Ez a látogatás, amely a teljes körű orosz invázió harmadik évfordulójára esik, egy újabb erős jelzés lesz az EU részéről, hogy támogatja Ukrajnát.
A jövő héten Ukrajnába érkezik az Európai Bizottság testülete – közölte Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke a Telegramon.
A kormány az Európai Bizottsággal közös konzultációkat folytat. Számos kétoldalú találkozó is vár ránk. Megbeszéljük a biztonsági és védelmi együttműködést, a szankciók fokozását az agresszor ellen, Ukrajna és az Európai Unió közötti gazdasági együttműködést, valamint az EU-hoz való integrációt
A fehéroroszországi választások se nem szabadok, se nem tisztességesek, a fehérorosz nép valódi beleszólást érdemel abba, hogy ki kormányozza országot – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő és Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos közös nyilatkozatban vasárnap.
A Fehéroroszországban vasárnap zajló elnökválasztással kapcsolatban kiadott nyilatkozatban az uniós főképviselő és a bővítési biztos hangsúlyozta: az emberi jogok példátlan elnyomása, a politikai részvétel, valamint a független médiához való hozzáférés korlátozása megfosztották a fehéroroszországi választási folyamatot legitimitásától.
Közölték: az, hogy a minszki rezsim akadályozta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) hozzáférését a választási folyamat kulcsfontosságú szakaszaihoz, egy újabb bizonyítéka a választások hitelessége teljes hiányának. Ezen okok miatt, valamint azért, mert a fehérorosz rezsim részt vesz Oroszország Ukrajna elleni háborújában és a szomszédai elleni hibrid támadásokban, az EU fenntartja szankcióit és további célzott korlátozó intézkedéseket fog bevezetni az országgal szemben, miközben támogatja a civil társadalmat és a fehérorosz demokratikus erőket.
„Amint Fehéroroszországban megkezdődik a demokratikus átalakulás, az EU kész támogatni az országot gazdaságának stabilizálásában és intézményeinek reformjában” – jelentették ki.
„A demokráciához szabad, tisztességes és átlátható választásokra van szükség, amelyek egy olyan társadalomban zajlanak, ahol az emberi jogok a gyülekezési és szólásszabadság korlátozása nélkül érvényesülnek, és amelyben a sokszínű média szabadon működhet” – fogalmaztak.
„Az Európai Unió megingathatatlanul támogatja a fehérorosz népet a szabad, demokratikus, önálló és független Fehéroroszország megteremtését célzó törekvésében” – jelentették ki.
„Felszólítjuk a rezsimet, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül engedjen szabadon minden politikai foglyot, akik közül több mint ezren vannak önkényesen bebörtönözve, köztük az Európai Unió küldöttségének egyik alkalmazottja is” – tette hozzá közös közleményben az uniós főképviselő és a bővítési biztos.
A vasárnapi elnökválasztáson a 70 éves Lukasenka hetedik megbízatását nyerheti el, és várhatóan újabb 5 évig vezetheti az országot.
A 2020-as választást követően a fehérorosz ellenzék csalással vádolta meg a kormányt, tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a hatóságok erőszakkal fojtottak el, az Európai Unió pedig nem ismerte el a választás eredményét. Emberi jogi aktivisták becslései szerint mintegy 1200 ellenzéki van még mindig börtönben.
Ukrajna az európai energiaügyi biztoshoz fordult Robert Fico szlovák miniszterelnök fenyegetései miatt, Kijev szerint minden uniós országnak be kell tartania a jelenleg létező normákat – számol be szombaton az rbc.ua hírportál Herman Haluscsenko energetikai miniszternek az ukrán televízió adásában tett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint a miniszter elmondta: „Nagyon szeretnénk, ha az Európai Unióban mindenki betartaná a ma létező normákat és előírásokat.” Úgy vélte, teljességgel lehetetlen lesz a Fico által szorgalmazott döntést egyhangúlag elfogadni.
