Friedrich Merz német kancellár megszorításokról beszélt Észak-Rajna–Vesztfáliában elmondott beszédében szombaton, és az ukrajnai helyzetet is értékelte. Németország Ukrajna egyik legnagyobb támogatója, a német kancellár nyilatkozata is tükrözte ezt. Merz szerint a Nyugatnak meg kell akadályoznia, hogy Oroszország gazdasági erejét az Ukrajna elleni háború folytatására használja.
Friedrich Merz német kancellár szombaton Észak-Rajna–Vesztfália tartományi CDU-konferenciáján bejelentette, hogy a szövetségi kormány 2026. január 1-jétől segíteni fogja az önkormányzatokat a régi adósságaik visszafizetésében – közölte a Reuters.
Az ígéret a legnépesebb német tartomány szeptember 14-i helyhatósági választása előtt hangzott el, amely az első igazi választási próba Merz kormánya számára.
A német tartományok és önkormányzatok évek óta jelezték, hogy a szövetségi kormányzat extra jóléti költségeket rótt rájuk anélkül, hogy biztosította volna a finanszírozáshoz szükséges forrásokat. Észak-Rajna–Vesztfália önkormányzati adósságai 2024 végén mintegy 55,4 milliárd eurót tettek ki.
Merz elmondta: – Az év későbbi részében törvénytervezetet fogunk benyújtani a régi önkormányzati adósságokról, és azt szeretnénk, hogy 2026. január 1-jén hatályba lépjen.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Hozzátette, hogy Németország 16 tartományával és a szövetségi kormánnyal együtt kordában kell tartaniuk egyre növekvő kiadásaikat, és sürgette a jóléti rendszerek reformját is.
– Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak a mai rendszert. Ez fájdalmas döntéseket, megszorításokat jelent majd – mondta a kancellár, aki úgy fogalmazott: a bonni köztársasággal társított idők örökre véget értek.
Évek óta a lehetőségeinken felül élünk.
Ugyanazon a rendezvényen Merz arról is beszélt, hogy Oroszország csak akkor hagyja abba az Ukrajna elleni háborút, ha gazdasági és katonai okokból már nem képes folytatni.
– Az elmúlt hetek minden erőfeszítése ellenére a moszkvai rezsim még agresszívebb fellépést tanúsított Ukrajna lakosságával szemben – mondta a kancellár, hangsúlyozva a Nyugat és Ukrajna szövetségeseinek egységét a háború gazdasági fékezésében.
Az utóbbi hetekben Oroszország fokozta légicsapásait az ukrán városok és települések ellen, messze a frontvonalak mögött. Kijev és európai partnerei, köztük Németország, ezért szigorúbb gazdasági szankciókat követelnek Moszkva ellen.
Armin Laschet, a német kereszténydemokraták vezetője, aki abban bízik, hogy felváltja Angela Merkel a kancellári poszton, apró eltérésekkel elődje diplomáciai irányvonalára fog összpontosítani a kül- és biztonságpolitika területén.
Első, külpolitikai programbeszédében Laschet kihangsúlyozta, hogy elsősorban Merkel kancellár politikájára fog összpontosítani, többek között Kína és Oroszország és Kína kritizálására, nem okozva kárt Németország gazdasági érdekeit.
A CDU vezetője kijelentette, hogy az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokban pragmatikus megközelítésre van szükség. Elmondása szerint Moszkvát bizonyos értelemben az EU „partnerének” lehetne tekinteni, de hozzátette, hogy a német kormány jelenlegi politikájában „semmit sem fog változtatni”. „Viszont ott, ahol Oroszország megsérti a nemzetközi szabályokat, ott meg lesznek húzva a piros vonalak”, – hangsúlyozta ki Laschet.
