Sem a Lengyelországgal folytatott jogállamisági vitában, sem az elszálló energiaárakkal kapcsolatban nem sikerült gyors megoldást találni az Európai Unió vezetőit összefogó Európai Tanács csütörtöki és pénteki brüsszeli ülésén.
Brüsszel rövid távon nem tehet sokat annak érdekében, hogy megkímélje a polgárokat a téli magas villany- és gázszámláktól – hosszan tartó tanácskozást követően erre jutottak az uniós vezetők, miután lajtsomba vették az energiaárak megugrása ellen bevethető eszköztárukat. Az állam- és kormányfők felkérték az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a közép- és hosszú távú intézkedéseket, például egy stratégiai földgázkészlet kialakítását, de elismerték, hogy az árrobbanást, legalábbis rövid távon, tagállami szinten, elsősorban az adók és díjak csökkentésével, valamint a rászoruló polgároknak nyújtott támogatásokkal kell kezelni – foglalta össze a Politico.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy csökkenteni kell a gáznak a blokk villamosenergia-árainak meghatározásában játszott szerepét, miközben hangsúlyozta, hogy az uniós országok most azért is különösen sérülékenyek, mert a gáztárolók feltöltöttsége 78 százalékon áll az ilyenkor szokásos 90 százalék helyett.
A bizottság elnöke elismerte a közös stratégiai gáztartalékok és a közös gázbeszerzések szerepét a jelenlegi probléma leküzdésében. Ezt követően pontról pontra levezette, hogy – ellentétben azzal, amit például Lengyelország állít – nem az üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátáskereskedelmi engedélyek emelkedő ára az elsődleges oka az áramárak emelkedésének.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szerint át kell alakítani az unió nagykereskedelmi villamosenergia-piacát, mert az a jelenlegi formájában kiszolgáltatottá teszi a fosszilis tüzelőanyagok volatilis piacának. Von der Leyen, amellett, hogy támogatta ezt a lehetőséget, azt mondta, jelenleg ez nem adna gyors választ, ezért a közös gázvásárlást tartja a legjobb megoldásnak.
Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozót megelőzően újságíróknak nyilatkozva leszögezte, hogy az uniónak vissza kell vonnia és teljesen át kell dolgoznia a Fit for 55 kezdeményezést – a jogszabálycsomagot, amelynek célja az EU szén-dioxid-kibocsátásának 55 százalékos csökkentése az 1990-es szinthez képest 2030-ig. A csúcstalálkozón Lengyelország képviselte ezt az álláspontot, bár a vita gyorsan rövidre zárult, miután Angela Merkel német kancellár, Mark Rutte holland és Micheál Martin ír miniszterelnökkel együtt védelmébe vette mind a Fit for 55-öt, mind a bizottság nemrégiben elfogadott iránymutatását, amely a kormányok által az energiaárak csökkentése érdekében önállóan meghozható intézkedésekről szól.
A jogállamisági vitával kapcsolatban Charles Michel, a tanács elnöke óvatosan úgy manőverezett, hogy ez a rendkívül megosztó téma ne uralja a csúcstalálkozót. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azzal érvelt, hogy a kérdés nem a jogállamiságról szól, hanem arról, hogy az EU Bírósága beavatkozhat-e olyan területeken, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe.
I had a call with @JosepBorrellF discussing in detail the preparations for the upcoming Ukraine-EU summit on February 3. We have outlined our expectations and focused on a format that will ensure its success. We also discussed military aid, sanctions, and Iran-Russia cooperation.
