Kína készen áll az együttműködésre az új amerikai adminisztrációval – jelentette ki Hszi Csin-ping államfő szombaton Limában, amikor találkozott Joe Bidennel, az Egyesült Államok januárban távozó elnökével.
Az amerikai–kínai megbeszélést az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) éves találkozójának keretében tartották a perui fővárosban.
Hszi Csin-ping az amerikai elnökválasztás eredményére és a januárban hivatalba lépő második Trump-adminisztrációra utalva kijelentette, hogy egy folytonos átmenetet szeretne a két ország kapcsolatában, valamint az együttműködés kiterjesztésének és a nézetkülönbségek kezelésének szándékát hangoztatta.
Óvott attól, hogy Kína és az Egyesült Államok egymást ellenfélnek tekintse és „ádáz” versenybe bonyolódjon.
Joe Biden az amerikai-kínai viszonyt az egész világot tekintve a legfontosabb szövetségnek és kapcsolatnak nevezte.
„Az, hogy miként viszonyulunk egymáshoz, befolyással van a világ többi részére” – fogalmazott. Kifejtette: a két ország nem engedheti meg magának, hogy versenyük konfliktussá fajuljon, és úgy vélte, az elmúlt négy év bizonyította, hogy ez lehetséges.
Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozója a tervek szerint a két politikus utolsó hivatalos megbeszélése volt. A távozó amerikai elnök együttműködésüket úgy értékelte, hogy a nézeteltérések mellett tárgyalásaik mindig az őszinte és nyitott vitáról szóltak.
Hszi Csin-ping az APEC-csúcson többször kifejtette véleményét a protekcionista kereskedelempolitikával szemben.
Limából mindketten Brazíliába utaznak a húsz legfejlettebb ipari ország (G20) tanácskozására.
A mostani Joe Biden utolsó elnöki látogatása Peruban és Brazíliában, egyben hivatali ideje alatt az első hivatalos útja Dél-Amerikában.
A kínai elnök útja Peruban és Brazíliában is állami szintű látogatásnak számít, az ahhoz illeszkedő külsőségekkel együtt.
Megfigyelők szerint a két vezető eltérő fogadtatása jelzi Dél-Amerika külkereskedelmi súlypontjának eltolódását az Egyesült Államok felől Kína irányában. Peru és Brazília legnagyobb külkereskedelmi partnere a 2022-es adatok szerint Kína volt.
Az amerikai elnök pénteken, szintén Limában háromoldalú találkozón tárgyalt a dél-koreai elnökkel és a japán miniszterelnökkel. Joe Biden, Jun Szongjol és Isiba Sigeru megbeszélésén a többi között szó volt az Indiai- és csendes-óceáni térség biztonságának fenntartásáról, az Észak-Korea jelentette fenyegetésről, az orosz – észak-koreai katonai együttműködésről, valamint észak-koreai katonák oroszországi bevetéséről.
Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke és Takesi Iwaja, Japán külügyminisztere aláírták az információbiztonság terén való együttműködés erősítéséről szóló megállapodást. Erről Smihal tájékoztatott a Telegramon.
Elmondása szerint Japán a vezető támogatók egyike, és az általuk nyújtott segély összege már elérte a 12,1 milliárd dollárt. Különösen fontos Ukrajna számára az energiaszektor támogatása és az emberi jogok védelme terén végzett közös munka.
A találkozón megbizonyosodtam róla, hogy Japán Ukrajna mellett áll. Takesi Iwaja megerősítette, hogy Japán mindent meg fog tenni Ukrajna helyreállítása érdekében, támogatva az állami és a magánszektort
– mondta a miniszterelnök.
Volodimir Zelenszkij elnök is találkozott Takesi Iwajaval, aki a japán kormány újraválasztása után Ukrajnába tette első kétoldalú látogatását.
Önök már a teljes orosz invázió kezdete óta mellettünk álltak, segítettek nekünk. Nagyra értékeljük azt a segítséget, amelyet Japán kormánya és a japán nép Ukrajnának nyújtott
Donald Trumpgyőzelmét követően az amerikai elnökválasztáson az orosz külügyminisztérium közölte, hogy együtt fognak dolgozniaz új amerikai adminisztrációval, „keményen védve az orosz nemzeti érdekeket” és szem előtt tartva „a háborúban kitűzött összes cél elérését” – olvasható az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériumának szerdán közzétett közleményében, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Az orosz külügyminisztérium közölte, Trump győzelme az amerikaiak elégedetlenségét tükrözi Joe Biden kormányzásával és a Demokrata Párt választási programjával.
