Az Egyesült Államok és Európa kidolgozott egy biztonsági garanciatervet Ukrajna számára, amely részletes, kemény és komoly intézkedéseket tartalmaz Oroszország ismételt agressziótól való elrettentésére – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a terv előírja, hogy az ukrán hadsereg, amely mintegy 800 000 fős, a háború utáni elrettentés első vonala lesz. Ezt tisztviselők közölték a hírügynökséggel, hozzátéve, hogy az Ukrajnának nyújtott fegyverszállítmányok és egyéb támogató programok várhatóan továbbra is biztosítják majd az ukrán katonák megfelelő kiképzését.
Az Egyesült Államoknak hírszerzési információkat kell szolgáltatnia, és figyelemmel kell kísérnie a békemegállapodás megsértésére irányuló minden kísérletet a demarkációs vonal mentén, beleértve az esetleges orosz műveleteket hamis zászló alatt.
Ugyanakkor az elszántak koalíciója országaik katonáit a frontvonaltól távol állomásoztatják majd, „a bizalom kiépítése érdekében”. A biztonsági intézkedések részeként Ukrajnában is bevethetők lesznek – erősítették meg az európai vezetők.
Az amerikai-európai terv szerint kiújuló harcok esetén az ukrán katonák fogják az első védelmi vonalat képezni, míg Ukrajna szövetségesei gyorsan diplomáciai mechanizmusokat és deeszkalációs intézkedéseket fognak bevetni a konfliktus eszkalálódásának megakadályozása érdekében. Ha ezek a kísérletek sikertelenek, Ukrajna „katonai támogatásban” részesül az amerikai képességek részvételével.
A Bloomberg megjegyezte, hogy az Egyesült Államok ilyen többszintű megközelítése és kötelezettségvállalásai optimizmust váltottak ki Ukrajnában és Európában.
Az Egyesült Államok európai partnereivel közösen két dokumentum tervezetét dolgozta ki, amelyek felvázolják Ukrajna támogatásának tervét egy esetleges békemegállapodás után – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a The New York Timescímű amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság azt írta, hogy a terv magában foglalja Ukrajna fegyveres erőinek megerősítését, európai csapatok ukrán területre telepítését Oroszország új, lehetséges inváziójának elrettentése érdekében, valamint az amerikai hírszerző képességek aktívabb bevonását. Az egyik dokumentum, amelyet a NYT beszélgetőpartnerei „operatív katonai dokumentumnak” neveznek, részletes rendelkezéseket tartalmaz az amerikai és európai erők, valamint az ukrán fegyveres erők közötti együttműködésről, hogy megakadályozzák az orosz kísérleteket további területek elfoglalására.
A dokumentumok egyikét sem hozták még nyilvánosságra. Tájékozott források szerint azonban konkrét irányelveket tartalmaznak egy esetleges új orosz invázió különböző forgatókönyveire vonatkozóan. Egy meg nem nevezett amerikai tisztviselő megjegyezte, hogy a dokumentumok „nagyon világosan” meghatározzák a további támadások elrettentésére és a reagálásra vonatkozó mechanizmusokat azok folytatása esetén.
Az egyik kulcsfontosságú feladat Ukrajna fegyveres erői létszámának békeidőben 800 ezer főre való emelése. Megjegyezték, hogy ehhez Ukrajnának stabil és jelentős támogatásra lesz szüksége a partnereitől. Az európai diplomata elmondta, hogy a dokumentumok tartalmazzák a Kijev által igényelt konkrét fegyverek és katonai képességek listáját, de részleteket nem hozott nyilvánosságra.
A terv vázolja az Ukrajna területén működő európai biztonsági erők szerepét is, elsősorban a légi és tengeri tér biztonságának garantálása érdekében. Az ilyen egységek várhatóan főként az ország nyugati részén állomásoznak majd, de a résztvevő államok listája még nem került meghatározásra. Külön részletezik az USA részvételének mechanizmusait az esetleges orosz hamis zászlós műveletek azonosításában, amelyeket Moszkva ürügyként használhatna fel az ellenségeskedés újrakezdésére.
