Számos aktuális gazdasági és politikai kérdésben szembe kerülhetnek Donald Trump kabinetjével a feltörekvő országokat egyesítő, a G7 alternatíváját jelentő BRCS-tagállamok vasárnapi, brazíliai csúcstalálkozójukon. Washington vámpolitikája mellett kenyértörésre adhat okot a palesztin-izraeli konfliktus is a Rio de Janeiróban tanácskozó államok részéről.
A BRICS vezetői készen állnak arra, hogy Donald Trump amerikai elnökkel ellentétes álláspontot képviseljenek a kereskedelmi vámok, a közel-keleti konfliktusok egyes aspektusai és az éghajlatváltozás kezelésének szükségessége tekintetében – erről írt a Bloomberg a kormányközi szervezet vasárnapi, kétnapos brazíliai csúcstalálkozója előtt.
Az északatlanti fegyverkezést állította célkeresztbe a brazil elnök Lula da Silva nyitóbeszédében Rio de Janeiróban, amikor összeült a fejlődő országok BRICS csoportjának csúcstalákozója.
A NATO a globális fegyverkezési versenyt segíti elő azzal a döntésével, hogy tagországok védelmi kiadásaikat a GDP 5 százalékára növelik – szögezte le a vendéglátó ország elnöke az MTI jelentése szerint.
A NATO-tagországoknak könnyebb „előteremteni a GDP 5 százalékát katonai kiadásokra”, mint kiutalni a GDP korábban ígért 0,7 százalékát a fejlődő országoknak. „Sokkalta könnyebbé vált forrásokat irányítani a háborúk fenntartásába, mint befektetni a béke elérésébe” – tette hozzá.
Aggasztó vámtarifák
A BRICS-országok öt alapító állama Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika. A szervezet legújabb teljes jogú, úgynevezett BRICS+ tagjai Egyiptom, Etiópia, Irán, Indonézia és az Egyesült Arab Emírségek. Elemzők szerint a BRICS gazdasági-politikai alternatívát jelent a G7-ekkel és az általuk vezetett intézményekkel szemben. A brazíliai BRISC-csúcsra készített nyilatkozattervezetben a vezetők „komoly aggodalmukat” fejezik ki az egyoldalú amerikai vám- és nem vámjellegű intézkedésekkel kapcsolatban – közölték az üzleti lappal két, a brazíliai csúcson résztvevő kormány tisztviselői.
A kormányfők elítélik a „nemzetközi joggal ellentétes egyoldalú kényszerítő intézkedések” bevezetését is – mondták a tisztviselők, akik névtelenséget kértek, mivel a megbeszélések zártkörűek, és a végleges közlemény szövege még változhat.
Bár a tervezetben nem említik név szerint a Trump-kabinetet, a vezető feltörekvő piacok országai egyértelműen az Egyesült Államokra utalnak, miután az amerikai elnök egyoldalú vámokat vetett ki világszerte több országra. A büntetővámokkal szembesülve az alapító BRICS-tagok, köztük India, sietnek megállapodásokat kötni az Egyesült Államokkal, mielőtt július 9-én a Trump által bevezetett vámok hatályba lépnek.
Megosztó konfliktusok
Érezhető egyes BRICS-tagállamok vonakodása azzal szemben, hogy közvetlenül konfrontálódjanak a Trump-kabinettel. A blokkon belüli megosztottságot tükrözi, hogy egyesek – például India – közelebb állnak Washingtonhoz, mint mások. Ezek a tagállamok attól is tartanak, hogy a BRICS a legnagyobb tagállam, Kína eszközévé válhat.
Ennek ellenére a brazil elnök, Luiz Inacio Lula da Silva által Rio de Janeiróban fogadott BRICS-országok politikájuk bizonyos aspektusaikban egyértelműen ellentétben állnak a Trump-kormányzattal. Ilyen a Közel-Kelet kérdése is: a szövegtervezet szerint több utalást tartalmaz Izrael gázai, Hamász elleni háborújára.
A chathamhouse.org, egy brit think tank weboldalának elemzése hozzáteszi: az iráni–izraeli háború és Oroszország ukrajnai inváziója is zavaró tényezőt fog jelent a csúcs eredményessége szempontjából, amelyben Brazília reménykedett, amikor átvette a blokk elnökségét.
A think tank hozzáteszi: a tagállamok korábban kialakított megítélése „a nyugati felelőtlenségről és kivételezettségről” az Egyesült Államok Irán elleni bombázása és Európa visszafogott reakciója miatt még élesebbé vált, ami miatt a BRICS+ tagországok számára nehéz lesz hallgatniuk e kérdésekben.
