A választás eredményét szombaton állapították meg, ezt követően az ellenzék tüntetéseket szervezett, Szalome Zurabisvili elnök pedig az alkotmánybírósághoz fordult.
Az alkotmánybírósághoz fordult Szalome Zurabisvili grúz elnök, miután a választási bizottság megállapította, hogy az eddigi kormánypárt, a Grúz Álom nyerte az október 26-án tartott választást – közölte Eka Beszelija, Zurabisvili jogi képviselője az MTI beszámolója szerint. Az elnök fellebbezésében arra kéri a testületet, hogy semmisítsék meg a parlamenti választások eredményét, a szavazás általános jellegének és a szavazás titkosságának széles körű megsértése miatt.
A Grúz Álom a szavazatok 53,93 százalékát szerezte meg az október végi választáson. A pártot az ellenzék oroszbarátsággal és tekintélyelvűséggel vádolja, és azzal, hogy le akarja téríteni az országot az euroatlanti integráció útjáról. A választásokon az ellenzéki szövetség a voksok 37,79 százalékát kapta, azonban csalásra hivatkozva megtámadták a választások eredményét, az Európai Unió pedig vizsgálatot követelt a szabálytalanságok vádjával kapcsolatban.
Az új parlament alakuló ülését hétfőn tartják, az ellenzék azonban nem hajlandó részt venni, Zurabisvili pedig arra figyelmeztetett, hogy nem fogja aláírni a törvényhozás összehívásáról szóló rendeletet, de Irakli Kobahidze miniszterelnök erre reagálva közölte, felülbírálja az elnök döntését.
A Legfelső Tanács kinevezte az Alkotmánybíróság új bíráját, Szerhij Rizniket. A hírt Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő közölte.
A döntést 276 képviselő támogatta, összesen 3 jelölt közül válaszottak.
2019 áprilisa óta Riznik az ukrán Alkotmánybíróság Tudományos Tanácsadó Testületének elnökhelyettesi pozícióját töltötte be. 2021 júniusában nevezték ki az Lembergi Nemzeti Egyetem tudományos és pedagógiai munkájáért és nemzetközi együttműködéséért felelős rektorhelyettesi posztra.
Miroslav Separovic, a horvát alkotmánybíróság elnöke kijelentette, hogy Zoran Milanovic államfő az alkotmánybíróság március 18-i döntését sértette meg a választási kampány során tett nyilatkozataival és viselkedésével. A döntés értelmében Milanovic nem vehetett volna részt a parlamenti választásokon sem, és nem lehet részese semmilyen politikai párt tevékenységének. Ezért nem vehet részt a leendő kormány megalakításában, és nem jelölhető miniszterelnöknek vagy kormányfőnek.
Hozzátette: az államfő részvétele a választásokon bármilyen minőségben összeegyeztethetetlen az alkotmányos renddel és az elnöki hatáskörrel.
A mostani döntésével az alkotmánybíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a választási eljárás mindig a valódi politikai demokrácia iránti elkötelezettség legfontosabb próbája, amely az alkotmányban testesül meg.
„Milanovic a teljes választási kampány során az alkotmánnyal ellentétes magatartást tanúsított, és megkérdőjelezte a jogállamiságot és a demokratikus többpártrendszert, mint az alkotmány legfőbb értékét” – állapította meg a testület.
Az alkotmánybíróság tehát a választások alkotmányosságának és törvényességének ellenőrzése során fennálló alkotmányos jogköréből, valamint az alkotmány őreként fennálló általános felügyeleti jogköréből kiindulva megállapította: a köztársasági elnök nyilatkozatai és magatartása, illetve, hogy korábban, a 2024. március 18-i figyelmeztetésnek megfelelően nem mondott le köztársasági elnöki tisztségéről, olyan helyzetbe hozta saját magát, miszerint nem kaphat kormányalakítási mandátumot, és nem lehet kormányfő – olvasható az alkotmánybíróság határozatában.