„Ha megpróbálnak igazolni egy ilyen döntést, az továbbra is az Európai Bizottság vonatkozó előírásainak megsértését jelenti. A mai napon levelet írtam az EU energiaügyi biztosának, az ENTSO-E-nek és az Energiaközösségnek, hogy ezeket a kérdéseket ennek megfelelően mérlegeljék a jogszabályok betartása szempontjából”
– fejtette ki Herman Haluscsenko.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Ukrajna az európai energiaügyi biztoshoz fordult Robert Fico szlovák miniszterelnök fenyegetései miatt, Kijev szerint minden uniós országnak be kell tartania a jelenleg létező normákat – számol be Herman Haluscsenko. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1735468140 [modified] => 1735420080 ) [title] => Ukrajna Fico fenyegetései miatt az Európai Bizottság energiaügyi biztosához fordult [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=136573&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 136573 [uk] => 136582 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 136575 [image] => Array ( [id] => 136575 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/haluscsenko.jpg [original_lng] => 37579 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/haluscsenko-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/haluscsenko-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/haluscsenko.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/haluscsenko.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/haluscsenko.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/haluscsenko.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/haluscsenko.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1735412898:2 [_thumbnail_id] => 136575 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1717 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_927b2124d0cd71ee77b11bf9a2b5df40] =>
The Georgian people have been protesting against the government’s choice to halt the EU path.
Peaceful protests, met with police violence.
Today we propose visa restrictions for Georgian diplomats.
Szlovákia az egységes európai energiapiac része, ezért Ukrajna felszólítja az Európai Bizottságot, hogy reagáljon Robert Fico szlovák kormányfőnek az Ukrajnába irányuló áramszállítás megszüntetésével kapcsolatos zsarolására – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint a Külügyminisztérium emlékeztette Ficót arra, hogy Szlovákia kritikus mennyiségű áramszállítása Ukrajnának nem jótékonysági célú, hanem Ukrajna rengeteg pénzt fizet érte. Mint a tárca rámutatott, Ukrajna mindig is önellátó volt az áramtermelésben, de mostanság időnként importra kényszerül. Ennek oka kizárólag az oroszok bűne – a Zaporizzsjai Atomerőmű megszállása, a polgári infrastruktúra, az energiarendszer, a termelő létesítmények és az elosztóhálózatok elleni folyamatos és célzott rakétacsapások.
„Azzal az értelmetlen fenyegetéssel, hogy Ukrajnában lekapcsolja az áramot, amit Ukrajna vásárol és nem ajándékba kap, Robert Fico miniszterelnök valójában az orosz diktátor oldalára áll. Jelenleg kizárólag ez a két fazon van a világon, aki azzal fenyeget, hogy télen áram nélkül hagyja az ukránokat” – áll a közleményben.
A Külügyminisztérium hozzátette: Fico és Putyin közös munkáját jelzi, hogy Szlovákia miniszterelnöke ténylegesen beismerte az amerikai és más energiahordozók kiszorítását az európai piacról az Oroszországtól való függés fenntartása érdekében.
Ukrajna felszólította az Európai Bizottságot, hogy válaszoljon Fico fenyegetéseire. „Emlékeztetjük önöket, hogy Szlovákia az egységes európai energiapiac része, és meg kell felelnie a közös európai szabályoknak. Felszólítjuk az Európai Bizottságot az ENTSO-E-vel (Európai Villamosenergia-átviteli Rendszerüzemeltetők Hálózata – a szerk.) együttműködve, hogy reagáljon Szlovákia önkényes döntésekkel való fenyegetéseire” – hangsúlyozta a Külügyminisztérium.
Massive Russian missile attack on Ukraine this morning, primarily targeting the energy system. Russia aims to deprive us of energy. Instead, we must deprive it of the means of terror. I reiterate my call for the urgent delivery of 20 NASAMS, HAWK, or IRIS-T air defense systems.
On the sidelines of the Raisina Dialogue, I had a constructive conversation with Hungary’s Foreign Minister Peter Szijjártó. We agreed to hold a separate bilateral meeting soon to have a thorough discussion of all issues on our agenda. pic.twitter.com/RKZ4QCc4ja
Emily O’Reilly tizenegy éven át töltötte be az ombudsmani tisztséget, amelynek során az átláthatóság és az összeférhetetlenség ellenőrzése volt a fő feladata. Az ombudsman szerint gyakran kérdezték tőle az uniós képviselők, miként lehetne átláthatóbbá tenni a bizottság működését, de erre maga sem tudott választ adni.