Kijelentették, hogy Trump a demokraták által ellene indított „propagandakampány” ellenére győzelmet aratott, de ez „nem törli el az Egyesült Államok társadalmának mély megosztottságát”.
Az Oroszországi Föderációnak ugyanakkor „nincs illúziója” a megválasztott amerikai elnökkel kapcsolatban, akit „Oroszországban nagyon jól ismernek”.
„Az USA-ban uralkodó politikai elit pártállástól függetlenül ragaszkodik az oroszellenes hozzáálláshoz és „Moszkva megfékezésének” irányvonalhoz. Ezt nem befolyásolja az USA belpolitikai barométerének ingadozása, legyen szó Trump és támogatói értelmezésében „Amerika az első”, vagy a demokraták szabályain alapuló világrendről”, áll a közleményben.
„Oroszország akkor fog együtt dolgozni az új adminisztrációval, amikor azt beiktatják a Fehér Házban, keményen fogja védeni az orosz nemzeti érdekeket, és a különleges katonai művelet összes céljának elérésére fog összpontosítani. Feltételeink változatlanok, Washingtonban jól ismerik őket” – tette hozzá az orosz külügyminisztérium.
A svéd kormány felfüggesztette együttműködését a georgiai hatóságokkal, és a párbeszéd újraindítását Tbiliszi Európai Unióhoz való közeledésétől teszi függővé – közölte kedden Svédország nemzetközi együttműködésért felelős minisztere.
A döntést még a szombati georgiai parlamenti választások előtt hozták meg, amelynek eredménye az ellenzék szerint vitatott.
„Következményei kell, hogy legyenek, a georgiai kormány azon próbálkozásainak, amelyekkel az ország civil társadalmát próbálja megakadályozni abban, hogy betöltse demokratikus szerepét. Svédország ezért úgy döntött, hogy felfüggeszti a Svédország és Georgia közötti kormányzati együttműködést” – közölte Benjamin Dousa.
Hozzátette ugyanakkor, hogy országa 25 millió koronával (2,2 millió euró) megemelte a georgiai civil társadalomnak nyújtott támogatását.
„Svédország kész folytatni az együttműködést Georgiával, ha az ország „tovább közeledik az Európai Unióhoz”– hangsúlyozta a miniszter.
„Georgiának el kell törölnie a külföldi befolyásról szóló törvényt, és javítania kell a lakosság alapvető jogainak feltételeit, beleértve a szexuális kisebbségekhez tartozókat is” – részletezte a politikus.
A külföldi befolyásról szóló törvényt június elején hirdették ki. Kritikusai a jogszabályt a kormánytól eltérően gondolkodó szervezetek üldözése jogi eszközének tekintik. Georgiát májusban hatalmas megmozdulások rázták meg az említett törvény elleni tiltakozás jegyében.
„Egyértelmű, hogy a georgiai társadalom több Európát akar. Idén Ukrajna és Moldova előrelépést ért el az uniós csatlakozási folyamatban. A mi ajtónk továbbra is nyitva áll, ha Georgia készen áll erre, de rajta múlik, hogy megragadja-e a lehetőséget” – mondta a tárcavezető.
A majdnem végleges eredmények szerint a 2012 óta hatalmon lévő Georgiai Álom – Demokratikus Georgia a szavazatok 53,92 százalékát szerezte meg a parlamenti választásokon, szemben az ellenzéki koalíció 37,78 százalékával.
Rendszeres kétoldalú külpolitikai egyeztetésekről állapodott meg David Lammy brit külügyminiszter és Josep Borrell, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós külügyminiszterek hétfői luxembourgi találkozóján.
David Lammy brit külügyminiszter és Josep Borrell az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője megállapodásra jutott arról, hogy Nagy-Britannia és az EU Külpolitikai Párbeszéd (Foreign Policy Dialogue) névvel hathavonta ülésező egyeztető fórumot hoz létre.
Ennek célja a brit külügyminisztérium tájékoztatása szerint az, hogy lehetővé váljon a kétoldalú stratégiai együttműködés és ennek révén a rendszeres stratégiai konzultáció a legfontosabb kérdésekről, köztük az orosz–ukrán konfliktusról, az indiai–csendes-óceáni és a nyugat-balkáni térségről, valamint az úgynevezett hibrid fenyegetésekről.
