Az EU-tagállamok állandó képviselői szerdán megállapodtak abban, hogy új szankciókat vezessenek be Oroszország ellen – számolt be Rikard Jozwiak, a Szabadság Rádió szerkesztője X közösségi oldalán, írta a Jevropejszka Pravda.
Elmondása szerint az EU korlátozásokat vezet be 9 olyan személlyel és vállalattal szemben, amelyek hozzájárulnak az orosz „árnyékflottához”.
Ezenkívül az orosz „árnyékflottából” további 43 hajó kerül fel a feketelistára.
A nagykövetek abban is megállapodtak, hogy szankciókat vezetnek be 12 olyan személlyel és 2 szervezettel szemben, amelyekről feltételezik, hogy destabilizálják az EU-t. Köztük orosz katonai hírszerző tisztek, a Valdai Klub tagjai, valamint az Egyesült Államok, Franciaország és Svájc állampolgárai, akik Oroszországnak dolgoznak.
Örményország a közeljövőben új együttműködési dokumentumok aláírását tervezi az Európai Unióval. A Jevropejszka Pravda cikke szerint ezt Ararat Mirzoyan, az örmény külügyminisztérium vezetője jelentette ki, írta az Armenpress.
Beszédében Mirzoyan hangsúlyozta az Európai Unióval való együttműködés fontosságát Örményország számára.
„Örményország és az Európai Unió közötti együttműködésnek nagyon jelentős összetevői vannak. Új dokumentumok aláírását is tervezik” – mondta.
Ugyanakkor a miniszter nem pontosította, hogy mely dokumentumokra gondolt.
Az Európai Unió ajtaja nyitva áll Moldova előtt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn arra reagálva, hogy megőrizte parlamenti többségét a Moldovai Köztársaságban vasárnap tartott parlamenti választásokon a Maia Sandu elnök által vezetett és az Európai Unió által is támogatott Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS).
Az X-en Ursula von der Leyen kijelentette: semmilyen félelemkeltésre vagy megosztottságra irányuló kísérlet nem törheti meg az ország elszántságát. Moldova világosan kimondta választását: Európa, demokrácia. szabadság – hangsúlyozta.
„Ajtónk nyitva áll. És minden lépésnél Önökkel leszünk. A jövő az Önöké” – zárta bejegyzését a bizottság elnöke.
António Costa, az Európai Tanács elnöke bejegyzésében hangsúlyozta: Moldova népének üzenete hangos és világos: a demokráciát, a reformokat és az európai jövőt választotta Oroszország nyomása és beavatkozása ellenére.
Az EU támogatja Moldova minden lépésénél – tette hozzá üzenetében a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke. Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő bejegyzésében azt írta: Moldova választása egyértelmű igent jelent az európai jövőre. Oroszország hatalmas, dezinformációterjesztésre és szavazatvásárlásra irányuló erőfeszítései sem állíthatják meg a szabadság mellett elkötelezett népet – jelentette ki.
„Moldovával tartunk az EU felé vezető úton” – zárta üzenetét az uniós diplomácia vezetője.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üzenetében leszögezte: Moldova jövője Európában van.
A választások eredményére utalva kijelentette: ezzel a történelmi lépéssel Moldova népe a demokrácia, a remény és a lehetőségek útját választotta. Moldova Európát választotta, Európa Moldova – tette hozzá bejegyzésében az uniós parlament elnöke.
Mint megírtuk, megőrizte parlamenti többségét a Moldovai Köztársaságban vasárnap tartott parlamenti választásokon a Maia Sandu elnök által vezetett és az Európai Unió által is támogatott Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS).
