Az úgynevezett „békefeltételek”, amelyeket Oroszország kínál az Ukrajna elleni háború befejezésére, valójában az agressziót jutalmaznák, legitimálnák a megszállást, és vétójogot adnának a Kremlnek Ukrajna jövőjét illetően – jelentette ki Neil Holland, Nagy-Britannia állandó EBESZ képviselője az intézmény Állandó Tanácsának bécsi ülésén, írta az Ukrinform a brit külügyminisztérium weboldalára hivatkozva.
„Oroszország valójában arra törekszik, hogy bármilyen megállapodás során megerősítse közös elveink megsértését. Arra kényszeríteni Ukrajnát és mindannyiunkat, hogy az agressziót új normális normának fogadjuk el. Az oroszok úgynevezett „békefeltételei” jutalmaznák az inváziót, legitimálnák a megszállást, és vétójogot adnának Oroszországnak szomszédja jövője felett. Ez nem béke – ez diplomáciának álcázott kényszer” – hangsúlyozta a brit diplomata.
Egy ilyen „béke” elmondása szerint nem tartana sokáig – „csak addig, amíg Moszkva úgy nem dönt, hogy még többet akar.”
„Oroszország azt állítja, hogy biztonsági érdekeit figyelembe kell venni mindennemű rendezés során. Valójában az Egyesült Királyság is egyetért ezzel. De úgy gondoljuk, hogy Oroszország biztonsági érdekeit – mint mindenki más érdekeit – a legjobban az szolgálja, ha tiszteletben tartjuk azokat az elveket és normákat, amelyekben mindannyian kollektíven megállapodtunk. Ugyanakkor, amikor a Kreml a biztonsági érdekeiről beszél, nem sokakra gondol, hanem csak egy szűk körre” – mondta Holland.
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság továbbra is határozottan támogatja a békét – „és következetesen támogatta az Egyesült Államok és Ukrajna erőfeszítéseit ennek a háborúnak a befejezésére”.
„Az igazságos és tartós béke – nem szlogen, hanem a globális biztonság alapelveinek betartása, amelyet mindannyian támogattunk. Egy olyan megállapodás, amely a területek megszállását jutalmazza, csak egy újabb háborút garantál. Az igazságosságra és a közös elvekre épülő béke tartós lehet. A félelemre és erőszakra épülő béke – nem”, jelentette ki a brit EBESZ-misszió vezetője.
Elina Valtonen, az EBESZ elnöke és finn külügyminiszter válaszolt Irakli Kobakhidze georgiai miniszterelnöknek, miután az lemondta a tervezett találkozót, mivel Elina Valtonen részt vett a Tbilisziben megtartott kormányellenes tüntetésen.
Az X-en közzétett bejegyzésében Valtonen meghívta Kobakhidzét, hogy jöjjön Finnországba és vegyen részt bármilyen tüntetésen.
„Az EBESZ elnöke meghívom Önt, Irakli Kobakhidze, hogy jöjjön Finnországba, találkozzon a szabad sajtó képviselőivel, és megfigyelheti az Önnek tetsző tüntetéseket”, írta Valtonen.
Egyben pontosította, hogy a Tbiliszibe megtartandó találkozót hivatalosan „a szoros menetrend miatt” mondták le.
Valtonen hangsúlyozta, hogy Georgia jövőjét kizárólag a georiai népnek kell eldöntenie.
„Ugyanez vonatkozik minden EBESZ-beli tagországra. Ahhoz, hogy az emberek gyakorolhassák ezt a jogot, szólásszabadságra, valamint szabad és tisztességes választásokra van szükségük valódi politikai alternatívákkal”, összegezte Elina Valtonen, az EBESZ elnöke.
Október 15-én, Kobakhidze georgiai miniszterelnök lemondta a találkozóját Valtonennel, miután az elnökasszony megjelent egy kormányellenes tüntetésen Tbilisziben.