Ki szabályozhatja az AI-t?
Nem véletlen műve az a szándék, hogy ez a szövegrész is bekerüljön a csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat a végleges szövegbe: július 7-én, a csúcs hétfői lezárásának napján fogadja Trump Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt a Fehér Házban. A BRICS-vezetők emellett várhatóan kifejezik támogatásukat a párizsi klímaegyezmény iránt – amelyet Trump egyoldalúan felmondott –, miközben a mesterséges intelligencia globális szabályozását szorgalmazzák a potenciális kockázatok enyhítése érdekében. Az Egyesült Államok vezeti a mesterséges intelligencia fejlesztésének versenyét, és ellenzi az Európai Unióhoz hasonló szervezetek szabályozási kísérleteit.
Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin nem utazik el a jövő héten Brazíliában megrendezésre kerülő BRICS-csúcstalálkozóra, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által ellene kiadott letartóztatási parancsa miatt – írja az Unian.
Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója szerint Putyin videóhíváson keresztül vesz részt a brazíliai BRICS-csúcstalálkozón.
A brazil kormány nem tudott egyértelmű álláspontot kialakítani, ami lehetővé tette volna elnökünk részvételét a találkozón – mondta Ushakov az újságíróknak.
Megjegyzik, hogy a BRICS-csúcstalálkozón Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter fogja képviselni. A South China Morning Post szerint a rendezvényt Kína vezetője, Hszi Csin-ping is kihagyja.
Az ICC 2023-ban elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója miatt. Az orosz vezetőt háborús bűnökkel vádolták, többek között több száz gyermek Ukrajnából történt deportálásával.
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
Brazília, amely 2025-ben a BRICS elnöki tisztségét tölti be, bejelentette, hogy Indonézia teljes jogú tagként csatlakozik a csoporthoz.
Indonézia ezzel hivatalosan is teljes jogú tagja lett az eredetileg Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát magában foglaló, jelentős feltörekvő gazdaságokat tömörítő BRICS-csoportnak. A BRICS-csoporthoz tartozik még Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek.
Indonézia csatlakozását a 2023-as johannesburgi csúcstalálkozón konszenzussal hagyták jóvá a tagok, és a döntést a 2024-es indonéz elnökválasztást követően véglegesítették.
Indonézia a többi BRICS-taggal együtt támogatja a globális kormányzati intézmények reformját, és pozitívan járul hozzá a globális déli együttműködés elmélyítéséhez, amely prioritások összhangban vannak Brazília elnökségének tárgykörével
– áll a brazil külügyminisztérium közleményében.
A külügyminisztérium közleménye hangsúlyozta, hogy Brazília a BRICS-elnöksége alatt a méltányos globális kormányzás és a mélyebb együttműködés előmozdítására kíván összpontosítani.
Indonézia külügyminisztériuma keddi közleményében üdvözölte a bejelentést, és kijelentette, hogy „A BRICS-tagság stratégiai út a többi fejlődő országgal való együttműködés és partnerség fokozásához”. Indonézia, a világ negyedik legnépesebb országa, a BRICS-tagságot stratégiai lépésnek tekinti a fejlődő országok közötti együttműködés fokozása, a dél-dél együttműködés erősítése és a globális dél érdekeinek képviselete érdekében. Indonézia osztja a BRICS-országok elkötelezettségét a globális kormányzati intézmények reformja és az olyan globális kihívások kezelése iránt, mint az éghajlatváltozás és a közegészségügy.
Az indonéz kormány és az üzleti élet vezetői a csatlakozást mérföldkőnek tekintik a gazdasági növekedés, az innováció, a kereskedelem és a beruházások fellendítése szempontjából.
Az Európai Unió reméli, hogy a BRICS-országok kazanyi csúcstalálkozóján részt vevő vezetők nyomást gyakorolnak Vlagyimir Putyin orosz elnökre annak érdekében, hogy Oroszország hagyjon fel az Ukrajna elleni agresszióval és tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot – jelentette ki az Európai Bizottság egyik szóvivője szerdán.
Peter Stano az uniós testület szokásos napi sajtótájékoztatóján hangoztatta, hogy a háború következményeit a csúcson részt vevő országok is érzik, a többi között az emelkedő élelmiszer-és energiaárak formájában.
Az António Guterres ENSZ-főtitkár csúcson történő részvételével kapcsolatos kérdésre válaszolva a szóvivő kiemelte: reményeik szerint Kazanyban a főtitkár is sürgeti Putyint, hogy „azonnal és feltétlen nélkül hagyjon fel az agresszióval és vonja ki csapatait Ukrajna területéről”.
Mint mondta, Guterres „mindent megtesz annak érdekében, hogy segítsen lezárni számos válságot a világban”.