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió ajtaja nyitva áll Moldova előtt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn arra reagálva, hogy megőrizte parlamenti többségét a Moldovai Köztársaságban vasárnap tartott parlamenti választásokon a Maia ... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1759222440 [modified] => 1759197645 ) [title] => Ursula von der Leyen: az EU ajtaja nyitva áll Moldova előtt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=164423&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 164423 [uk] => 164512 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 164424 [image] => Array ( [id] => 164424 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ursula.png [original_lng] => 1254222 [original_w] => 1303 [original_h] => 824 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ursula-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ursula-300x190.png [width] => 300 [height] => 190 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ursula-768x486.png [width] => 768 [height] => 486 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ursula-1024x648.png [width] => 1024 [height] => 648 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ursula.png [width] => 1303 [height] => 824 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ursula.png [width] => 1303 [height] => 824 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ursula.png [width] => 1303 [height] => 824 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1759299607:3 [_thumbnail_id] => 164424 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1345 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 424024507002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 190 [1] => 1201 ) [tags_name] => Array ( [0] => EU [1] => Moldova ) ) [3] => Array ( [id] => 164418 [content] =>
Az Európai Unió vezetői történelmi jelentőségű döntésként üdvözölték, hogy Moldova vasárnapi választásán a Maria Sandu vezette Cselekvés és Szolidaritás Pártja megőrizte parlamenti többségét. Ursula von der Leyen, António Costa, Kaja Kallas és Roberta Metsola egyaránt azt hangsúlyozták: az ország népe a demokrácia, a szabadság és az európai jövő mellett kötelezte el magát, Oroszország nyomásával és beavatkozási kísérleteivel szemben is.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn kijelentette: Moldova előtt nyitva áll az Európai Unió kapuja. A nyilatkozat azután született, hogy a vasárnapi parlamenti választáson Maria Sandu államfő pártja, a Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) megőrizte többségét a törvényhozásban.
Von der Leyen közösségi oldalán hangsúlyozta, hogy semmiféle félelemkeltés vagy megosztottság nem ingathatja meg az ország elkötelezettségét. Mint fogalmazott: Moldova egyértelműen Európa, a demokrácia és a szabadság mellett döntött. „Ajtónk nyitva áll. És minden lépésnél Önökkel leszünk. A jövő az Önöké” – áll az uniós bizottság vezetőjének bejegyzésében.
Az Európai Tanács elnöke, António Costa szintén reagált az eredményekre. Kiemelte: Moldova népének üzenete világos – a demokráciát, a reformokat és az európai jövőt választotta, még Oroszország nyomásával és beavatkozási kísérleteivel szemben is. Hozzátette, hogy az Európai Unió minden lépésben támogatni fogja az országot.
[type] => post [excerpt] => Miután a szeptember 28-i moldovai parlamenti választásokon az Európa-párti PAS kormánypárt győzelmet aratott, az Európai Tanács elnöke, Antonio Costa kijelentette, hogy a moldovai nép a demokráciát, a reformokat és az európai jövőt választotta. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1759221000 [modified] => 1759188420 ) [title] => Az EU reagált a moldovai választási eredményekre [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=164418&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 164418 [uk] => 164313 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 164314 [image] => Array ( [id] => 164314 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/img-6381.jpeg [original_lng] => 28844 [original_w] => 576 [original_h] => 300 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/img-6381-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/img-6381-300x156.jpeg [width] => 300 [height] => 156 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/img-6381.jpeg [width] => 576 [height] => 300 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/img-6381.jpeg [width] => 576 [height] => 300 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/img-6381.jpeg [width] => 576 [height] => 300 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/img-6381.jpeg [width] => 576 [height] => 300 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/img-6381.jpeg [width] => 576 [height] => 300 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1759177621:12 [_thumbnail_id] => 164314 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1221 [_algolia_sync] => 423996270002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 190 [1] => 1201 [2] => 5665 ) [tags_name] => Array ( [0] => EU [1] => Moldova [2] => választások ) ) [4] => Array ( [id] => 162948 [content] =>
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szerint amennyiben a NATO repüléstilalmi övezetet hozna létre Ukrajnán belül, az háborút jelentene a nyugati katonai szövetség és Oroszország között.
Medvegyev, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, és az ukrajnai háború kitörése óta fenyegető közösségimédia-posztokkal hívja fel magára a figyelmet, a Telegramon tette közzé bejegyzését.
Egy Ukrajnán belüli repüléstilalmi zóna létrehozása a NATO részéről azt jelentené, hogy a katonai szövetség orosz drónokat és más légi eszközöket lőhetne le az ukrán légtérben.
Egy ilyen repüléstilalmi zóna létrehozását Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már a háború kitörését követően nem sokkal kérte, ám a NATO ellenállt, mondván, ezzel fegyveres konfliktusba sodródhatnának Oroszországgal.
A repüléstilalmi zóna létrehozásának kérdése a múlt héten újra felmerült, amikor egyszerre 19 orosz drón sértette meg a lengyel légteret.
A volt orosz elnök már nem először vizionált háborút a NATO és Oroszország között.
