Megkezdődött vasárnap reggel Moldovában az elnökválasztás és a népszavazás az ország EU-csatlakozásáról.
A legutóbbi felmérés szerint a legesélyesebb elnökjelölt a hivatalban lévő államfő, a Nyugat-barát Maia Sandu, akinek kényelmes előnye van mind a tíz vetélytársa előtt, de valószínűleg csak a november 3-i második fordulóban lesz képes biztosítani győzelmét.
Ahhoz, hogy már az első fordulóban eldőljön, kigyőzött, valamelyik jelöltnek meg kell szereznie a szavazatok több mint ötven százalékát. Ha ez nem sikerül, akkor tartanak második fordulót, amelybe a két legtöbb voksot megszerző jelölt jut. A közvélemény-kutatási eredmények szerint Sandu legvalószínűbb ellenfele a második fordulóban Alexandr Stoianoglo volt főügyész lesz, akit a hagyományosan oroszbarát szocialista párt támogat.
A népszavazáson a választásra jogosultaknak arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy rögzítsék-e az alkotmányban Moldova európai uniós csatlakozási szándékát. Ennek érvényességéhez legalább 33 százalékos részvétel szükséges.
Moldova és az Európai Unió 2014-ben kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, amely 2016. július 1-jén lépett hatályba. Maia Sandu államfő 2022. március 3-án írta alá országa hivatalos csatlakozási kérelmét, az Európai Tanács pedig az év június 23-án hivatalosan is tagjelölt országként ismerte el Moldovát.
Az Európai Tanács 2023. december 14-én úgy döntött, hogy megkezdik vele a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek aztán 2024. június 25-én nyíltak meg.
A legutóbbi felmérések szerint a moldovaiak többsége támogatja, hogy az EU-tagságra törekvés bekerüljön az alkotmányba, noha a 11 elnökjelölt közül öt arra buzdítja az embereket, hogy nemmel szavazzanak, mert szerintük a népszavazás időzítése Maia Sandunak kedvez.
Lengyelország azt tervezi, hogy Ukrajna európai uniós tagságáról szóló tárgyalások első fejezetében felveti a volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak exhumálásának kérdését – jelentette ki hétfőn Władysław Teofil Bartoszewski lengyel külügyminiszter-helyettes a Polsat News lengyel tévécsatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Bartoszewski elmondta: „Az Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos tárgyalások első szakasza a jogállamiság és az igazságszolgáltatás lesz. Ennek keretében minden bizonnyal szóba kerül a volinyi tragédia áldozatai exhumálásának kérdése.” Mint megjegyezte: „ha ezt a szakaszt nem zárjuk le, akkor Ukrajna nem jut tovább a következő szakaszokon”.
A lengyel külügyminiszter-helyettes szerint a lengyel áldozatok exhumálásának és méltó eltemetésének lehetősége a „kultúránkban teljesen nyilvánvaló”. „Nem zsaroljuk Ukrajnát, csak azt mondjuk, hogy az európai szabályok szerint kell viselkedniük. Nem akarunk bosszút állni, nem követelünk büntetést, csak méltó temetést akarunk őseinknek” – tette hozzá Władysław Teofil Bartoszewski.
1943-ban Volynban konfliktus dúlt az ukránok és a lengyel gyarmatosítók között, aminek következtében mindkét oldalon nagyszámú civil halt meg. Lengyelország és az oroszbarát propaganda „volhíniai mészárlásnak” nevezi ezeket az eseményeket.
Nemrég Lengyelország védelmi minisztere, Władysław Kosiniak-Kamysz kijelentette, hogy a hivatalos Varsónak nem szabad jóváhagynia Ukrajna európai uniós tagságát mindaddig, amíg az 1943-as volinyi tragédia ügyét nem rendezik. Véleménye szerint Ukrajna európai integrációja hátterében a lengyel hatóságoknak „ultimátumot kell adniuk” Ukrajnának.
Stubb úgy véli, hogy Ukrajnának kezdetben kétoldalú biztonsági garanciái lesznek az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával vagy Franciaországgal, majd az ország az EU tagjává válik, és csak ezután lesz a NATO tagja.
A NATO-csatlakozás előtt Ukrajnának az EU tagjává kell válnia. Ilyen véleményt fogalmazott meg Alexander Stubb finn elnök a Helsinki Biztonsági Fórumon.
Megjegyezte, hogy Ukrajna meghívása a NATO-ba az év végéig irreális, de hosszú távon reálisnak tartja Ukrajna NATO-ba való meghívását.
„Úgy gondolom, hogy egyfajta sorrend lesz: az első az EU-tagság, a második a NATO-tagság” – mondta Stubb.
