Az azerbajdzsáni határőrség átvette az irányítást négy település felett a Qazaxi körzetben, az Örményországgal határos területen, a korábban kötött megállapodás értelmében – jelentette pénteken a TASZSZ hírügynökség.
Örményország még áprilisban jelentette be, hogy lakatlan településeket fog átadni Azerbajdzsánnak, ami a két fél szerint mérföldkőnek számít a két ország kapcsolatának békés rendezésében.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök döntése tiltakozásokat szított az országban, mivel a Qazax régió régóta területi viták tárgyát képezi a két ország között.
A négy ukrajnai régió, Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk egyoldalúan Oroszországhoz való csatolás kikiáltásának első évfordulóján Vlagyimir Putyin orosz elnök ígéretet tett a háború sújtotta területek újjáépítésére.
A Kreml internetes oldalán szombaton közzétett videoüzenetben azt mondta: „iskolákat, kórházakat, lakóházakat és utakat, múzeumokat és műemlékeket” építenének újjá és állítanának helyre. Hozzátette, hogy minden orosz régió testvéri segítséget nyújt az újjáépítésben.
Putyin a videóban hangoztatta: nagy feladat és nehéz kihívások megoldása áll előttünk, történelmi régióink újjáépítésének és társadalmi-gazdasági fejlődésének nagyszerű programjának megvalósítása. Kiemelte: a kitűzött céljainkat mindenképpen el fogjuk érni.
Az orosz elnök történelmi és sorsdöntő eseménynek nevezte a területek annektálását, amelyet a világ egyetlen országa sem ismert el. Köszönetet mondott egyben a területek lakóinak. „Egy nép vagyunk. Együtt mindent legyőzünk, minden kihívásra választ találunk” – hangsúlyozta.
Oroszország a több mint másfél éves háború után sem ellenőrzi még teljesen mértékben a négy elcsatolt régió egyikét sem. Ukrajnának hónapokig tartó harcok árán sikerült visszafoglalnia a területek egyes megszállt részeit.
Vlagyimir Putyin orosz elnök legalizálta az ideiglenesen elcsatolt ukrajnai területek azon lakosainak kitoloncolását, akik nem voltak hajlandóak elfogadni az orosz állampolgárságot.
A rendelet szerint azok az ukrán állampolgárok, akik az elcsatolt területeken élnek, és úgy döntenek, hogy megtartják ukrán állampolgárságukat, 2024. július 1-jéig tartózkodhatnak ott. Ezt követően kitoloncolják őket.
Az elnöki rendelet egy külön záradékot szentel azoknak, akik „veszélyt jelentenek Oroszország nemzetbiztonságára”. Az elcsatolt régiók azon lakosait, akik „az alkotmányos rend alapjainak erőszakos megváltoztatását” szorgalmazzák Oroszországban, terrorista és szélsőséges tevékenységeket finanszíroznak, vagy „nem engedélyezett” akciókban vesznek részt, kitoloncolják, és megtiltják nekik a beutazást az országba – írja az Unian összefoglalója.