A londoni külügyi tárca már a luxembourgi EU-külügyminiszteri találkozó előtt közölte: David Lammy részvétele az értekezleten jelzi, hogy a brit kormány szorosabbra akarja vonni az EU-val folytatott külügyi együttműködést, és ez is része az unióhoz fűződő kapcsolatrendszer új alapokra helyezését célzó terveknek.
A hétfői megállapodás közvetlen előzményeként Sir Keir Starmer brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke október elején a kétoldalú stratégiai együttműködés erősítéséről állapodott meg.
Nincs visszalépés az unióba
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése (Brexit) utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
A jelenlegi munkáspárti miniszterelnök is többször és egyértelműen kifejtette azt az álláspontját, hogy a Labour-kormány nem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az EU-ba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába. Keir Starmer ugyanakkor jelezte azt is, hogy a munkáspárti kormány sokkal szorosabbra akarja vonni és új alapokra kívánja helyezni az unióhoz fűződő kapcsolatokat.
A brit kormányfő egy hétfői londoni üzleti rendezvényen felszólalva úgy fogalmazott: az előző, konzervatív párti brit kormány a Brexitet követő cirkusz idején elbizonytalanított néhány embert azzal kapcsolatban, hogy Nagy-Britannia mennyire tekinthető megbízható, stabil, szabálykövető partnernek, és mindeközben feleslegesen sértegette legközelebbi szövetségeseinket.
Starmer szerint azonban ennek vége, a munkáspárti kormány határozottan túllépett ezen a politikán.
Ugyanezen a londoni üzleti rendezvényen Sadiq Khan, a brit főváros ugyancsak munkáspárti polgármestere kijelentette: jóllehet rövid távon Nagy-Britannia valószínűleg nem lesz ismét az EU egységes belső piacának tagja, de nem kell elriadni attól, hogy erről tárgyalások kezdődjenek.
Minden sikeres ország a legközelebbi szomszédaival folytatja a legnagyobb értékű kereskedelmi forgalmat, Nagy-Britannia pedig a tőszomszédságában tudhatja az EU több mint 500 milliós lakosságú piacát – hangsúlyozta a londoni polgármester. Érdemes megemlíteni: Lammy személyében több mint két éve most első ízben vett részt brit külügyminiszter az EU-külügyminiszterek értekezletén.
A felek többek között a két hivatal közötti együttműködés folytatásáról tárgyaltak annak érdekében, hogy biztosítsák az orosz rezsim átfogó felelősségre vonását az általa elkövetett valamennyi nemzetközi bűncselekményért. Andrij Kosztyin főügyész hivatalos megbeszélést tartott Merrick Garland amerikai főügyésszel és az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának képviselőivel – számolt be a Legfőbb Ügyészség.
A megbeszélésen jelenlévő Okszana Markarovával, Ukrajna egyesült államokbeli nagykövetével megvitatták a két minisztérium további együttműködését annak érdekében, hogy biztosítsák az orosz rezsim átfogó felelősségre vonását az általa elkövetett valamennyi nemzetközi bűncselekményért.
Külön megvitatták az ukrán ügyészség és a bűnüldöző szervek intézményi kapacitásának megerősítésében nyújtott amerikai támogatás kérdését.
„Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának War Crimes Accountability Team-beli hozzájárulása felbecsülhetetlen az orosz háborús bűnök kivizsgálására és üldözésére irányuló globális erőfeszítésekhez” – közölte a sajtószolgálat.
Az ukrán fél kijelentette, hogy nagyra értékeli a Disruptive Technology Strike Force csoport munkájának eredményét, amelynek célja, hogy leállítsa a katonai termeléshez szükséges alkatrészek és anyagok szállítását az Oroszországi Föderációba.
[type] => post
[excerpt] => A felek többek között a két hivatal közötti együttműködés folytatásáról tárgyaltak annak érdekében, hogy biztosítsák az orosz rezsim átfogó felelősségre vonását az általa elkövetett valamennyi nemzetközi bűncselekményért.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1727775780
[modified] => 1727729210
)
[title] => Ukrajna és az USA főügyészei a további együttműködésről tárgyaltak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128231&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 128231
[uk] => 128134
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 128135
[image] => Array
(
[id] => 128135
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138621.jpg
[original_lng] => 82327
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138621-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138621-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138621.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138621.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138621.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138621.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/4138621.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1727718410:12
[_thumbnail_id] => 128135
[_edit_last] => 12
[views_count] => 921
[_oembed_7dcfd0b78bd6a149272125560031e29c] =>
Ukraine will win this war.