Az Európai Bizottság (EB) működését egyre nagyobb átláthatatlanság jellemzi, és a vezetésében maffiakultúra uralkodik – jelentette ki az Európai Unió ombudsmani pozíciójából februárban távozó Emily O’Reilly a Politico EU Confidential podcastjában, amit a Magyar Nemzet szúrt ki. Hozzátette: mindezért Ursula von der Leyen a felelős.
Emily O’Reilly 11 éven át töltötte be az ombudsmani tisztséget
O’Reilly szerint a bizottság gyakran elutasítja a dokumentumok kiadására vonatkozó kérelmeket, még akkor is, ha azok jogi alapokon nyugszanak. Hangsúlyozta, hogy hivatali ideje alatt soha nem találkozott a bizottság elnökével, és az EB vezetésében részt vevő tanácsadókat „consiglieriként” írta le, utalva a maffiavezérek bizalmasaira.
Az ombudsman hozzátette, hogy gyakran kérdezték tőle az uniós képviselők, miként lehetne átláthatóbbá tenni a bizottság működését, de erre maga sem tudott választ adni. A lap emlékeztet: Emily O’Reilly 11 éven át töltötte be az ombudsmani tisztséget, amelynek során az átláthatóság és az összeférhetetlenség ellenőrzése volt a fő feladata.
Bár a hivatal célja a szabályok betartásának biztosítása volt, döntéseinek nem volt kötelező erejük. Ez lehetővé tette, hogy Ursula von der Leyen és vezető tanácsadói gyakorlatilag következmények nélkül működjenek. A brüsszeli korrupció és átláthatatlanság azonban nemcsak az Európai Bizottságot érinti: Malgorzata Wolczyk, egy lengyel politikai elemző szerint az EU rendszere mélyen gyökerező korrupcióval terhelt, amelyet a hatalmi klikkek uralnak.
Wolczyk úgy véli, hogy az uniós vezetők rendre figyelmen kívül hagyják a választási eredményeket, például a jobboldali erők megerősödését, és ehelyett a liberális narratívát kényszerítik rá az európai politikára. Az Európai Tanács új elnökének, António Costának a kinevezése Wolczyk szerint szintén a korrupció problémáját erősíti.
Costa korábban Portugália miniszterelnöke volt, és egy lítiummal és megújuló energiával kapcsolatos korrupciós ügy miatt kényszerült lemondásra. Bár Costa ártatlannak vallotta magát, beismerte, hogy a korrupció gyanúja összeegyeztethetetlen vezetői tisztségével.
Wolczyk úgy véli, hogy Costa kinevezése részben Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, részben Olaf Scholz német kancellár támogatásának köszönhető, akik szoros szövetséget ápolnak a szocialista vezetőkkel. Mind Sánchez, mind Scholz neve korábban korrupciós ügyekben merült fel, és a vádakat máig nem sikerült teljesen tisztázniuk.
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy függesszék fel a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló, az Európai Unió és Georgia között létrejött megállapodást a georgiai tisztviselők esetében – tájékoztatott az uniós végrehajtó testület pénteken.
A brüsszeli közlemény szerint amennyiben a javaslatot az Európai Unió Tanácsa elfogadja, a diplomata- és szolgálati útlevéllel rendelkező georgiai diplomatáknak, tisztviselőknek és családtagjaiknak vízumra lenne szükségük ahhoz, hogy bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napos rövid távú tartózkodásra az EU-ba utazhassanak.
A vízumkönnyítések, mint például a rövidebb kérelmezési idő, az alacsonyabb díjak és a kevesebb igazoló dokumentum benyújtásának követelménye, szintén nem vonatkoznának a diplomata- és szolgálati útlevéllel rendelkező grúzokra. Elfogadása esetén a határozat nem gyakorolna negatív hatást a hagyományos útlevéllel rendelkező georgiai állampolgárokra, akik továbbra is vízummentességet élveznek, amikor rövid távú tartózkodásra utaznak az Európai Unióba – tájékoztattak.
Az Európai Bizottság szerint az intézkedés válasz a georgiai hatóságok által a békés tüntetők, politikusok és a független média elleni erőszakos fellépésre és elnyomásra, amelyek – mint emlékeztetettek – azután kezdődtek, hogy a georgiai kormány november 28-án bejelentette az uniós csatlakozási folyamat felfüggesztését 2028-ig. Hozzátették: a legutóbb bejelentett georgiai jogszabályok, köztük a külföldi befolyás átláthatóságáról és a családi értékekről és a kiskorúak védelméről szóló törvények aláássák az EU értékeinek középpontjában álló alapvető jogokat.
