Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) Magyar Közösségek Munkacsoportja (MKM) péntektől vasárnapig tartotta harmadik éves munkaülését Pozsonyban. A szervezet vasárnapi közleménye szerint a tanácskozás zárónyilatkozata üdvözölte Magyarország új kormányának elkötelezettségét a nemzetpolitikai folytonosság fenntartása iránt.
A szombati munkaülést megnyitva Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a munkacsoport vezetője tartott tájékoztatót az elmúlt időszak legfontosabb nemzetpolitikai fejleményeiről. Tárnok Balázs FUEN-alelnök ismertette az európai kisebbségvédelmi ernyőszervezet elnökségének eddigi munkáját. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviseletében Horváth Anna ügyvezető alelnök, a szlovákiai Magyar Szövetség részéről Gubík László elnök és Őry Péter elnökségi tag, Csallóközcsütörtök polgármestere, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) részéről Brenzovics László elnök, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) részéről Szakállas Zsolt elnökségi tag, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) képviseletében Jankovics Róbert elnök és Andócsi János alelnök, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségtől (MMÖNK) Orban Dusan elnök, a Magyar Polgári Erő (MPE) részéről pedig Kulcsár-Terza József elnök számolt be a közösségek helyzetéről. Az ülésen részt vett Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, valamint Vékás Domokos és Léphaft Áron az Országgyűlés Hivatalától.
Az MKM munkaülésének keretében egy felvidéki magyar szervezetekkel tartott találkozóra is sor került, ezen a Csemadok, a Fórum Intézet, a Komáromi Selye János Egyetem, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Kara, valamint a Pro Civis és a Szlovákiai Magyar Szakkollégium Hálózat vezetői mutatták be tevékenységüket.
A munkatalálkozó végén az MKM zárónyilatkozatot is elfogadott, amelyben a résztvevők üdvözölték és bizakodással nyugtázták Magyarország új kormányának a nemzetpolitikai folytonosság iránti elkötelezettségét. Leszögezték: kiemelt célnak tekintik azoknak az elmúlt évtizedekben elért nemzetpolitikai vívmányoknak a megőrzését, megerősítését és továbbépítését, amelyek a külhoni magyar közösségek megmaradásának és gyarapodásának fontos pillérét jelentik.
Emellett hangsúlyozták a magyar–magyar kapcsolatok fórumainak szerepét, illetve kiemelték és köszönettel nyugtázták Magyarország és Németország kormányainak a FUEN számára nyújtott következetes pénzügyi támogatását is.
A nyilatkozatban elfogadhatatlannak nevezték, hogy a 21. század Európájában továbbra is hivatkozási alapként szolgáljanak a kollektív bűnösség elvén alapuló Benes-dekrétumok, és ezzel kapcsolatban a helyzet végleges rendezésére szólították fel a szlovák kormányt.
Mély aggodalmunkat fejezzük ki az Ukrajnában zajló orosz agresszió és háború, kiváltképpen a Kárpátalján élő magyarságot ért támadások, valamint a magyar közösséget sújtó háborús nehézségek miatt. Teljes szolidaritásunkról biztosítjuk kárpátaljai nemzettestvéreinket. Határozottan valljuk, hogy az emberéletek megóvása és a közösségek jövőjének biztosítása érdekében a legfontosabb feladat a mielőbbi béke megteremtése
Péntektől vasárnapig Pozsonyban tartotta harmadik éves munkaülését az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) keretében működő Magyar Közösségek Munkacsoportja (MKM), amely zárónyilatkozatában üdvözölte Magyarország új kormányának a nemzetpolitikai folytonosság iránti elkötelezettségét – derült ki a szervezet által vasárnap kiadott közleményből.
Tárnok Balázs FUEN-alelnök ismertette az európai kisebbségvédelmi ernyőszervezet elnökségének eddigi munkáját. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviseletében Horváth Anna ügyvezető alelnök, a szlovákiai Magyar Szövetség részéről Gubík László elnök és Őry Péter elnökségi tag, Csallóközcsütörtök polgármestere, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség részéről Brenzovics László elnök, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) részéről Szakállas Zsolt elnökségi tag, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) képviseletében Jankovics Róbert elnök és Andócsi János alelnök, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségtől (MMÖNK) Orban Dusan elnök, a Magyar Polgári Erő (MPE) részéről pedig Kulcsár-Terza József elnök számolt be a közösségek helyzetéről. Az ülésen részt vett Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, valamint Vékás Domokos és Léphaft Áron az Országgyűlés Hivatalától.
Az MKM munkaülésének keretében egy felvidéki magyar szervezetekkel tartott találkozóra is sor került, ezen a Csemadok, a Fórum Intézet, a Komáromi Selye János Egyetem, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Kara, valamint a Pro Civis és a Szlovákiai Magyar Szakkollégium Hálózat vezetői mutatták be tevékenységüket.