„Kijev és más idióták provokatív ötletének megvalósítása, hogy „Ukrajna” felett repüléstilalmi zónát hozzanak létre és a NATO-országok számára lehetővé tegyék a drónjaink lelövését, csak egy dolgot fog jelenteni: a NATO háborúját Oroszországgal. A dolgokat a nevükön kell nevezni!” – írta Medvegyev.
Ukrajna valószínűleg nem lesz képes csatlakozni az Európai Unióhoz 2034 előtt, először ugyanis véget kell vetni a háborúnak az országban, majd mindent, amit elpusztítottak, újjá kell építeni – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár a Nicușor Dan román elnökkel folytatott találkozója után, számolt be az rbc.ua hírportál az N-tv német tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Merz elmondta: „Legfőbb prioritásunk mindenekelőtt az, hogy mindent megtegyünk a háború megállítására. Azután majd Ukrajna újjáépítéséről fogunk beszélni.” Mint hozzátette, Ukrajna újjáépítése több évig fog tartani. Az ország háború utáni újjáépítése „össze fog kapcsolódni egy olyan folyamattal, amely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy az EU tagja legyen” – vélekedett. De amíg Ukrajnában háború dúl, az EU-hoz való csatlakozása továbbra sem lehetséges – mutatott rá.
Dan román elnök a maga részéről hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak minden olyan országot fel kell vennie, amely teljesítette az ehhez szükséges összes követelményt. Szerinte ez Ukrajnára is vonatkozik.
Ukrajna 2022. február 28-án nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. 2022. június 23-án Ukrajna tagjelölt státuszt kapott.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025 februárjában kijelentette, hogy Ukrajna 2030 előtt az Európai Unió tagjává válhat, ha folytatja a reformokat. 2025 júniusában-júliusában megvitatták az első tárgyalási csoport megnyitásának lehetőségét Ukrajnával. Ezt az elképzelést azonban a Magyarország blokkolta.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Friedrich Merz német kancellár kijelentette, hogy Ukrajna uniós csatlakozása csak a háború befejeztével és fokozatosan valósulhat meg. A német vezető szerint erre legkorábban a 2034-es hosszú távú költségvetési időszak végén kerülhet sor. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1752921000 [modified] => 1752919582 ) [title] => Merz: Ukrajna 2034 előtt nem lesz képes csatlakozni az Európai Unióhoz [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=157147&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 157147 [uk] => 157163 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 157148 [image] => Array ( [id] => 157148 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/merz-1.jpg [original_lng] => 90168 [original_w] => 1024 [original_h] => 704 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/merz-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/merz-1-300x206.jpg [width] => 300 [height] => 206 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/merz-1-768x528.jpg [width] => 768 [height] => 528 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/merz-1.jpg [width] => 1024 [height] => 704 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/merz-1.jpg [width] => 1024 [height] => 704 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/merz-1.jpg [width] => 1024 [height] => 704 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/merz-1.jpg [width] => 1024 [height] => 704 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1752915020:2 [_thumbnail_id] => 157148 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2573 [_algolia_sync] => 270848834001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 53452 [4] => 11 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Kiemelt téma [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 190 [1] => 170155 [2] => 95760 ) [tags_name] => Array ( [0] => EU [1] => háború lezárása [2] => Ukrajna EU-csatlakozása ) ) [6] => Array ( [id] => 141623 [content] =>
Az Európai Unió újabb szankciókat vezet be Oroszország ellen, miközben Donald Trump amerikai elnök és kormányzata tárgyalásokra készül Moszkvával Ukrajna jövőjéről.
Trump külügyminisztere, Marco Rubio kedden azt nyilatkozta – mint írta az Euronews –, hogy az EU-t hamarosan bevonják a tárgyalásokba, mivel a szankciók kérdését Európának is meg kell vitatnia. „A szankciókat mások is bevezették, az Európai Uniónak is asztalhoz kell ülnie, mert ők is korlátozásokat vezettek be” – mondta Rubio.
Hozzátette, hogy minden félnek engedményeket kell tennie, de tagadta, hogy Európát kizárták volna a tárgyalásokból. Az EU egyértelművé tette, hogy továbbra is fenntartja a Moszkvára nehezedő nyomást. „Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy továbbra is nyomást gyakoroljunk a Kremlre” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Az EU nagykövetei szerdán megállapodtak az új intézkedésekről, amelyek célja az orosz háborús gazdaság további gyengítése:
1. Az orosz alumínium betiltása
Az EU kitiltja az orosz elsődleges alumíniumot, amely az uniós import 6 százalékát teszi ki. Korábban már tiltották az alumíniumból készült termékeket (pl. csövek, huzalok), de most az alapanyagokra is kiterjesztik a tilalmat.
