Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott és Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztos ellátogatott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára január 19-én.
A miniszterelnöki megbízott és a miniszteri biztos zártkörű megbeszélést folytatott a Rákóczi-főiskola vezetőségi tagjaival, Orosz Ildikó elnök asszonnyal, Csernicskó István rektorral, illetve a Barta Józseffel és Sin Józseffel, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőségi tagjaival.
Szili Katalin és Kalmár Ferenc látogatásuk során a főiskola és a KMKSZ vezetőitől arról tájékozódtak, hogy a kárpátaljai magyar közösség és a kárpátaljai magyar oktatás helyzete milyen.
Orosz Ildikó és Csernicskó István a főiskola helyzetéről, azokról a mindennapokról számoltak be, amelyek a jelenlegi ukrajnai háborús helyzetben befolyásolják életünket. Tájékoztatták továbbá Szili Katalint és Kalmár Ferencet arról, hogy a Rákóczi-főiskola fejlődik. A főiskola és a hozzátartozó intézmények – a Szakgimnázium, a Frangepán Katalin Gimnázium, az Egán Ede Szakképzési Centrum és a Tulipán Tanoda –is ellátják funkciójukat. A főiskola vezetői további terveket vázoltak fel, annak érdekében. hogy fenntartsák és működtessék a kárpátaljai magyar oktatási rendszert.
After a nine hour long trip by train, we arrived in Kyiv. Looking forward to productive meetings with Ukrainian leaders to discuss ways to strengthen security and stability in the region and helping people on the ground. #ItsAboutPeople#OSCE2023pic.twitter.com/bpUw5lCZ5s
Who among world political leaders can make a speech in so perfect #Ukrainian? May be just a few. Here is the today's video of the Speaker of the Parliament of #Finland Jussi Halla-aho addressing the #Ukraine's Parliament in Ukrainian on the 90th anniversary of the Russian crime -… pic.twitter.com/eKM4bTfthG
Прибув до Києва, де візьму участь у міжнародному саміті з продовольчої безпеки та зустрінуся з Президентом @ZelenskyyUa. Основна увага – на наслідках військової агресії РФ для ? продовольчої безпеки та довгостроковій підтримці ?? з боку Швейцарії. https://t.co/gDvY63m7Pfpic.twitter.com/K1knMoufwe
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Muito bom estar de novo em #Kyiv, desta vez com o meu colega João Costa para reiterarmos o nosso apoio à reconstrução da Ucrânia. Very good to be back in #Kyiv, with my colleague Education Minister João Costa, to reiterate our support for Ukraine's reconstruction. 🇵🇹🤝🇺🇦 https://t.co/ebYTYSmN6B
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Február 15–17-én Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az Európai Parlament (EP) székhelyeire, Brüsszelbe és Strasbourgba tett látogatást, s a kárpátaljai magyarság helyzetéről több fórumon is beszámolt.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
A KMKSZ elnöke Strasbourgba tett látogatásának első állomásaként a Fidesz–KDNP európai parlamenti frakciója keddi delegációs ülésének vendége volt. A megbeszélésen szó esett az orosz–ukrán konfliktus kárpátaljai magyarságra gyakorolt hatásairól, illetve az ukrajnai magyar kisebbség jogszűkítési folyamatáról. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a harmincéves független Ukrajna és az itt élő kárpátaljai magyarság az eddigi legnehezebb időszakát éli meg, s kiemelték, hogy mindannyian a békében érdekeltek, valamint abban, hogy a kárpátaljai magyar közösség nemzeti azonosságtudatának megtartásával élhessen szülőföldjén.