A munkatalálkozó végén az MKM zárónyilatkozatot is elfogadott, amelyben a résztvevők üdvözölték és bizakodással nyugtázták Magyarország új kormányának a nemzetpolitikai folytonosság iránti elkötelezettségét. Leszögezték: kiemelt célnak tekintik azoknak az elmúlt évtizedekben elért nemzetpolitikai vívmányoknak a megőrzését, megerősítését és továbbépítését, amelyek a külhoni magyar közösségek megmaradásának és gyarapodásának fontos pillérét jelentik.
Emellett hangsúlyozták a magyar–magyar kapcsolatok fórumainak szerepét, illetve kiemelték és köszönettel nyugtázták Magyarország és Németország kormányainak a FUEN számára nyújtott következetes pénzügyi támogatását is.
A nyilatkozatban elfogadhatatlannak nevezték, hogy a 21. század Európájában továbbra is hivatkozási alapként szolgáljanak a kollektív bűnösség elvén alapuló Benes-dekrétumok, és ezzel kapcsolatban a helyzet végleges rendezésére szólították fel a szlovák kormányt.
„Mély aggodalmunkat fejezzük ki az Ukrajnában zajló orosz agresszió és háború, kiváltképpen a Kárpátalján élő magyarságot ért támadások, valamint a magyar közösséget sújtó háborús nehézségek miatt. Teljes szolidaritásunkról biztosítjuk kárpátaljai nemzettestvéreinket. Határozottan valljuk, hogy az emberéletek megóvása és a közösségek jövőjének biztosítása érdekében a legfontosabb feladat a mielőbbi béke megteremtése” – írták a nyilatkozatban.
Április 18-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen tartotta meg 36. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), ahol tisztújításra is sor került, amelynek keretében a küldöttek döntő többsége újra Brenzovics Lászlót választotta a szervezet elnökének. A kárpátaljai magyarság legnagyobb érdekvédelmi szervezete az elmúlt időszak nehézségei ellenére is egységesen, a jövőbe vetett hittel hozott döntéseket a következő ciklus vezetéséről és stratégiai irányairól.
A közgyűlést Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a Munkácsi Középszintű Szervezet elnöke nyitotta meg. Jelen voltak a kárpátaljai magyar közélet legmeghatározóbb szereplői, a legfontosabb érdekvédelmi és civil szervezetek képviselői, valamint a megyei, kistérségi és városi szintű önkormányzati elöljárók. A rendezvényen részt vettek egyházi méltóságok, közigazgatási vezetők és polgármesterek is, ami egyértelműen jelezte, hogy a közgyűlés nem csupán egy szervezeti esemény, hanem az egész kárpátaljai magyar közösség szempontjából kiemelt jelentőségű találkozó volt.
Több magyarországi és külhoni magyar érdekvédelmi szervezet is levélben üdvözölte a közgyűlést. Emellett többen személyesen is jelen voltak, kifejezve támogatásukat és szolidaritásukat a kárpátaljai magyar közösséggel. Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alelnöke személyesen tolmácsolta Kelemen Hunor elnök és az erdélyi magyarság üdvözletét, akárcsak Köteles László, aki a Csemadok, a felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú kulturális szervezete nevében köszöntötte a megjelenteket.
A gyűlésre online formában becsatlakozó Brenzovics László elnök beszámolójában először is köszönetet mondott a szervezet tagságának és aktivistáinak, kiemelve, hogy a háborús nehézségek ellenére is sikerült lebonyolítani a tisztújítás folyamatát Kárpátalja magyarlakta településein. Mint fogalmazott, „rendkívüli eredmény, hogy ilyen körülmények között is biztosítani tudtuk a szervezet alapszabály szerinti működését”.
Beszédében hangsúlyozta: a KMKSZ továbbra is működőképes, erős közösség, amely az elmúlt időszakban is számos területen helytállt – a szociális támogatásoktól a jogsegélyszolgálaton át az oktatási és médiarendszer fenntartásáig. „A kárpátaljai magyarság az elmúlt években is bizonyította, hogy működőképes közösség” – emelte ki.
A jelenlegi helyzetet értékelve a béke fontosságát hangsúlyozta, rámutatva, hogy a háború súlyos következményekkel jár az egész térség számára. „A béke az alapja mindennek – béke nélkül nem lehet normálisan élni, fejlődni” – fogalmazott, ugyanakkor hozzátette: a kedvezőtlen kilátások ellenére sem szabad feladni a reményt, hogy a béke visszatér Ukrajnába.
Az elnök köszönetet mondott a leköszönő magyar kormánynak az elmúlt 16 év szolidaritásáért és támogatásaiért, amelyek lehetővé tették a helyi magyar intézményrendszer megújulását. Egyúttal jelezte, hogy a KMKSZ a jövőben is korrekt, szoros együttműködésre törekszik a mindenkori magyar kormánnyal és a parlamenti pártokkal.
„Büszkeséggel tekintek a kárpátaljai magyar közösségre, amelyhez tartozom, és amely évek óta bizonyítja, hogy helytáll, egyenes gerinccel, szilárd értékrenddel, és valódi lépéseket tesz azért, hogy a Kárpátalján élő magyarság élete jó és egy kicsit könnyebb legyen” – jegyezte meg felszólalásában Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő. Kiemelte az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit is, amelyek kézzelfogható segítséget nyújtottak a közösség számára. Az európai parlamenti munkájáról szólva hangsúlyozta, hogy továbbra is képviseli a kárpátaljai magyarok érdekeit nemzetközi szinten. „Továbbra is számíthatnak ránk abban, hogy minden lehetséges fórumon megjelenítsük azokat a problémákat, amelyek a kárpátaljai magyar közösséget érintik” – emelte ki.
Felszólalása végén az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi helyzetben a közösség egysége kulcskérdés. „A kárpátaljai magyarság összetartása ma egy nagyon fontos dolog a számunkra” – fogalmazott.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke és a megyei tanács képviselője hangsúlyozta, hogy a magyar iskolák hálózatát sikerült stabilan tartani, ami létfontosságú a megmaradáshoz. Rávilágított egy gyakran elfeledett tényre is: a magyar intézmények a kistérségek legnagyobb adófizetői. Ezáltal a magyar közösség nemcsak saját magát tartja fenn, hanem jelentős mértékben hozzájárul az ukrán állami struktúra működtetéséhez is.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke beszédében a történelmi folytonosságra és a következetes érdekképviseletre hívta fel a figyelmet, valamint kitartásra és a magyar ügy melletti elkötelezettségre buzdította a jelenlévőket.
Ezt követően a mandátumvizsgáló, az ellenőrző és a fegyelmi bizottság is benyújtotta jelentését. A küldöttek elfogadták a beszámolókat, megállapítva, hogy a szervezet gazdálkodása és belső működése a szabályzatoknak megfelelően, átláthatóan zajlott.
A közgyűlés legfontosabb döntéseként a küldöttek a szervezet stabilitása mellett tették le voksukat. Az elnöki tisztségre a tagság egyhangúlag Brenzovics Lászlót jelölte, akit ezt követően titkos szavazással, döntő többséggel választottak újra a következő hároméves periódusra.
Brenzovics László a megválasztását követő beszédében a felelősségre, a közösségi kötelességre és a szervezet egységének megőrzésére helyezte a hangsúlyt. Kiemelte, hogy a jelenlegi időszakban a stabilitás mindennél fontosabb.
A tisztújítás során a szervezet alelnökeiről is szavaztak. A közgyűlés bizalmat szavazott a tisztségét továbbra is betöltő Sin Józsefnek. Változás történt ugyanakkor a másik alelnöki poszton: a tisztséget eddig betöltő Gulácsy Géza helyét Kulin Zoltán veszi át.
A rendezvény ünnepi pillanatait a díjátadások jelentették.
Fodó Sándor-díjjal tüntették ki az egészségügyi kategóriában dr. Milyó Erikát és dr. Vántus Oleszját, oktatás kategóriában Gajdos Valentinát, Fring Erzsébetet és Hurik Ilonát, míg egyházi személy kategóriában Soós Zsolt lelkipásztort.
KMKSZ-hűségdíjban részesültek a szervezet több mint 25 éve kitartó alapszervezeti elnökei: Palkó Katalin, Poljancsuk Erika, Kész Elemér és Mitró Ambrus.
Fodó Sándor-ösztöndíjat vehetett át három kiváló egyetemi hallgató: Bacskai Dorina, Huszár Viktória és Kovács Nikoletta.
A közgyűlésen a küldöttek zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyet Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasott fel. A nyilatkozat a jogfosztottság megszüntetését, a békét és az anyaországgal való szoros szövetség fenntartását jelöli meg a megmaradás zálogaként.
A 36., tisztújító közgyűlés Brenzovics László elnök zárszavával ért véget. Az újraválasztott vezető megköszönte a bizalmat, és hangsúlyozta: „A KMKSZ demokratikus, alulról építkező szervezet, amelynek fő célja a kárpátaljai magyarság érdekeinek védelme. […] Jó kapcsolatokra törekszünk az ukrajnai államhatalommal, a helyi közigazgatással és valamennyi magyar parlamenti párttal. […] A kárpátaljai magyarság legfontosabb vágya és óhaja a béke megteremtése.”
[type] => post [excerpt] => Április 18-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen tartotta meg 36. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), ahol tisztújításra is sor került, amelynek keretében a küldöttek döntő többsége újra Brenzovics Lászlót... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1776545400 [modified] => 1776545352 ) [title] => Megtartotta tisztújító közgyűlését a KMKSZ: Brenzovics László maradt a kárpátaljai magyarság élén [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=183900&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 183900 [uk] => 183976 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 183915 [image] => Array ( [id] => 183915 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/img-1300.jpg [original_lng] => 144301 [original_w] => 640 [original_h] => 480 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/img-1300-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/img-1300-300x225.jpg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/img-1300.jpg [width] => 640 [height] => 480 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/img-1300.jpg [width] => 640 [height] => 480 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/img-1300.jpg [width] => 640 [height] => 480 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/img-1300.jpg [width] => 640 [height] => 480 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/img-1300.jpg [width] => 640 [height] => 480 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1776534794:12 [views_count] => 1509 [_thumbnail_id] => 183915 [_edit_last] => 12 [_algolia_sync] => 836415193002 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_53cbdb083629020ff0a923dd9e561314] => [_oembed_time_53cbdb083629020ff0a923dd9e561314] => 1776534636 [_oembed_e67cf165c81dd26cc4c2fb84c55e474b] => [_oembed_time_e67cf165c81dd26cc4c2fb84c55e474b] => 1776534637 [_oembed_7baac58fb1b9c14af2239a3ef638ab27] => [_oembed_time_7baac58fb1b9c14af2239a3ef638ab27] => 1776536467 [_oembed_2934e00b8f85e475c390f040cc111a89] => [_oembed_time_2934e00b8f85e475c390f040cc111a89] => 1780121303 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 23 [4] => 31 [5] => 17 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Fotók [4] => Kárpátalja [5] => Sürgős ) [tags] => Array ( [0] => 86 [1] => 91674 [2] => 2066407 [3] => 7134 [4] => 302012 ) [tags_name] => Array ( [0] => Brenzovics László [1] => Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség [2] => kitüntetések [3] => tisztújítás [4] => tisztújító közgyűlés ) ) [3] => Array ( [id] => 174969 [content] =>
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az ukrajnai háború és a kárpátaljai magyarság helyzetét értékelte, kiemelve a közösség megmaradásának és Magyarország folyamatos támogatásának fontosságát. A beszélgetés során szóba került a két ország közötti viszony, a háború kimenetele, valamint a jövőbeli lehetőségek és kihívások is.
– Eltelt egy újabb év – ismét 12 hónap a háború árnyékában. Miben változott ezalatt a magyarság helyzete Kárpátalján?
– Nyilván nemcsak a kárpátaljai magyarság vonatkozásában, hanem egész Európa, sőt az egész világ vonatkozásában döntő kérdés a háború és a béke ügye. Valamennyien figyeltük, illetve átéltük az amerikai elnökválasztást, hiszen Donald Trump elnökjelölt békeprogrammal indult, és mindannyian emlékszünk, hogy azt is mondta, huszonnégy óra alatt befejezi a háborút. Megnyerte az elnökválasztást, és sajnálatos módon egy év alatt sem sikerült befejezni a két ország közötti vérontást. Azonban mindenképp pozitívum az, hogy a világ legerősebb országának a vezetője továbbra is érdekelt a béke megvalósításában, és sokat is tesz érte. Örülök annak, és mások is így vannak vele, hogy elindult egy olyan folyamat, amelynek a célja a béke megvalósítása. De fontos azt is megjegyezni, hogy a két ország közötti béke megvalósítása rendkívül bonyolult dolog.
– Miért ennyire nehéz békét teremteni Ukrajna és Oroszország között?
– Sok olyan súlyos probléma és érdekellentét van a háborúzó felek között, amit nehéz megoldani. Látjuk azt is, hogy a világon nem mindenki érdekelt a béke megvalósításában. Különösen fura az, hogy az Európai Unió vezetőinek egy jelentős része mintha a háború folytatásában lenne érdekelt. Azért is furcsa ez, mert Európa mindig is egy békeprojekt volt, ezért is visszatetsző az a háborús retorika, amit az európai vezetők hangoztatnak Ukrajna és Oroszország kérdésében. Mi, kárpátaljai magyarok a békében vagyunk érdekeltek. Minél tovább húzódik ez az értelmetlen vérontás, annál nehezebb helyzetbe kerül nemcsak a kárpátaljai magyarság, hanem egész Ukrajna és maga az egész európai kontinens is. Különösen fontosnak tartom azt, hogy a magyar kormány Orbán Viktor vezetésével folyamatosan azon dolgozik, hogy minél hamarabb béke legyen.
– Hogyan befolyásolják az országon belüli népmozgások a kárpátaljaiak életét?
– Óriási tektonikus mozgások vannak Ukrajnában a népesség vonatkozásában. Ukrajna lakosságának a pontos számát nem tudjuk. 2001-ben tartottak legutóbb népszámlálást az országban, és azóta különféle számokat mondanak a népesség lélekszámát tekintve. Szakértők jelenleg 25–28 millióra becsülik Ukrajna népességét – de ez lehet, hogy még kevesebb, hiszen milliószámra távoztak külföldre, s hogy pontosan mennyien, azt senki sem tudja. Ugyanez igaz Kárpátaljára, azon belül pedig ránk, magyarokra is. Továbbá azt sem tudja senki, hogy Belső-Ukrajnából hányan költöztek be megyénkbe. Rendkívül eltérő számokat mondtak korábban: 500 ezret, aztán hivatalosan 170 ezret, majd 300 ezret – tehát nem tudjuk pontosan. Azonban a nagyobb városok és települések látképén észrevehető, hogy bővült a lakosság száma a keletről érkezők miatt, akik nagy volumenű építkezéseket valósítottak meg Kárpátalján.
– Ha véget ér a háború, a keletről érkezők Ön szerint vissza fognak költözni, vagy esetleg külföldre távoznak?
– Azt nem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő ezzel kapcsolatban, hogy ennek a népmozgásnak mi lesz a következménye. Teljesen nyilvánvaló, hogy Kárpátalja demográfiai összetétele átalakult, hiszen nemcsak a beköltözőknek a száma, hanem az elköltözőknek a száma is jelentős. Azt azonban nem lehet tudni, milyen folyamatok fognak zajlani a háború után, hogy ezek az emberek a háború után itt maradnak-e vagy visszaköltöznek, hiszen Kárpátaljának az eltartó képessége eléggé csekély: nincsenek olyan hatalmas földterületek, nyersanyagkészletek, mint Kelet-Ukrajnában, úgyhogy elképzelhető egyfajta visszavándorlás is. De elsősorban legfontosabb a békének a megteremtése – az összes többi kérdésnek a megoldására csak akkor kerülhet sor, ha eljutunk arra a pontra, hogy mikor és milyen feltételek mellett jön létre a béke.
Azt is látjuk, hogy a kárpátaljai magyarság nem úgy reagált, mint ahogy mások várták volna. Nem tagadhatjuk le, hogy jelentős az elvándorlás mértéke is, azonban túlzott pánikszerű menekülés nem volt tapasztalható. Kárpátalján sikerült fenntartanunk intézményrendszerünket és egyházainkat, ami mindenképpen reményt ad a jövőt illetően.
– Felértékelődött a KMKSZ szerepe ebben a háborús időben? Amelyet ráadásul néhány Covid-járványos év előzött meg…
– Egy közösségnek az érdekeit mindig képviselni kell. Ha nincs, aki képviselje egy közösség érdekeit, az hátrányba kerül, és ennek a feladatnak igyekezett a múltban is és a jelenben is megfelelni a KMKSZ. Továbbá nyilvánvaló, hogy ha az önkormányzatok jelentősége csökkent is az elmúlt háborús időszakban, azonban a képviselőink a helyi szinttől a nemzetközi szintekig a lehetőségeikhez mérten képviselni tudták a kárpátaljai magyarokat. A képviselet mellett pedig fejlődni is tudtunk, hisz a beregszászi Rákóczi-főiskolából egyetem lett, valamint dicséretes, hogy ebben a háborús időszakban az oktatási hálózatunk, a színházunk, a televíziónk és az újságunk is működhet tovább. De ne felejtkezzünk el azokról a kulturális rendezvényekről sem, amelyeket hagyományainkhoz híven sikerült az elmúlt évben is megszervezni. Mindezek erőt adnak a kárpátaljai magyar közösségnek a megmaradáshoz.
– A kárpátaljai magyarság országon belüli megítélése milyen formában változott, tekintettel arra, hogy Ukrajna és Magyarország diplomáciai kapcsolata mélyponton van?
– Korábban sem volt rózsás a helyzet. Valljuk be, hogy az ukrán–magyar kapcsolatok 2017 után rendkívül kiéleződtek. Ukrajnában egy rendkívül erőteljes magyarellenes propagandakampány folyt ebben az időben, különböző inzultusok érték a kárpátaljai magyarságot: az emlékműveink megrongálása, tüntetések, a KMKSZ székházának a felrobbantása, titkosszolgálati akciók, házkutatások – ezek jellemezték a kárpátaljai magyarság helyzetét, és a két ország között a viszony is romlott, bár történtek kezdeményezések a kapcsolatok javítására, de ezek nem vezettek sikerhez. Tehát ennek a dolognak azért múltja van. Ez nem most kezdődött. És sajnos most is jelentősek az ellentétek. Magyarország ezekben a kérdésekben másfajta álláspontot képvisel, mint az európai országok jelentős része, de azt mindenképpen pozitívumként kell értékelni, hogy Magyarország a béke mellett áll ki, és ha belegondolunk, ez egyezik Ukrajna lakossága és a kárpátaljai magyarság véleményével ezekben a kérdésekben. Rendkívül nehéz folyamat lesz a béke megteremtése és Ukrajnának a beilleszkedése az európai kontinens biztonsági rendszerébe. Magyarországon választások lesznek, és valószínűleg előbb-utóbb Ukrajnában is. Valahogy a béketeremtés folyamata elindult, s reméljük, hogy megvalósul, és ez majd a jövőben alkalmat ad arra, hogy a viszonyt rendezzék, azonban ez egy rendkívül nehéz folyamat lesz.
– Lehetséges-e az elkövetkezendő évben, hogy béke lesz a két ország között?
– Nem lehet tudni, hogy mi fog történni a következő évben, senki sem tudja. Reménykedjünk, hisz a békefolyamat elindult. Jelenleg intenzív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államok és Oroszország, valamint az Egyesült Államok és Ukrajna között, de az Európai Unió is igyekszik ebbe – kevés sikerrel – beleszólni. Mindenképpen pozitív, hogy elindult egy olyan folyamat, amely már a békét célozza. Azonban azt is tudjuk, hogy ezek a dolgok rendkívül nehezek lesznek, és minél tovább tart a háború, annál nagyobbak az emberi és az infrastrukturális veszteségek, valamint annál kilátástalanabb helyzetbe kerül Ukrajna. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a békefolyamat felgyorsuljon és minél hamarabb meg is valósuljon. Nagyon fontos, hogy átfogó békére van szükség, hiszen tudjuk azt, hogy korábban is voltak megállapodások, amelyek nem vezettek tartós békéhez. Azonban a történelem azt mutatja, hogy a háborúkat lezáró folyamatok általában hosszúak – gondoljunk csak vissza a vietnámi vagy a koreai háború lezárásaira. Reménykedjünk abban, hogy előbb-utóbb győzedelmeskedik a józan ész, és ez a háború is lezárul.
– Mit tehetünk személyesen mi, kárpátaljai magyarok ezekben a ködös és szomorú időkben?
– A közösségünk legfontosabb feladata most a túlélés, ehhez pedig az szükséges, hogy ne adjuk fel a reményt, legyünk szolidárisak, segítsük egymást, tartsuk fenn intézményeinket, és próbáljuk meg átvészelni ezt a nehéz időszakot. Ebben a Szövetségünk is igyekszik mindent megtenni, és rendkívül pozitív, hogy számíthatunk az anyaország támogatására is, amelyet számos formában valósított meg az elmúlt évben is, amiért hálásak vagyunk.
A 34. alkalommal megrendezett idei Tusványos ismét fontos találkozási pontot jelentett a magyar nemzetpolitika szereplői számára. A Nemzetpolitikai kerekasztal – Ránk számíthatsz! című panelbeszélgetésen a Kárpát-medencei és nyugati diaszpórában működő jelentős magyar szervezetek vezetői, valamint a magyar kormány képviselői osztották meg gondolataikat az elmúlt év kihívásairól és a jövő teendőiről. Cikkünkben Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének gondolatait olvashatják.
A háború alapjaiban változtatta meg Ukrajna társadalmi berendezkedését. A Szovjetunió szétesése után Ukrajnában oligarchikus társadalmi rendszer alakult ki. Különböző gazdasági-politikai csoportosulások harcoltak egymással a politikai hatalomért, az elnöki posztért, a parlamenti többségért. Ez egyfajta áldemokrácia volt, ami azon a közmegegyezésen alapult, hogy a többség elnézte az elit korrupt játékait, az elit pedig korlátozottan szólt bele a lakosság dolgaiba, „hagyta élni”.
A 2014-es Majdan, a fegyveres konfliktus a Donbászban, majd Oroszország támadása megváltoztatta a rendszert. Kialakult egy egyfajta neofeudális társadalom, amely a XVll. századi kozák társadalommal mutat hasonlóságot. Az ország élén álló „hetman” és a felső bürokrácia tevékenységét alig korlátozza valami. Az hivatalnokok, az erőszakszervezetek tagjai, a tisztikar, a mágnások alkotják a privilégiumokkal rendelkező nemességet. A lakosság többségének jogai korlátozottak, ők adóznak, őket hurcolják a frontra. Emellett jelentős a külföldi befolyás, és az ezt képviselő komprádor réteg
A népességfogyás Ukrajnában drámai méreteket ölt, a demográfiai hanyatlás szinte példátlan. 2001 óta nem történt hivatalos népszámlálás, így pontos adat nincs, de az biztos, hogy míg 1991-ben az ország lakossága még 52 millió fő volt, ma már 30 millió alá csökkent. A népesség összetétele is riasztó: túlnyomórészt idősek alkotják, és a férfiak várható élettartama nem éri el a 57,3 évet. Ennek okai között szerepelnek a betegségek, a fronton történő veszteségek, valamint a lakosság tömeges kivándorlása.
Fontos szót ejteni Ukrajna ipari hátterének leépüléséről is. Az országban zajló deindusztrializáció következtében egyre súlyosabbá válik az elszegényedés, mivel a harcok éppen azokon a területeken zajlanak, amelyek korábban az ország ipari termelésének gerincét képezték. Emellett megfigyelhető egy harmadik, szintén aggasztó jelenség: a társadalmi és szellemi degradáció. Ez abban nyilvánul meg, hogy különféle törvények akadályozzák az oktatás és a tudományos élet fejlődését, gátat szabva az értelmiség utánpótlásának, ami az ország oktatási, tudományos, életének, egészségügyi, szociális rendszerének, infrastruktúrájának leépülését jelenti.
Ebben a mind kevésbé barátságos közegben kell helytállnia a kárpátaljai magyarságnak. Az ukrán sajtóban közel egy évtizede rendszeresen jelennek meg ellenséges hangvételű cikkek velünk szemben. Számunkra ez nem újdonság – 2014 óta tart ez a folyamat. Ismerős már az is, hogy különböző megmozdulások során erőszakos tüntetéseket tartanak a magyarlakta városokban, vagy hogy szándékos rongálások történnek. A magyarság esetében ehhez még hozzájárul nyelvi oktatási jogainak korlátozása, szülőföldje etnikai viszonyainak megváltozása, a magyarellenes propaganda.
Elgondolkodtató, hogy a közvélemény-kutatások szerint Magyarország – az oroszok után – a második leginkább elutasított ország az ukrán társadalom körében, és mi, magyarok, a második leginkább elutasított nemzet vagyunk. Pedig a rendszerváltás után Magyarország ismerte el elsőként Ukrajna függetlenségét, és az uniós országok közül talán a leghatározottabban állt ki Ukrajna vízummentessége mellett. Mindezek feledésbe merültek, helyüket pedig Magyarország-ellenes propaganda vette át.
A kárpátaljai magyarság számára jelenleg a túlélés a cél. Ennek érdekében a közösség igyekszik megtenni, amit lehet és kell. Egyetlen magyar iskola sem zárta be kapuit, és tovább folyik az oktatás. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola egyetemi rangra emelkedik. Egyházaink, közintézményeink és magyar nyelvű sajtónk is működnek. A korábbi dicső nevét bár elhagyni kényszerült a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, de szellemisége és előadásainak minősége mit sem kopott azóta sem, hogy átkeresztelték Kárpátalja Megyei Magyar Drámai Színházra. Színészeink és a munkatársak folyamatosan magas szintű előadásokkal lepik meg a környék színházkedvelőit. Hálásak vagyunk a magyar kormánynak a kitartó szolidaritásért és támogatásért. „Bízom benne, hogy meg tudunk maradni szülőföldünkön emberként, keresztényként és magyarként. Nem lesz könnyű, de hiszem, hogy mi, kárpátaljai magyarok képesek vagyunk rá. Bízom benne, hogy meg tudunk maradni szülőföldünkön emberként, keresztényként és magyarként” – fogalmazott Brenzovics László.
Ceber Roland megyei képviselő olyan nyilatkozatokat tett, amelyek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) betiltásának lehetőségét vetik fel. Az ukrán sajtóban már napok óta cikkeznek arról, hogy a KMKSZ tevékenysége külföldi befolyás alatt állhat, amit az érintettek határozottan cáfolnak.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott:
„Megjelent egy cikk a Novini Zakarpattya nevű kárpátaljai weboldalon, ahol felvetik azt a kérdést, hogy az ukrán szervek a KMKSZ betiltásán gondolkodnak vagy nyomoznak ezzel kapcsolatban. Majd ezután Ceber Roland megyei képviselő olyan állításokat fogalmazott meg, ami a KMKSZ betiltására utal, de nem nevezi néven.”
Hangsúlyozta, hogy a szervezet az ukrán törvényeknek megfelelően működik, és nincs tudomása semmiféle vizsgálatról vagy bűnvádi eljárásról a párttal szemben. Brenzovics azt is elmondta, hogy korábban eljárások indultak a KMKSZ által létrehozott jótékonysági alapítványok ellen, ám ezeket az ügyeket még nem zárták le.
Az ukrán sajtó arról ír, hogy hivatalos döntés még nem született, de a politikai légkör egyre feszültebb.
A KMKSZ betiltása drasztikusan átalakítaná a helyi politikai viszonyokat, és meggyengítené a magyar kisebbség befolyását a kárpátaljai önkormányzatokban.
Jelenleg megpróbáljuk tisztázni ezt a helyzetet, hogy mi is van tulajdonképpen. A rendvédelmi szervek bennünket nem kerestek az említett kérdésben, és úgy véljük, hogy a párt az ukrán törvényeknek megfelelően működik – mondta Brenzovics. A politikus szerint Ceber Roland kijelentései nem többek egyszerű hangulatkeltésnél, és csak arra szolgálnak, hogy gyengítsék a magyar közösség politikai pozícióit.
Ruszlan Sztefancsuk, Ukrajna Legfelső Tanácsának elnöke Facebook-oldalán közölte a hírt, miszerint a parlament jelenleg egy olyan határozattervezeten dolgozik, amely elismeri és elítéli a szovjet rezsim 1944‒1946 közötti, kárpátaljai magyarok és németek ellen elkövetett rémtetteit. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) levélben üdvözölte a kormány e döntését.
A Szövetség közleményében üdvözli a kezdeményezést, és emlékeztet arra, hogy a rendszerváltás óta folyamatosan szorgalmazzák a szovjet terror magyar áldozatainak hivatalos rehabilitációját. Ezt azonban eddig még nem sikerült elérni.
A KMKSZ már 2015-ben benyújtott egy hasonló tartalmú határozattervezetet Ukrajna Legfelsőbb Tanácsához. „A szovjet katonai közigazgatás által a kárpátaljai magyarok és németek ellen a második világháború alatt és a háborút követő időszakban elkövetett elnyomások elismeréséről és elítéléséről” címet viselő dokumentumot a Szövetség most is mellékelte a döntéshozók számára.
A KMKSZ szerint a múlt feldolgozása és az ártatlan áldozatok emlékének hivatalos elismerése nemcsak történelmi igazságtétel, hanem az ukrajnai kisebbségek jogbiztonságának szempontjából is kiemelt jelentőségű.
Levélben fordult a magyar belügyminiszterhez a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, melyben a magyar-ukrán határátkelőkön való átjutás felgyorsítását kérik Pintér Sándortól. A KMKSZ kiemeli: sokan jelezték, hogy a karácsonyi ünnepi időszak alatt rendkívül nehézzé vált a határátkelés a megnövekedett forgalom miatt, hosszú órákat kell várnia az embereknek a Kárpátaljáról Magyarországra, vagy éppen visszafele történő utazáskor. A személygépkocsival közlekedők 6-8 órás várakozásra kényszerülnek, a gyalogosok számára 4 órába is telhet a határon való átjutás. A KMKSZ emlékeztet, hogy a kárpátaljai magyarok többsége nem szórakozásból utazik Magyarországra, hanem családi kapcsolatai, tanulmányai, egészségügyi állapota, vagy az Ukrajnában kialakult háborús helyzet kényszeríti erre. A háborús helyzetben lévő kárpátaljai magyarokra való tekintettel arra kéri a KMKSZ Pintér Sándor belügyminisztert, hogy minden eszközzel segítse elő a határok átjárhatóságának javítását az ünnepi időszak alatt.
Dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke levélben fordult Pintér Sándorhoz, Magyarország belügyminiszteréhez, a kárpátaljai magyarságot nagy számban érintő, számunkra jelentős mértékű kellemetlenséget és hátrányt okozó, a határátkelőkön kialakult helyzet megoldásának ügyében.
A kárpátaljai magyar vezető a következőkről tájékoztatta a magyar belügyminisztert: „Számos honfitársunk jelezte, hogy a karácsonyi ünnepek előtt állandósult az az áldatlan állapot, amely többórás várakozásra kényszeríti a Kárpátaljáról Magyarországra vagy éppen visszafelé utazókat. A személygépkocsival közlekedők 6‒8 órás várakozásra kényszerülnek, a gyalogosok számára szintén 2‒4 órába telik a határon való átjutás. Szeretnénk jelezni, hogy a kárpátaljai magyarok túlnyomó többsége nem szórakozásból utazik Magyarországra, hanem mert családi kapcsolatai, tanulmányai, egészségügyi állapota vagy az Ukrajnában kialakult lehetetlen háborús helyzet kényszeríti erre” – emelte ki Brenzovics László levelében, kérve Pintér Sándor belügyminiszter urat, hogy a magyar nemzet egységének megerősítése, a jogfosztott és háborús helyzetben lévő kárpátaljai magyarok léthelyzetének enyhítése céljából segítse elő a határok átjárhatóságának javítását az ünnepi időszak alatt.
