Szöul atomtengeralattjárók építését tervezi, ami víz alatti fegyverkezési versenyt indíthat el Ázsiában, miután Donald Trump amerikai elnök zöld utat adott a projektnek, elhárítva ezzel az évek óta tartó akadályokat a Washingtonnal való együttműködés elől – írja a Reuters.
Dél-Korea egy elit klubhoz szeretne csatlakozni, amely nukleáris tengeralattjárókat üzemeltet Észak-Korea fenyegetéseinek elhárítására. Trump jóváhagyása kétoldalú megállapodás keretében hozzáférést biztosít a nukleáris üzemanyaghoz, ami kulcsfontosságú tényező a program fejlesztésében. Elemzők és egykori katonatisztek arra figyelmeztetnek, hogy a lépés feldühítheti Kínát, és Japánt is hasonló képességek kiépítésére ösztönözheti.
„A tengeralattjárók rendkívül hatékony harci rendszerek. A régióban elkerülhetetlen a fegyverkezési verseny” – mondta Csoj Il, a dél-koreai haditengerészet egykori kapitánya.
Szöul hangsúlyozza, hogy a nukleáris meghajtórendszer szükséges Észak-Korea víz alatti fenyegetéseinek, beleértve a tengeralattjárókról indítható ballisztikus rakétákat, ellensúlyozásához. A dél-koreai kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nem tervezi atomfegyverek fejlesztését, és betartja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását. Lee Jae-myeon dél-koreai elnök kijelentette, hogy a Trumppal kötött megállapodás „jelentős eredmény”, amely növelni fogja az ország védelmi rugalmasságát és biztonsági autonómiáját.
Észak-Korea viszont arra figyelmeztet, hogy Szöul tervei „nukleáris dominóhatást” okozhatnak. Az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaság már bemutatta saját kísérleteit egy atomtengeralattjáró fejlesztésére, esetleges orosz támogatással, mondják az elemzők.
Dél-Korea atomtengeralattjárók beszerzése arra is kényszerítheti Japánt, hogy újragondolja politikáját. Bár a japán kormány jelenleg nem végez aktív kutatásokat, Koizumi Sindzsiro védelmi miniszter nem zárta ki az atommeghajtású tengeralattjárókra való áttérés lehetőségét.
Dél-Korea és az Egyesült Államok a lépést Kína régióban növekvő katonai befolyásának ellensúlyozásának egyik módjaként látja. Daryl Cuddle admirális, az Egyesült Államok Vezérkari Főnökeinek Egyesített Bizottságának elnöke „kulcsfontosságú fenyegetésnek” nevezte Kínát, és azt jósolja, hogy Dél-Korea atomtengeralattjárói fontos szerepet fognak játszani a regionális elrettentésben. Jelenleg csak az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Kínának, Franciaországnak, Indiának és az Egyesült Királyságnak vannak atomtengeralattjárói. Ausztrália is tervezi, hogy flottát épít amerikai és brit támogatással az AUKUS-megállapodás keretében.
Donald Trump amerikai elnök aranykoronát kapott ajándékba szerdán Dél-Korea elnökétől Gjongdzsuban, ahol a két vezető véglegesítette a július végén bejelentett kétoldalú kereskedelmi megállapodást.
Az ékszer az egykori Silla királyság uralkodói koronájának másolata. A X. századig fennálló államnak a fővárosa Gjongdzsu volt, ahol az ázsiai–csendes-óceáni fórumot tartják – számolt be a The Guardian.
Donald Trump a Korea legmagasabb kitüntetését a Mugunghwa Nagyrendet is megkapta.
A gesztus használhatott a tárgyalásoknak, mert az amerikai elnök a dél-koreai elnökkel és más regionális vezetőkkel tartott vacsora szünetében bejelentette, hogy „megkötötték az üzletet”. A tárgyalások eredményeként Dél-Korea 350 milliárd dolláros befektetési alapot hoz létre beruházások finanszírozására az Egyesült Államokban, cserébe az amerikaiak 25-ről 15 százalékra csökkentik a dél-koreai termékekre kivetett vámokat.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Peking október 9-én élesen szigorította a ritkaföldfémek exportjára vonatkozó ellenőrzést, amire válaszul Washington bejelentette, hogy november 1-től kész 100%-os pótlólagos vámokat bevezetni a kínai importra.