Az állandó vitákat kiváltó Északi áramlat-2 gázvezetékkel kapcsolatos kérdésre válaszolva a német politikus közölte, hogy Angela Merkel „megfelelő irányvonalat követ”, megerősítve álláspontját, miszerint „ez egy kereskedelmi projekt”, és Németországnak gázra van szüksége zöld energiára való áttérésre.
Érdekes módon Anna-Lena Baerbok, a német „zöldek” vezetője, aki Laschet legnagyobb riválisa a választásokon, korábban kijelentette, azt akarja, hogy a gázvezeték építését blokkolják, mert véleménye szert a projekt „ellentmond az Oroszország ellen bevezetett szankcióknak, és veszélyt jelent a környezetre”. Laschet azonban ebben a kérdésben nem ért vele egyet.
„Ha ő (Anna-Lena Baerbok – szerző) úgy gondolja, hogy (ily módon) stratégiailag megvédi Ukrajnát, akkor egyetértenék vele” – mondta az CDU vezetője, amikor arról kérdezték, milyen politikát fog folytatni a potenciális CDU – „zöldek” koalíció a gázvezetéket illetően a választások után.
Ami Kínát illeti, Armin Laschet kijelentette, hogy követi Merkel kancellár irányvonalát az EU és Kína közötti vitatott közös beruházási megállapodást illetően, amely ratifikálását az Európai Bizottság nemrégiben felfüggesztette. Elmondása szerint ha kancellár lesz, támogatni fogja ezt a megállapodást.
Armin Laschet elmondása szerint ugyanakkor ideje felújítani a transzatlanti kapcsolatokat. „Európa helye az Egyesült Államok, Kanada oldalán van” – emelte ki a német CDU vezetője.
„Új témákat kell újjáélesztenünk a transzatlanti kapcsolatok új dinamikájával. A kereskedelmi kérdésekre kell összpontosítani – a szabad kereskedelmi nagy övezetekre, valamint az közös éghajlat-politikára” – tette hozzá a politikus.
A németországi szövetségi választásokat szeptember 26-án tartják meg. És ha a hivatalban lévő vezető jó eredményt ér el, és koalíció e párt körül jön létre akkor Armin Laschet lesz a kormányfő. De ez nem ilyen egyszerű, mert a „zöldek” mindezt megakadályozhatják, és a legutóbbi közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy jelenleg ők állnak az élen.
A koronavírus-járvány miatt online tartott elnökválasztó kongresszuson aratott győzelme után levélben leadott szavazatokkal is megerősítették a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségében Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfáliai kormányfőjét.
A pénteken közölt eredmény szerint Armin Laschet a 955 érvényes szavazatból 796-ot kapott meg, így több mint 83 százalékos támogatottsággal lett hivatalosan a legnagyobb német kormánypárt új elnöke. – írta az MTI.
A levélszavazásra azért volt szükség, mert a német jogszabályok nem ismerik a pártelnök-választás online megoldását. Így a küldöttek papíron, postai levélben is szavazhattak. Miután Armin Laschet a január 16-án tartott digitális választáson legyőzte jelölttársait, a levélszavazáson egyedüli jelöltként indult.
Eredménye jelentősen javult az online választáson elért 52,6 százalékhoz képest. Ez annak tulajdonítható, hogy sokan támogatták azok közül, akik az előző heti kongresszuson még valamelyik vetélytársára szavaztak.
Armin Laschet szerint ez azt mutatja, hogy a párt felsorakozik új vezetője mögött. Ugyancsak a párt egységének jeleként értékelte a magas részvételi arányt; a 1001 szavazásra jogosult kongresszusi küldött közül 980-an vettek részt a levélválasztáson.
Armin Laschet a CDU 9. elnöke. A párt elnökválasztásainak történetében 52,6 százalékos eredménye közepesnek számít, alig haladja meg az előző elnök, Annegret Kramp-Karrenbauer 2018-ban elért 51,8 százalékát. A formalitásból tartott levélszavazáson elért 83,35 százalék sem kimagasló, nem éri el a korábbi elnök, Angela Merkel kancellár legrosszabb eredményét, a 2004-es 88,4 százalékot.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet lesz a CDU új vezetője, őt választották meg a Kereszténydemokrata Unió elnökének a párt szombati kongresszusán, aki ősztől kancellárként Angela Merkel utóda is lehet.
