Volodimir Zelenszkij elnök és Hanno Pevkur, Észtország védelmi minisztere Kijevben az új észt katonai segélycsomagról tárgyalt – számolt be az rbc.ua hírportál Pevkur Twitter- és Zelenszkij Facebook-közléseire hivatkozva.
A jelentés szerint az észt védelmi miniszter hangsúlyozta: „Találkoztam Volodimir Zelenszkij elnökkel, és megerősítettem folyamatos katonai támogatásunkat Ukrajna számára. Útban az irodájába elektronikusan aláírtam egy új katonai segélycsomagot, amely ruházatot, kézi lőfegyvereket stb. tartalmaz. Az új csomag jövőre érkezik meg (Észtország GDP-jének 0,25%-a).”
Az ukrán elnök jelezte, hogy a megbeszélésen megköszönte Pevkurnak az új csomagot és azt a döntést, hogy a GDP 0,25%-át évente Ukrajna megsegítésére fordítják. Felidézte, hogy a közelmúltban azt az épületet, ahol az ukrajnai észt nagykövet lakik, eltalálta egy Shahed drón. Ez pedig egy újabb jele annak, hogy fokozni kell az Oroszországra nehezedő nyomást, hogy korlátozzák a katonai termelését – tette hozzá. „Külön tárgyaltuk az észt fél lehetőségeit nagy hatótávolságú drónok ukrajnai gyártásának finanszírozására, valamint sürgős védelmi szükségleteinket és segítségüket az új dandárok felállításához” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
A NATO új terve előírja, hogy Oroszország támadása esetén Észtországnak jogában áll megtorolni azt az agresszor területén – jelentette ki Vahur Karus tábornok, az észt fegyveres erők egyesített vezérkarának főnöke, számolt be csütörtökön az ERR című észt kiadvány.
A jelentés szerint a vezérőrnagy elmondta, hogy a NATO védelmi terve azt írta elő, hogy az észt hadseregnek mintegy 10 napig, a szövetségesek segítségének megérkezéséig önállóan kell tartania a frontot az oroszokkal szemben. A NATO új terve azonban az, hogy az Észtország elleni támadás esetén az ország hadseregének jogában áll leküzdeni az orosz csapatokat azok saját területén – tette hozzá. Ez elsősorban az Észtországot támadni szándékozó orosz csapatok bevetési helyszíneire irányuló csapásokat jelenti – mutatta meg.
„Ez óriási változás. Ez az a változás, amelyet az ukrajnai háború hozott sok NATO-szövetséges számára. Nem várhatjuk meg, amíg fejbe csapjanak minket egy kalapáccsal, hanem nekünk kell az elsőknek lennünk, hogy meg tudjunk tenni bizonyos dolgokat” – hangsúlyozta Vahur Karus.
Kristen Michalt választotta hétfőn miniszterelnöknek Észtország parlamentje. Az újdonsült kormányfő Kaja Kallast váltja, aki az EU külügyi főképviselője lesz.
Az észt parlament hétfőn 64 igen szavazattal, 27 nem ellenében megszavazta, hogy Kristen Michal klímaügyi miniszter vegye át a miniszterelnöki tisztséget – írja a Politico. Az újdonsült kormányfő Kaja Kallast váltja, aki az EU külügyi főképviselője lesz.
Június végén az uniós vezetők Kaja Kallas észt miniszterelnököt választották az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének. A 47 éves politikus 2021 óta töltötte be a balti állam miniszterelnöki tisztségét, amiről július 15-én mondott le, hogy az Európai Unió új vezető diplomatája legyen. Kallas Kristen Michalt nevezte meg lehetséges utódjelöltként a miniszterelnöki és pártelnöki posztra.
Ezt követően az észt Reformpárt egyhangúlag döntött arról, hogy Kristen Michalt jelöli az ország új kormányfőjének.
Akkor a 48 éves politikus közleményben köszönte meg pártja bizalmát, és azt ígérte, hogy méltósággal fogja viselni a felelősséget. Hangsúlyozta, hogy politikája sarokköve az Oroszországgal határos Észtország biztonságának szavatolása lesz.