Brenzovics László és Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője szerdán Brüsszelbe utazott, ahol eredményes tárgyalást folytattak Várhelyi Olivérrel, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosával. A KMKSZ elnöke felvázolta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét. Az orosz–ukrán válság kapcsán megerősítették, hogy a békés megoldásban érdekeltek. Várhelyi Olivér ezután tájékoztatta vendégeit az Európai Unió Ukrajnának nyújtott támogatásairól, egyebek mellett a határ menti infrastruktúra tervezett fejlesztéseiről.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
Ezt követően Brenzovics László az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportja (Intergroup for Traditional Minorities, National Communities and Languages [Minority Intergroup]) csütörtöki strasbourgi ülésének vendége volt. A kárpátaljai magyar politikus ismertette az ukrajnai magyarság jogi helyzetét, mely rendkívüli nehézségeket élt át az elmúlt időszakban, hiszen az utóbbi években Ukrajnában olyan kisebbségi vonatkozású törvények születtek, amelyek ellehetetlenítik a kárpátaljai magyar közösség nyelvhasználati, oktatási és kulturális jogainak gyakorlását.
A fórum első felében az Európai Nemzetiségek Szövetségi Uniója (FUEN), a Nyelvi Sokszínűséget Elősegítő Európai Hálózat (NPLD) és az Európai Nyelvi Egyenlőségi Hálózat (ELEN) képviselői bemutatták azokat a nemzeti és nyelvi kisebbségek támogatására és védelmére vonatkozó javaslataikat, amelyeket a Konferencia Európa jövőjéről platformján nyújtottak be.
Az ukrán kormányzat 2022. január 10-én benyújtotta a Keretegyezmény a nemzeti kisebbségek védelméről című dokumentum implementációjáról szóló ötödik jelentését. A KMKSZ-szel együttműködve kárpátaljai társadalmi szervezetek alternatív jelentést készítettek, mint ahogyan tették ezt az előző országjelentés kapcsán is. Az ülés második részében került sor a kárpátaljai magyarok helyzetének kiértékelésére, valamint az árnyékjelentés bemutatására.
A KMKSZ által szakértők bevonásával készített dokumentum azt elemzi, hogy Ukrajna az elmúlt években miként mondta fel sorban a kisebbségekért vállalt korábbi kötelezettségeit. Ilyen a 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény és azt ezt követő nyelvtörvény is, melyek az ukránon kívül ellehetetlenítik az egyéb nyelvek használatát.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
A Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora és Hires-László Kornélia, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője által összeállított színes prezentációval – konkrét esetekkel, nyelvi tájképes fotókkal, kutatási eredményekkel és statisztikai adatokkal alátámasztva – mutatták be a kárpátaljai magyarságot érintő folyamatos jogszűkítések következményeit. Az árnyékjelentésben és az előadásban a szakértők hangsúlyozták, hogy a kárpátaljai magyarok nem kérnek különleges jogokat Ukrajnától, mindössze az eddig elért eredményeiket szeretnék megőrizni, az eddig megszerzett jogaikat szeretnék megvédeni.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke arról beszélt, hogy a Szövetség delegációja rendkívül feszült időpontban érkezett Strasbourgba, hiszen a napokban tetőfokára hágott a háborús feszültség Ukrajna és Oroszország között. Hozzáfűzte, hogy Ukrajnában a béke helyreállítása aligha elképzelhető a jelenlegi nyelvpolitika megváltoztatása nélkül. Az elmúlt évek felelőtlen törvénykezése miatt ráadásul lehetetlenné vált a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek betartása is.
„Látogatásunk célja az volt, hogy bemutassuk azt az árnyékjelentést, amely kárpátaljai magyar szakemberek bevonásával készült, s a Keretegyezmény ukrajnai végrehajtásáról szól. A végkövetkeztetésünk ezzel kapcsolatban az, hogy a jelenlegi jogi környezetben Ukrajnában ezeket a nemzetközi szerződéseket már nem lehet végrehajtani. Ezt figyelembe kell vennie az Európai Parlamentnek, az Európa Tanácsnak és azoknak a bizottságoknak, amelyek felügyelik ezen szerződések végrehajtását” – jelentette ki a KMKSZ elnöke.
