Nagy-Britannia megerősíti a Atlanti Bástya programot, amelynek célja a létfontosságú víz alatti infrastruktúra védelme az orosz fenyegetésekkel szemben. A kezdeményezést az orosz aktivitás, köztük a brit vizek közelében észlelt Jantar kémhajó miatt gyorsították fel.
A program a védelmi stratégiai felülvizsgálat részeként autonóm járműveket, mesterséges intelligenciát, hadihajókat és drónokat kapcsol össze, hogy képes legyen felismerni és megvédeni a víz alatti kábeleket és egyéb infrastruktúrát. A brit védelmi minisztérium szerint ez közvetlen válasz a fokozódó orosz tengeralattjáró-tevékenységre.
A projekt idén 14 millió fontnyi befektetést kapott a védelmi tárcától és az ipari partnerektől, és a tervek szerint akár már jövőre bevezethetik az új technológiákat. A fejlesztésekhez 26 brit és európai vállalat nyújtott be javaslatokat.
John Healey brit védelmi miniszter Portsmouth-ban tekintette meg a program lehetséges eszközeit, köztük a Rattler távirányítású hajót, az Excalibur kísérleti víz alatti drónt és az SG-1 Fathom víz alatti planert. A tárca szerint a rendszer AI-alapú akusztikus érzékeléssel köti majd össze a hajókat, tengeralattjárókat, repülőgépeket és drónokat egy digitális védelmi hálózatban.
[type] => post [excerpt] => Nagy-Britannia megerősíti a Atlanti Bástya programot, amelynek célja a létfontosságú víz alatti infrastruktúra védelme az orosz fenyegetésekkel szemben. A kezdeményezést az orosz aktivitás, köztük a brit vizek közelében észlelt Jantar kémhajó miat... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1765315980 [modified] => 1765291059 ) [title] => AI és drónok védik majd a brit tengeralatti infrastruktúrát az Atlanti Bástya keretében [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=171582&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 171582 [uk] => 171428 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 171429 [image] => Array ( [id] => 171429 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7544.jpeg [original_lng] => 111661 [original_w] => 1280 [original_h] => 720 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7544-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7544-300x169.jpeg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7544-768x432.jpeg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7544-1024x576.jpeg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7544.jpeg [width] => 1280 [height] => 720 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7544.jpeg [width] => 1280 [height] => 720 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/img-7544.jpeg [width] => 1280 [height] => 720 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1765283862:5 [_thumbnail_id] => 171429 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1203 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 561095354001 [_oembed_3d764bc4d3f3fa37d284d4e134c16814] =>
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Ukrajna és Franciaország szándéknyilatkozatot írt alá Kijev védelmi felszereléseinek beszerzése terén történő együttműködésről, a dokumentum repülőgépekre, drónokra és légvédelmi rendszerekre vonatkozik – jelentette be hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján.
A jelentés szerint Zelenszkij kifejtette: „A mai pillanat különleges, valóban történelmi mindkét nemzet – Franciaország és Ukrajna – számára. Emmanuel Macronnal együtt szándéknyilatkozatot írtunk alá az ukrán védelmi felszerelések beszerzése terén történő együttműködésről.”
Az elnök szerint ez a dokumentum lehetőséget ad Ukrajnának arra, hogy katonai felszerelést vásároljon a francia védelmi ipari és technológiai készletekből, mindenekelőtt 100 Rafale F4 repülőgépet 2035-ig az ukrán légierő számára, SAMP-T légvédelmi rendszereket, légvédelmi radarokat, levegő-levegő rakétákat és légibombákat.
Idén közös projektek is indulnak a védelmi ipar területén. Az országok közösen fognak elfogó drónokat gyártani, és olyan kritikus technológiák és alkatrészek fejlesztésén fognak dolgozni, amelyek integrálhatók az ukrán drónokba.
„Új repülőgépek, új erősítések, új lépések hadseregünk és országunk megerősítése érdekében. Nagyon hálás vagyok Franciaországnak, Emmanuel Macron elnöknek és az egész francia népnek” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Oroszország nagyszámú drón indításával próbálja megfélemlíteni az Európai Unió országait – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a Bloomberg amerikai hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor célzott megfélemlítési kampányt indított Európa ellen a közelmúltban drónokkal és vadászgépekkel a NATO légterébe történő behatolásokkal. „Azt hiszem, megijesztette őket, ez volt a célja, és el is érte. Kétségtelenül pszichológiai megfélemlítésről volt szó” – jegyezte meg.
Az elnök hozzátette, hogy Oroszország ilyen lépései miatt az Európai Unió országainak vezetői kevésbé hajlandóak új légvédelmi rendszereket küldeni Ukrajnának.
Az Egyesült Királyság szakértőket és felszerelést küld Belgiumba, hogy segítsen leküzdeni az azonosítatlan drónokat, amelyeket a közelmúltban repülőterek és katonai bázisok felett észleltek – közölte Richard Knighton, a brit fegyveres erők parancsnoka a BBC-nek adott interjújában, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A múlt héten drónokat észleltek belga repülőterek és katonai bázisok felett. Ezenkívül az elmúlt hónapokban azonosítatlan drónok megjelenése komoly fennakadásokat okozott a repülőterek működésében Európa-szerte.