2. A „szellemflotta” elleni fellépés
Az EU feketelistára tesz 73 új hajót, amelyeket orosz olajcsempészettel gyanúsítanak. Ezek öreg, biztosítás nélküli hajók, amelyek gyakran kikapcsolják helymeghatározó rendszereiket, és trükkökkel próbálják elrejteni az olaj eredetét. A cél megakadályozni, hogy Oroszország megkerülje az olajembargót.
3. Tizenhárom orosz bank kizárása a SWIFT-rendszerből
Az érintett pénzintézetek nem tudnak többé nemzetközi tranzakciókat lebonyolítani.
4. Nyolc orosz médium betiltása
Orosz propagandacsatornák sugárzási engedélyének felfüggesztése.
Az EU külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben hivatalosan elfogadják a szankciókat, amelyek az ukrajnai invázió harmadik évfordulójára időzítve lépnek hatályba.
Putyin bejelentette, nem lesz új gázmegállapodás az EU-val. Zelenszkij szerint szégyen, hogy egyes országok a drágulás miatt aggódnak. Magyarországot és Szlovákiát érzékenyen érinti a döntés.
A Politico beszámolója szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön kijelentette, hogy az év végén lejár az a megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy Közép-Európa országai Ukrajnán keresztül vásároljanak orosz földgázt, és az nem kerül meghosszabbításra. Ez komoly kihívást jelenthet azoknak az EU-tagállamoknak, amelyek továbbra is számítanak az olcsó orosz gázra.
Putyin az éves, maratoni hosszúságú sajtótájékoztatóján egyértelművé tette, hogy az Ukrajnán keresztül történő gázszállításra vonatkozó megállapodást nem hosszabbítják meg, és jelenleg nincs alternatív megoldás kidolgozva.
„Ez a szerződés többé nem lesz érvényben, ez egyértelmű” – mondta Putyin. „De ez rendben van – mi túléljük, a Gazprom túlél.”
Ukrajna elutasította a közvetlen tárgyalásokat az ügyben, és ehelyett azt javasolta szomszédainak, hogy vegyék igénybe Ukrajna saját gáztermelését.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén csütörtökön, Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót, ahol kijelentette, hogy Ukrajna nem fogja meghosszabbítani a tranzitszerződést Oroszországgal. Hangsúlyozta, hogy szégyenteljes, ha egyes országok az energiaárak növekedése miatt aggódnak, miközben ukránok halnak meg az orosz agresszió elleni védekezésben.
„Szégyen, hogy egyesek az üzemanyagárak kis növekedése miatt aggódnak, miközben mi itt életeket veszítünk a fronton” – mondta Zelenszkij.
A 2019-ben kötött szerződés eddig lehetővé tette, hogy az orosz Gazprom Ukrajnán keresztül szállítson földgázt az EU több országába. Azonban Oroszország az energiát politikai fegyverként használva, 2022 elején, a teljes körű ukrajnai invázió után megszüntette a gázszállítást olyan országokba, mint Németország és Lengyelország.
Ennek ellenére néhány uniós tagállam – például Szlovákia, Magyarország és Ausztria – továbbra is vásárolt orosz gázt ezen az útvonalon keresztül. Ez szembemegy az EU azon célkitűzésével, hogy 2027-re megszűnjön a Moszkvától való energiafüggőség.
Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke nyilvánosan kiállt a gyakorlat folytatása mellett. Szerinte Ukrajna döntése, hogy nem hosszabbítja meg a Gazprommal kötött szerződést, még nem jelenti azt, hogy Szlovákia ne tudna keletről gázt vásárolni.
„Ez nem azt jelenti, hogy ne tudnánk gázt venni keletről” – nyilatkozta Fico, aki megígérte, hogy az Európai Tanács brüsszeli ülésén Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordul az ügyben.
A Politico elemzése szerint az Ukrajnán keresztüli gáztranzit megszűnése csak korlátozott hatással lenne az EU egészére, mivel a legtöbb tagállam már jelentős lépéseket tett az orosz energiafüggőség csökkentésére. Ugyanakkor az olyan országok, mint Magyarország és Szlovákia, továbbra is érzékenyen reagálhatnak az árak emelkedésére és az ellátási bizonytalanságokra.
Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov decemberben Máltára látogathat az EBESZ miniszteri tanácsának ülésére. Ez lenne az első alkalom, hogy Lavrov az Európai Unió területére lép azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megindította katonai műveleteit Ukrajnában.
A látogatás jelentőségét növeli, hogy Lavrov több mint 2,5 éve nem járt uniós tagállamban.
Az EBESZ miniszteri tanácsának ülését december 5-6-án tartják Máltán. A szigetország oroszországi nagykövetsége a Vedomosztyinak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a rendezvény minden EBESZ-tagállamra vonatkozik, beleértve az Oroszországi Föderációt is.
„Az EBESZ küldöttségeit rendszeresen tájékoztatják az előkészületekről előrehaladásáról” ‒ közölte a máltai nagykövetség. Hozzátették: „A további gyakorlati részleteket, köztük a meghívókat, a megfelelő időben minden EBESZ-delegációnak megküldik.”
A találkozó lehetőséget adhat a párbeszédre az orosz diplomácia vezetője és nyugati partnerei között, ami a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben különös jelentőséggel bírhat. Az esemény részleteiről és a pontos résztvevői listáról várhatóan a következő hetekben derül ki több információ.
[type] => post [excerpt] => Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov decemberben Máltára látogathat az EBESZ miniszteri tanácsának ülésére. Ez lenne az első alkalom, hogy Lavrov az Európai Unió területére lép azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megindította katonai műv... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1730490600 [modified] => 1730479527 ) [title] => A háború kitörése óta először jön az orosz külügyminiszter az EU területére [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131201&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 131201 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 131202 [image] => Array ( [id] => 131202 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647.jpg [original_lng] => 253882 [original_w] => 1500 [original_h] => 844 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647.jpg [width] => 1500 [height] => 844 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647.jpg [width] => 1500 [height] => 844 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/szergej-lavrov-eu-latogatas-712647.jpg [width] => 1500 [height] => 844 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1730472328:12 [_thumbnail_id] => 131202 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1677 [_algolia_sync] => 831787195002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 2058 [1] => 41 [2] => 53452 [3] => 49 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Háború [3] => Hírek [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 190 [1] => 1487 ) [tags_name] => Array ( [0] => EU [1] => Szergej Lavrov ) ) [9] => Array ( [id] => 125693 [content] =>
Radoslaw Sikorski pici fejtágítást tartott Dmitro Kulebának a dolgok állásáról.
Úgy tűnik, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nem választott jó taktikát, amikor még neki állt feljebb a volhíniai mészárlás felemlegetése kapcsán, és visszaszólt a lengyeleknek. Az előzmény Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter kijelentése, mely szerint az 1943-1945 között az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által elkövetett volhíniai mészárlás mintegy százezer lengyel áldozatának tisztes újratemetése és a róluk való méltó megemlékezés nélkül Ukrajna nem léphet be az Európai Unióba (EU).
Kuleba erre Olsztynban az 1947 tavaszán végrehajtott úgynevezett Visztula-akcióval kontrázott. Ennek során az UPA elleni harc ürügyén mintegy 140 ezer ukrán nemzetiségű személyt Lengyelország délkeleti részéből kényszerrel áttelepítettek a második világháború után az országhoz csatolt nyugati területekre.
Kulebának nem tetszik a kikötés, azonnal visszaszólt.
Radoslaw Sikorski egy egyetemi pódiumbeszélgetés során azonban alaposan helyretette ukrán kollégáját: „Persze, Ukrajnának vannak bizonyos követelései felénk, de a végén mégis csak Lengyelország fog dönteni arról, beléphetnek-e az EU-ba. Úgyhogy Ukrajna jobban tenné, ha tisztességesen elintézné ezt az ügyet, a Lengyelország iránt érzett hála jegyében.”
Sikorski hozzátette: Kuleba összemosta a Visztula-akció keretén belül történt, háború utáni áttelepítéseket egy etnikai népirtással, amely Volhíniában történt.
Just making things up. No one has made any threats about cutting Ukraine off from Starlink
And say thank you because without Starlink Ukraine would have lost this war long ago and Russians would be on the border with Poland right now https://t.co/ImeiHFgaaw
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