And the United States will continue to stand beside them every step of the way. pic.twitter.com/Sb3c08eC6s
Mikola Tocsickij, Ukrajna kulturális és stratégiai kommunikációs minisztere megbeszélést folytatott Isabel Mondou-val, Kanada kulturális örökségügyi miniszterhelyettesével, amelyen a kétoldalú együttműködés fontos kérdéseit vitatták meg.
Különös figyelmet fordítottak a dezinformáció elleni küzdelemre, tekintettel az orosz propaganda filmiparon keresztüli befolyásának leküzdésére.
A tárgyalások résztvevői emellett hangsúlyozták a stratégiai kommunikáció fontosságát az orosz információs támadások leküzdése érdekében, valamint Ukrajna történelmének és kultúrájának objektív felfogásának kialakítását világszerte.
Külön téma volt a kijevi Nemzeti Holodomor Múzeum építési projektjének befejezése, amely fontos lépés Ukrajna történetének egyik legtragikusabb eseményei megőrzésében.
A találkozó bizonyítja az Ukrajna és Kanada közötti együttműködés erősödését a kultúra és a stratégiai kommunikáció terén, ami hozzájárul a két ország közötti kulturális és diplomáciai kapcsolatok további erősítéséhez.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szoros együttműködés fontosságát hangoztatta Kurt Campbell amerikai külügyminiszter-helyettes és Stefano Sannino, az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) főtitkára szerdán Brüsszelben.
Sannino közleménye szerint megbeszélésükön kiemelték, hogy minél intenzívebb közös munkára van szükség a közös célkitűzések megvalósításának, valamint a demokratikus értékek előmozdításának érdekében.
Az egyeztetés fő témája Kína, illetve az indiai-csendes óceáni térség helyzete volt. Ezzel kapcsolatban a külügyi illetékesek leszögezték: fontos nyitva hagyni a párbeszéd csatornáit Kínával a kereskedelmi versengés közepette is. Mindazonáltal aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Peking továbbra is több – tehát akár hadi – célra is felhasználható árut ad el Oroszországnak, és figyelmeztettek, hogy még mindig több kínai vállalat kerüli meg a Moszkvára kivetett szankciókat.
„Az orosz hadiipar Kína általi támogatása hozzájárul ahhoz, hogy Oroszország folytathassa Ukrajna elleni törvénytelen háborúját, amely az egész világ stabilitását fenyegeti”- szögezték le.
A felek egyúttal az emberi jogok tiszteletben tartására szólították fel a pekingi kormányt.
A közlemény szerint szót emeltek a Tajvani-szoros status quója és az indiai-csendes óceáni térség szabad hajózhatósága mellett is.
Ukrajnával kapcsolatban a kelet-európai ország megvédelmezése iránti elkötelezettségüket hangoztatták, és kiemelték, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok továbbra is ellátja Kijevet a szükséges katonai és humanitárius segítséggel, „ameddig csak szükséges”, illetve ismét felszólították Oroszországot, vonuljon vissza Ukrajna nemzetközileg elismert határai mögé és azonnal hagyjon fel harci cselekményeivel.
Megvitatták a gázai fegyveres konfliktust is. Tűzszünetre szólították fel a szemben álló feleket, egyetértettek abban, hogy továbbra is kiállnak Izrael biztonsághoz való joga mellett, továbbá sürgették a palesztin fegyveresek által Gázába hurcolt izraeli túszok szabadon bocsátását. Emellett a humanitárius segélyek mielőbbi Gázába juttatását szorgalmazták, és mindketten kiálltak az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldása mellett.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szoros együttműködés fontosságát hangoztatta Kurt Campbell amerikai külügyminiszter-helyettes és Stefano Sannino, az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) főtitkára szerdán Brüsszelben.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1726171740
[modified] => 1726148179
)
[title] => Az EU és Washington közötti szoros együttműködés fontosságát hangoztatták a két fél vezető külügyi képviselői Brüsszelben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=126398&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 126398
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 126400
[image] => Array
(
[id] => 126400
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/union-europeenne.jpg
[original_lng] => 389952
[original_w] => 1280
[original_h] => 853
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/union-europeenne-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/union-europeenne-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/union-europeenne-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/union-europeenne-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/union-europeenne.jpg
[width] => 1280
[height] => 853
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/union-europeenne.jpg
[width] => 1280
[height] => 853
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/union-europeenne.jpg
[width] => 1280
[height] => 853
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1726137794:4
[_thumbnail_id] => 126400
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1044
[translation_required_done] => 1
[_oembed_96a0dfa2692b8f1544d72ee55ecf9417] =>
I look forward to serving America if the opportunity arises.