„Továbbra is meggyőződésünk az, hogy Ukrajnában a béke és a stabilitás helyreállítása, a jószomszédi kapcsolatok renoválása aligha lehet megoldható anélkül, hogy változtatnának a nyelvi és kisebbségi politikán” – nyilatkozott az ülést követően a TV21 Ungvár stábjának Brenzovics László.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
A kárpátaljai magyarok lojális állampolgárai Ukrajnának, ugyanakkor nyelvi jogaik továbbra is szűkülnek – erről Bocskor Andrea EP-képviselő beszélt az ülésen. Kiemelte: a kárpátaljai magyarok nem kérnek különleges jogokat Ukrajnától, mindössze az eddig elért eredményeiket szeretnék megőrizni.
„Ukrajna vállalta azt a nemzetközi kötelezettséget az Európa Tanácson belül, hogy ratifikálta a kisebbségi jogokról szóló Keretegyezményt, s erről rendszeresen nyújt be jelentéseket. Januárban Ukrajna benyújtotta az ötödik jelentését. A kárpátaljai magyar szervezetek és a politikai érdekképviselet úgy gondolta, hogy ezt nekünk is szemügyre kell vennünk, és hozzá kell fűznünk a mi tapasztalatainkat, hogy Ukrajna hogyan hajtja végre a kisebbségi jogokat, és hogyan garantálja a kisebbségeknek az egyenlőséget, a diszkriminációmentességet és mindent, ami megilleti őket állampolgári jogon. Sajnálatos módon mire végére értünk az ukrán jelentés elemzésének, kiderült, hogy Ukrajna olyan törvényeket hozott, fogadott el az utóbbi években, amelyeknek köszönhetően nem is tudja végrehajtani azokat a nemzetközi kötelezettségeket, amelyeket vállalt és aláírt” – magyarázta Bocskor Andrea.
„Ukrajna – sajnálatos módon – sem az érdekképviselet terén, sem a nyelvi jogok terén nem biztosít egyenlőséget a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak, majdhogynem másodrangú állampolgárokként kezeli a nemzeti kisebbségeket – hangsúlyozta a kárpátaljai származású EP-képviselő, hozzátéve: – Ezért úgy gondoltuk, hogy erről magas szinten, nemzetközi fórumokon is beszélnünk kell, s fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy amellett, hogy a kárpátaljai magyarok lojális állampolgárai Ukrajnának, és nem szeretnék azt, hogy az orosz–ukrán konfliktus a nemzetiségi jogok csorbítását is háttérbe szorítsa, ezért úgy gondoljuk, hogy nekünk egy olyan Ukrajnára van szükségünk, ami stabil, demokratikus, és tiszteli a nemzeti kisebbségeit.”
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke arról beszélt, hogy az ukrán hatalom oly módon nyirbálta meg a nyelvi jogokat, hogy azok az ukrán–magyar, illetve az ukrán–román alapszerződésekkel is szembemennek.
„Az ukrán alkotmány és az ukrán törvénykezés nem kisebbségbarát, sőt arra igyekeznek, hogy a kisebbségi jogokat visszavonják, ezáltal másodrangú polgárokká váljanak a nemzeti kisebbségek. Tulajdonképpen a kommunizmus összeomlása óta igyekeztek ezeket a jogokat visszaszerezni a nemzetiségek, egy kicsit jobb helyzetbe jutottak, most azonban a visszaépülést látjuk. Ezt nem volna szabad engedni!” – mutatott rá Vincze Loránt, hozzátéve, hogy az ülés megfelelő alkalmat biztosított arra, hogy a kárpátaljai magyar közösség ismét bemutassa jelenlegi helyzetét, s felhívják a figyelmet az európai szolidaritás fontosságára a nemzetiségi kérdéseket illetően.