[type] => post [excerpt] => Stubb úgy véli, hogy Ukrajnának kezdetben kétoldalú biztonsági garanciái lesznek az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával vagy Franciaországgal, majd az ország az EU tagjává válik, és csak ezután lesz a NATO tagja. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1727549400 [modified] => 1727531149 ) [title] => Ukrajnának az EU tagjává kell válnia mielőtt csatlakozna a NATO-hoz – Finnország elnöke [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128011&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 128011 [uk] => 127976 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 127977 [image] => Array ( [id] => 127977 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138433.jpg [original_lng] => 74823 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138433-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138433-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138433.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138433.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138433.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138433.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138433.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1727520350:5 [_thumbnail_id] => 127977 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1258 [_hipstart_feed_include] => 1 [_green_post] => 1 [_oembed_30a1217fc8a9d2bc0d8a118a796090ff] =>
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Az Európai Unió felfüggeszti Grúzia (Georgia) uniós csatlakozási folyamatát – jelentette be a szervezet grúz diplomáciai képviselete kedden az X-en. Az EU tbiliszi nagykövete szerint a döntés oka a kaukázusi ország parlamentje által elfogadott külföldi ügynökökről szóló törvény és a tbiliszi kormány nyugatellenes retorikája.
Pawel Herczynski elmondta, hogy a döntést – amelynek értelmében az EU befagyasztotta a Tbiliszinek 2024-re előirányzott, 30 millió eurónyi pénzügyi támogatást is – az Európai Tanácsot alkotó vezetők legutóbbi értekezletén hozták meg.
A támogatást Grúzia a külföldi katonai és védelmi kiadások finanszírozására létrehozott uniós alap, az Európai Békekeret (EPF) égisze alatt kapta volna.
A nagykövet hozzátette: elképzelhető, hogy az EU további intézkedéseket is foganatosít.
„Szomorú, hogy az EU és a Georgia közötti kapcsolatok ilyen mélypontot értek el, amikor éppen most soha nem látott magasságba emelkedhetnének” – fogalmazott.
Az EU tavaly adta meg a hivatalos tagjelölti státust Tbiliszinek.
Grúzia májusban fogadta el a külföldi befolyásról szóló törvényt, amelyre a jogszabály ellenzői heves tüntetésekkel reagáltak. A jogszabály ellen már korábban az EU is tiltakozott.
A törvény előírja, hogy a finanszírozásuk több mint 20 százalékát külföldről kapó szervezeteknek „külföldi befolyást érvényesítő ügynökként” kell regisztráltatniuk magukat, és pénzbírságot, valamint szigorú közzétételi követelményeket vezet be a jogsértések esetére.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió felfüggeszti Grúzia (Georgia) uniós csatlakozási folyamatát – jelentette be a szervezet grúz diplomáciai képviselete kedden az X-en. Az EU tbiliszi nagykövete szerint a döntés oka a kaukázusi ország parlamentje által elfogadott kül... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1720552500 [modified] => 1720540679 ) [title] => Az EU felfüggeszti a csatlakozási folyamatot Grúziával [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121156&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 121156 [uk] => 121148 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 121149 [image] => Array ( [id] => 121149 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/202807-1-large.jpg [original_lng] => 139111 [original_w] => 1140 [original_h] => 641 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/202807-1-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/202807-1-large-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/202807-1-large-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/202807-1-large-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/202807-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 641 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/202807-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 641 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/202807-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 641 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1720531712:5 [_thumbnail_id] => 121149 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1459 [_oembed_30a1217fc8a9d2bc0d8a118a796090ff] =>
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Az államfő kifejtette: az átvilágítási eljárásról és az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló leendő megállapodás feltételeinek előkészítéséről van szó. Ukrajna további közös lépésekre készül az európai partnerekkel, mindezeknek a következő hónapokban előrelépést kell mutatniuk az ország az Európai Unióhoz való közelítése terén, közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esti videóüzenetében.
„További közös lépésekre készülünk az európai partnerekkel, és a következő hónapoknak előrelépést kell mutatniuk Ukrajna Európai Unióhoz való közeledése terén” – mondta az államfő.
Az átvilágítási eljárásról és az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló leendő megállapodás feltételeinek előkészítéséről van szó – fogalmazott az elnök.
„Újabb kétoldalú biztonsági megállapodásokat kötünk partnereinkkel” – biztosított Zelenszkij.