[_oembed_time_f90771d53e5d1c0f2f62319c3975f9a4] => 1729153765
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 15390
[1] => 736
[2] => 154
[3] => 519181
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Amerikai Egyesült Államok
[1] => együttműködés
[2] => Európai Unió
[3] => Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS)
)
)
[8] => Array
(
[id] => 125933
[content] =>
Donald Trump egy csütörtöki beszédében ecsetelte néhány gazdasági tervét, s kijelentette, ha megnyeri a november 5-i elnökválasztást, egy kormányzati hatékonysági bizottságot fog létrehozni Elon Musk vezetésével.
Mindemellett Trump arra is ígéretet tett, hogy csökkenti a társasági adókat a hazai termelő vállalatok számára, valamint alacsony adózási zónákat hoz létre, hogy ösztönözze az építőipari cégeket új lakóépületek építésére.
A Reuters értesülései szerint Trump már hetek óta tárgyalt a hatékonysági bizottság létrehozásáról, de még csak most először beszélt róla nyilvánosan. Noha Trump nem kívánt részletekbe bocsátkozni a bizottság működéséről, annyit elárult, hogy a megalakulást követő hat hónapon belül a testület tervet készítene a „csalások és helytelen kifizetések” visszaszorítására.
Musk korábban egy podcastben már utalt arra, hogy egyeztettek Trumppal az ügy kapcsán, és őt határozottan érdekelné a bizottságban való részvétel. Musk az X-en is reagált Trump csütörtöki kijelentéseire, megjegyezve, hogy nincs szüksége fizetésre, címre vagy elismerésre:
„Izgatottan várom, hogy Amerikát szolgálhassam, ha lehetőségem adódik rá.”
I look forward to serving America if the opportunity arises.
Everett Kelley, az Amerikai Kormányzati Alkalmazottak Szövetségének elnöke ugyanakkor élesen bírálta Trump javaslatát: szerinte ugyanis Trump és Musk célja nem más, minthogy felszámolják a független közszolgálati szférát, a menesztett dolgozókat pedig saját szövetségeseikkel helyettesítsék.
Trump már májusban ajánlott egy tanácsadói szerepet Musknak, aki korábban kijelentette, hogy sem Joe Biden, sem Trump mellett nem kíván kiállni. Ennek ellenére azonban azóta már többször is beszéltek egymással, sőt, személyesen is találkoztak.
Sőt, bár korábban rendszeresen kritizálták egymást a közösségi médiában, augusztus elején Trump bejelentette, hogy Musk interjút készít vele, ekkor került szóba a hatékonysági bizottság létrehozásának ötlete is. Mindez azért is rendkívül érdekes, mert Musk nagyon sokáig a demokraták pártját fogta, majd ellenük fordult, aztán már a republikánusokat támogatta, most pedig ott tartunk, hogy Trump egyik legnagyobb támogatója.
A litván–lengyel–ukrán dandár (LitPolUkrbryg) Lengyelországban található bázisa használható az ukrán hadsereg kiképzésére.
Ezt Gitanas Nauséda litván államfő mondta Andrzej Duda lengyel elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján – írja az Ukrinform.
„Készen állunk közös platformjaink használatára. Van egy litván–lengyel–ukrán dandárbázisunk Lengyelországban. Készen állunk arra, hogy az ukrán hadsereget e dandár bázisán képezzük ki” – mondta el.
Hozzátette: mindkét vezető szeptember 5-én, csütörtökön ellátogat a csapathoz.
A litván elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna győzelme az Oroszországgal vívott háborúban a legnagyobb garancia Európa stabilitására.
„Ezért mindent meg kell tennünk, hogy Ukrajna nyerjen, és meg kell adnunk a szükséges támogatást az orosz agressziótól szenvedő szomszédunknak” – hangsúlyozta Nauséda.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