Az újdonsült kormányfő ugyanazt a 2023 tavasza óta kormányzó hárompárti szövetséget fogja vezetni, mint elődje, amely a jobbközép-liberális reformpártból, a balközép szociáldemokrata pártból és az Észtország 200 (Eesti 200) liberális pártból áll.
A hétfői parlamenti ülésen a politikus 20 perces előadást tartott kormányprogramjáról, amelyben védelmi és biztonsági okokkal indokolta az adóemeléseket, reformokat ígért a kormányzásra és a gazdasági növekedés ösztönzésére, valamint megvédte a zöldátmenetet.
Lemondott hétfőn Kaja Kallas észt miniszterelnök, hogy még az idén az Európai Unió külügyi vezetője legyen.
Észtország első női miniszterelnöke a tallinni elnöki palotában tartott rövid megbeszélésen nyújtotta be hivatalosan lemondását Alar Karis elnöknek.
Karis elnök a találkozón összegezte Kallas három és fél évét a kormányfői tisztségben, szavait a BNS balti hírszolgálat idézte. Kijelentette, hogy ennek az időszaknak olyan mérföldkövei voltak, mint a koronavírus-járvány, a gazdasági recesszió és a háború, amelyben Oroszország megtámadta Ukrajnát.
A ma 47 éves Kallas vezetésével Észtország Európa egyik leghangosabb támogatója volt Ukrajnának a 2022. februári orosz támadás után.
A miniszterelnök lemondása automatikusan maga után vonta hárompárti kabinetjének lemondását, melyet az általa vezetett jobbközép-liberális Reformpárt, a balközép Szociáldemokrata Párt és az Észtország 200 (Eesti 200) liberális párt alkot.
A kormány ügyvezetőként marad a helyén az új kabinet július végére vagy augusztus elejére várható megalakulásig.
A Reformpárt június 29-én jelentette be, hogy a párt régi tagját és éghajlatvédelmi miniszterét, Kristen Michalt választotta miniszterelnök-jelöltnek Kallas helyére, akinek utolsó fő feladata az volt, hogy Észtországot képviselje a múlt heti washingtoni NATO-csúcstalálkozón.
Michal kinevezését az államfőnek és a 101 fős parlamentnek kell jóváhagynia, ahol a koalíció kényelmes többséggel rendelkezik. Michal tavaly április óta tölti be a klímaügyi miniszteri tisztséget. A 49 éves volt gazdasági és igazságügyi miniszter a kilencvenes évek vége óta aktív tagja a Reformpártnak, Észtország legjelentősebb politikai alakulatának.
A NATO-nak célnak kell tekintenie Ukrajna győzelmét az Oroszország elleni háborúban, a partnereknek elegendő katonai támogatást kell biztosítaniuk Ukrajnának – jelentette ki csütörtökön Kaja Kallas észt miniszterelnök a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tartott sajtótájékoztatón, számolt be az rbc.ua hírportál a szövetség sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Kallas elmondta: „Az ár, amit fizetünk azért, hogy támogassuk Ukrajnát az orosz imperializmus legyőzésére irányuló erőfeszítéseiben, csekély összeg ahhoz képest ahhoz képest, ha az agresszió kifizetődő lenne. És a győzelmet kell célként kitűznünk.”
Az észt miniszterelnök szerint az ukrajnai háború döntő jelentőségű az egész transzatlanti közösség biztonsága szempontjából. Ezért szövetségesi elkötelezettségre van szükség Ukrajna hosszú távú támogatása mellett – tette hozzá. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy Észtország GDP-jének 0,25%-át fordítja katonai segítségnyújtásra Ukrajnának a következő négy évben.
„Ha minden szövetséges ugyanezt tenné, az elegendő katonai segítséget biztosítana Ukrajnának a háború megnyeréséhez” – vélekedett az észt kormányfő. Azt is hozzátette, hogy a segély minden elemét úgy kell tekinteni, mint Ukrajna támogatásának megerősítését a NATO-tagság felé vezető úton. „Az elmúlt évtizedek legfontosabb tanulsága az, hogy a szürke területek a konfliktusok forrásai. A mi kötelességünk pedig folytatni Ukrajna NATO-tagságának az elősegítését” – mutatott rá Kaja Kallas.