Kína külügyminisztériuma egyelőre nem rendelkezik információval arról, hogy megtörténik-e a Kína és az Egyesült Államok vezetői, Hszi Csin-ping és Donald Trump közötti találkozó október végén Dél-Koreában – közölte Kína külügyi szóvivője, Guo Csia-kun, reagálva az amerikai elnök kijelentésére, miszerint biztos a kínai kollégájával való találkozóban két héten belül – adta hírül az Ukrinform.
Elmondása szerint Kína és az Egyesült Államok vezetői szoros kapcsolatot tartanak fenn egymással.
„A kérdés konkrét tartalmával kapcsolatban nincs semmilyen információm” – tette hozzá a szóvivő.
A kínai külügyminisztérium hagyományosan nem jelenti be előre az államfő nemzetközi eseményeken való részvételét, és erről rendszerint csak egy-két nappal a kezdés előtt ad tájékoztatást.
Sem az amerikai adminisztráció, sem a kínai kormány nem jelentette be, hogy leállítanák a Trump és Hszi közötti találkozó előkészületeit az APEC-csúcson, vagy hogy lemondanának a jövőbeni tárgyalásokról.
Hétfőn Dél-Koreában közös légi és tengeri hadgyakorlatot indított Dél-Korea, Japán és az Egyesült Államok. A dél-koreai védelmi minisztérium közlése szerint a gyakorlat célja a három ország hadműveleti képességeinek összehangolása a levegőben, a tengeren és a kibertérben – írja az MTI.
A térségben illetékes amerikai parancsnokság közlése szerint a Dzsedzsu sziget térségében tartott gyakorlat ballisztikus rakétákkal folytatott és légvédelmi műveleteket is magában foglal, továbbá közös kimenekítési és haditengerészeti műveleteket, és ezzel „a háromoldalú védelmi együttműködés eddigi legfejlettebb formáját demonstrálja”.
Kim Dzsongün észak-koreai vezető húga, Kim Jodzsong az észak-koreai média jelentése szerint bírálta a gyakorlatot, amely szerinte az abban részt vevő három ország „konfrontatív” hozzáállását mutatja Phenjanhoz.
Dél-Korea és az Egyesült Államok hétfőn elindította szokásos, nagyszabású nyári közös hadgyakorlatát, amelynek célja a szövetség védelmi képességeinek erősítése az olyan fenyegetésekkel szemben, mint Észak-Korea. Phenjan ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a manőverek tovább fokozzák a regionális feszültségeket, és kijelentette: kész válaszlépéseket tenni minden ellene irányuló „provokáció” esetén – számolt be a hirado.hu az MTI-re hivatkozva.
A 11 naposra tervezett Ulchi Freedom Shield hadgyakorlaton 21 ezer katona, köztük 18 ezer dél-koreai vesz részt. A két szövetséges szerint a hadgyakorlat védekező jellegű.
A múlt héten az észak-koreai védelmi miniszter azt mondta, hogy a gyakorlatok a szövetségesek „katonai konfrontációra” való hajlandóságát mutatják Észak-Koreával szemben, és kijelentette, hogy erőik készen állnak ellensúlyozni „bármely, a határvonalon túlnyúló provokációt”.
Az Ulchi Freedom Shield hadgyakorlattal párhuzamosan Dél-Koreában polgári védelmi gyakorlatokat is tartanak, amelyeken mintegy 580 ezer kormányzati alkalmazott vesz részt. Augusztus 20-án országszerte légiriadó-gyakorlat lesz.