A döntés mellett kilenc alkotmánybíró szavazott, hárman ellene voltak, egy bíró pedig nem vet részt a pénteki ülésen.
Milanovic az alkotmánybíróság márciusi döntése után a többi között gengsztereknek nevezte az alkotmánybíróság tagjait, akik – mint mondta – a HDZ szolgálatában állnak, és akikkel a választások után le fognak számolni.
A parlamenti választások kampányában többször is elmondta, hogy miniszterelnök lesz, még arról is beszélt, kiket látna szívesen az általa vezetett kormányban.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Miroslav Separovic, a horvát alkotmánybíróság elnöke kijelentette, hogy Zoran Milanovic államfő az alkotmánybíróság március 18-i döntését sértette meg a választási kampány során tett nyilatkozataival és viselkedésével. A döntés értelmében Milanovi... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1713603000 [modified] => 1713557885 ) [title] => Horvátországban az alkotmánybíróság megtíltotta Zoran Milanovic államfőnek, hogy miniszterelnök vagy kormányfő legyen [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110404&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 110404 [uk] => 110409 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 38902 [image] => Array ( [id] => 38902 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg [original_lng] => 250064 [original_w] => 1280 [original_h] => 864 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-300x203.jpg [width] => 300 [height] => 203 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-768x518.jpg [width] => 768 [height] => 518 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic-1024x691.jpg [width] => 1024 [height] => 691 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg [width] => 1280 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg [width] => 1280 [height] => 864 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/zoran-milanovic.jpg [width] => 1280 [height] => 864 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1713547086:5 [_thumbnail_id] => 38902 [_edit_last] => 5 [views_count] => 727 [_oembed_12fe5fa792aad60e7809aed48849325f] =>
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Nakon predaje 78 potpisa izabranih zastupnika u 11. saziv Hrvatskog sabora, povjeren mi je mandat za sastavljanje hrvatske Vlade. I u trećem mandatu nastavljamo raditi za boljitak 🇭🇷! pic.twitter.com/VkdkfE7Lba
— Andrej Plenković (@AndrejPlenkovic) May 10, 2024
Az alkotmánybíróságot érintő határozatot szavazott meg szerda este a lengyel parlamenti alsóház (szejm), a képviselők többsége által elfogadott dokumentumban lemondásra szólították fel a taláros testület tagjait.
A szöveg mellett a jelen lévő 437 képviselő közül 240-en szavaztak, 197 honatya ellenezte a határozat elfogadását, senki sem adott le tartózkodó szavazatot. Nemmel szavazott a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) jelen lévő 177 tagja, továbbá a PiS listájáról megválasztott Kukiz´15 párt három képviselője, a szintén ellenzéki Konföderáció 16 tagja és egy független képviselő.
A határozat szerint érvénytelen a 15 tagú taláros testület azon három bírájának mandátuma, akiket az előző, a PiS vezette kormány idején, 2015-ben választottak meg. Szabálytalannak minősítették Julia Przylebska alkotmánybírósági elnök megbízatását is.
Felidézték: az alkotmánybíróságnál fennálló helyzet miatt az Európai Bizottság tavaly februárban kötelezettségszegési eljárást indított el Lengyelországgal szemben.
A taláros testület tevékenysége az utóbbi években olyan mértékben sértett alkotmányt és jogot, hogy képtelenné vált a normakontrollal összefüggő feladatainak teljesítésére – fogalmaztak. Ezért – mint írták – az alkotmánybíróságot újjá kell alakítani.
A határozatban lemondásra szólították fel az összes alkotmánybírót, ez a lépés – mint írták – a demokratikus változások folyamatához való csatlakozást jelentene.
Az alkotmánybíróság számos eddigi döntése jogilag hibás – vélték a képviselők, és úgy ítéltek meg, hogy a törvényesség elvét sértheti, ha a közigazgatási szervek a tekintettel lennének az ilyen végzésekre tevékenységük során.