Észtország rövid hatótávolságú Mistral légvédelmi rakétarendszereket fog szállítani Ukrajnának, ezen belül indítórendszereket és rakétákat is – jelentette be kedden Hanno Pevkur védelmi miniszter.
„Ukrajnának sürgősen légvédelmi eszközökre van szüksége, hogy el tudja hárítani Oroszország »brutális támadását«. Közvetlenül Észtország biztonsági érdekeit szolgálja, hogy szövetségeseivel közösen ehhez hozzájáruljon” – hangsúlyozta Pevkur.
A védelmi tárca vezetője további információkat nem osztott meg a fegyverszállítmányról, csak annyit árult el: úgy állították össze a segélycsomagot, hogy „Ukrajna abból maximálisan profitálhasson, anélkül, hogy az észt hadsereg harckészültségét ez korlátozná”.
Az észt készleteket a lehető leghamarabb pótolni fogják tette hozzá. Az észt védelmi miniszter március 21-én közölte, hogy országa 20 millió euró értékű fegyverszállítmányt küld Ukrajnának.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Észtország díjmentesen adja át Ukrajnának egyik leszerelésre előkészített erőművi blokkjait – számolt be az ETV csatorna.
Az étadásra kerülő erőmű 150 ezer ember áramellátását képes biztosítani. Az észt energetikai szakértők azt tervezik, hogy további két blokkot adnak majd át az ukrán kollégáknak – áll a cikkben.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter megköszönte Észtország határozott fellépését, amellyel az ukrán energiarendszert segítette az orosz rakéták okozta pusztítások következményeinek leküzdésében.
„Az auverszkai erőmű blokkjának Ukrajnába való átadásáról, valamint nagy teljesítményű villanymotorok Ukrajnába történő szállításáról szóló döntés rendkívül fontos és példaértékű mások számára” – mondta Kuleba.
„Ez valóban hatékony segítség” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy logisztikailag nem könnyű szállítani ezt az erőforrást, de „a segítség úton van”.
Az észt elnök aláírta csütörtökön a törvényt, miszerint Tallinn a nyugati szankciók keretében zárolt orosz vagyont Ukrajna számára használja fel.
A vonatkozó jogszabályt májusban fogadta el a törvényhozás, Alar Karis elnök pedig a nap folyamán írta alá.
A törvény lehetővé teszi az Ukrajna elleni agresszióval kapcsolatba hozható orosz vállalkozások, illetve magánszemélyek vagyonának felhasználását a háború sújtotta ország újjáépítésére.
Karis mindazonáltal közleményében elismerte, hogy az ilyen jellegű vagyonelkobzás megoldatlan jogi problémákat vet fel. De hozzátette, hogy a parlamentnek még az ehhez hasonló szürke zónákban is képesnek kell lennie politikai döntést hoznia.
A szabályozás bírálói azzal érveltek, hogy a törvény alkotmánysértő, a végrehajtás pedig bonyolult és időigényes lehet.
Észtország az első európai ország, amely ilyen törvényt fogadott el.
„Függetlenül attól, hogy mit gondol az ember az Észtország által választott megoldásról, nincs kétség afelől, hogy hatékony megoldást kell találni az agressziónak áldozatul esettek jogainak védelmére, illetve a kártérítésre azoktól, akik a kárt okozták” – mondta Karis.
A jogi aggályok és Moszkva esetleges megtorló intézkedései miatt több uniós tagállam is önmérsékletet tanúsít, ami a befagyasztott orosz vagyon felhasználását illeti. Az EU eddig mindössze arról döntött, hogy az orosz központi bank szankciók alapján zárolt vagyonának hozama Ukrajnához kerül.
Az orosz határőrök a Narva folyó észt részén eltávolították a hajózási csatornát jelző bójákat, amelyeket minden tavasszal szerelnek fel újra, Észtország magyarázatot vár ez ügyben – számolt be az ERR, írja a Jevropejszka Pravda.