A kongresszust a koronavírus-járvány miatt online tartották, így az ezer küldött elektronikusan adhatta le a szavazatát, hogy ki legyen a pártelnöki tisztséget az elmúlt év eleje óta már csupán ideiglenesen betöltő Annegret-Kramp Karrenbauer utóda.
A küldöttek három jelölt közül választhattak, mindhárom Németország legnépesebb tartományából, Észak-Rajna-Vesztfáliából származik. A három jelölt a politikával 2009-ben ideiglenesen felhagyó és az üzletben dolgozó 65 éves Friedrich Merz, az 59 éves, a tartományi miniszterelnöki tisztséget jelenleg betöltő Armin Laschet, valamint az 55 éves volt környezetvédelmi miniszter, Norbert Röttgen volt, aki jelenleg a Bundestag külügyi bizottságának élén áll.
Az előzetes felmérések szerint közülük a német konzervatív szavazók körében az Angela Merkel politikai ellenfelének számító Merz a legnépszerűbb, míg Armin Laschet a merkeli politika folytatását hirdeti.
A harmadik jelölt, a legkevésbé esélyes Norbert Röttgen volt, aki inkább a merkeli pragmatikus politizálás híve, és mindenekelőtt a párt modernizálását, Laschettel együtt a fiatalok irányába történő nyitást, továbbá a környezetvédelmet nevezte a legfontosabb feladatoknak.
A szombati választáson 991-en szavaztak, négyen pedig tartózkodtak. Az első fordulóban Merz 385 szavazatot, Laschet 380, Röttgen pedig 224 voksot kapott, így előbbi két jelölt jutott a második körbe. Ott Laschetre 521, Merzre 466 szavazat érkezett. Most formális levélszavazás következik, ezt követően január 22-én hirdetik ki a végleges eredményt.
Az azonban – az elmúlt évek hagyományaival szakítva – egyáltalán nem biztos, hogy a pártelnök egyben a CDU kancellárjelöltje is lesz. Erről csak később születik döntés, és időpontot ezzel kapcsolatban nem közöltek. Már csak azért sem, mert elemzők szerint egyáltalán nem biztos, hogy a 69 éves Angela Merkelt 16 évig tartó regnálása után ősszel CDU-s politikus váltja majd fel a kancellári székben. A felmérések ugyanis arról tanúskodnak, hogy a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) választói körében tartományi vezetői képességeiért a legnagyobb támogatottsággal rendelkező politikus ma az a Markus Söder, aki Bajorország miniszterelnöke, egyben a CSU elnöke. Ha pedig ez a forgatókönyv teljesülne, Franz-Josef Strauss, majd Edmund Stoiber sikertelen próbálkozása után Söder Németország első olyan kancellárja lehet, aki nem a CDU-t, hanem a CSU-t képviseli.
Az Alapjogokért Központ gyorselemzése megjegyzi, hogy Söder mellett másik jelölt is lehet. Mint írják, az utóbbi hetekben Jens Spahn CDU-s egészségügyi miniszter is elkezdte pozícionálni magát a kancellári tisztség kapcsán, annak ellenére, hogy a pártelnökségért folyó versenybe be sem szállt.
Úgy értékelik, hogy a mostani választás azt mutatja, hogy a merkeli vonal érvényesült a CDU-ban, Laschet az ő centrista politikáját kívánja továbbvinni. Laschet jó kapcsolatot ápol a magyar kormánnyal, tartománya, Észak-Rajna-Vesztfália pedig a legnagyobb magyarországi befektetők közé tartozik – hívja fel a figyelmet az elemzés.