A határozat az alkotmánybíróságot érintő jogszabálycsomag része, amelyet Adam Bodnar igazságügyi miniszter és főügyész a kormánykoalíció politikusaival együtt hétfőn mutatott be. A csomag három törvény tervezetét is tartalmazza, amelyek közül az egyik az alaptörvény módosításáról szól. Ezeket a tervezeteket még nem nyújtották be a szejmbe.
A szerdai parlamenti vita során Krzysztof Szczucki, a PiS képviselője az alkotmánnyal szembeni merényletnek nevezte a határozatot. Hivatkozva arra, hogy az alkotmánybírákat a lengyel joggal összhangban a parlament választotta meg, és az államfő iktatta be, Szczucki aláhúzta: parlamenti határozat révén nem lehet érvényteleníteni az alkotmánybírósági döntéshozatali munkát és változtatni a testület összetételén.
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Trükkös módon költötte a közpénzt a német kormány, de alkotmányt sértett vele, most azonban rácsapott az alkotmánybíróság a kabinet kezére, s bezárta a pénzcsapot. Mindez kihat az európai politikára is: ha a számlát mindig mindenért álló Németország kifogy a pénzből, erősen kérdésessé válik, hogy miből támogatná majd Ukrajnát, és ezt hogyan tálalná az Európai Bizottságnak, amely a költségvetés felülvizsgálatának keretében több pénzt kér az uniós tagállamoktól – elsősorban a németektől.
Súlyos döntést hozott a karlsruhei székhelyű német alkotmánybíróság: alkotmányellenesnek ítélt és megsemmisített egy tavalyi költségvetés-módosítást, ezzel bezárta a kiskaput a kormánykoalíció, azon belül is a végtelen költekezést pártoló Zöldek pénzszórása előtt.
A Covid-válság alatt, 2021-ben a német törvényhozás, a Bundestag még Angela Merkel kereszténydemokrata-szociáldemokrata kormánya alatt, egy költségvetés-módosítással 60 milliárd eurós hitelfelvételről döntött. A 22,6 ezer milliárd forintra rúgó összeg valamelyest meghaladja a magyar költségvetés kiadási főösszegének felét, de ez még német viszonylatban is óriási pénzt jelent.
Jelentős részben ebből kívánták finanszírozni azokat a lakosság és a vállalkozások felé folyósított Covid-segélyeket, amelyekkel sikerült elkerülni a német gazdaság teljes összeroppanását.
A német alkotmány 2009 óta úgynevezett adósságfékkel korlátozza Németország eladósodását: a 16 tartomány kormányai számára tilos új hitelt felvenni, a szövetségi költségvetés pedig legfeljebb a nominális GDP 0,35 százalékát nem meghaladó mértékben adósodhat el évente. A 60 milliárd euró a GDP 0,35 százalékát természetesen messze meghaladja; erre a hitelfelvételre csak azért volt lehetőség, mert az adósságféket válság esetén nem kötelező alkalmazni.
Igen ám, de ezt a pénzt aztán nem a Covid-segélyekre ment el: 2022-ben az új, Olaf Scholz vezette szociáldemokrata-zöld-liberális kormány úgy döntött, hogy a válság elmúltával a pénzt inkább betenné a klíma- és átalakulási alapba, s ezt meg is szavazta a Bundestag.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusai nehezményezték, hogy ezzel a kormány megkerülte az adósságféket. A hitelt egy válságos évben a válság leküzdésére vették fel az adósságfék kivételeire hivatkozva, majd az eredetitől teljesen eltérő célokra használták fel egy nem válságos évben, amikor az adósságfék alól már nem volt kivétel. Ezért beadvánnyal fordultak az alkotmánybírósághoz, amely most úgy határozott, szép próbálkozás, de ez az adósságfék alkotmánysértő megkerülése, nem lehet csak úgy szórni mindenfelé a válságkezelésre szánt közpénzt.
