A NATO-t aggasztja annak veszélye, hogy Oroszország a közeljövőben atomfegyvert telepít a világűrbe – mondta Mark Rutte, a szervezet főtitkára a Welt am Sonntag című német lapnak adott interjúban, amelyet a vasárnapi újság már szombaton hozzáférhetővé tett.
A NATO tudja, hogy Oroszország gondolkodik atomfegyver telepítésén az űrbe – mondta a főtitkár. Az ország űrbéli képességei ugyanis idejétmúltak és nem összehasonlíthatók a Nyugatéval, ezt a hátrányt azonban csökkenteni tudná atomfegyverek telepítésével – tette hozzá.
Olyan fegyverekről van szó, amelyeket nem földi célpontokra, hanem műholdakra irányítanának – jegyezte meg.
Műholdak megsemmisítése azonban kaotikus helyzetet teremtene a Földön, miután már sok földi rendszer működése épül ezen eszközökre – emlékeztetett.
Óva intette Oroszországot attól, hogy megsértse a világűr békés használatát lehetővé tévő, 1967-es ENSZ-egyezményt (UNOOSA). Az egyezményt a világ legtöbb országa ratifikálta, köztük az Egyesült Államok és Oroszország (a Szovjetunió) – írja a Yahoo.
Az űrverseny az utóbbi években hevesebb, intenzívebb és kiszámíthatatlanabb lett, és nemcsak a polgári, kereskedelmi területen, hanem a katonain is, ami az egész világ biztonságát befolyásolja – jelentette ki a főtitkár.
Kim Dzsongun észak-koreai vezető a hét végén kijelentette, hogy országára nézve veszélyt jelent az Amerikai Egyesült Államok biztonsági partnerségének fokozása Dél-Koreával és Japánnal, ezért ígéretet tett Phenjan atomfegyver-programjának a gyorsítására – derült ki a KCNA észak-koreai állami hírügynökség közleményéből.
A KCNA szerint Kim Dzsongun új terveket említett egy mindent elrettentő erő, így az atomfegyverzet gyors fejlesztésére, és egyértelművé tette, hogy a nukleáris erők fejlesztése politikájának megingathatatlan része.
A Koreai Néphadsereg megalapításának évfordulója alkalmából tartott szombati beszédében Kim Dzsongun arról beszélt, hogy az amerikai–japán–dél-koreai biztonsági együttműködés megingatja a katonai egyensúlyt a Koreai-félszigeten, és súlyos kihívás állama biztonsága szempontjából.
Messze még Amerika és Észak-Korea megbékélése
A nyilatkozattal Kim Dzsongun azt is jelezte, hogy rövid időn belül nem várható a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele Washingtonnal. Donald Trump amerikai elnök pénteken azt mondta, hogy második elnöksége idején jó kapcsolatokat kíván fenntartani az észak-koreai vezetővel. Úgy fogalmazott, hogy „nagyon nagy érték mindenkinek, hogy jól kijövök vele”. Donald Trump egyben Észak-Koreát tekintve célként jelölte meg a teljes nukleáris leszerelést.
Trump 2018 és 2019 között háromszor találkozott Kim Dzsongunnal, hogy megvitassák Észak-Korea nukleáris programjának lezárását. Az egyeztetések végül is zátonyra futottak, egyebek között azért, mert az amerikai elnök elutasította Kim Dzsongunnak azt az ajánlatát, hogy felszámolja fő nukleáris komplexumát, cserébe a szankciók széles körű enyhítéséért.
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Oroszország fontolgatta a nukleáris fegyverek alkalmazását Ukrajnában, ám Kína lebeszélte erről – számolt be az Index az Ukrajinszka Pravda nyomán.
Blinken szerint az Egyesült Államok „nagyon aggódott” amiatt, hogy Putyin fontolóra vette a nukleáris opciót.