Az alapvető jogok tiszteletben tartása, mint például a megkülönböztetés-ellenes politikák hatékony végrehajtása, alapvető feltétele a vízumliberalizációnak – húzták alá.
The Georgian people have been protesting against the government’s choice to halt the EU path.
Peaceful protests, met with police violence.
Today we propose visa restrictions for Georgian diplomats.
Közölték továbbá, amennyiben az uniós tanács jóvá hagyja a Georgiával kötött vízumkönnyítési megállapodás részleges felfüggesztésére vonatkozó javaslatot, hatályba lépését követően a tagállamoknak a lojális együttműködés elvével összhangban vízumkötelezettséget kell alkalmazniuk a Georgia által kibocsátott diplomata-, illetve szolgálati útlevéllel és egyéb más különleges útlevéllel rendelkezők esetében.
Közleményében az Európai Bizottság Henna Virkkunen szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős uniós biztost idézte, aki azt monda: a javaslat az EU határozott válasza a georgiai kormány „súlyos demokratikus visszaesésére”. A vízumliberalizáció kulcsfontosságú az EU és a partnerországok közötti mobilitás elősegítésében szerte a világon. Azok, akik nem tartják tiszteletben az alapvető jogokat, nem részesülhetnek ebből a szabadságból – tette hozzá az uniós biztos.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en közzétett üzenetében azt írta, az Európai Unió Georgia vezetésének küldött üzenete egyértelmű: ne okozzon több kárt saját népének.
Nem húznák az időt Ausztriában: két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására.
Ausztriában máris megindultak az első eljárások a menedékjogok visszavonására. A Szövetségi Menekültügyi és Bevándorlási Hivataltól (BFA) érkező leveleket egyelőre olyan szíriaiaknak küldték ki, akik kevesebb mint öt éve élnek az országban.
Egy internetes profiljelentés szerint a menekülteket első körben felszólítják a hatóságok, hogy indokolják, a megváltozott körülmények ellenére miért tartják magukat védelemre érdemesnek.
Körülbelül 40 ezren készülhetnek arra, hogy alapos indok híján megvonják tőlük a védelmi státuszt a nyugati szomszédos országban.
Gyors „tisztogatást” terveznek
A szíriai rezsim megdöntésével nem kell többé politikai üldözéstől tartaniuk – fogalmaznak a hivatalos levélben, amelyben arra szólítják az érintetteket: ha maradni akarnak Ausztriában, bizonyítsák, hogy el tudják látni magukat, gyermeket nevelnek, akit iskolába járatnak, illetve jól beilleszkednek.
A szabályok szerint, ha a menedékjog indokai alapvetően megváltoznak, és nincs más ok, a hivatalos védelmi státusz öt éven belül visszavonható, erre alapoznak az új belpolitikai tervekben.
A bevándorlási hivatal gyors döntéshozatalt ígér – idézi a Kurier.
A kancellár határozott, a hivatal óvatos
December elején Karl Nehammer osztrák kancellár már utasította a szintén néppárti Gerhard Karner belügyminisztert, hogy függessze fel az összes folyamatban lévő szíriai menedékkérelmet, és vizsgálja felül az összes menedékjogot.
„Az számít, milyen előrelépést tesznek a jelenlegi uralkodók Szíriában, de a kurdok helyzete érzékeny” – fogalmazott Nehammer.
Gernot Maier, a BFA igazgatója azonban nem sokkal később világossá tette, hogy a „nagyon ingatag helyzet” miatt egyelőre nem lehet végső döntést hozni a Szíriába való visszatérésről, amit megerősített a menedékjogi eljárásokról másodfokon döntő Szövetségi Közigazgatási Bíróság is.
Közös kitoloncolási stratégia jöhet
A mostani levelekben önkéntes hazatérést is szorgalmaznak Szíriába, amely gyakorlatot az osztrák belügyminiszter szerint más országok is követni fognak.
„Ezek még nem tömeges deportálások” – fogalmazott, megjegyezve: nem várhatják hátradőlve, hogy mások tegyenek valamit.
Tavaly mintegy 100 önkéntes hazatérőt jegyeztek Ausztriában, idén eddig 70-et, de a várakozások szerint ez a szám jelentősen növekedni fog.