A valódi politikai döntésre és értékválasztásra majd csak márciusban kerül sor, amikor a két párt közösen dönt, hogy kit küldjön versenybe szeptember 26-án az ország vezetéséért.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségimédia-oldalán gratulált Armin Laschetnek. Azt írta, készen állunk a szövetségi együttműködés folytatására.
Eugen Abler, a német Kereszténydemokrata Unió( CDU) 68 éves politikusa úgy döntött, kilép a néppártból – írja a Mandiner. A lap emlékeztet: Abler küldöttként rendszeresen részt vett a CDU pártgyűlésein. A háromezer főt számláló Bodnegg község önkormányzati politikusára, mint Merkel egyik leghangosabb kritikusára már a Washington Post is felfigyelt 2015-ben. Hozzáteszik: igazán ismertté akkor vált, amikor 2018 decemberében, a CDU hamburgi pártgyűlésén élesen nekiment a kancellár asszonynak. Akkor az ENSZ migrációs paktumának aláírását egyenesen hazaárulásnak nevezte.
Azzal, hogy újabb kultúraidegen menekülteket és illegális bevándorlókat hívunk be, életmódunkat és az otthon érzetét tesszük kockára – fogalmazott a pártgyűlésen Abler, akinél úgy tűnik, most telt be a pohár: terjedelmes nyilatkozatban tette közzé, hogy elhagyja „a keresztény értékeit eláruló CDU-t”.
Nem volt könnyű meghoznom a döntést, hogy kilépjek a CDU-ból. A párt, amelybe 43 évvel ezelőtt beléptem, és amelynek a hosszú évek alatt, mint a CDU egyik helyi szervezetének, valamint alapértékekkel és alapvető kérdésekkel foglalkozó szakbizottságának elnöke, kerületi elnökhelyettese, a CDU kerületi végrehajtó bizottságának tagja, a kerületi tanács CDU képviselőcsoportjának tagja, delegált a párt valamennyi szintjén, valamint az »Arany Feketekolbász« kitüntetettjeként elkötelezett tagja voltam, teljesen megváltoztatta az arcát. A keresztény értékek egyáltalán nem játszanak már szerepet! – írja a politikus.
Hogy megindokoljam a lépésem: a hosszú ideig pártelnök Angela Merkel kancellár a korszellem farvizén a baloldalra irányította a pártot, és minden értéket feláldozott a hatalom oltárán. Konzekvensen elszakította a CDU-t a gyökereitől, a korábban értékorientált CDU központi programpontjait hajította le a fedélzetről, kioltva ezzel a »C« által adott fényt. Mint témákat megemlíteném itt a gender-ideológiát, az azonos nemű párok örökbefogadási jogát, az életvédelmet, a gyermekek korai szexualizációját és a harmadik nem bevezetését. Már arról szól a diskurzus, hogy alapszervezeti szintre emelnék a párton belül, és kezdeményezési jogkörrel ruháznák fel a Leszbikusok és Melegek Unióját. A CDU Szerkezeti és Alkotmányos Bizottsága nagy többséggel szavazta meg ez utóbbit, és meg van róla győződve, hogy »ez egy fontos lépés egy hitelesebb néppárt felé«. A legfrissebb hozzászólók között Friedrich Merz és Markus Söder szintén emellett foglaltak állást. Söder egyenesen »visszamaradottnak« és »helytelennek« tartja az egyneműek házasságának elutasítását. A fent megnevezett összes téma ellentétben áll a keresztény tanítással, és ezzel a »C«-vel is a párt nevében. Míg a Leszbikusok és Melegek Uniójának, amely 500 tagot számlál, a párt minden szintjén vannak támogatói, addig az Értékek Uniójától, egy 4500 főt számláló konzervatív alszervezettől megtagadják, hogy megkapja az alapszervezeti vagy egyesületi státuszt! – teszi hozzá. A politikus arról is ír: a konzervatívok elvesztették otthonukat a CDU-ban.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