Az európai tisztviselők megjegyezték, hogy az amerikai tárgyalófelekkel és Donald Trump amerikai elnökkel való együttműködés az utóbbi időben jelentősen javult. „Valódi és kézzelfogható előrelépést látunk. Ez Ukrajna, Európa és az Egyesült Államok összehangolt fellépésének köszönhetően vált lehetővé” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok európai partnereivel közösen két dokumentum tervezetét dolgozta ki, amelyek felvázolják Ukrajna támogatásának tervét egy esetleges békemegállapodás után.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1765980840
[modified] => 1765985451
)
[title] => Európa és az Egyesült Államok egy tervet dolgozott ki Ukrajna háború utáni támogatására – NYT
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=172430&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 172430
[uk] => 172451
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 172431
[image] => Array
(
[id] => 172431
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu.jpg
[original_lng] => 77725
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/usa-eu.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1765978256:12
[_thumbnail_id] => 172431
[_edit_last] => 12
[views_count] => 782
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 623458259000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 10912
[1] => 1678289
[2] => 57397
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európa
[1] => háború utáni időszak
[2] => Ukrajna támogatása
[3] => USA
)
)
[2] => Array
(
[id] => 172358
[content] =>
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok együttműködik Európával Ukrajna biztonsági garanciáinak a kidolgozásában, szerinte Európa fontos szerepet fog játszani ebben a folyamatban – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Fehér Házra hivatkozva.
A jelentés szerint Trump ajtótájékoztatóján az újságírók megjegyezték, hogy látszólag egy, a NATO 5. cikkelyéhez hasonló megállapodás van kialakulóban Ukrajna számára, de Kijev szövetségi tagsága nélkül.
Az újságírók azt kérdezték az amerikai elnöktől, hogy milyen ösztönzője lenne Ukrajnának területek (mindenekelőtt Donbász) feladására, ha ilyen garanciákat kínálnának fel. Trump így válaszolt: „Őszintén szólva már veszítettek területeket. Úgy értem, már elvesztették a területeket. De a biztonsági garanciák tekintetében dolgozunk, együttműködünk Európával. Európa nagy szerepet fog játszani ebben. És dolgozunk egy biztonsági garancián, hogy a háború ne kezdődjön újra” – mondta Donald Trump.
Volodimir Zelenszkij elnök új diplomáciai hetet jelentett be Európában, megjegyezve, hogy konzultációkat fog folytatni az európai vezetőkkel – számolt be az rbc.ua hírportál az elnöki sajtószolgálatra hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök elmondta: „Egy új diplomáciai hetet kezdünk – konzultációk lesznek az európai vezetőkkel. Mindenekelőtt biztonsági kérdésekről, az ellenálló képességünk támogatásáról, védelmünk támogató csomagjairól. Mindenekelőtt légvédelemről, Ukrajna hosszú távú finanszírozásáról. Természetesen a közös nézőpontról, a tárgyalások során képviselt közös álláspontokról is beszélni fogunk.”
Zelenszkij hozzátette, hogy az ukrán képviselők a közelmúltban érdemi tárgyalásokat folytattak Donald Trump amerikai elnök képviselőivel, és most Rusztem Umjerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára és Andrij Hnatov vezérkari főnök úton vannak Európába. „Részletes tájékoztatást várok tőlük mindenről, mindenről, amit az amerikai képviselőknek Moszkvában mondtak, azokról az árnyalatokról, amelyeket az amerikaiak készek módosítani a velünk, az „oroszokkal” folytatott tárgyalásokon” – mutatott rá.
Az államfő hozzátette, hogy tegnap az ukrán képviselők beszéltek Trump különmegbízottjával, Stephen Witkoff-fal és az amerikai elnök vejével, Jared Kushnerrel. „Köszönöm, hogy hajlandóak a nap 24 órájában, a hét minden napján együttműködni. Az amerikai képviselők ismerik az ukrán alapvető álláspontokat, konstruktív beszélgetés volt, bár nem könnyű. Továbbra is dolgozunk. Vannak dolgok, amiket csak személyesen lehet megvitatni: Umjerov és Hnatov nekem fognak jelenteni, én pedig európai vezetőkkel fogok beszélni – Londonban és Brüsszelben is tervezünk találkozókat” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
A balti államok és Lengyelország továbbra is a legnagyobb ellenzői annak, hogy Oroszországnak bármilyen területet átadjanak.
Ukrajnának esetleg át kell adnia bizonyos területeket a háború befejezéséhez – Európa kezdi ezt elismerni, számolt be az El País.
Számos európai fővárosban egyre nő a tehetetlenség saját szerepével kapcsolatban az orosz–ukrán háború békefolyamatában. Több kormány képviselője egyértelművé tette az ukrán különmegbízott számára, hogy bizonyos engedmények elkerülhetetlenek lehetnek.
