Cardell Richardson, az Egyesült Államok külügyminisztériumának főfelügyelője hétfőn Kijevbe érkezett, ő a felelős az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek átláthatóságának és elszámoltathatóságának ellenőrzéséért – számolt be az rbc.ua hírportál Bridget Brinknek, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetének Twitter-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerin Brink azt írta: „Örömmel üdvözöljük az Egyesült Államok külügyminisztériumának főfelügyelőjét, Richardsont Ukrajnában.” Azt is megjegyezte, hogy ez a látogatás fontos része annak az erőfeszítésnek, hogy támogassák Ukrajna törekvéseit az EU-ba és a NATO-ba, és biztosítsák a közvélemény támogatását Ukrajna szabadságáért folytatott küzdelméhez.
Tavaly szeptemberben a Pentagon ellenőröket küldött Kijevbe, hogy felügyeljék az Egyesült Államokból Ukrajnának szállított katonai segélyeket. Hasonló amerikai ellenőrző misszió működött Ukrajnában ez év elején is.
Amint azt az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) korábban közölte, Washington nem talált súlyos jogsértést az Ukrajnának nyújtott segélyekkel kapcsolatban.
Nagy-Britannia csütörtökön kereskedelmi szankciókkal foglalkozó egységet indított új jogkörrel, hogy megbüntesse azokat a vállalatokat, amelyek nem tartják be az Oroszországba irányuló szolgáltatások exportjára vonatkozó korlátozásokat.
Nagy-Britannia szankciókat jelentett be több mint 20 milliárd font (26 milliárd dollár) értékű kereskedelemre Oroszországgal Ukrajna 2022-es megszállása óta, és közölte, hogy a Kereskedelmi Szankciók Végrehajtó Hivatala támogatni fogja a vállalatokat a szankciók betartásában.
„Ez az új egység segíteni fog abban, hogy a vállalkozások betartsák a kereskedelmi szankciókat, és szükség esetén határozott végrehajtási lépéseket tegyenek annak érdekében, hogy az üzleti élettel együtt továbbra is maximális nyomást gyakorolhassunk Putyin rezsimjére” – mondta Jonathan Reynolds üzleti és kereskedelmi miniszter közleményében.
A kormány kijelentette, hogy az OTSI-nak jogában áll megbírságolni a szankciókat megszegő cégeket, és felhatalmazást kapna ezek nyilvánosságra hozatalára is – lényegében az érintett cégek „megnevezése és megszégyenítése”.
Középpontjában a szakmai és üzleti szolgáltatások exportjának szankcióinak érvényesítése áll majd, az áruexport és -import továbbra is a meglévő egységek feladata marad. Az egységnek joga lesz kivizsgálni azokat a brit állampolgárokat is, akik megsértették a szankciós szabályokat, miközben harmadik országokban tevékenykedtek. Ez egy új jogkör a brit kereskedelmi szankciók végrehajtási rendszerében.
Franciaország kezdeményezte az Európai Bizottság hatáskörének korlátozását az Ukrajnának szánt források elosztásában, és javasolta a nemzeti fővárosok és az Európai Parlament általi ellenőrzés megerősítését javasolta – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az európai uniós diplomaták legutóbbi találkozóján Franciaország támogatta azt az elképzelést, hogy szigorúbb ellenőrzési intézkedéseket vezetnek be annak a 35 milliárd eurós hitelnek az elosztására vonatkozóan, amelyet Brüsszel a következő hetekben tervez Ukrajnának nyújtani.
Feltételezhető, hogy ez a döntés lehetővé teszi a pénzügyi segítségnyújtás folyamatának átláthatóbbá és kezelhetőbbé tételét az egyes EU-tagállamok szintjén.
Júniusban a G7-ek vezetői megállapodtak abban, hogy Ukrajnának 50 milliárd dolláros hitelt nyújtanak, amelyet a befagyasztott orosz eszközökből származó bevételek terhére kell visszafizetni.