Knighton elmondása szerint nem lehet tudni, hogy a behatolásokat Oroszország hajtotta-e végre, de hozzátette, hogy „valószínű”, hogy Moszkva rendelte el.
Elmondta, hogy a Belgiumnak nyújtandó segítségről szóló döntést John Healy védelmi miniszterrel közösen hozták meg.
A brit parancsnok hozzátette, hogy belga kollégája a múlt héten kért segítséget.
Knighton elmondta, hogy a NATO-szövetségesekkel együtt Nagy-Britannia „felszerelésének és képességeinek biztosításával” segíti Belgiumot, amelyeket elmondása szerint már használnak is.
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
Lengyelország és Románia megkezdte az amerikai Merops drónellenes rendszer telepítését. A döntést a NATO keleti szárnyvédelmének megerősítése részeként hozták meg, miután drónok sorozatosan behatoltak a szövetséges légtérbe, közölte az Associated Press.
A NATO tisztviselői bejelentették szándékukat, hogy Norvégiától Törökországig megerősítik a védelmi képességeiket, és az Oroszországgal közös határszakaszt „annyira jól felfegyverzik, hogy Moszkva nem meri majd átlépni”. A terv egyik kulcsfontosságú eleme az amerikai Merops drónelhárító rendszer telepítése lesz.
A rendszer mesterséges intelligencia segítségével képes drónok felderítésére és megsemmisítésére, fenntartva hatékonyságát műhold- vagy elektronikus zavarás esetén is. A Merop komplexumok mobilok, és általában egy kisteherautó platóján helyezik el őket. Mark McClellan ezredes, a NATO Közös Szárazföldi Parancsnokságának műveleti vezérkari főnök-helyettese szerint a rendszer „nagyon pontos felderítést” biztosít, és viszonylag alacsony költséggel képes drónok lelövésére.
Oroszországnak nincs köze és nem is érdeke, hogy drónokat repítsen Belgium légterébe – jelentette ki Gyenisz Goncsar, brüsszeli orosz nagykövet.
A diplomata egy belga csatornának mondta el, hogy Moszkvának nincs érintettsége abban a drónakcióban, amely számos járattörlést okozott a brüsszeli repülőtéren. Hozzátette, ez esetben nem ellenséges diplomáciai hangulatot kell teremteni, hanem fel kell venni a kapcsolatot az illetékes hatóságokkal – írja a TASZSZ.
A belgiumi incidens kedd este történt, amikor a müncheni repülőteret is drón lehetséges jelenléte miatt zárták le, de a hatósági vizsgálat ezt nem tudta megerősíteni.
Belgiumban ma, november 6-án rendkívüli ülést tart a nemzetbiztonsági tanács a repülőterek közelében észlelt drónok miatt. Erről az Euractiv számolt be.
Belgium miniszterelnöke, Bart De Wever, összehívta a kormány rendkívüli biztonsági tanácsülését, miután ismeretlen drónok miatt több repülőtéren le kellett állítani a repüléseket az éjszaka folyamán.
Az ülést az ország belügyminiszterének kérésére tartják meg. Várhatóan az érintettek megvitatják azokat az incidenseket, amelyek több tucat járat törléséhez vezettek.
November 4-én este a brüsszeli fő repülőtér közelében azonosítatlan drónt észleltek, ami miatt minden járatot felfüggesztettek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök több ezer drónt ajánlott fel amerikai kollégájának, Donald Trumpnak a Tomahawk rakétákért cserébe – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Donald Trump és Volodimir Zelenszkij találkozójának közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij azt mondta, hogy Ukrajna több ezer drónt tudna biztosítani az Egyesült Államoknak, ha Washington engedélyezné a Tomahawk rakéták használatát. „Ezért tudunk együttműködni, ezért tudjuk megerősíteni az amerikai termelést. Nagy ajánlatunk van a drónjainkkal” – mondta.
Trump igennel válaszolt, amikor arról kérdezték, hogy érdekelné-e egy ilyen megállapodás. „Igen, érdekes lesz. Most sok drónunk van. Mi magunk gyártjuk a drónjainkat, de másoktól is vásárolunk drónokat, és ők [Ukrajna] nagyon jó drónokat gyártanak” – hangsúlyozta.
A brit vállalatok termelésnövelésének köszönhetően Nagy-Britannia hat hónap alatt több mint 85 000 katonai drónt szállított Ukrajnának, ami felgyorsította a front támogatását – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Nagy-Britannia kormányának a közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Nagy-Britannia Ukrajnának szánt szállítmánya több tízezer rövid hatótávolságú FPV drónt tartalmaz, amelyeket felderítésre, célzott csapásokra és az ellenséges tevékenység elnyomására használnak a frontvonal mögött. A gyártás felgyorsítását a brit vállalatok közös munkája és a védelmi iparba történő jelentős beruházások tették lehetővé.