Még ha a valószínűség 5 százalékról 15 százalékra is emelkedett, amikor nukleáris fegyverekről van szó, nincs ennél komolyabb dolog, okunk van azt hinni, hogy Kína elkötelezte magát Oroszország mellett, és azt mondta: »Ne csináld ezt!«
– fogalmazott.
Hozzáteszi, hogy hasonló dinamika játszódhatott le akkor is, amikor az USA közölte Kínával, hogy Putyin atomfegyverek indítását tervezi az űrbe. Elmondta, hogy Putyin stratégiai vereséget szenvedett, a NATO pedig nagyobb és jobban felszerelt, mint valaha.
Elutasítja azokat a felvetéseket is, amelyek szerint a Biden-kormányzat lassú volt a fegyverek biztosításában, mondván, hogy számos tényezőt figyelembe kellett vennie, például azt, hogy Ukrajna képes-e működtetni és karbantartani a rendszereket.
Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentette, minden okunk megvan azt állítani, hogy Észak-Korea nukleáris technológiákat szerez be, számolt be az AFP.
Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette: „Nem tervezek titkosszolgálati információkat nyilvánosságra hozni, de általánosságban elmondhatom, hogy nem szabad naivnak lennünk. És most elmondom, hogy véleményünk szerint minden okunk megvan arra, hogy azt mondjuk, hogy nukleáris és rakétatechnológiák érkeznek Észak-Koreába”.
Hangsúlyozta: egy ilyen helyzet azzal a kockázattal jár, hogy Észak-Korea nemcsak Európára, hanem az Egyesült Államokra és Kanadára, és természetesen a régióra, így Dél-Koreára és Japánra is veszélyt jelent.
Oroszország és Észak-Korea jelentősen megerősítette katonai kapcsolatait az elmúlt hónapokban, ami felveti a kérdést, hogy vajon érkeznek-e Észak-Koreába az orosz haditechnikai technológiák. Ez év júniusában Észak-Korea és Oroszország átfogó stratégiai partnerségről írt alá megállapodást.
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme után Joe Biden jelenlegi elnök kormánya Ukrajna támogatására összpontosít, mindenekelőtt annak érdekében, hogy visszaadják az atomfegyvereket Ukrajnának – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai újság azt írta, hogy az Egyesült Államok jelenleg a maximális támogatási összeget próbálja kicsikarni Ukrajnának. Konkrétan még az atomfegyverek Ukrajnának történő visszaadására is javaslatot tettek. Joe Biden már engedélyezte Ukrajnának, hogy ATACMS rakétákat használjon az orosz területek elleni csapásokhoz. Azt is megerősítették, hogy Ukrajna amerikai taposóaknákat kap.
A Biden-adminisztráció igyekszik maximális összegű segélyt nyújtani Ukrajnának Trump hivatalba lépése előtt. Ukrajna 7 milliárd dollárt kap fegyverek és lőszerek formájában a Pentagon raktáraiból, és hozzávetőleg 2,1 milliárd dollárt különítenek el további fegyverek megrendelésére az amerikai védelmi vállalatoktól.
A Pentagon bejelentette, hogy feloldották azt a tilalmat, hogy amerikai zsoldosokat telepítsenek Ukrajnába, hogy segítsék az ukrán fegyveres erőket a leszállított fegyverrendszerek szervizelésében és javításában. Mind az F-16-os vadászgépek javításáról, mind a Patriot légvédelmi rendszerekről van szó. Ezek a szakemberek messze lesznek a frontvonaltól, és nem vesznek részt csatákban. A zsoldosokkal kötött szerződéseket a tervek szerint még azelőtt aláírják, hogy Biden távozik hivatalából.
Az amerikai lap emlékeztetett arra, hogy Ukrajna biztonsági garanciaként szeretne meghívást kapni a NATO-ba. Biden elnöksége alatt azonban ez nem érkezett meg, és Trump elnöksége alatt nem valószínű, hogy megérkezik. Ezért számos amerikai tisztviselő felvetette, hogy Biden visszaadhatná Ukrajnának a Szovjetunió összeomlása után lefoglalt nukleáris fegyvereket. „Ez azonnali és hatalmas visszatartó erő lenne. De egy ilyen lépés nehéz lenne, és súlyos következményekkel járna” – írta a The New York Times.