[type] => post [excerpt] => Dél-Korea és az Egyesült Államok hétfőn elindította szokásos, nagyszabású nyári közös hadgyakorlatát, amelynek célja a szövetség védelmi képességeinek erősítése az olyan fenyegetésekkel szemben, mint Észak-Korea. Phenjan ugyanakkor figyelmeztetett... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1755540600 [modified] => 1755517806 ) [title] => Dél-Korea és az USA közös hadgyakorlatot indított, Phenjan fenyegetéssel reagált [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=160062&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 160062 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 160063 [image] => Array ( [id] => 160063 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/del-korea-usa-hadgyakorlat.jpg [original_lng] => 133441 [original_w] => 1264 [original_h] => 700 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/del-korea-usa-hadgyakorlat-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/del-korea-usa-hadgyakorlat-300x166.jpg [width] => 300 [height] => 166 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/del-korea-usa-hadgyakorlat-768x425.jpg [width] => 768 [height] => 425 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/del-korea-usa-hadgyakorlat-1024x567.jpg [width] => 1024 [height] => 567 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/del-korea-usa-hadgyakorlat.jpg [width] => 1264 [height] => 700 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/del-korea-usa-hadgyakorlat.jpg [width] => 1264 [height] => 700 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/del-korea-usa-hadgyakorlat.jpg [width] => 1264 [height] => 700 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1755507007:5 [_thumbnail_id] => 160063 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1304 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 338241077002 [_oembed_b0da45cfedbf8d7b20d4709160808afd] => [_oembed_time_b0da45cfedbf8d7b20d4709160808afd] => 1757065805 [_oembed_d690a50ad1978f356aa6f63484afbcd3] =>
Colombia President Gustavo Petro:
"There is total immunity for presidents attending the Assembly, and the U.S. government cannot condition the opinion of the U.S.
The fact that the Palestinian Authority was not allowed entry and that my visa was revoked for asking the U.S. and… pic.twitter.com/S7DgWnj9wi
Dél-Korea lázadással vádolt egykori elnöke, Jun Szogjol pénteken ismét megpróbált ellenállni a kihallgatásnak, ezért a fogdájában levette a ruháját, majd lefeküdt a padlóra – írja a France24.
Szogjolt pénteken kellett volna elhozniuk a fogdából az erre kijelölt nyomozóknak, hogy kihallgassák a politikust, aki eddig kétszer is megtagadta, hogy kérdéseket tegyenek fel neki. A cél az volt, hogy utánajárjanak a volt elnök feleségét is érintő vádaknak.
A csapat a bíróságtól felhatalmazást kapott arra, hogy ha kell, akkor erőszakkal vigyék el a volt elnököt a kihallgatásra, de remélték, hogy Szogjol együttműködő lesz. Nem volt az, Szogjol levette a rabruháját, és csak akkor öltözött vissza, amikor a nyomozók távoztak. A csapat állítólag biztonsági okokból nem alkalmazott erőszakot, és kijelentették, legközelebb mindenképpen elviszik kihallgatásra a volt elnököt.
Szogjol ellen még januárban emeltek vádat, eszerint az elnök összeesküvést szervezett az akkori védelmi miniszterrel és másokkal tavaly decemberben, hogy a hadiállapot kihirdetésével lázadást robbantson ki. Azzal is vádolják, hogy katonai erőket vezényelt a parlamenthez, hogy megakadályozza a törvényhozókat a rendelet leszavazásában.
A dél-koreai parlament csütörtökön elfogadta az államfő által támogatott Kim Minszok miniszterelnöki jelölését, ezzel lehetővé téve számára a kormány megalakítását – írja az ujszo.com.
Kim Minszok miniszterelnöki kinevezését a június 3-i elnökválasztáson győzelmet arató I Dzsemjong köztársasági elnök támogatta, de a csütörtöki szavazást a jelölt vagyonával és családjával kapcsolatban felmerült gyanúsítások miatt az ellenzéki Néphatalom Párt (PPP) törvényhozói bojkottálták. A szavazáson a nemzetgyűlésben többséggel rendelkező Demokrata Párt (DP) és kisebb pártok törvényhozói vettek részt. Az ülésen végül 173 igen, 3 nem és 3 érvénytelen szavazattal fogadták el Kim kinevezését.
Dél-Koreában a kormányfői poszt az egyetlen a kabinetben, amelynek betöltéséhez a parlament jóváhagyása szükséges.
Kim korábban kijelentette, hogy amennyiben ő alakíthat kormányt, a gazdasági fellendülés lenne politikájának prioritása.
A csütörtöki ülésen a törvényhozók elfogadták a szükségállapotra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát is, miután a korábbi államfő, Jun Szogjol december 3-án váratlanul szükségállapotot hirdetett ki.