Úgy tűnik, a kormánypártok sejthették, hogy tilosban járnak – legalábbis erre utal Katja Mast, a legnagyobb kormánypárt, a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti ügyvivőjének reakciója, aki szerint készültek erre a forgatókönyvre, így ez nem fogja borítani a következő évi költségvetés elfogadásának folyamatát.
Ennyire azért nem ígérkezik egyszerűnek a helyzet.
Bár a 60 milliárd euró valószínűleg még nem fogyott el teljesen, a következő évi költségvetést azonban már enélkül a pénz nélkül kell megtervezni. Ennél pedig még fontosabb a precedens: Németország a továbbiakban nem teremthet magának pénzügyi mozgásteret úgy, hogy az alkotmányos adósságféket megkerülve mindenféle alapokat hoz létre, majd megváltoztatja azok felhasználásának célját.
Ez kihathat a német bel- és külpolitikára egyaránt. A Németországot kormányzó koalícióban súlyos ellentét feszül a Németország hitelképessége és gazdasági stabilitása érdekében az adósságfékhez ragaszkodó Szabad Demokrata Párt (FDP) és a hatalmas klímaköltekezést pártoló Zöldek között. Előbbi párt elnöke, Christian Lindner pénzügyminiszterként őrzi a kassza kulcsát; a gazdasági minisztérium ugyanakkor az alkancellár, Robert Habeck kezében van. Az, hogy az adósságféket formailag betartották, de tartalmilag megkerülték, jó kompromisszum volt kettejük között – de ilyet többet nem csinálhatnak, új megegyezést kell találniuk.
S magától értetődik, hogy mindez kihat az európai politikára is: ha a számlát mindig mindenért álló Németország kifogy a pénzből, erősen kérdésessé válik, hogy miből támogatná majd Ukrajnát, és hogyan tálalná a német kormány az Európai Bizottságnak, amely a költségvetés felülvizsgálatának keretében több pénzt kér az uniós tagállamoktól, vagyis elsősorban a németektől – olvasható a Mandineren.
[type] => post [excerpt] => Trükkös módon költötte a közpénzt a német kormány, de alkotmányt sértett vele, most azonban rácsapott az alkotmánybíróság a kabinet kezére, s bezárta a pénzcsapot. Mindez kihat az európai politikára is: ha a számlát mindig mindenért álló Németorsz... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1700166300 [modified] => 1700150796 ) [title] => Bedugultak a német pénzcsapok, kérdésessé vált, hogy miből támogatnák Ukrajnát [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=95526&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 95526 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 95527 [image] => Array ( [id] => 95527 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/scholz.jpg [original_lng] => 131995 [original_w] => 1440 [original_h] => 810 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/scholz-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/scholz-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/scholz-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/scholz-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/scholz.jpg [width] => 1440 [height] => 810 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/scholz.jpg [width] => 1440 [height] => 810 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/scholz.jpg [width] => 1440 [height] => 810 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1700143596:12 [_thumbnail_id] => 95527 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1225 [translation_required_done] => 1 [_oembed_3cf100f56a4936f4fc67295b86109d94] =>
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
A parlament jóváhagyta az ukrán alkotmánybíróság bírói posztjának betöltésére meghirdetett pályázat résztvevőire vonatkozó eljárás módosításait tartalmazó törvényt – számolt be Jaroszlav Zseleznyak, a Holosz párt parlamenti képviselője Telegramon.
„A parlament második olvasatban jóváhagyta a 9322-es számú, az ukrán alkotmánybíróság bírói posztjának betöltésére meghirdetett pályázat résztvevőire vonatkozó eljárás módosításait tartalmazó törvényt” – írta Zseleznyak.
A törvényjavaslatot 293 képviselő szavazta meg.
Zseleznyak elmondása szerint a parlament a határozat elfogadásával teljesítette az Európai Bizottság első ajánlását Ukrajna uniós tagságára vonatkozóan.