Tragic news of a devastating Jeju Air accident at Muan International Airport in Muan County, Republic of Korea, claiming so many lives. Each life lost is an immeasurable tragedy.
On behalf of the Ukrainian people and myself, I extend heartfelt condolences to the bereaved…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 29, 2024
Ukrajna hivatalosan cáfolta a nukleáris fegyverek kifejlesztésére vonatkozó állítólagos tervekről szóló kijelentéseket, az ország a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozásáról szóló szerződés lojális résztvevője volt és marad – számolt be az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint a külügyi tárca leszögezte: „Hivatalosan cáfoljuk a Bild című német kiadványban meg nem nevezett források rágalmait Ukrajna tömegpusztító fegyverek kifejlesztésére vonatkozó állítólagos terveiről.” Kint a közlemény hangsúlyozta, Ukrajna lojális részese volt és marad az atomsorompó-szerződésnek, amelyhez 1994-ben csatlakozott, feladva a világ harmadik legnagyobb katonai nukleáris potenciálját.
„Moszkva nemcsak felelőtlen és veszélyes retorikához folyamodik a tömegpusztító fegyverek témájában, hanem elfogadhatatlan fenyegetést is jelent az Ukrajna területén lévő nukleáris létesítményekre, folytatva a Zaporizzsjai Atomerőmű illegális megszállását, és fontolóra veszi a támadások lehetőségét az atomerőmű elemeire, Ukrajna atomenergia-rendszerére. Arra szólítjuk fel a nemzetközi közösséget, hogy fokozza a nyomást Moszkvára, hogy megakadályozza agresszív terveinek a megvalósítását” – szögezte le a Külügyminisztérium.
A külügyi tárca szerint ugyanakkor Ukrajna meg van győződve arról, hogy az atomsorompó-szerződés továbbra is a nemzetközi biztonság globális architektúrájának sarokköve. A folyamatos orosz agresszió ellenére Ukrajna továbbra is ragaszkodik az atomsorompó-szerződés rendelkezéseihez, és továbbra is felelős résztvevője marad a nemzetközi atomsorompó-rendszernek. „Oroszországgal ellentétben Ukrajna teljesíti kötelezettségeit, és elvárja, hogy más felelős nemzetközi szereplők is teljesítsék azokat. Felszólítjuk a világközösséget, hogy egyesítse erőfeszítéseit a békeképlet végrehajtásában, különös tekintettel annak első pontjára, a Sugárzás és nukleáris biztonság elnevezésűre” – mutatott rá a Külügyminisztérium.
Volodimir Zelenszkij elnök október 17-én nyilvánosságra hozta Donald Trump amerikai elnökjelölttel folytatott tárgyalásainak a részleteit. Mint jelezte, figyelmeztette Trumpot, hogy Ukrajnának két lehetősége van: vagy újra atomfegyverrel rendelkezik, vagy NATO-tagságot kap. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna úgy döntött, biztonsága garanciájaként az Észak-atlanti Szövetséghez való csatlakozást választja.
A Bild azonban névtelen forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Ukrajna állítólag visszaállítja atomarzenálját arra az esetre, ha Oroszország a jelenlegi háború befejezése után újabb inváziót indítana.
Beszéltem Trumppal, mondtam neki, hogy Ukrajna vagy atomfegyverrel fog rendelkezni, vagy csatlakozik a NATO-hoz – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a brüsszeli sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő elmondta: „Beszéltem Trumppal a NATO-ról. Mert különböző jelzések voltak a médiában a NATO-hoz való hozzáállásáról, Ukrajnáról a NATO-ban. A budapesti memorandum példáját hoztam fel. Úgy gondolom, hogy ez egyértelmű példa.” Emlékeztetett arra, hogy Ukrajnának volt a budapesti memorandum, és annak aláírásában atomhatalmak vettek részt – a világ legnagyobb hatalmai, amelyek szerinte befolyással és atomfegyverrel rendelkeznek.