Az új szabályozás megtiltja, hogy a hadsereg vagy a rendőrség a házelnök jóváhagyása nélkül belépjen a parlamentbe. A Jun által kihirdetett szükségállapotot annak idején mintegy hat óra elteltével tudták feloldani, miután a képviselőknek az épület falain átmászva és a biztonsági erők sorfalán áttörve sikerült bejutniuk a parlamentbe, és leszavazták a rendeletet. A parlament nem sokkal később el is távolította hivatalából Junt, aki ellen büntetőeljárás is indult a szükségállapot kihirdetése miatt.
Dél-Korea június 3-án előre hozott elnökválasztást tart, miután az alkotmánybíróság leváltotta Jun Szogjol elnököt a decemberi, nagy port kavart szükségállapot bevezetése miatt. A választás várhatóan a két nagy politikai párt, a konzervatív Népi Erő Pártja és a baloldali Demokrata Párt közötti szoros küzdelem lesz.
Dél-Korea ideiglenes államfője, Han Dokszu kedden jelentette be, hogy június 3-án előre hozott elnökválasztást tartanak, miután az ország alkotmánybírósága múlt héten hivatalosan is eltávolította posztjáról Jun Szogjol elnököt – írja az Yonhap. A döntés előzménye a decemberben elrendelt, széles körben elítélt szükségállapot volt, amely megrázta a koreai belpolitikát.
A kampányidőszak egy rendkívül megosztott politikai légkörben zajlik majd, ahol a két legnagyobb párt, a konzervatív Népi Erő Pártja és a baloldali Demokrata Párt közötti verseny dőlhet el.
Március 5-én, szombaton Jun Szogjol híveinek ezrei tiltakoztak Szöul belvárosában az Alkotmánybíróság azon döntése ellen, amely szerint eltávolították őt elnöki posztjából, számolt be a Yonhap.
Konzervatív csoportok ezrei gyűltek össze Szöul központi Gwanghwamun kerületében egy nappal azután, hogy a Legfelsőbb Bíróság megfosztotta Junt hatalmától, és úgy ítélte meg, hogy a férfi megsértette az Alkotmányt azzal, hogy decemberben hadiállapotot hirdetett.
A tüntetők Jun azonnali visszahelyezésére szólítottak fel, és az ellenzéki erőket egy „államellenes kartell” létrehozásával vádolták, amelyet meg kell szüntetni.
Az aktivisták „A felelősségre vonás csalás és érvénytelen” és „Fel kell oszlatni az Alkotmánybíróságot” szlogeneket skandálták.
Az egyik tüntető elmondta, hogy a közvéleménynek bojkottálnia kell az előrehozott választásokat, amelyeket a következő 60 napra terveznek, mielőtt az elnöki pozíció megüresedne.
A rendőrség becslései szerint a szombati tüntetésen mintegy 18 ezren vettek részt.
Pénteken 18:00-kor a rendőrség Szöulban a legmagasabbról, teljes rendőri mozgósítást igénylőről a második legmagasabbra, az 50 százalékos bevetést igénylő szintre csökkentette a biztonsági helyzetet.
Egyes tiltakozások várhatóan folytatódnak, a rendőrség a hétvége folyamán fokozott készültségben fog dolgozni, mondta a rendőrség szóvivője.
Kiengedték a börtönből Jun Szogjol dél-koreai elnököt, akit a törvényhozók a hadiállapot kihirdetése után vád alá helyeztek.
Szabadon engedték Jun Szogjolt dél-koreai elnököt, akit januárban tartóztattak le lázadás vezetésének vádjával – olvasható a CNN-en.
A szöuli központi kerületi bíróság pénteken technikai és jogi okokra hivatkozva érvénytelenítette a letartóztatási parancsát, így az államfő elhagyhatta a börtönt.
Ahogy korábban is beszámoltunk róla, az elnök letartóztatása azután történt, hogy december 3-án hadiállapotot hirdetett, és katonákat vezényelt a parlamenthez.
Bár a döntést néhány órán belül visszavonta a tömeges tiltakozások hatására, az ellenzék szerint az elnök célja politikai ellenfeleinek ellehetetlenítése volt.
Tragic news of a devastating Jeju Air accident at Muan International Airport in Muan County, Republic of Korea, claiming so many lives. Each life lost is an immeasurable tragedy.
On behalf of the Ukrainian people and myself, I extend heartfelt condolences to the bereaved…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 29, 2024