Congratulations to Hungary on taking over the Presidency of the EU. I wish @HU24EU effectiveness in promoting our shared European values, goals, and interests. While advancing on its path to the EU, Ukraine is ready to contribute to these efforts and strengthen our Europe.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 1, 2024
Hivatalosan is megkezdődtek kedden a tárgyalások Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, az első kormányközi konferenciát Luxembourgban tartják – közölte az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányközi konferencián Denisz Smihal miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök több mint két éve aláírta Ukrajna uniós csatlakozási kérelmét. Ezután az Európai Tanács megerősítette Ukrajna tagjelölti státuszát. „Ma hivatalosan megkezdjük a tárgyalásokat Ukrajna EU-csatlakozásáról. Történelmi nap ez, történelmi pillanat Ukrajna és Európa számára. Nemzetünk számára” – mondta az ukrán kormányfő.
Az ukrán miniszterelnök szerint ukránok ezrei adták életüket a független és európai Ukrajnáért. Nekik köszönhetően lehetséges Ukrajna EU-csatlakozása – tette hozzá. „Minden tőlünk telhetőt megteszünk ennek érdekében. Tudjuk, hogy nagyon sok munka áll előttünk. Készen állunk rá, bebizonyítottuk, hogy tudunk gyorsan lépni és megvalósítani a lehetetlent” – emlékeztetett Denisz Smihal.
Június 25-én kezdődnek a tárgyalások Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, jelentette be Dmitro Kuleba külügyminiszter X közösségi oldalán. Elmondása szerint hétfőn az EU Külügyi Tanácsa előtt tartott beszédet.
„Köszönetet mondtam az EU 27 tagállamának, hogy jóváhagyták Ukrajna és Moldova tárgyalási keretét. Kedden megkezdődnek az EU-csatlakozásról szóló tárgyalásaink” – biztosított a Külügyminisztérium vezetője.
Kuleba beszédében hangsúlyozta a 14. uniós szankciócsomag fontosságát Vlagyimir Putyin orosz elnök hadigazdaságának további visszaszorítása érdekében. A miniszter méltatta az Európai Unió legutóbbi lépéseit is az Orosz Föderáció befagyasztott vagyonának Ukrajna érdekében történő felhasználásával kapcsolatban.
Ezen kívül a diplomata felszólította a szövetségeseket, hogy gyorsítsák fel a katonai segélyek, különösen a légvédelmi eszközök szállítását, valamint bővítsék a védelmi ipar termelését.
„Le tudjuk és le kell győznünk az orosz agressziót Ukrajna területén, hogy biztosítsuk a hosszú távú békét és stabilitást egész Európában” – szögezte le Kuleba.
Az Európai Unió Tanácsa pénteken jóváhagyta Ukrajna és Moldova tárgyalási kereteit, és az EU június 25-én hivatalosan is megkezdi az ezekkel az országokkal folytatott kormányközi konferenciák előkészítését, amelyek ezen országok csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdését jelentik. Erről az EU elnöki tisztét betöltő Belgium magas rangú diplomatája tájékoztatta az Interfax-Ukrajina ügynökséget, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A döntés az Európa Tanács gazdasági kérdésekkel foglalkozó ülése keretében született, amelyre Luxembourgban kerül sor.
„Az imént fogadtuk el az Ukrajnával és Moldovával folytatott tárgyalások kereteit. Így hivatalosan is megkezdhetjük a felkészülést a kormányközi konferenciákra június 25-én, kedden” – mondta a diplomata.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség következetesen és folyamatosan támogatja Ukrajna európai uniós integrációs törekvéseit. Ezért a szövetség üdvözli, hogy a 2024 júniusában zajló brüsszeli tárgyalások során a magyar fél javaslatára bekerültek a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő feltételek az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába. A KMKSZ fontosnak tartja, hogy az európai integrációs csatlakozással megvalósuljon a kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítása is, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják az Alkotmányban biztosított jogaikat. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség azt szeretné, hogy Ukrajna egy olyan demokratikus, európai jogállam lenne, ahol tiszteletben tartják a kisebbségek jogait. – olvasható a KMKSZ 2024. június 17.-én Ungváron kelt nyilatkozatában.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) következetesen és folyamatosan támogatja Ukrajna európai uniós integrációs törekvéseit. Szövetségünk üdvözli, hogy a 2024 júniusában zajló brüsszeli tárgyalások során a magyar fél javaslatára bekerültek a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő feltételek az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába. Szövetségünk fontosnak tartja, hogy az európai integrációs csatlakozással megvalósuljon a kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítása is, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják az Alkotmányban biztosított jogaikat. Azt szeretnénk, hogy Ukrajna egy olyan demokratikus, európai jogállam lenne, ahol tiszteletben tartják a kisebbségek jogait.