A törvénybe olyan norma került be, amely megerősíti a nemzetközi szakértők szerepét a jelöltek kiválasztásában.
Ezentúl, az azonos számú „igen” és „nem” szavazat esetében a Szakértői Tanácsadó Csoport nem dönt, és második szavazást tart.
„Az ismételt szavazás során az azonos számú „igen” és „nem” szavazat esetében a Szakértői Tanácsadó Csoport három tagjának szavazata a döntő, amelyből legalább kettőt a nemzetközi szervezetek vagy az Európai Bizottság javasol” – írta Zseleznyak.
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
A Velencei Bizottság közzétette a 9322. számú, az alkotmánybírók pályázat útján való megválasztásáról szóló törvénymódosításról szóló véleményét. A bizottságnál megjegyezték, hogy a törvénytervezet első olvasatban való elfogadásakor nem vették figyelembe minden ajánlását, ennek ellenére a dokumentum „jelentősen jobb lett”.
„A Velencei Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Szakértői Tanácsadó Csoport hetedik tagjának felvételére vonatkozó ajánlását nem hajtották végre. Üdvözli azonban, hogy a kulcsfontosságú ajánlásokra válaszul jelentős módosításokat hajtottak végre” – áll a következtetésben.
A törvénytervezetben az alábbi változtatásokat hajtották végre:
az „alkalmatlan” jelöltek kizárása a feddhetetlenség és a szakmai alkalmasság értékelését követően;
a pályázók feddhetetlenségének és szakmai kompetenciájának értékelése során a Tanácsadó Testület nemzetközi tagjai döntő szavazatának biztosítása;
rendelkezés arról, amely szerint a folyamatosság érdekében a Szakértői Tanácsadó Testület tagjai helyettesítik azon jelölteket, akik visszaléptek.
„Ugyanakkor javasolja a törvénytervezet 10. cikkelyéből kizárni azt a szabályt, amely a bírák kongresszuson való megválasztásának szavazási eljárására vonatkozik. A bizottság javasolja annak pontosítását is, hogy a Szakértői Tanácsadó Testület azon tagjainak nevét is közzé kell tenni, akik a rangsorolási szakaszban az egyes jelöltekre szavaztak. Javasolt megjelölni, hogy a Szakértői Tanácsadó Testület határozatai ellen csak formai okokból lehet fellebbezni, érdemi alapon nem” – szögezte le a bizottság.
A bizottság elégedettségét fejezte ki az ukrán hatóságok konstruktív hozzáállásával kapcsolatban a törvénytervezet módosítása kapcsán. A Velencei Bizottság hangsúlyozta az ukrán Alkotmánybíróság bíráinak megválasztására vonatkozó mechanizmus bevezetését, amely biztosítja az Alkotmánybíróság legmagasabb szintű függetlenségét és pártatlanságát. A bizottság hangsúlyozta azt is, hogy fontos annak biztosítása, hogy az alkotmánybírói posztok ne maradjanak hosszú ideig betöltetlenek.
„Az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agressziós háborúja ellenére az ukrán hatóságok, valamint a civil társadalom példamutató hajlandóságot mutattak a reformok előrehaladására és a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtására… A Velencei Bizottság úgy véli, hogy a legfontosabb ajánlások 2022. decemberi következtetésében fogalmazott meg, és a későbbiekben megtörtént azok alkalmazása” – áll a jelentésben.
Emlékeztetőül, a Parlament tavaly elfogadta a 7662. számú, „Az ukrán alkotmánybírói tisztségre jelöltek pályázat alapján történő megválasztása eljárásának módosításáról” szóló törvényt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök annak ellenére írta alá a dokumentumot, hogy a parlament úgy szavazta meg, hogy teljesen figyelmen kívül hagyta a Velencei Bizottság korábbi következtetését.
A törvény egy tanácsadó csoport létrehozásáról rendelkezett, amelynek hat szakértője lesz. Ez a bizottság ellenőrizte volna az alkotmánybírói posztra jelentkezőket.