A politikus október 14-én érkezett a helyszínre, miután tárgyalt Maka Bochorisvili külügyminiszterrel, és kifejezte támogatását a tüntetők iránt, akik közel egy éve előrehozott parlamenti választásokat követelnek, illegitimnek tartva a jelenlegi kormányt.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter részletesen ismertette, hogy mit tervez Kijev felajánlani az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tevékenységének feloldására – számolt be a Jevropejszla Pravda a külügyminiszter az Ukrinformnak adott interjújára hivatkozva.
A minisztert arról kérdezték, hogy milyen 5 lépést jelentett be Helsinkiben az EBESZ a patthelyzetből való kivezetésére, és amelyeket Kijev partnereinek tervez felajánlani.
„Előszöris meg kell szabadulnunk az elavult konszenzusos szabálytól, amely Oroszország visszaélései miatt, hasonlóan az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétószabályához, működésképtelenné teszi az EBESZ-t. Ezért fontos megszabadulni tőle, és Ukrajna egyike lesz azoknak az országoknak, amelyek ezt az irányvonalat.
Másodszor az EBESZ-nek képesnek kell lennie arra, hogy kétharmados minősített többséggel megszüntesse azoknak az államoknak a tagságát, amelyek megsértik a működési elveket vagy a Helsinki Záróokmány alapelveit.
Harmadszor, úgy véljük, hogy tökéletesíteni kell az elnökséget. Különösen az EBESZ „hármasának” hatásköreit kell bővíteni, valamint az elnökség intézményét a szervezeten belül.
Negyedszer, tökéletesíteni kell az EBESZ vezetőségének kinevezésére szolgáló mechanizmust, mert ennek közvetlen következményei vannak a prioritások meghatározására és magának a szervezetnek a működőképességére nézve” – mondta a külügyminiszter.
Hozzátette, hogy azon is dolgozni kell majd, hogy az EBESZ megfeleljen a létrehozásakor elfogadott elképzelésnek.
„Akkoriban hidegháború volt, és véleményünk szerint ma nagy a szakadék a szervezet funkcionalitása és a valóságtudat között: ma egy forró háború zajlik Európában… És mindezeknek ennek megfelelően tükröződniük kell az EBESZ tevékenységeiben” – mondta Szibiha.
Az EBESZ átfogó reformja öt lépést irányoz elő, amelyek „kivezethetik a szervezetet a patthelyzetből”. Ukrajna az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet átfogó reformját készíti elő. Ezt Andrij Szibiha külügyminiszter jelentette ki helsinki látogatása során, amelyet az EBESZ Helsinki Záróokmányának 50. évfordulója alkalmából szerveztek, közölte a Külügyminisztérium július 31-én, csütörtökön.
„Ukrajna hamarosan átfogó reformot fog javasolni az EBESZ számára – öt lépést, amelyek kivezethetik a szervezetet a patthelyzetből” – mondta a miniszter.
A külügyminiszter megjegyezte, hogy a Helsinki Záróokmány 1975-ös elfogadása óta a Szovjetunió összeomlott, de a moszkvai rezsim csak agresszívabbá vált. Hangsúlyozta, hogy Oroszország a háború kiterjesztésére törekszik, amit az észak-koreai csapatok és fegyverek, az iráni drónok és a világ minden tájáról érkező zsoldosok részvétele is bizonyít.
„A Helsinki Záróokmány a hidegháború terméke volt. Kísérlet volt a feszültség csökkentésére Európában. Azóta sok minden megváltozott. A hidegháborúnak vége. De most egy agresszív háború folyik Európában. Eddig csak Ukrajna területén. De Oroszország határozottan arra törekszik, hogy kiterjessze azt” – mondta az ukrán külügyminisztérium vezetője.
Szibiha kijelentette, hogy a törvény elfogadása évfordulójára szentelt találkozón az ukrán fél azon fog dolgozni, hogy „megoldásokat találjon Ukrajna átfogó, igazságos és fenntartható békéjének helyreállítására, ami egyben Európa és a világ békéjét is jelenti, a jogállamiság alapján”.