Május 23-án éjjel az orosz határőrök több tucat bóját távolítottak el a Narva folyó észt részén, amelyek a folyó hajózható csatornáját jelzik. Észtország minden évben a nyár kezdete előtt telepíti ezeket a bójákat, néha változtatásokkal – mivel a folyó mélysége egyik másik területen idővel változik. Idén május 13-án kezdték meg azok telepítését.
A regionális határőrségi hivatal vezetője, Eerik Purgel kifejtette, hogy az Ukrajna elleni teljes körű orosz háború kezdete előtt Észtország és Oroszország közös megegyezéssel hajóútjelzőket szerelt fel, de 2023 óta az Orosz Föderáció nem ért egyet Észtország javaslataival.
„Úgy döntöttünk, hogy a 2022-es megállapodásnak megfelelően a nyári szezonra lebegő jelzőket szerelünk fel, mert ezek szükségesek a navigációs hibák megelőzése érdekében, hogy halászaink és nyaralóink tévedésből ne kerüljenek orosz vizekre” – magyarázta Purgel.
Elmondása szerint idén az Oroszország kijelentette, hogy nem ért egyet a 250 bója körülbelül felének telepítési helyével. Az elmúlt éjszaka az orosz határőrök 24 bóját távolítottak el, amelyek egy része olyan volt, amelyek felszerelésével Oroszország nem értett egyet.
„A rendőrség és határőrségi főigazgatóság felvette a kapcsolatot az orosz határőrszolgálattal, és magyarázatot követel a bóják eltávolításával és visszaszállításával kapcsolatban. A hatóságok bizonyítékokat várnak Oroszországtól arra vonatkozóan, hogy a korábban egyeztetett hajóút megváltozott, és ha nem érkezik bizonyíték, folytatjuk a bóják telepítését” – tette hozzá Purgel.
Kaia Kallas miniszterelnök az incidenshez fűzött első kommentárjában kijelentette, hogy Tallinn kiegyensúlyozottan közelíti meg az ügyet, és ha szükséges, konzultál a szövetségeseivel.
„Most ezt egy szélesebb rendszer részének tekintjük, amelyben Oroszország megpróbál szorongást kelteni” – mondta Kallas.
Margus Tsahkna külügyminiszter megjegyezte, hogy az ügyet nyugodtan kell kezelni, mert ez része annak a provokatív magatartásnak, amelyhez Oroszország a közelmúltban folyamodott.
Russia is now sowing confusion on NATO/EU borders. We stand in solidarity with our Allies in the Baltic states and Baltic Sea in the face of recent provocations and call on Russia to explain its actions. We are watching the situation closely with our Allies.
Russia is now sowing confusion on NATO/EU borders. We stand in solidarity with our Allies in the Baltic states and Baltic Sea in the face of recent provocations and call on Russia to explain its actions. We are watching the situation closely with our Allies.
Megszavazta az észt parlament kedden azt a törvénymódosítást, amely ősztől lehetővé teszi, hogy az ország állampolgárai mobiltelefonnal is szavazhatnak a választásokon.
Az új jogszabály szerint e célra kidolgozott mobiltelefonos alkalmazások teszik majd lehetővé a voksok leadását.
Tiit Riisalo gazdasági és információtechnológiai miniszter úgy nyilatkozott, hogy Tallinn nemzetközi szinten továbbra is élen kíván járni a digitalizálásban, emellett a kormány célja volt az is, hogy figyelembe vegye a manapság az internetre már jelentős mértékben támaszkodó „felhasználói magatartást”.
Mivel a módosítás ősztől lép életbe, a júniusi európai parlamenti választásokon még nem élhetnek vele a szavazók. A pontos műszaki feltételeket a választási bizottság határozza majd meg.
Észtország volt az első európai állam, amely lehetővé tette az internetes szavazást, az erről szóló törvény már 2005-ben megszületett. A hivatalos adatok szerint a tavaly tavaszi parlamenti választásokon a szavazók fele már digitális formában voksolt.
