Tovább éleződik a Tajvan körüli konfliktus. A korábban Kínával biztonsági megállapodást kötő szigetország kitiltotta kikötőiből az amerikai hadihajókat.
A Salamon-szigetek kitiltotta kikötőiből az amerikai hadihajókat – jelentette be az Amerikai Egyesült Államok canberrai nagykövetsége kedden. A diplomáciai képviselet tájékoztatása szerint augusztus 29-én kapták meg a hivatalos értesítést. A Salamon-szigetek a protokolleljárások átdolgozására hivatkozva függesztette fel a haditengerészeti látogatásokat.
A Salamon-szigetek, valamint az Egyesült Államok és szövetségesei között azóta feszült a viszony, hogy a szigetország májusban biztonsági megállapodást kötött Kínával.
A szerződés miatt több ország, köztük Ausztrália, Pápua Új-Guinea, Új-Zéland, a Fidzsi-szigetek, illetve az Egyesült Államok is aggodalmát fejezte ki.
A kormány ugyanakkor biztosította a térség országait, hogy nem lesz katonai bázis a területén.
Manasseh Sogavare Salamon-szigeteki miniszterelnök szóvivője korábban tagadta a tilalomról szóló híreket. Közölte, hogy a kormányfő kedd délután beszédet mond, hogy köszöntse az amerikai hadsereg Mercy nevű kórházhajóját, amely kéthetes misszióra érkezett a szigetországba hétfőn.
Az amerikai nagykövetség szerint a hajó azért köthetett ki Honiarában, mert még a tilalom bejelentése előtt megkapta az engedélyt.
Az amerikai parti őrség egyik üzemanyag-utántöltésre és ellátmányra szoruló hajója a múlt héten nem köthetett ki a Salamon-szigeteken, mert a honiarai kormány nem válaszolt kérelmére.
A parti őrség tájékoztatása szerint az Oliver Henry nevű hajó az illegális halászatot monitorozta a térségben egy regionális halászati ügynökség kérésére.
Putin’s first super yacht (Olympia) was also gifted by Abramovich. Another whistleblower D.Skarga told BBC that the yacht was paid for by Abramovich ($35m) and transferred to an offshore firm; the running costs were paid by the state budget https://t.co/y5VMjLU1Nnpic.twitter.com/W9MqLbtUJ8
Amerikai hadihajó haladt át ismét kedden a Tajvant Kínától elválasztó szoroson, egy héttel azután, hogy a kínai légierő gépei eddigi legnagyobb mértékben behatoltak a szigetország légvédelmi övezetébe.
Az amerikai haditengerészet 7. flottája azt közölte, hogy a Curtis Wilbur nevű Arleigh Burke-osztályú irányított rakétás romboló rutinszerű átkelést hajtott végre a Tajvani-szoroson, összhangban a nemzetközi joggal. A tájékoztatás szerint az eset bizonyítja az Egyesült Államok elkötelezettségét a szabad és nyitott indo-csendes-óceáni térség mellett.
A tajvani védelmi minisztérium arról számolt be, hogy a hajó északi irányban haladt át a szoroson.
Ugyanez a hajó egy hónappal ezelőtt is áthaladt a szoroson, ami arra késztette Kínát, hogy a béke és a stabilitás veszélyeztetésével vádolja meg az Egyesült Államokat.
Egy héttel ezelőtt Tajvan arról számolt be, hogy a kínai légierő 28 harci gépe, köztük vadászgépek és nukleáris képességű bombázók léptek be Tajvan légvédelmi azonosító övezetébe.
Az incidens azt követően történt, hogy a hét vezető ipari hatalom (G7) vezetői csúcstalálkozójukon közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben számos kérdésben bírálták Kínát, és hangsúlyozták a Tajvani-szoroson átívelő béke és stabilitás fontosságát. Kína elítélte a nyilatkozatot.
Az amerikai haditengerészet mintegy havonta hajt végre ilyen műveleteket a Tajvani-szorosban, tovább ingerelve ezzel a kínai vezetést, és növelve a feszültséget Washington és Peking között.
Az Egyesült Államoknak, mint a legtöbb országnak, nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatai a demokratikus Tajvannal, de a legfontosabb nemzetközi támogatója és egyik legnagyobb fegyvereladója.
A Tajvan és Peking közötti katonai feszültség az elmúlt évben kiéleződött, Tajpej arra panaszkodott, hogy Kína többször beküldte légi erejét Tajvan légvédelmi övezetébe.
Kína azt állítja, hogy a Tajvan körüli tevékenységeinek célja szuverenitásának megvédése, továbbá a külföldi erők elrettentése.
A tajvani kormány ugyanakkor ezt megfélemlítési kísérletnek minősíti.