„A mai éjszakai támadás azt jelzi, hogy Putyin ily módon ünnepli meg a Helsinki Záróokmány 50. évfordulóját. Meg kell védenünk alapelveinket, meg kell találnunk az eszközöket azok betartására, és működőképesebbé kell tennünk az EBESZ-t” – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Nikol Pasinyan örmény miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az év végéig Jereván és Baku alá fogja írni a békemegállapodást, és feloszlathatja az EBESZ minszki csoportjának formátumában létrehozott tárgyalási struktúrákat – számolt be a Jevropejszka Pravda az Armenpressre hivatkozva. Pasinyan ezt a prágai GLOBSEC 2025 fórumon jelentette ki.
Az örmény miniszterelnök megjegyezte, hogy Azerbajdzsán felveti az EBESZ minszki csoportjának struktúráinak feloszlatásának kérdését, „és általánosságban ez egy elfogadható napirend számunkra”.
„De van egy nagyon fontos nüansz: biztosnak kell lennünk abban, hogy kizárható egy olyan helyzet, amikor a konfliktus Azerbajdzsán területén lezárul, de új követelésekké alakul át Örményország területén” – hangsúlyozta Pasinyan.
Megjegyezte, hogy egyes azerbajdzsáni körökben Örményország szuverén területének mintegy 60%-át „Nyugat-Azerbajdzsánként” emlegetik, ami –elmondása szerint – területi igényt jelent Örményországgal szemben.
„A mi álláspontunk az, hogy békemegállapodást kell aláírnunk, és ezzel eloszlatjuk ezeket a mechanizmusokat. Azt hiszem, meg kell próbálnunk mindezt ez év végéig megvalósítani” – mondta az örmény miniszterelnök.
Pasinyan azt is kijelentette, hogy Örményország kész gyorsan folytatni a tárgyalásokat Azerbajdzsánnal a megállapodás aláírásáról és ratifikálásáról.
Azerbajdzsán és Örményország gyakorlatilag háborúban áll a több mint 30 évvel ezelőtti függetlenségük kikiáltása óta, és 2020-ban, illetve 2023-ban Azerbajdzsán katonai akciók eredményeként visszaszerezte Hegyi-Karabah felügyeletét.
Az ukrán lakosság elleni újabb orosz tüzérségi támadás miatt, amely újabb áldozatokat és sebesülteket követelt, az EBESZ összehívta speciális állandó tanácsát – jelentette be Elina Valtonen finn külügyminiszter április 24-én, csütörtökön az X-közösségi oldalán.
„Oroszország továbbra is a civileket veszi célba anélkül, hogy valódi érdeklődést mutatna a béke megteremtése iránt. Ma összehívjuk a speciális állandó tanácsot, válaszul az ukrajnai lakott területek elleni folyamatos támadásokra” – írta a miniszter.
Valtonen hozzátette, hogy biztosítani kell az Oroszországi Föderáció felelősségre vonását az igazságos és tartós béke elérése érdekében.
Mint ismeretes, Finnország 2025 januárjában vette át az EBESZ elnökségét.
[type] => post [excerpt] => Az ukrán lakosság elleni újabb orosz tüzérségi támadás miatt, amely újabb áldozatokat és sebesülteket követelt, az EBESZ összehívta speciális állandó tanácsát – jelentette be Elina Valtonen finn külügyminiszter április 24-én, csütörtökön az X-közö... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1745594160 [modified] => 1745575936 ) [title] => Az EBESZ ülést hívott össze az Ukrajna elleni orosz támadás miatt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=148847&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 148847 [uk] => 148723 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 148724 [image] => Array ( [id] => 148724 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/218415-1-large.jpg [original_lng] => 103819 [original_w] => 1140 [original_h] => 794 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/218415-1-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/218415-1-large-300x209.jpg [width] => 300 [height] => 209 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/218415-1-large-768x535.jpg [width] => 768 [height] => 535 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/218415-1-large-1024x713.jpg [width] => 1024 [height] => 713 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/218415-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 794 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/218415-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 794 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/218415-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 794 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1745565154:12 [_thumbnail_id] => 148724 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2113 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 582634580000 [_oembed_09d40e522936f24b49334a2d2dfeb8ae] => {{unknown}} [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 873 [1] => 525050 [2] => 18022 ) [tags_name] => Array ( [0] => EBESZ [1] => kijevi támadás [2] => orosz agresszió ) ) [6] => Array ( [id] => 147238 [content] =>
Christoph Kamp, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosa most először tett munkalátogatást Kárpátalján.
A Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetőjével közösen megvitatták a nemzetiségi ügyek aktuális kérdéseit, szó esett a térség oktatási, társadalmi-politikai folyamatainak sajátosságairól, a kisebbségek képviselőivel való kommunikációról.
Térségünk többnemzetiségű jellegéből adódóan jelentős tapasztalattal rendelkezik a nemzeti kisebbségek jogainak védelme terén az állami politika megvalósításában. Több mint 100 nemzetiség és 37 vallás képviselői élnek Kárpátalján. A régió minden szinten biztosítja az anyanyelv használatának, az anyanyelvi oktatást – az óvodától a felsőoktatási intézményekig, a kultúrában és a médiában.
A nemzeti közösségek az önkormányzati szervekben is képviseltetik magukat. A magyar, a román, a szlovák és a roma kisebbségről van szó. Például a megyei tanácsban a magyar közösség nyolc megválasztott képviselőből álló képviselőcsoportot alkot, ami az összes képviselő 12,5%-át teszi ki.
A kormányzó hangsúlyozta, hogy a térségben a kisebbségi és a nemzetiségek közötti kapcsolatok terén stabil a helyzet, etnikai alapon nincsenek konfrontációk. A nemzeti közösségek képviselői jelenleg a harctéren küzdenek Ukrajna függetlenségéért és nyilvánosan hangoztatják, hogy maximális támogatást, átfogó segítséget és megértést kapnak a hatóságoktól, és támogatják államunk európai irányvonalát.
Ugyanakkor ez az a téma, amelyet gyakran spekulációkra használ fel az ellenséges propaganda.
Tudjuk, hogy a nemzeti kisebbségek ügye az állam és minden polgár biztonságának garanciája. Ezért továbbra is együttműködünk a központi hatóságokkal, a megyei civil szervezetek és közösségek képviselőivel a kisebbségek jogait biztosító szabályozási keretek javításán. Ez fő eszköze az ellenség elleni küzdelemnek, amikor megpróbálja destabilizálni a helyzetet nemzetiségi alapon.
Köszönöm a jó beszélgetést és a részletekre való odafigyelést. Egyetértek Christoph Kamppal abban, hogy a dolgok valós állapotáról alkotott képet alakítják ki, számolt be Miroszlav Bileckij, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetője.
2025-ben Finnország veszi át az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) elnökségét, és ennek kapcsánUkrajna külügyminisztere, Andrij Szibiha tárgyalt az EBESZ elnökével, finn kollégájával, Elina Valtonennel.
A tárgyalások során, amelyek Kijevben zajlottak, a diplomaták a finn elnökség 2025-ös évre vonatkozó prioritásait és az ukrán–finn kétoldalú együttműködés napirendjét vitatták meg.
Szibiha hangsúlyozta, hogy az EBESZ-nek továbbra is platformnak kell maradnia Oroszország felelősségre vonására a folyamatban lévő orosz agresszió és hibrid háború kapcsán, amelyet Oroszország Ukrajna és Európa ellen folytat.