Nagy-Britannia idén 600 millió fontot fektetett be a drónok szállításának felgyorsításába Ukrajna számára, ami egy rekordösszegű, 4,5 milliárd font értékű segélycsomag része, amelynek célja a térség védelme és biztonsága. A források emellett a munkahelyek megőrzését is segítik mind Nagy-Britanniában, mind Ukrajnában.
The Defence Secretary @JohnHealey_MP this morning confirmed that a Russian spy ship – the Yantar – is on the edge of UK waters, north of Scotland, having entered the UK’s wider waters over the last few weeks.
A NATO-tagállamok egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a szövetségre, hogy határozottan lépjen fel Oroszország hibrid hadviselése ellen. A tervek szerint modern technológiákkal és fegyveres drónokkal növelnék a légvédelmi kapacitásokat az orosz határ mentén.
Egyre komolyabb biztonsági lépéseket mérlegel a NATO a keleti határain: a szövetség fegyveres drónok telepítését és a pilóták tűzmegnyitási szabályainak enyhítését tervezi az orosz provokációk megfékezésére. A cél, hogy Moszkva számára világossá tegyék: a szövetség nem tűri tovább a légterének megsértését és a hibrid hadviselés eszkalációját.
A NATO-tagállamok – köztük Franciaország, az Egyesült Királyság és a keleti határországok – közös javaslata szerint az eddig megfigyelésre használt drónokat ezentúl fegyverrel is felszerelnék, hogy szükség esetén azonnal reagálhassanak a fenyegetésekre. Emellett felmerült, hogy a szövetség lazítson a pilóták tűzmegnyitási szabályain, vagyis adott helyzetben ne kelljen vizuálisan azonosítani az ellenséges repülőeszközt – elegendő legyen a radaradat vagy a mozgásmintázat.
A javaslatok célja, hogy a NATO határozottabb elrettentő erőt mutasson a régióban, miután Oroszország drónjai és vadászgépei többször is megsértették a NATO-légteret.
Az elmúlt hónapokban Lengyelország, Románia és Észtország is jelentett ilyen eseteket, sőt, volt olyan alkalom, amikor NATO-gépek közvetlenül orosz fegyveres drónokkal kerültek szembe.
A fegyveres drónok új szintre emelnék a határvédelmet
A szövetség aggodalma nem alaptalan: ismeretlen drónok az utóbbi időben Belgium, Dánia és Németország repülőterein is zavart okoztak, amiket több hírszerző ügynökség az orosz hibrid háború részének tart. Ezek az akciók a kibertámadásokkal és szabotázsesetekkel együtt a NATO és az EU országainak destabilizálását célozzák. Matthew Whittaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete szerint a szövetség naponta dolgozik azon, hogy „jobb válaszokat adjon a hibrid és aszimmetrikus fenyegetésekre” – írja a Financial Times. Mint mondta, a fegyveres drónok telepítése épp azt szolgálná, hogy ne csak reagálni tudjunk, hanem elrettentsünk.
A NATO diplomáciai forrásai szerint a megbeszélések jelenleg még kezdeti szakaszban vannak, de a tagállamok többsége támogatja a határozottabb fellépést. Ugyanakkor több ország – például Németország – óvatosságra int, mivel a tűzmegnyitási szabályok enyhítése közvetlen katonai konfrontációt is eredményezhetne Oroszországgal.
Az Európai Unió saját válaszlépéseket is kidolgoz: az Európai Bizottság korlátozni kívánja az orosz diplomaták mozgását az EU-n belül, mivel hírszerzési források szerint többük kémkedést és szabotázsakciókat folytat más országokban. Emellett uniós forrásból drónelhárító rendszerek telepítését is támogatnák. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben kijelentette: „Ez egy tudatos, célzott, szürke zónás támadássorozat Európa ellen. És Európának válaszolnia kell. Oroszország megosztani akar bennünket – nekünk egységgel kell felelnünk.”
A NATO közben már elindította az Eastern Sentry hadműveletet, mely a keleti tagállamok légvédelmét erősíti. Bár a szövetség egyelőre nem döntött a fegyveres drónok bevetéséről, a legtöbb szakértő szerint ez fordulópontot jelenthet a NATO reagálási politikájában.
Eközben az ukrán drónok leromboltak egy orosz finomítót
Közben Oroszország területén is dróntámadások okoztak károkat: Volgográd megyében több energiatermelő létesítmény is lángra kapott, miután dróntámadás érte a térséget – közölte a régió kormányzója, Andrej Bocharov. A Kotovszkij járásban egy kazánház is megsérült a lehulló dróndarabok miatt, a helyszínen tűzoltók dolgoznak a lángok megfékezésén. A támadások miatt október 9-én éjszaka ideiglenesen korlátozták a légi forgalmat a szaratovi repülőtéren, mivel a hatóságok további dróntámadásoktól tartottak. A hatóságok egyelőre nem közölték, honnan indultak a drónok, de a támadások újabb jelei annak, hogy a drónháború immár mindkét oldalon az orosz–ukrán konfliktus kulcselemévé vált.