Az elmúlt években Ukrajnában az orosz–ukrán konfliktusra hivatkozva kezdtek el jogfosztó törvényeket hozni. A kárpátaljai magyarság képviselői már számos alkalommal szót emeltek az ellen, hogy a magyar kisebbség ügyét azonos lapon kezeljék a háborús szembenállással. Az is világosan látszik, hogy az utóbbi időben elfogadott kisebbségi törvények következtében Ukrajna már nem tud megfelelni nemzetközi kötelezettségvállalásainak, a kárpátaljai magyarok ugyanakkor továbbra is kiállnak jogaik biztosításáért anyanyelvük, nemzeti identitásuk és kultúrájuk megőrzése érdekében.
Online találkozóra került sor február 8-án a kárpátaljai magyarság képviselői és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Nemzeti Kisebbségi Főbiztosi Hivatalának új vezetője között.
Orosz Ildikó, Brenzovics László és Csernicskó István részletesen tájékoztatta Kairat Abdrakhmanovot az ukrajnai nyelv- és oktatáspolitika hatásairól a kárpátaljai magyar közösség helyzetére. A tolmács nélkül zajlott, közvetlen hangulatú megbeszélésen a kárpátaljai magyar közösség képviselői egyebek mellett szót ejtettek az ukrajnai oktatási törvényekről, az államnyelvi törvényről és a decentralizációról, valamint beszámoltak arról, hogy az utóbbi években hogyan szűkülnek az ukrajnai nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok jogai.
A Zoom felületen megtartott találkozón az EBESZ Nemzeti Kisebbségi Főbiztosi Hivatalának munkatársaként részt vett továbbá Eleonora Lotti, Iryna Ulasiuk és Kateryna Haertel.
Az EBESZ 1993. január 1-jén hozta létre a nemzeti kisebbségi főbiztos tisztséget annak szolgálatára, hogy az etnikai, nemzetiségi és nyelvi konfliktusok a lehető legkorábbi szakaszban megelőzhetőek legyenek. E tisztség létrehozása elsősorban válasz a volt Jugoszlávia területén kialakult háborús helyzetre, mivel attól tartottak, hogy hasonló szituáció megismétlődhet Európa más pontjain is, különösen a demokratikus átmenetben levő országokban.
Az egykori kazah külügyminiszter, Kairat Abdrakhmanov 2020. december 4-én kezdte el a munkát az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosaként.
After a nine hour long trip by train, we arrived in Kyiv. Looking forward to productive meetings with Ukrainian leaders to discuss ways to strengthen security and stability in the region and helping people on the ground. #ItsAboutPeople#OSCE2023pic.twitter.com/bpUw5lCZ5s
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
Nem engedhető meg, hogy bármilyen diszkriminációnak legyenek kitéve a nemzeti kisebbségek Ukrajnában. A kisebbségeket érintő ukrán törvények jelentős különbségeket tesznek kisebbségek és kisebbségek között, ami elfogadhatatlan – jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kedden Strasbourgban.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
Németh Zsolt, a nyelvi jogok helyzete és perspektívái Ukrajnában
címmel az Európa Tanácsban szervezett kerekasztal-beszélgetésen
hangsúlyozta, hogy az ukrajnai kisebbségek nyelvhasználatát és az
oktatást érintően elfogadott törvények és törvényjavaslatok az ország
állampolgárainak négy kategóriáját állapítja meg eltérő jogosultságokat
adva számukra.
Noha néhány fontos ajánlást Ukrajna teljesített – például 2023-ig elhalasztotta az oktatási törvény hatályba léptetését, valamint kivették a magániskolákat a középfokú oktatást szabályzó törvény hatálya alól –, mégsem teljesültek maradéktalanul az Európa Tanács Velencei Bizottságának erre vonatkozó elvárásai.
Reményét fejezte ki, hogy az új nemzeti kisebbségi törvény esetében a
Velencei Bizottság állásfoglalását már a törvény elfogadása előtt
kikéri Ukrajna.