„Ezen országok között határozottan voltak nagy, nukleáris potenciállal rendelkező szereplők. Miért volt feltétele, hogy Ukrajna nekik adja le az atomfegyvereket? Az a nagyon nagy volumen, amivel Ukrajna akkoriban rendelkezett. A nukleáris fegyverek feladásához ez a dokumentum azt jelenti, az ott lévő partnerek garantálják a független Ukrajna területi integritását és szuverenitását a nemzetközileg elismert 1991-es határokon belül. És ha Oroszország megsérti ezt a dokumentumot, bár ő volt ennek a memorandumnak a garanciája, hogyan hihetünk ebben a dokumentumban, amely garantálta a területi integritásunk és szuverenitásunk védelmét” – jegyezte meg Zelenszkij.
Ezt követően az elnök kifejtette, hogy ez a dokumentum egyszerűen nem működik. Ahogy az Oroszországgal aláírt egyéb dokumentumok sem működnek. „Működnek-e más jelentős partnerek megállapodásai az Orosz Föderációval? Nem működnek. Vagyis nem csak Ukrajnának az Oroszországgal kötött megállapodásai, hanem Ukrajnának az összes partnerrel. Tehát általában ezek a megállapodások nem működtek Ezek közül a nagy országok közül az egyik Ukrajna” – mutatott rá.
Befejezésül Ukrajna vezetője kifejtette, hogy ebből a helyzetből két kiút van az ukránok számára. „És ezért mondtam Donald Trumppal a megbeszélésünk során: ez nálunk így működik, mi a kiút? Vagy Ukrajnának lesz atomfegyvere, és akkor ez egy védelem számunkra. Vagy kellene valamiféle szövetség, de a NATO-n kívül ma nem látunk ilyet, a NATO-országok nem állnak háborúban, a NATO-tagországokban mindenki él, hála Istennek” – hangsúlyozta.
Az elnök szerint ezért ma Ukrajna a NATO-t választja az atomfegyverek helyett. „Mi a NATO-t választjuk. Nem a nukleáris fegyvereket. Mi a NATO-t választjuk. És azt hiszem, Donald Trump meghallott engem. Azt mondta: tisztességes érveid vannak. Nem akarok mélyebbre menni a Donald Trumppal folytatott párbeszédben. Mert ez köztem és közte volt. És én azt mondtam, hogy a NATO-ról beszéltünk. És úgy is volt, ahogy mondtam. És ő egyetértett az érveimmel” – magyarázta Volodimir Zelenszkij.
Oroszország fontolóra vette annak lehetőségét, hogy módosítsa nukleáris doktrínáját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Hanoiban az észak-koreai és vietnami látogatása nyomán az orosz médiának tartott sajtótájékoztatóján.
Putyin ezt azzal indokolta, hogy a nyugati stratégiában csökkentették a nukleáris fegyver bevetésének „küszöbét”, és nagyon kis hatóerejű nukleáris robbanótölteteket fejlesztettek ki. Hozzátette, hogy Oroszországnak egyelőre nincs szüksége nukleáris fegyver preventív bevetésére.
Moszkva az érvényben lévő doktrínája értelmében az ilyen eszközöket nukleáris támadásra válaszul vagy olyan hagyományos támadás esetén vetheti be, amely egzisztenciális fenyegetést jelent az országra nézve.
Az orosz vezető nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva precíziós fegyverekkel lássa el Phenjant. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy illegitim szankciókat vezetett be Észak-Koreával szemben, és ezeket Leningrád náci blokádjához hasonlította.
Közölte: Moszkva arra számít, hogy együttműködése Phenjannal visszatartó hatással lesz az elhúzódó koreai válság körülményei között. Elismerte, hogy a minap aláírt orosz–észak-koreai szerződés „kiélezettnek” tűnik a jelenlegi körülmények között, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy nincs benne újdonság.