Észtország kormánya úgy döntött, hogy fokozza a szankciók hatálya alá tartozó Oroszországból származó áruk mozgásának ellenőrzésének hatékonyságát.
Kai Kallas miniszterelnök elmondta, hogy a korlátozás ellenére az orosz határon próbálják megkerülni a szankciókat, az új uniós szankciócsomag pedig még tovább növelte a kockázatokat.
Észtország ugyanakkor folytatja a tárgyalásokat Finnországgal, Lettországgal, Litvániával és Lengyelországgal az egységes követelmények és eljárások határon történő alkalmazásáról.
A kormány utasította a Pénzügyminisztériumot a Belügyminisztériummal és más szervekkel együttműködve, hogy készítsen cselekvési tervet az Európai Unió külső határain a teljes vámellenőrzés bevezetésére.
A parlament nyilvántartásba vette a Telegram messengerről szóló törvénytervezetet. A platform kapcsolatban lehet az agresszor országgal, ezért kiemelt figyelemmel kell ellenőrizni, áll az értelmező dokumentumban, olvasható a parlament honlapján közzétett bejegyzésben.
A Legfelső Tanács nyilvántartásba vette a 11115. számú törvénytervezetet, amely az információmegosztó platformok, köztük a Telegram messenger tevékenységének szabályozását javasolja.
A javaslat és a törvényjavaslat szerzői 12 parlamenti képviselő. „Az Ukrajna elleni teljes körű agresszió körülményei között ezek a problémák nyilvánvaló veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra nézve. Ennek a törvénytervezetnek az a célja, hogy az állami szerveket a megfelelő eszközökkel látja el” – áll az indokolásban.
A törvénytervezet előírja, hogy az információs platformokhoz megosztott hozzáférést biztosító szolgáltatók kötelesek nyilvánosságra hozni tulajdonosi szerkezetüket és finanszírozási forrásaikat. Ha a törvénytervezetet elfogadják, és törvényerőre emelkedik, az agresszor ország lakosai által finanszírozott egyes csatornák nem fognak tudni működni Ukrajnában.
A törvényjavaslat javasolja annak a törvényi vélelemnek a felállítását is, amely szerint a szolgáltatóval való kommunikáció hiánya, többek között a képviselet hiánya, valamint a szükséges okmányok, információk megadásának elmulasztása miatti ellenőrzés lefolytatásának lehetetlensége alapja annak, hogy egy ilyen szolgáltató tulajdonosi szerkezetét átláthatatlannak ismerjék el.
„További érv a szabályozás bevezetése mellett, hogy ha a Telegram platform egy agresszor államhoz köthető, amit az Oroszországi Föderáció elnöke, a Roszkomnadzor orosz internetszabályozó és más tisztviselők nyíltan kimondtak” – olvasható az indoklásban.
Volodimir Zelenszkij elnök az ukrán fegyveres erők ellenőrzésének folyamatáról számolt be. Erről az államfő a BFM TV és a Le Monde francia kiadványoknak adott interjújában beszélt.
„A katonai parancsnokság megújulása az ellenőrzéssel párhuzamosan folyik és folytatódik. Az ukrán fegyveres erők ellenőrzése ebben a hónapban véget ér. Legalábbis nekem ezt ígérte a parancsnokság. A hónap végére véget ér az ellenőrzés, ami bizonyos pozíciók, parancsnokok vagy érintett tábornokok és parancsnokok leváltását vonja maga után” – mondta az elnök.
Zelenszkij elmondása szerint a mozgósítási pontot is auditálják.
„Hol vannak az emberek és milyen pozíciókban. Ez egy ellenőrzés lesz. Ezt követően tudok majd beszámolni a további technikai lépésekről” – tette hozzá az államfő.