Ugyanakkor a balti államok és Lengyelország továbbra is a legnagyobb ellenzői mindenféle területátadásnak Oroszországnak.
A kiadvány adatai szerint Oroszország és az Egyesült Államok közötti tárgyalások annak ellenére, hogy jelenleg patthelyzetben vannak, nem adnak okot az optimizmusra. Európát különösen aggasztja a biztonsági garanciák kérdése.
Ha Európa úgy dönt, hogy háborút indít Oroszország ellen, akkor nagyon gyorsan olyan helyzet állhat elő, hogy Moszkvának egyszerűen „nem lesz kivel tárgyalnia” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkvában újságírók kérdéseire válaszolva.
„Ha Európa hirtelen háborút akar indítani ellenünk, és meg is indítja, akkor nagyon gyorsan olyan helyzet állhat elő, hogy nem lesz kivel tárgyalnunk” – hangoztatta Putyin. „Hiszen ez nem Ukrajna. Ukrajnával szemben sebészi pontossággal, óvatosan járunk el. Ez nem háború a szó közvetlen, modern értelmében véve” – tette hozzá. Leszögezte, hogy Oroszország nem készül háborúzni Európa ellen, de kész a háborúra, ha megtámadják.
Európa akadályozza Donald Trump amerikai elnök kormányzatát a béke elérésében, és önszántából vonult ki a tárgyalásokról – hangoztatta.
„Nincs béketervük Ukrajnával kapcsolatban. Ők a háború oldalán állnak” – mondta. „Még akkor is, amikor ők (az európai országok) állítólag bizonyos változtatásokat próbálnak elérni Trump javaslatán, mi világosan látjuk, hogy ezek a változtatások csak egyetlen célt szolgálnak: megakadályozni az egész békefolyamatot, olyan követeléseket támasztani, amelyek Oroszország számára teljesen elfogadhatatlanok, és ezt ők is tudják” – hangsúlyozta Putyin. Az európai országok így akarják majd Oroszországra hárítani a felelősséget az ukrajnai békefolyamat leállásáért – jelentette ki az orosz vezető.
„Ez a céljuk, ezt világosan látjuk. De ha egyszer vissza akarnak térni a valóság talajára, és a terepen kialakult helyzetből indulnak ki, ahogy ilyen esetekben mondani szokták, akkor, kérem, mi ezt megengedjük” – összegezte.
Putyin kalózkodásnak minősítette a Fekete-tengeren közlekedő tartályhajók elleni ukrán támadásokat.
„A legradikálisabb módszer az, hogy elvágjuk Ukrajnát a tengertől, akkor elvileg lehetetlen lesz kalózkodni” – helyezte kilátásba az államfő. „Megfontoljuk a válaszlépések lehetőségét azoknak az országoknak a hajói ellen, amelyek segítik Ukrajnát ezeknek a műveleteknek, kalóztámadásoknak az elkövetésében” – tette hozzá. Kijelentette, hogy Oroszország emellett kibővíti az ukrán kikötői létesítmények és az oda befutó hajók elleni támadások körét.
[type] => post
[excerpt] => Ha Európa úgy dönt, hogy háborút indít Oroszország ellen, akkor nagyon gyorsan olyan helyzet állhat elő, hogy Moszkvának egyszerűen „nem lesz kivel tárgyalnia” – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkvában újságírók kérdéseire vál...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1764773520
[modified] => 1764743365
)
[title] => Vlagyimir Putyin: Oroszország nem készül háborúzni Európa ellen, de kész a háborúra, ha megtámadják
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=170909&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 170909
[uk] => 170970
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 170910
[image] => Array
(
[id] => 170910
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin.png
[original_lng] => 1264937
[original_w] => 1313
[original_h] => 820
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin-300x187.png
[width] => 300
[height] => 187
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin-768x480.png
[width] => 768
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin-1024x640.png
[width] => 1024
[height] => 640
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin.png
[width] => 1313
[height] => 820
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin.png
[width] => 1313
[height] => 820
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/putyin.png
[width] => 1313
[height] => 820
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1764775569:8
[_thumbnail_id] => 170910
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1016
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 548806607001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 10912
[1] => 106845
[2] => 34147
[3] => 138
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európa
[1] => háború
[2] => orosz támadás
[3] => Vlagyimir Putyin
)
)
[6] => Array
(
[id] => 170323
[content] =>
Ukrajna volt külügyminisztere az Euronews 12 Minutes című műsorában azt nyilatkozta, hogy Európának „össze kell szednie magát” a béke érdekében folytatott diplomáciai erőfeszítések közepette, mondván, a jelenlegi „döntéshozatali tempó” azt jelenti, hogy „nincsenek jó idők Európa számára”.