Az EU-tagjelölt Törökország kazanyi részvételével kapcsolatos kérdésre a szóvivő elmondta, az unió tiszteletben tartja minden ország külpolitikáját, ám aláhúzta: az EU elvárja a soraiba lépni kívánó államoktól, hogy „tegyenek szilárd hitet az EU által vallott értékek mellett, tartsák tiszteletben a kötelezettségvállalásokat, és külpolitikai-biztonsági téren igazodjanak a döntéseinkhez”.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor saját céljaira használja fel a kazanyi BRICS-csúcsot, amivel meg akarja gyengíteni a Nyugatot és Ukrajnát – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a The Telegraph című brit lapra hivatkozva.
A brit újság emlékeztetett arra, hogy az oroszországi Kazanyban tartják a BRICS-csúcsot, ahol mintegy 20 ország vezetői gyűltek össze. A kiadvány Putyin diplomáciai puccsának nevezte a csúcstalálkozót, mivel a diktátort nem kerülik el mint nemzetközi kitaszítottat, hanem éppen ellenkezőleg, ő elnököl a világ népességének körülbelül felét és a világ gazdaságának körülbelül 30 %-át képviselő országok találkozóján.
A BRICS-országok közé tartozik Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika, valamint Irán és Egyiptom. Kazanyba érkezett Recep Tayyip Erdogan, a NATO-tag Törökország elnöke is, Hszi Csin-ping kínai vezető és Narendra Modi indiai miniszterelnök jelenléte aláhúzza a csúcstalálkozó fontosságát, amely vetekszik a G7-ekével.Ukrajna számára az a legfelháborítóbb, hogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkárt meghívták a BRICS-csúcsra. Emellett több, a csúcstalálkozón részt vevő ország ratifikálta a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát, amely kiadta Putyin ellen az elfogatóparancsot.
A The Telegraph szerint Putyin arra használja a BRICS-t, hogy megmutassa, nem elszigetelt, és hogy gyengítse a Nyugat befolyását. De Oroszország számára akadály is van, különösen az, hogy a BRICS-tagok között vannak olyan országok, amelyek soha nem fognak megegyezni egymás között. Például Kína és India, Szaúd-Arábia és Irán, Egyiptom és Etiópia szintén valószínűleg nem találkozik egymással. A G7-ekkel ellentétben az országok közötti ellenségeskedés valószínűleg aláássa Putyin agresszív ambícióit.
„Ennek ellenére ez a csúcs nagyon fontos a világ erőinek egyensúlya és Ukrajna jövője szempontjából” – jegyezték meg a szerzők. A kiadvány abból indul ki, hogy Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme esetén valószínűleg lesz bátorsága abbahagyni Ukrajna támogatását. Ezért Ukrajnát felháborítja Guterres kazanyi meghívása.
„A legszemtelenebb az egészben az, hogy az orosz vezető a posztkolonializmus képviselőjeként mutatkozott be, még akkor is, amikor egy Oroszország által annektált ősi kánságban tart csúcstalálkozót. Ráadásul mi más lenne Ukrajna megszállásának kísérlete, mint imperialista húzás?” – tette fel a kérdést a The Telegraph.
Kína támogatja Kazahsztán csatlakozását a BRICS-országok csoportjához – mondta szerdán Hszi Csin-ping kínai elnök a Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel tartott sajtótájékoztatóján Asztanában.
Hszi egyúttal arra biztatta Kazahsztánt, hogy vállaljon középhatalmi szerepet a nemzetközi színtéren, és vegye ki részét a globális irányításból.
A 2006-ban alakult, Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát is magában foglaló BRICS-országok csoportját Kína és Oroszország a nyugati gazdasági dominancia ellenében szeretné bővíteni. Tavaly augusztusban a csoport Szaúd-Arábiát, Iránt, Etiópiát, Egyiptomot és az Egyesült Arab Emirátusokat is meghívta tagjai közé. Argentína jelentkezését Javier Milei, az ország tavaly decemberben megválasztott új elnöke visszavonta.
A kínai elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet szerdán kezdődött kétnapos tanácskozására érkezett Asztanába.
A Tokajevvel tartott kétoldalú megbeszélésen abban is megállapodtak, hogy a lehető leggyorsabban megduplázzák a két ország közötti kereskedelmet.
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Today, Federal Chancellor Olaf Scholz is in Ukraine, marking the first bilateral visit by a German Chancellor in more than two years. We are deeply grateful to Germany for all the assistance it has provided. Germany stands as a European leader in supporting Ukraine, helping us… pic.twitter.com/NoTDQLqVuc
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 2, 2024