Szibiha azt is kifejezte, hogy reméli, hogy az EBESZ fokozza munkáját az orosz háborús bűnök dokumentálásában, megőrzi a fókuszt a gyermekek deportálásának, a civil túszok fogva tartásának kérdésén, és a három EBESZ munkatárs sorsán is, akik orosz fogságban vannak: Vadim Golda, Makszim Petrov és Dmitrij Szabonov.
Az ukrán miniszter felhívta a figyelmet az ukrán katonai foglyok kivégzésére, amelyeket az oroszok hajtottak végre, és arra kérte az EBESZ-t, hogy értékelje ezeket a rendszeres jogsértéseket, amelyek a Genfi Egyezmények megsértését jelentik.
Január 1-jén Finnország vette át az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnöki posztját, amelynek középpontjában az EBESZ alapelvei, Ukrajna támogatása és a szervezet ellenálló képességének erősítése áll az összetett biztonsági kihívások kezelésében – tájékoztatott a Jevropejszka Pravda az EBESZ honlapján közzétett nyilatkozatra hivatkozva.
Finnország elnöklő országként az EBESZ azon alapelveire teszi a hangsúlyt, amelyek előmozdítják az emberek szabad életvitelét a jogállamiság által irányított demokratikus társadalmakban.
„Ma példátlan szükség van arra, hogy megvédjük ezt a kollektív megállapodáson alapuló biztonsági rendet. A Helsinki Záróokmány fennállásának 50. évfordulója alkalmával Finnország következetesen hangsúlyozni fogja az EBESZ ezen alapdokumentumában meghatározott elveket.
Amikor Oroszország megkérdőjelezi közös biztonságunk alapjait, nekünk ki kell állnunk védelmük mellettük”, hangsúlyozta Elina Valtonen finn külügyminiszter, az EBESZ új soros elnöke.
Finnország elnöklő országként prioritásként kezeli az EBESZ-tagországok stabilitásának megerősítését. A korábbi elnökökhöz hasonlóan Finnország is Ukrajnát helyezi a szervezet munkájának középpontjába. Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének támogatása továbbra is az EBESZ tevékenységének központi iránya.
Finnország célja a szervezet működési képességeinek erősítése is. A szervezet előtt álló jelenlegi kihívások ellenére Finnország hangsúlyozza az EBESZ, mint a biztonság területén működő operatív szereplő és a politikai párbeszéd fóruma megerősítésének fontosságát.
Valtonen emlékeztetett arra, hogy a tagállamok kollektív felelőssége annak biztosításáért, hogy az EBESZ életképes szervezet maradjon. Az elnöklő ország az érdekelt tagállamokkal és az EBESZ Titkárságával együttműködve egy „Helsinki+50” speciális alap létrehozását tervezi a szervezet munkájának támogatására.
„Az alap célja, hogy az EBESZ-elvekkel összhangban javítsa a munkához nyújtott önkéntes hozzájárulások bevonását és felhasználását, valamint megkönnyítse az adományozók és a kedvezményezettek közötti interakciót. Az alap a civil társadalom megerősítéséhez is hozzájárul”, összegezte Valtonen.
Átlátható és független vizsgálatot sürgetett az orosz hatóságoknál pénteken az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR) és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető halála ügyében.
„Ha valaki az állam őrizetében hal meg, az ember hajlamos azt feltételezni, hogy az állam felelőssé tehető a haláláért. Ezt a felelősséget pedig csak egy független testület pártatlan, alapos és átlátható vizsgálata képes megcáfolni” – fogalmazott Liz Throssell, az OHCHR szóvivője.
Ian Borg, az EBESZ soros elnöke, Málta külgazdasági és európai ügyekért felelős külügyminisztere az X közösségi oldalon közzétett üzenetében szintén arra szólította fel az orosz hatóságokat, tisztázzák az aktivista halálának körülményeit, valamint részvétét fejezte ki Navalnij családja felé.
Üzenetében egyúttal „az alapvető szabadságjogok bátor védelmezőjének” nevezte Navalnijt, „aki az életét a demokrácia és a szabadság oroszországi terjesztésének szentelte”.