Azért kötöttük meg ezt a szerződést, mert a régi megszűnt létezni. És az előző szerződésünkben, amely azt hiszem, 1962-ben volt, minden ugyanígy volt – mondta.
Az orosz elnök azzal vádolta meg a NATO-t, hogy Oroszország számára biztonsági fenyegetést hoz létre Ázsiában. Hangot adott álláspontjának, miszerint Szöul „nagy hibát követne el”, ha fegyvert szállítana Kijevnek, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva ebben az esetben válaszlépéseket fog tenni. Mint állította, Dél-Koreának nincs miért aggódnia, mert Oroszország csak agresszió esetén nyújt katonai segítséget Észak-Koreának. Kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nincs szükség észak-koreai katonák bevetésére az ukrajnai hadszíntéren.
Ukrajnáról szólva előbb azt mondta, hogy Kijev nem Oroszország, hanem a Donyec-medence „köztársaságai” ellen „követett el agressziót”, később, más szövegkörnyezetben úgy fogalmazott, „agressziónak nevezhető”, hogy az ukrán fél nagy hatótávolságú fegyverekkel lövi a belgorodi régiót. Hangsúlyozta: azok, akik ezeket az eszközöket szállítják, azt állítják, hogy nem állnak háborúban Oroszországgal, de Moszkva fenntartja magának a jogot, hogy fegyvert szállítson a világ más részeibe.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fenyegetéseit nem szabad túl komolyan venni – jelentette ki Boris Pistorius német védelmi miniszter a NATO nukleáris tervezési csoportjának brüsszeli ülésén, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Tagesschau német tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Pistorius elmondta, hogy nem látja annak kockázatát, hogy Putyin nukleáris fegyverekkel való fenyegetései fokozódnak. „Nem szabad hagynunk, hogy minden kijelentése megtévesszen bennünket” – tette hozzá.
A német védelmi miniszter megjegyezte, hogy Putyinnak sajátos módon folytat hibrid hadviselt. „Néha fenyegetőzik, néha csábít, néha bosszúsnak tűnik, aztán megint agresszív. Németországnak és a NATO-nak meg kell tanulnia megbirkózni ezzel, és továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, valamint saját védelmét és elrettentési képességét” – emelte ki Boris Pistorius.
Svédország háború esetén kész atomfegyvert fogadni a területén – jelentette ki a svéd miniszterelnök hétfőn.
Ulf Kristersson a svéd közrádiónak adott nyilatkozatában azzal indokolta a döntést, hogy háború esetén a helyzettől függően felül kell vizsgálniuk a fegyverek elhelyezésével kapcsolatos álláspontjukat, mert „a demokratikus északi országoknak a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása esetén is meg kell tudniuk védeni magukat olyan országok ellen, amelyek nukleáris fegyver bevetésével fenyegetőznek”.
Hozzátette: „Svédország fenntartja magának azt a jogot, hogy egyedül döntsön egy ilyen kérdésben”.
Kifejtette azt is: „Svédország nemrégiben éppen azért lépett be a NATO-ba, hogy egy ilyen forgatókönyv ne következhessen be a valóságban.”
A svéd parlament júniusban fog szavazni az Egyesült Államokkal kötött védelmi együttműködési megállapodásról, amely repülőgépek leszállására, valamint fegyverek és katonai felszerelések elhelyezésére biztosítana engedélyt az amerikai fél számára.
Svéd békepárti szervezetek ugyanakkor arra kérték a kormányt, hogy a szerződésbe foglaltassa bele a nukleáris fegyverek tárolásának svéd területre vonatkozó tilalmát. A kormány azt válaszolta, erre azért nincs szükség, mert ebben a kérdésben már konszenzus van az országban, és korábban már a parlament is határozott arról, hogy békeidőben nem lehet nukleáris fegyvereket tárolni svéd földön.
