Tizennégy jelölt indul a februári államfőválasztáson Cipruson – jelentették be csütörtökön Nicosiában. A közvélemény-kutatások szerint a legesélyesebbnek Nikosz Hrisztodulidesz volt külügyminiszter számít. A jelenleg felmérések szerint a február 5-i első választási fordulóban egyik jelölt sem éri el az 50 százalékos küszöböt, így február 12-én, a második fordulóban dőlhet el az elnöki poszt sorsa.
A 49 éves Hrisztodulidesz kampányában azt mondta, megválasztása esetén fő célja a sziget egyesítése, a török és görög anyanyelvűek megosztottságának a megszüntetése lesz. A többi jelölt is ígéretet tett arra, hogy szorgalmazza a megosztott sziget két része között 2017-ben meghiúsult béketárgyalások újraindítását.
Cipruson elnöki kormányzati rendszer működik, amelyben az államfő széles körű végrehajtó hatalommal rendelkezik. A több mint félmillió regisztrált választópolgárral rendelkező sziget északi része 1974 óta török megszállás alatt áll. A török ciprusi közösség saját államot kiáltott ki, de ezt csak Ankara ismeri el.
Törökország azért avatkozott be 1974-ben, mert a görög nacionalisták átvették a hatalmat, és egyesíteni akarták Ciprust Görögországgal. A sziget helyzete azóta is rendezetlen, és továbbra is ez a fő forrása a NATO-tag Görögország és Törökország közötti feszültségnek.
A választások előtti közhangulatot több évtizedes megosztottság mellett jelenleg olyan súlyos kérdések is befolyásolják, mint az állami pénzforrásokat jelentősen leterhelő illegális bevándorlás és a korrupciós botrányok.
Utóbbiak sorában különösen nagy port kavart, hogy nemrég kiderült: gazdag külföldiek ezrei szereztek ciprusi állampolgárságot. Hrisztodulidesz tavaly januárig a kormányzó Demokratikus Összefogás (DISY) párt jobboldali kormányában politizált, amely saját jelöltet indít a választáson. Averof Neofitu a felmérések szerint mintegy tíz százalékponttal van lemaradva Hrisztodulidesz mögött, és épphogy megelőzi a baloldali Ciprusi Nép Haladó Pártja (AKEL) által támogatott független Andreasz Mavrojianniszt.
A további jelöltek között van Akhilleász Demetriádész ügyvéd, akinek nagy szerepe volt abban, hogy Ciprus megváltoztatta melegellenes törvényeit az Emberi Jogok Európai Bíróságának nyomására, és ugyanennél a bíróságnál elérte, hogy Törökországot először ítélték el egy kitelepített ciprusi görög állampolgár jogainak megsértése miatt.
A Ciprusi Köztársaság 11 kilométer hosszú kerítést épít az illegális bevándorlók feltartóztatására a sziget déli és északi részét elválasztó vonalon – közölte a nicosiai vezetés csütörtökön.
A RIK ciprusi közszolgálati televízió jelentése szerint a kormány már értesítette az Európai Uniót is a tervről. A tájékoztatás szerint a kerítés egyelőre 11 kilométer hosszú lenne.
A ciprusi sajtó már felvételeket is közölt a szögesdrót kerítés elejéről, amelyet a megosztott főváros, Nicosia nyugati felében húztak fel. A ciprusi biztonsági szolgálatok gyakran tartóztatnak fel migránsokat. Többségük szíriai, illetve afgán állampolgár, akik Törökországon, valamint az Észak-ciprusi Török Köztársaságon keresztül érkeznek a sziget déli, Európai Unióhoz tartozó részébe.
Níkosz Anasztasziádisz ciprusi elnök már többször szóvá tette országa nehézségeit a menekültáradattal kapcsolatban, és több alkalommal is segítségért folyamodott az EU-hoz. Hangsúlyozta, hogy a sziget lakosságának több mint 3,5 százaléka menedékkérő.
Ciprus 1974-ben, egy görög katonai puccsot követő török invázió után szakadt két részre. Az Észak-ciprusi Török Köztársaságot kizárólag Ankara ismeri el. Törökország körülbelül 35 ezer katonáját állomásoztatja Észak-Cipruson. A ciprusi görögök és törökök közötti béke- és országegyesítési tárgyalások mindmáig nem vezettek eredményre.