A szíriai drúz kisebbség képviselői az interneten pénteken terjesztett videóüzenetükben Izraelhez csatolásukat kérték, hogy ne kelljen az új szíriai kormány fennhatósága alatt élniük.
Az izraeli–szíriai határhoz közeli Hader nevű szíriai drúz faluban tartott gyűlésen felvett videóüzenetükben azt kérték a drúz kisebbség képviselői az izraeli hadseregtől (IDF), hogy csatolják őket Izraelhez.
„Mi a sorsunk?” – kérdezi a felvételen az egyik megszólaló, és a közönség azt válaszolja a költői kérdésre: „Izrael.”
„Hader népének nevében, ha választanunk kell, akkor a kisebbik rosszat választjuk. A Golán-fennsík izraeli részéhez akarunk csatlakozni, hogy megőrizzük becsületünket. És ez minden környező falvat érint, mert Háder sorsa az egész régió sorsa. Azt kérjük, hogy csatlakozzunk a Golánon élő népünkhöz, szabadságban és méltóságban éljünk” – mondták.
Ugyanakkor a szíriai ellenzék meg nem nevezett aktivistája a ynet című izraeli hírportállal azt közölte, hogy ez a kérés nem alapul konszenzuson, noha többfelé jelentek meg efféle felhívások. De más dél-szíriai csoportok tiltakozásuknak és aggodalmuknak adtak hangot, amikor értesültek erről az ügyről.
A ynetnek nyilatkozó izraeli katonai szakember szerint „tartanak tőle, hogy fegyveres dzsihadisták érkeznek az izraeli határhoz, és ezért megnyugtatja őket a drúz kisebbség jelenléte a határ túloldalán, különösen Hadernál.”
A drúz vallási vezetést Izraelben nagyon aggasztja a határon túli drúzok sorsa, mert a dzsihadisták már sok drúz közösségben, főként Damaszkusz és Észak-Szíria területén elkezdték követelni a drúzoktól, hogy adják át fegyvereiket.
„Ez egzisztenciális veszélyt jelent számunkra, és ezért együttműködünk az izraeli biztonsági erőkkel, hogy megvédjük a szíriai drúz kisebbséget minden veszélytől” – nyilatkozta egy izraeli drúz vallási vezető a lapnak.
Szíria és Izrael határán számos drúz családot kettészakított az 1967-es háború, mely után a Golán-fennsíkon négy drúz falu Izraelhez került, miközben rokonaik Szíriában maradtak.
A drúzok még Aszad bukása előtt átvették az irányítást a szíriai központjuknak tekintett al-Sveida város felett, ahol előzőleg több százan tüntettek a főtéren. Többen meghaltak a szíriai hadsereggel kirobbant összecsapásokban, s a drúz milíciák a városban elfoglaltak egy rendőrőrsöt és a központi börtönt, ahonnan az összes foglyot elengedték.
Aszad idején Szíriában a kisebbség képviselői szerint korlátozták és akadályozták a drúz közösség függetlenségét. A szíriai drúzok vallási vezetője, Hekmat al-Hadzsri sejk „zöld utat” adott a rendszer elleni fellépésre, noha a drúz vallás szerint a közösség tagjai mindig lojálisak az adott politikai hatalommal.
Izraelben közel százötvenezer tagból álló drúz kisebbség él, akik állampolgári jogokat élveznek, és a férfiak bevonulnak az izraeli hadseregbe, ahol gyakran főtiszti rangig jutnak.