A tervek szerint rajtuk kívül első körben azokat fogják kiutasítani, akik valamilyen bűnt követtek el vagy nem hajlandók dolgozni, illetve nem képesek beilleszkedni az osztrák társadalomba.
A legtöbb szíriait olyan országok fogadták be az elmúlt öt évben, mint Ausztria, Svédország, Németország – utóbbival például már korábban is közös charterjáratokkal szervezték meg a kitoloncolásokat.
Az osztrákok szerint azonban már közös EU-s kitoloncolási stratégia kell, amelyre az Európai Bizottság egyelőre nem adott tanácsot, mondván, hogy ez a tagállamok felelőssége.
Az új georgiai kormány politikája ellentétben áll az ország népének és a korábbi kormányoknak a georgiai alkotmányban rögzített uniós integrációs törekvésével – hívta fel a figyelmet Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Marta Kos, bővítésért felelős uniós biztos egy közös sajtóközleményben.
Az uniós tisztségviselők sajnálatukat fejezték ki Irakli Kobahidze miniszterelnök bejelentésével kapcsolatban, miszerint a kormány 2028-ig felfüggeszti a csatlakozási tárgyalások megkezdését, továbbá az elutasítja az EU pénzügyi támogatását.
Emlékeztettek, hogy Georgia demokratikus visszalépése már idén júniusban a csatlakozási folyamat de facto leállításához vezetett, és a georgiai hatóságoknak közvetlenül juttatott uniós pénzügyi támogatás jelenleg szünetel.
„Az ország népe ismét az utcára vonult, hogy megerősítse az unós csatlakozásra irányuló törekvéseit. Az EU határozottan elítéli az európai és demokratikus jövőjükért kiálló békés tüntetők elleni erőszakot. A kormány ezen intézkedései közvetlen következményekkel járnak a közös kapcsolatokra nézve” – figyelmeztettek.
Felszólítottak továbbá a hatóságokat a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadsághoz való jog tiszteletben tartására, valamint a békés tüntetőkkel, politikusokkal és a média képviselőivel szembeni erőszak alkalmazásának abbahagyására. Minden erőszakos cselekményt ki kell vizsgálni, és a felelősöket el kell számoltatni – hívták fel a figyelmet.
Az EU nevében aggodalmukat fejezték ki Georgia demokratikus visszalépése, és az a közelmúltbeli parlamenti választások előkészítése és lebonyolítása során elkövetett vélt szabálytalanságok miatt.
Tbilisziben vasárnapra virradóra összecsapások törtek ki a rendőrség és kormányellenes tüntetők között. A tiltakozók immáron harmadik éjszaka gyülekeznek, miután a kormány úgy döntött, hogy felfüggeszti a csatlakozási tárgyalásokat. Georgia más városaiban is zajlanak tüntetések.
Georgiában októberben parlamenti választást tartottak, amelyen a hivatalos eredmények szerint a kormányzó Georgiai Álom – Demokratikus Georgia párt nyert, de az ellenzék, élén az államfővel nem hajlandó elismerni az eredményt.
[type] => post [excerpt] => Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról számolt be, hogy „csodás” telefonbeszélgetést folytatott az amerikai elnökválasztást megnyerő Donald Trumppal, és nagyon várja az EU és az USA közötti kapcsolatok erősödését. A hírt az X közö... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1731231600 [modified] => 1731178940 ) [title] => Az Európai Bizottság elnöke védelmi és ukrajnai kérdésekről tárgyalt Trumppal [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131913&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 131913 [uk] => 131793 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 131794 [image] => Array ( [id] => 131794 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-62.png [original_lng] => 297312 [original_w] => 1023 [original_h] => 575 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-62-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-62-300x169.png [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-62-768x432.png [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-62.png [width] => 1023 [height] => 575 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-62.png [width] => 1023 [height] => 575 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-62.png [width] => 1023 [height] => 575 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/image-62.png [width] => 1023 [height] => 575 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1731171741:5 [_oembed_38457fa71533a9701ee0581762a02c40] =>
Excellent phone call with @realDonaldTrump today to congratulate him on his election victory.
Looking forward to strengthening EU-US ties and working jointly to address geopolitical challenges.
We discussed defence and Ukraine, trade and energy.
