az EU fődiplomatájává neveznek ki, és ez a tisztség automatikusan párosul az alelnöki tisztséggel.
Továbbá Spanyolország (Teresa Ribera, a tiszta, tisztességes és versenyképes átmenetért felelős biztos), Finnország (Henna Virkkunen a technikai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért lesz felelős), Franciaország (Stephan Sejourne a jólétért és az ipari stratégiáért felelős alelnöke lesz) képviselői, Románia (Roxana Minzatu lesz a személyzetért, készségekért és felkészültségért felelős alelnöki tárca) és Olaszország (Rafaele Fitto lesz a kohézióért és a reformért felelős).
Az előző von der Leyen-bizottságban hét alelnök volt, ők Dánia, Lettország, Szlovákia, Spanyolország, Csehország, Horvátország és Görögország képviselői voltak.