[type] => post [excerpt] => Volodimir Zelenszkij elnök az ukrán fegyveres erők ellenőrzésének folyamatáról számolt be. Erről az államfő a BFM TV és a Le Monde francia kiadványoknak adott interjújában beszélt. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1710327960 [modified] => 1710313831 ) [title] => Zelenszkij: az ukrán fegyveres erők ellenőrzésének a hónap végéig be kell fejeződnie [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=106519&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 106519 [uk] => 106458 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 102775 [image] => Array ( [id] => 102775 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/zelenszkij-tanacskozas.jpeg [original_lng] => 81934 [original_w] => 1042 [original_h] => 695 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/zelenszkij-tanacskozas-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/zelenszkij-tanacskozas-300x200.jpeg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/zelenszkij-tanacskozas-768x512.jpeg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/zelenszkij-tanacskozas-1024x683.jpeg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/zelenszkij-tanacskozas.jpeg [width] => 1042 [height] => 695 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/zelenszkij-tanacskozas.jpeg [width] => 1042 [height] => 695 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/zelenszkij-tanacskozas.jpeg [width] => 1042 [height] => 695 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1710320186:5 [_thumbnail_id] => 102775 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1176 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_aa78c263027b8829251ef928c89ed0c8] =>
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
Fehéroroszország megkezdte fegyveres erői „harckészültségének” ellenőrzését – közölte az ország védelmi minisztériuma. A Telegramon közzétett közlemény szerint a fegyveres erők „átfogó” ellenőrzéseket végeznek az alakulatokat és katonai egységeket illetően – írja a Sky News.
A személyi állománynak kijelölt területekre kell majd vonulnia, és egy sor gyakorlatot és kiképzést kell végrehajtania, beleértve az éleslövészetet is – áll a közleményben.
Az ellenőrzés ideje alatt „a közutakon és közterületeken való polgári közlekedés ideiglenes korlátozása lehetséges” – tette hozzá.
Oroszország szomszédjának és szövetségesének bejelentése órákkal azután történt, hogy Lengyelország külügyminisztere azt sugallta, hogy a NATO-erők már Ukrajnában vannak.
Oroszország többször figyelmeztetett arra, hogy elkerülhetetlenül közvetlen konfliktus alakulhat ki közte és a NATO között, ha külföldi csapatokat küldenének Ukrajnába. Tavaly Moszkva a jelentések szerint taktikai nukleáris fegyvereinek egy részét Fehéroroszországba szállította, ami aggodalmat keltett a nemzetközi közösségben.
Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök akkor azt mondta, hogy a lépéssel a NATO-tag Lengyelországot – amellyel közös a határ – akarták elrettenteni a lépéstől.
A lett külügyminisztérium megköveteli a fontos lett vállalatoknál magas pozíciót betöltő külföldi állampolgárok orosz agresszióval kapcsolatos véleményének értékelését.
„2022. február 24. óta, amikor is az Oroszországi Föderáció teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, a lett hatóságok folyamatosan azon dolgoznak, hogy azonosítsák és megakadályozzák az Oroszországi Föderációból vagy a Putyinnal kapcsolatban álló egyéb harmadik országokból származó személyek Lettországban történő tevékenységét” – mondta Arturs Krišjānis Kariņš külügyminiszter.
Elmondása szerint ez a munka folyamatban van, és a Külügyminisztérium felkérte az illetékes hivatalokat, hogy „értékeljék fel, hogy Putyin rezsimjét és Ukrajna elleni agresszióját támogató harmadik országok állampolgárai töltenek-e be magas pozíciót fontos lett vállalatoknál”.
Andrej Babis, volt cseh kormányfő, a jelenleg legnépszerűbb csehországi politikai tömörülés, az ANO – Elégedetlen Polgárok Akciója nevű ellenzéki mozgalom elnöke egyetért azzal, hogy az Európai Unió támogatja Ukrajnát, de tudni szeretné, hová kerülnek az Ukrajnának küldött pénzek.
„Tudnunk kellene, hová kerülnek az Ukrajnába küldött pénzek” – jelentette ki Andrej Babis abban az interjúban, amely szombaton jelent meg a Právo című független baloldali napilapban.