„Eljött az ideje annak, hogy a legfelsőbb szinten is elinduljon a
párbeszéd Magyarország és Ukrajna között. Magyarország, és a kárpátaljai
magyarság legitim képviselői erre készen állnak” – fogalmazott.
Kijelentette, a Velencei Bizottság decemberben megfogalmazott
„rendkívül kritikus ajánlásával” komoly segítséget nyújtott mindazok
számára, akiknek fontosa a kisebbségek ügye. Általa, és a magyar kormány
támogatásával rendet lehet tenni a magyar-ukrán kapcsolatokban, hogy a
szóban forgó jogkorlátozásokat megszűnjenek a magyar nyelvhasználat
további biztosítása érdekében – tette hozzá.
Bocskor Andrea, fideszes EP-képviselő beszédében hangsúlyozta: fel
kell hívni a politikusok és a közvélemény figyelmét arra, hogy
Ukrajnában milyen súlyos jogsértések zajlanak. Arra, hogy folyamatosan
felszámolják azokat a kisebbségi jogokat, amelyek még „a legsötétebb
kommunista rendszerben” is megillette a helyi közösségeket.
Arra figyelmeztetett, hogy az említett törvények elfogadása a kisebbségi közösségek asszimilációjához vezet.
„Ha Ukrajna demokratizálódni akar, ha az európai közösséghez akar
tartozni, akkor be kell tartania az ehhez szükséges játékszabályokat és
elvárásokat. Nem folytatható tovább az a nacionalista politika, amely
gátolja az ország európai integrációját” – húzta alá a képviselő.
Fotó: Facebook/Bocskor Andrea
Csernicskó István, nyelvész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar
Főiskola Nyelvészeti Kutatóközpontjának vezetője arról beszélt, hogy
Ukrajna már korábban sem teljesítette maradéktalanul nemzetközi
kötelezettségvállalásait többek között a Regionális vagy Kisebbségi
Nyelvek Európai Chartájának végrehajtása területén.
Az új ukrajnai, kisebbségeket érintő törvények elfogadása azt
mutatja, hogy Kijev a jövőben sem kívánja betartani nemzetközi
kötelezettségvállalásait. Nem hajlandó alávetni magát azoknak a
kötelezettségeknek, amelyeket saját maga vállalt nemzetközi dokumentumok
ratifikálásával – emelte ki.
A törvények alkalmazásával Ukrajna nem csak nemzetközi
kötelességeinek nem tud majd eleget tenni, hanem meglévő jogokat von
vissza – tette hozzá.
Titus Corlatean szociáldemokrata szenátor, a román parlamenti
delegáció vezetője felszólalásában azt hangsúlyozta, Románia azt akarja
elérni, hogy Ukrajna tartsa be nemzetközi kötelezettségeit, különös
jelentőséggel a kisebbségekre, és kezelje körültekintően azok jogait.
Kiemelte, noha megindult a kisebbségek jogait csorbító
jogszabályokról kezdeményezett párbeszéd, abban Románia nem lát
semmiféle haladást. Ha ez nem változik, szükség esetén Bukarest az
Európai Tanácshoz fordul kérve, hogy használja fel befolyását az
ukrajnai kisebbségek ügyében.
Az ukrán parlament január közepén fogadta el a nemzeti kisebbségeket
is érintő, középfokú oktatásról szóló törvényt, amely három csoportba
sorolja az Ukrajnában élő kisebbségeket, és eszerint ír elő számukra
megfelelőnek tartott oktatást. Egy másik, a kisebbségek
nyelvhasználatáról szóló jogszabály azt mondja ki, hogy Ukrajnában az
egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, és kötelezővé
teszi használatát az állami szervekben, valamint nyilvános társadalmi
rendezvényeken. A törvény csak a magánszférában és a vallási
szertartásokban nem szabályozza a nyelvhasználatot. Az ukrán nyelv
nyilvános megsértése, illetve elhanyagolása jogi felelősségre vonást von
maga után.
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY