A Le Soir beszámolója szerint a belga védelmi minisztérium azt tervezi, hogy 2029-ig átadja Ukrajnának mind az 53, az ország szolgálatában álló F-16-os vadászgépét.
A repülőgépek átadása az F-35-ösök fokozatos megérkezésétől függ, amelyeket a belga légierő fog üzembe helyezni.
A kiadvány adatai szerint a frissített szállítási ütemterv hét repülőgép átadását írja elő 2026-ban, ötöt 2027-ben, tizennégyet 2028-ban és további huszonhetet 2029-ben.
Jelenleg a 2026-ra átadásra tervezett hét repülőgépből négyet ukrán műszaki szakemberek kiképzésére használnak.
Az ország védelmi minisztériuma megjegyezte, hogy a dátumok tájékoztató jellegűek, és a belga légierő igényeinek figyelembevételével változhatnak.
Két évvel ezelőtt a belga kormány biztonsági megállapodást írt alá Ukrajnával, amely harci repülőgépek átadásáról rendelkezik. Akkoriban 30 F-16-os 2028-ig történő leszállításáról volt szó. Ezt követően Bart de Wever miniszterelnök kijevi látogatása során megerősítette szándékát a kötelezettség teljesítésére.
A globális instabilitás, de különösen az orosz fenyegetés miatt a nemzetközi helyzet a második világháború óta most a legbizonytalanabb – jelentette ki Frederik Vansina belga tábornok a La Libre Belgique című, francia nyelvű belga napilapnak nyilatkozva pénteken.
Frederik Vansina kulcsfontosságúnak nevezte a katonai beruházások folytatását és Belgium, valamint Európa stratégiai autonómiájának megerősítését.
Véleménye szerint 2030-ra Európa sokkal erősebb lehet, stratégiai autonómiája pedig már 2035-re megvalósulhat, ha az országok a GDP-jük 2 százalékánál jóval több befektetnek a védelmi képességek megerősítésébe.
A volt vezérkari főnök aggasztónak nevezte, hogy Irán nukleáris fegyverekkel is rendelkezhet, Európára nézve ugyanakkor – véleménye szerint – egy esetleges orosz agresszió jelent fenyegetést.
„A közel-keleti konfliktusnak nem szabad elterelni a a figyelmünket a fő fenyegetésről, amely számunkra Oroszország” – fogalmazott. Megjegyezte ugyanakkor, óvatosnak kell lenni Iránnal is, ugyanis, „ha hagyják”, Teherán olyan fejlett technológiai képességekkel rendelkezhet, amelyekkel előbb-utóbb akár belga célpontok ellen is támadást indíthat.
„A világ több táján jelentkező konfliktusok és a bizalom megszűnése kiszámíthatatlanságot eredményez” – hangoztatta.
Véleménye szerint az oroszok második világháborús taktikájukhoz ragaszkodnak: teljes mértékben a puszta létszámra támaszkodnak, és nem tisztelik az emberi életet. Úgy vélte ugyanakkor, hogy nem kell orosz művelettől tartani Belgium területén, viszont az úgynevezett hibrid hadviselés már most jelen van sz országban.
A 2030-as évek nehéz időszak lesz Európa számára – hívta fel a figyelmet. Noha az ukrajnai háború várhatóan véget ér, Vlagyimir Putyin orosz elnök több százezer harcedzett katonával és háborús gazdasággal meg fogja erősíteni a hadseregét annak érdekében, hogy fontos világpolitikai szereplő maradjon. „Fel kell készülnünk” – fogalmazott a tábornok, majd úgy folytatta: „üzenetem az, hogy legyünk erősek európaiakként. Tegyük fegyveres erőinket olyan hatékonnyá, amennyire szükségük van kontinensünk védelmének biztosításához. 80 éven át az amerikaiak tették meg helyettünk, most magunknak kell megcsinálnunk. Nekünk, európaiaknak többet kell tennünk a saját védelmünkért” – tette hozzá nyilatkozatában a belga fegyveres erők tábornoka.
[type] => post [excerpt] => A globális instabilitás, de különösen az orosz fenyegetés miatt a nemzetközi helyzet a második világháború óta most a legbizonytalanabb – jelentette ki Frederik Vansina belga tábornok a La Libre Belgique című, francia nyelvű belga napilapnak nyila... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1776507840 [modified] => 1776489989 ) [title] => Belga tábornok: a nemzetközi helyzet a második világháború óta most a legbizonytalanabb [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=183836&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 183836 [uk] => 183941 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 183837 [image] => Array ( [id] => 183837 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/belga-hadsereg.png [original_lng] => 1604356 [original_w] => 1309 [original_h] => 815 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/belga-hadsereg-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/belga-hadsereg-300x187.png [width] => 300 [height] => 187 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/belga-hadsereg-768x478.png [width] => 768 [height] => 478 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/belga-hadsereg-1024x638.png [width] => 1024 [height] => 638 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/belga-hadsereg.png [width] => 1309 [height] => 815 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/belga-hadsereg.png [width] => 1309 [height] => 815 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/belga-hadsereg.png [width] => 1309 [height] => 815 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1776579093:3 [_thumbnail_id] => 183837 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 736 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 835398268002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 27585 [1] => 857489 [2] => 2064516 ) [tags_name] => Array ( [0] => Belgium [1] => Frederik Vansina [2] => nemzetközi helyzet ) ) [2] => Array ( [id] => 180848 [content] =>
Bart De Wever belga miniszterelnök kijelentette, hogy az Európai Unió jelenleg nem képes katonailag vagy gazdaságilag meghátrálásra kényszeríteni Oroszországot, ezért felszólított, hogy adjanak az EU-nak mandátumot a Kremllel folytatandó közvetlen tárgyalásokra – számolt be az rbc.ua hírportál az L’Echo című belga lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Bart De Wever, akinek köszönhetően Ukrajna egyszer már nem kapott befagyasztott orosz eszközökkel biztosított kölcsönt, újabb botrányos nyilatkozatot tett. Úgy vélte, hogy teljes amerikai támogatás nélkül Európa nem lesz képes „gazdaságilag megfojtani” Oroszországot, és Ukrajnát sem lesz képes hatékonyan felfegyverezni a győzelemig. Véleménye szerint Washington jelenlegi politikája kétértelmű.
„Mivel nem fenyegethetjük Putyint azzal, hogy fegyvereket küldünk Ukrajnába, és gazdaságilag sem fojthatjuk meg az Egyesült Államok támogatása nélkül, csak egyetlen módszer maradt: megállapodást kötni” – mondta Bart De Wever. Azt is hozzátette, hogy Washington néha úgy tűnik, „közelebb áll Putyinhoz, mint Zelenszkijhez”, és figyelmeztetett, hogy ha az EU-nak nincs saját tárgyalási mandátuma, az USA egy olyan megállapodást fog ráerőltetni, amely „rossz lesz Európának”.
Az Európai Uniónak párbeszédet kell kezdeményeznie Oroszországgal az ukrajnai helyzet rendezéséről – jelentette ki Bart De Wever belga miniszterelnök.
A politikus megjegyezte, hogy Európa nem képes vég nélkül támogatni Ukrajnát és fegyvereket szállítani Kijevnek az USA részvétele nélkül. Elismerte továbbá, hogy lehetetlen „gazdasági szempontból megfojtani Oroszországot”.
„Moszkvai tárgyalási megbízás nélkül nem ülünk le a tárgyalóasztalhoz, ahol az amerikaiak Ukrajnát a megállapodás elfogadására fogják ösztönözni. És már most elmondhatom, hogy ez számunkra rossz megállapodás lesz” – panaszkodott De Wever.
Ahogy Vlagyimir Putyin elnök hangsúlyozta, Európa saját maga zárta ki magát az ukrán rendezés folyamatából. Az EU-országok által az amerikai béketervhez javasolt összes változtatás arra irányul, hogy megakadályozzák a folyamatot.
🇷🇺🇨🇳 At the invitation of President of the People’s Republic of China Xi Jinping, President Vladimir Putin will pay an official visit to China on May 19-20
Belgium három éve egyetlen F-16-os vadászgépet sem szállított Ukrajnának, kifogásként a belga kormány azt állítja, hogy soha nem ígért konkrét dátumot a repülőgépek leszállítására Kijevnek – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a VRT belga médiumra hivatkozva.
A jelentés szerint Belgium három évnyi részvétele alatt az F-16-osok szállítására létrehozott vadászgép-koalícióban egyetlen belga repülőgépet sem szállítottak Ukrajnába. 2023 óta a határidőket folyamatosan tologatták, miközben az első belga F-16-osoknak már Ukrajnában kellett volna lenniük, de még mindig nincsenek ott.
A belga kormány azt állítja, hogy nem voltak szállítási határidők. Azt mondja, hogy ezt a kérdést még csak meg sem vitatták, sőt, Ukrajna – a belga légierő egyik parancsnoka szerint – állítólag még kérelmet is benyújtott a repülőgépek leszállításának mellőzésére, mert „nincsenek pilóták”.
Azonban még 2024-ben Belgium akkori miniszterelnöke, Alexander De Croo kijelentette, hogy az első repülőgép „az év végére” Ukrajnában lesz. És ezek lettek volna az elsők a „koalícióban” Ukrajnának ígért 30 repülőgép közül. Azóta azonban vadászgépeket más országok szállítottak, csak Belgium nem.
Belgium miniszterelnöke, Bart De Wever bejelentette, hogy a háború befejeztével országa repülőerőt és flottát bocsát rendelkezésre Ukrajnában a béke megőrzéséhez.
Ezt az X közösségi oldalon tette közzé a „tettrekészek koalíciója” párizsi találkozóját követően.
De Wever a találkozót „produktívnak és döntő jelentőségűnek” nevezte. „A széles koalíció partnereivel együtt Belgium vállalja, hogy hozzájárul a nemzetközi erőfeszítésekhez, amelyek célja Ukrajna békéjének fenntartása a harci cselekmények befejezése után” – írta a miniszterelnök.
Hozzátette, hogy Belgium hozzájárulása elsősorban légierő és haditengerészet biztosítására, valamint képzési programokra összpontosít majd. „Fontos, hogy ezek az erőfeszítések megbízható amerikai támogatással és amerikai vezetésű felügyelettel legyenek alátámasztva, ami hatékony elrettentést biztosít, és hosszú távú stabilitást tesz lehetővé” – hangsúlyozta De Wever.
Az európai partnerek továbbra is alakítják Ukrajna biztonsági architektúráját a háború befejezése után, a nemzetközi koalíció keretében megvitatva a konkrét katonai és politikai támogatási mechanizmusokat – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Bart de Wever belga miniszterelnök X közösségi oldalon megjelent publikációjára hivatkozva.
Today’s meeting of the Coalition of the Willing in Paris was productive and decisive. Together with a broad coalition of partners, Belgium will take on its share of international efforts towards safeguarding peace in Ukraine, once hostilities have ended. Our contribution will… pic.twitter.com/glNYWdpk68
A jelentés szerint de Wever bejelentette, hogy országa kész hozzájárulni Ukrajna békéjének biztosításához a háború befejezése után. Szerinte a vonatkozó megállapodásokat az elszántak koalíciójának párizsi ülésén vitatták meg. „Az elszántak koalíciójának keddi párizsi találkozója eredményes és döntő volt. Széleskörű partnerkoalícióval együtt Belgium kiveszi a részét a háború befejezése utáni ukrajnai béke megőrzését célzó nemzetközi erőfeszítésekből” – hangsúlyozta.
A belga kormányfő tisztázta, hogy országának a részvétele azokra a területekre fog összpontosulni, ahol Belgium rendelkezik a szükséges képességekkel. „Hozzájárulásunk elsősorban a légi és tengeri erők biztosítására, valamint a kiképzési gyakorlatok lebonyolítására fog összpontosítani, ahol Belgium konkrét és jelentős hozzájárulást nyújthat” – jegyezte meg de Wever.
A belga miniszterelnök hangsúlyozta az amerikai vezetés fontosságát is. Szerinte a nemzetközi koalíció erőfeszítései az Egyesült Államok megbízható támogatására fognak épülni. Azt is jelezte, hogy a biztonsági helyzet jövőbeni megfigyelését az Egyesült Államok vezetésével tervezik végezni, amelynek biztosítania kell Oroszország hatékony elrettentését az ismételt agressziótól, és hozzá kell járulnia a régió hosszú távú stabilitásához.
A belga Flandria tartomány hatóságai úgy döntöttek, hogy 250 000 eurót különítenek el Ukrajna kulturális szektorának támogatására, közölte a Jevropjszka Pravda a Belga orgánumra hivatkozva. A hírt Caroline Hennes, Flandria kulturális minisztere jelentette be kedden.
A 250 000 eurós támogatást olyan programok finanszírozására irányítják, amelyek a művészetet és a kultúrát használják fel az ukrajnai háborús veteránok mentális jólétének előmozdítására, valamint mozgókönyvtárak telepítésére azokon a területeken, ahol a háború miatt nehéz a könyvekhez való hozzáférés. A cselekvési terv az irodalmi szektort támogató intézkedéseket is tartalmaz, beleértve az ukrán nyelvű fordításokat. Az ukrán írók és fordítók várhatóan részt vesznek a 2026 márciusában Brüsszelben megrendezésre kerülő Passa Porta fesztiválon is.
„Vlagyimir Putyin egyik egyértelmű célja az ukrán identitás és kultúra elpusztítása. Ezzel a támogatással a Flandria segít újjáéleszteni Ukrajna kulturális szektorát, és elősegíti azokat a helyi kezdeményezéseket, amelyek a művészet és a kultúra révén erősítik az ukrán nép jólétét és ellenálló képességét” – tette hozzá. A Flandria által elkülönített forrásokat az UNESCO-n keresztül folyósítják, amely egy cselekvési tervet dolgozott ki az ukrán kultúra támogatására a szervezet párizsi központjában hétfőn aláírt megállapodás értelmében.
🇺🇦🇨🇿 Ukrajinci a přátelé Ukrajiny se spojili v historickém centru Prahy do živého řetězu jednoty přes Karlův most u příležitosti Dne sobornosti Ukrajiny. pic.twitter.com/i4LjNRYnGl
Belgium nem zárja ki jogi lépések megtételét arra az esetre, ha az Európai Unió lefoglalná a Belgiumban működő Euroclear értékpapír-letétkezelőnél tartott orosz állami vagyoneszközöket – nyilatkozta Bart De Wever belga miniszterelnök a VRT flamand műsorszolgáltatónak.
A belga miniszterelnök szerint egy ilyen lépés jelentős kockázatokkal járna, amelyeket országának nem szabad egyedül viselnie. A kormányfő elmondta, hogy Belgium jelenleg Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal javaslatának módosításáról annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön a belga fél által támasztott racionális, észszerű és indokolt feltételekkel. De Wever szerint a tervezet átírására van szükség, ugyanakkor hozzátette: „Sok jó szándék mutatkozott, de különbség van aközött, hogy valaki jót akar tenni, és aközött, hogy ténylegesen képes is rá, és ezt a különbséget most át kell hidalni.”
Bart De Wever hangsúlyozta: amennyiben nem sikerül kompromisszumra jutni, a jogi lépések lehetősége sem zárható ki. Úgy fogalmazott: ha olyan döntés születne, amely szerinte ellentétes a joggal, és jelentős kockázatot róna Belgiumra, akkor semmit sem lehet kizárni. Rámutatott, hogy akár az Euroclear is az Európai Bírósághoz fordulhat.
A miniszterelnök emlékeztetett, hogy az EU-nak vannak más lehetőségei is Ukrajna finanszírozásának támogatására, bár ezek egyhangú tagállami jóváhagyást igényelnek, ami például Magyarország ellenállása miatt jelenleg nem adott. De Wever továbbá nagyon meggondolatlannak nevezte az orosz központi bank vagyonának elkobzását, amely szerinte súlyos lépés lenne.
„Határozottan vannak jobb megoldások annál, mint ellopni a pénzt az orosz központi banktól. Ez komoly lépés. Véleményem szerint nagyon oktalan és meggondolatlan” – jelentette ki. Belgium a jövő heti uniós csúcs előtt továbbra is a közös európai álláspontot kívánja támogatni, feltéve, hogy sikerül garantálni: a jogi és pénzügyi kockázatok nem kizárólag Belgiumot terhelik. A belga feltételek értelmében a tagállamoknak közösen kell vállalniuk minden esetleges orosz követelés költségét, emellett a brüsszeli Euroclearnek azonnali hozzáféréssel kell rendelkeznie azokhoz a forrásokhoz, amelyek fedeznek egy esetleges orosz visszafizetési követelést.
A La Libre Belgique című, francia nyelvű belga napilap szerint Bart De Wever belga miniszterelnök szokatlanul nyílt és kemény hangú beszédet mondott egy brüsszeli konferencián.
A belga politikus az Európai Unió vezetőinek tervére reagált, amely szerint a jó részt Brüsszelben befagyasztott orosz állami vagyonból finanszíroznák Ukrajna támogatásának egy részét.
De Wever elmondta, „hihetetlen nyomás nehezedik” kormányára az ügyben, majd emlékeztetett: az érintett összeg az orosz jegybank pénze.
Bár – ahogy fogalmazott – „szép történet lenne” elvenni a pénzt a „rosszfiú” Putyintól, és odaadni a „jófiú” Ukrajnának, ám ezt példátlan lépésnek tartja. Hangsúlyozta: „Oroszország sohasem fogja elveszíteni ezt a háborút.”
De szerinte nem is kívánatos, hogy Oroszország veszítsen, mert egy nukleáris hatalom destabilizálódása beláthatatlan következményekkel járna.
Befagyasztott vagyon elkobzása pedig „még soha nem történt meg” az államközi kapcsolatok történetében, még a második világháború után sem kobozták el Németország pénzét.
A kockázatokról szólva De Wever egyértelművé tette: Moszkva jelezte, hogy megtorolná a lépést.
„Belgium és személy szerint én örökké, életünk végéig érezni fogjuk a következményeket. Ez elég hosszú időnek tűnik számomra” – kommentálta a miniszterelnök a fenyegetést.
Felvetette azt is, hogy Oroszország válaszul lefoglalhatná a belgiumi központú Euroclear 16 milliárd eurós oroszországi vagyonát, illetve az összes oroszországi belga gyárat.
És – tette hozzá – más autoriter államok, például Fehéroroszország vagy Kína is elkezdhetnék elkobozni a nyugati befektetéseket.
„Átgondoltuk mindezt? Nem!” – mutatott rá.
A belga kormányfő azt is elárulta, megkérdezte uniós kollégáit, hajlandók-e közösen viselni Belgium kockázatait.
„Csak Németország mondta, hogy kész erre – válaszolta. Összeurópai garanciák hiányában pedig világossá tette – Mindent megteszek, hogy megakadályozzam ezt az ügyet.”