Dmitro Kuleba, Ukrajna volt külügyminisztere bírálta Európa döntéshozatalának tempóját az ukrajnai háborúval kapcsolatban, mondván, hogy az európai szövetségesek nem tudnak választ adni „a legfontosabb kérdésekre”.
„Nem kínos, hogy közel négy évvel a háború után az európai vezetők még mindig egyik témáról a másikra ugrálnak, a békefenntartó erők küldésétől a megnyugtató erőkön át az ukrán hadsereg megerősítéséig” – mondta Kuleba az Euronews 12 Minutes With című interjúműsorában .
„Ezzel a döntéshozatali ütemmel és azzal a fogalmi megértéssel, hogy Európa merre tart, nincsenek jó idők Európára nézve” – tette hozzá.
Megjegyzései akkor hangzottak el, amikor az Egyesült Államok által vezetett diplomáciai erőfeszítések a békemegállapodás megkötésére felgyorsultak. A hét elején a Trump-adminisztráció bemutatta Ukrajnának az amerikai és orosz küldöttek által kidolgozott békekeretet, ami diplomáciai küzdelmet indított a megállapodás feltételeinek újragondolására.
Bár két vezető EU-tanácsadó a hét elején Genfben tárgyalt az ukrán és az amerikai delegációkkal, az európai vezetők nagyrészt kimaradtak a tárgyalásokból.
Kedden Franciaország és az Egyesült Királyság megerősítette elkötelezettségét Ukrajna számára nyújtott „sziklaszilárd” biztonsági garanciák mellett az Ukrajna szövetségeseit tömörítő „Akarók Koalíciója” részeként, és bejelentette egy új közös munkacsoport létrehozását, amelynek feladata ezen garanciák kialakítása az Egyesült Államok részvételével.
A 33 tagú koalíció azonban még nem tett konkrét kötelezettségvállalásokat a bevetendő katonák számát illetően.
„Nagyra értékelem az Ukrajna támogatására tett minden erőfeszítést” – magyarázta Kuleba –, „de amikor ezekről a nagy kérdésekről van szó, a Koalíció inkább a márkaépítésről és a keretezésről szól, mintsem arról, hogy ténylegesen választ adjon a legfontosabb kérdésekre.”
„Nincs másik Amerikánk” A hónap elején Ukrajnának bemutatott 28 pontos béketerv tervezetéről most már köztudott, hogy Steve Witkoff amerikai különmegbízott és Kirill Dmitriev orosz tisztviselő közötti háttértárgyalások során született meg.
A Bloomberg által megszerzett, Witkoff és egy másik Kreml-segítő közötti telefonbeszélgetés kiszivárgott felvétele ezen a héten felfedte, hogy Witkoff az oroszokat arra tanította, hogyan állítsák maguk mellé Trump elnököt.
Arra a kérdésre, hogy megbízhatunk-e az amerikai tárgyalókban, Kuleba így válaszolt: „Nem igazán, de nincs másik Amerikánk.”
„Tehát együtt kell működni velük, azzal a megértéssel, hogy nem lehet teljesen rájuk támaszkodni” – tette hozzá.
„De annyi olyan ügy van, ahol Amerika pótolhatatlan, hogy nem mondhatod csak úgy: nem akarunk veled semmilyen ügyet, mert túl sokat beszélsz az oroszokkal, és az ő ötleteiket a sajátodként teszed az asztalra.”
Hozzátette, hogy a békemegállapodás megkötésére irányuló jelenlegi törekvések „már szétestek” „Washington agresszív és kiszámíthatatlan 28 pontos tervének kezelése”, valamint az amerikai és orosz segédtisztek közötti telefonbeszélgetések kiszivárogtatása okozta károk miatt.
„De mindenképpen lesz valami új” – magyarázta Kuleba. „Tehát látni fogjuk, ahogy ez a törekvés egy másik törekvéssé fejlődik. A probléma az, hogy nem lesz sokban más. Lehet, hogy másképp van megfogalmazva, lehet, hogy 15, 30 vagy 35 pont lesz, de a tartalom ugyanaz lesz.”
„És a kérdés az, hogy mit kell tennünk a javaslat lényegének megváltoztatása érdekében?”