Andrej Babis szerint az ANO egyetért Ukrajna támogatásával, de a mozgalmat is érdekli, hová kerülnek ezek a hatalmas pénzek.
Az interjúban Andrej Babis kifejezte reményét, hogy az őszi amerikai elnökválasztásból Donald Trump kerül ki győztesen, aki véget vethet az ukrajnai háborúnak.
„Bízom abban, hogy (Donald) Trump elnök lesz, és a háború Ukrajnában véget ér” – fejtette ki a volt kormányfő. Arra a felvetésre, nem tart-e attól, hogy Donald Trump végül nem akarja megoldani az ukrajnai háború kérdését és feláldozza Európát, Andrej Babis leszögezte, „Nem. Ő (Donald Trump) a szövetségesünk. Bízom abban, hogy képes lesz a háború befejezésére. Ezt ígéri.”
A volt cseh kormányfő a beszélgetésben általánosságban bírálta az európai politikusokat, hogy közülük senki sem beszél a békéről. „Úgy tűnik, mintha mindenki háborút akarna” – jegyezte meg Andrej Babis a Právoban szombaton megjelent interjúban.
[type] => post [excerpt] => Andrej Babis, volt cseh kormányfő, a jelenleg legnépszerűbb csehországi politikai tömörülés, az ANO – Elégedetlen Polgárok Akciója nevű ellenzéki mozgalom elnöke egyetért azzal, hogy az Európai Unió támogatja Ukrajnát, de tudni szeretné, hová kerü... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1706992080 [modified] => 1706980923 ) [title] => Andrej Babis: Támogatjuk Ukrajnát, de tudni akarjuk a pénz sorsát [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=102658&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 102658 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 102661 [image] => Array ( [id] => 102661 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/babis-2.jpg [original_lng] => 122571 [original_w] => 600 [original_h] => 315 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/babis-2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/babis-2-300x158.jpg [width] => 300 [height] => 158 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/babis-2.jpg [width] => 600 [height] => 315 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/babis-2.jpg [width] => 600 [height] => 315 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/babis-2.jpg [width] => 600 [height] => 315 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/babis-2.jpg [width] => 600 [height] => 315 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/babis-2.jpg [width] => 600 [height] => 315 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1706973723:12 [_thumbnail_id] => 102661 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1279 [translation_required_done] => 1 [_oembed_5aa634f8ab9f953a0a3a1a9d26d773f9] =>
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Megérkeztek hétfőn Kijevbe az Egyesült Államok védelmi minisztériumának, a külügyminisztériumnak és a Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének az inspektorai az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyek felhasználásának ellenőrzésére – számolt be az rbc.ua hírportál Bridget Brink kijevi amerikai nagykövet Twitter (X)-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint a diplomata azt írta: „Örömmel üdvözöljük Kijevben három indpektorunkat a védelmi minisztériumtól, a külügyminisztériumtól és az USAID-től.” Mint Bridget Brink megjegyezte, a revizorok találkoznak a végrehajtókkal, partnerekkel és az ukrán kormánnyal, és hozzájárulnak az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás felügyeletének és elszámoltathatóságának megerősítéséhez.
Joe Biden amerikai elnök 2023 októberében 106 milliárd dolláros igényt nyújtott be a Kongresszusnak Izrael és Ukrajna, valamint az ázsiai-csendes-óceáni térség szövetségeseinek megsegítésére. Ebből az összegből 61,3 milliárd dollárt javasoltak Ukrajnának, 14,3 milliárd dollárt pedig Izraelnek.
Decemberben azonban a szenátus blokkolta a segélycsomagról szóló vita megkezdését. Ennek oka az volt, hogy a republikánusok azt követelték, hogy a törvényjavaslatba szigorúbb intézkedéscsomagot foglaljanak bele az USA déli, mexikói határának a védelmére.