Az európai tisztviselők arra készülnek, hogy az Egyesült Államok teljesen leállíthatja Ukrajnának nyújtott támogatást – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint egy meg nem nevezett európai tisztviselő a brit újságnak azt nyilatkozta, hogy az európai országok attól tartanak, hogy Donald Trump amerikai elnök „ingerültségében” felhagyhat Ukrajna támogatásával. „Ez egy olyan forgatókönyv, amire nyilvánvalóan felkészülünk” – jegyezte meg.
Ennek fényében az európai diplomaták Franciaország, Németország és Nagy-Britannia kormánytisztviselőinek részvételével tartanak találkozókat. Lengyelország és Finnország vezetője, valamint Mark Rutte, a NATO főtitkára is részt vehet ezeken a találkozókon. „Olyan megoldást próbálunk kidolgozni, amit viszontajánlatként fognak érzékelni” – tette hozzá a meg nem nevezett európai diplomata.
Az Egyesült Államok és Oroszország által javasolt, az ukrajnai háború lezárását célzó béketerv számos pontját felül kell vizsgálni, mivel egyes pontjai elfogadhatatlanok – jelentette ki hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian cmű brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Tusk elmondta: „Ukrajna kérdésének békés rendezésének erősítenie, nem pedig gyengítenie kell a biztonságunkat.” Szerinte az Angolában tartott informális találkozón részt vevő EU-vezetők „komoly” megbeszélést folytattak az ukrajnai béketárgyalásokról, egyetértve abban, hogy az USA és Oroszország által javasolt 28 pontot „át kell dolgozni”, mivel egyes javaslatok „elfogadhatatlanok”.
A lengyel kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy különösen fontos, hogy egyetlen megállapodás se gyengítse Lengyelország és egész Európa biztonságát. Mint kiemelte, a békés rendezésnek nem szabad az agresszornak kedveznie, és azt mondta, hogy az EU vezetői hajlanak arra, hogy előrelépést tegyenek a befagyasztott orosz vagyonnal kapcsolatos kérdésekben. „Nem fordulhat elő, hogy Európa fizessen Oroszország tetteiért” – mutatott rá.
Ugyanakkor Tusk elismerte, hogy egyes országokat továbbra sem sikerült meggyőzni, de úgy vélte, hogy a vezetők sokkal, sokkal közelebb vannak a megállapodáshoz ebben a kérdésben, hogy a befagyasztott eszközöket Ukrajna megsegítésére használják fel most és a fellendülés során.
A lengyel miniszterelnök hozzátette, hogy a tárgyalások továbbra is „kényesek”, mivel az európai vezetők igyekeznek az Egyesült Államokat a maguk oldalán tartani. „Európának egységesnek kell lennie. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az Egyesült Államok velünk egy oldalon álljon. Együtt kell fellépnünk Oroszországgal szemben, nem pedig különálló államokként” – tette hozzá Donald Tusk.
A november közepén nyilvánosságra került 28 pontos amerikai béketervezet az orosz–ukrán háború lezárására nagy visszhangot váltott ki, a többség „Putyin kívánságlistájának” tekintette azt. A lista egyik érdekes – de viszonylag keveset érintett – pontja, hogy Oroszország teljes mértékben reintegrálódik a világgazdaságba, beleértve az összes szankció feloldását; továbbá meghívást kap, hogy visszatérhessen a G8-ba.
Friedrich Merz német kancellár a hétvégén Dél-Afrikában tartott G20–találkozón határozottan kijelentette, kizártnak tartja az oroszok visszatérését a jelenleg G7 néven működő csoportba. Vele egyetértésben nyilatkozott Emmanuel Macron francia elnök is. A két vezető egyetértett abban, hogy az Egyesült Államokon kívül senki nem kívánja ezt a lépést.
A Reuters információi szerint azonban váratlan fordulat történt: európai tisztviselők felajánlják Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy térjen vissza a G8-csoportba a béketárgyalások részeként, amelyek célja az ukrajnai konfliktus végleges lezárása.
A hírügynökség szerint a fokozatos visszaintegrálás a globális gazdaságba része annak az európai ellenjavaslatnak, amelyet genfi tisztviselők dolgoztak ki annak érdekében, hogy Oroszországnak menekülőutat kínáljanak
Oroszország tagságát a csoportban 2014-ben függesztették fel, miután annektálta a Krím-félszigetet Ukrajnától. Érdekesség, hogy ugyanebben az évben pont Vlagyimir Putyin lett volna a csoport elnöke, amelynek az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Kanada a tagja.