Az elemzés eredményei alapján a Velencei Bizottság egyértelműen fogalmazta meg, hogy a tanácsadó csoportnak kell hogy legyen egy hetedik tagja, és azt a független nemzetközi szakértők kvótájának megfelelően kell kijelölni.
Vagyis a Parlament a törvénytervezetet abban a változatában fogadta el, amelyben mindössze hat tagja van a tanácsadó csoportnak, és figyelmen kívül hagyta Ukrajna legfontosabb nemzetközi partnereinek ajánlásait. És mindez annak ellenére, hogy az Ukrajna tagjelölt státuszához és az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez kapcsolódó hét pont között az Ukrajnai Alkotmánybíróság bírái megválasztásának reformja a legfontosabb.
Ukrajna Alkotmánybírósága keddi ülésén alkotmányosnak ismerte el a törvényt, amely szerint a Moszkvai Patriarchátushoz tartozó Ukrán Pravoszláv Egyháznak meg kell változtatnia a nevét, és kötelezően fel kell tüntetnie az Oroszországhoz való tartozását – adta hírül az rbc.ua hírportál az alkotmánybírósági sajtószolgálatra hivatkozva.
A közlemény szerint „Ukrajna Alkotmánybírósága a vallási szervezetek teljes nevéről hozott döntést, és arra a következtetésre jutott, hogy a lelkiismereti szabadságról és a vallási szervezetekről szóló ukrán törvény 12. cikkelyének módosításai alkotmányosak.” Mint a hírportál megjegyezte, az Alkotmánybíróság 49 parlamenti képviselő alkotmányjogi beadványa ügyében hozott döntést. A honatyák azt szerették volna tisztázni, hogy a lelkiismereti szabadságról szóló törvény azon vallási szervezetek elnevezésére vonatkozó módosításai, amelyek irányítási központja Ukrajnán kívül található, megfelelnek-e az alkotmánynak.
A taláros testület döntése meghozatalakor figyelembe vette az Emberi Jogok Európai Bíróságának javaslatait, amelyek kimondják: „maga az a tény, hogy az állam megköveteli a bejegyeztetni kívánt vallási szervezettől, hogy olyan nevet vegyen fel, amely lehetetlenné teszi a hívek és a társadalom egészének félrevezetését, és amely lehetővé teszi a már létező szervezetektől való megkülönböztetését, miáltal ez elvben tekinthető a szabad névválasztási jog indokolt korlátozásának.”
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Ukrajna Alkotmánybírósága keddi ülésén alkotmányosnak ismerte el a törvényt, amely szerint a Moszkvai Patriarchátushoz tartozó Ukrán Pravoszláv Egyháznak meg kell változtatnia a nevét, és kötelezően fel kell tüntetnie az Oroszországhoz való tartoz... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1672166880 [modified] => 1672165955 ) [title] => Az Alkotmánybíróság alkotmányosnak ismerte el az Ukrán Ortodox Egyházat névváltoztatásra kötelező törvényt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=66081&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 66081 [uk] => 66084 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 66082 [image] => Array ( [id] => 66082 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/alkotmanybirosag.jpg [original_lng] => 66120 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/alkotmanybirosag-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/alkotmanybirosag-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/alkotmanybirosag.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/alkotmanybirosag.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/alkotmanybirosag.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/alkotmanybirosag.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/alkotmanybirosag.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1672159227:2 [_thumbnail_id] => 66082 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2323 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_a4e3f9d09abf54a9292bc09c1b021530] =>
?? India's president sent out G20 dinner invitation in which he was titled the 'President of Bharat'. pic.twitter.com/uvw6kSyOBn
A G7 csoport nagykövetei hangsúlyozták, hogy az igazságügyi reform, beleértve az ukrán Alkotmánybíróság választási eljárását, továbbra is kulcsfontosságú prioritás, és azt összhangba kell hozni a Velencei Bizottság ajánlásaival – írta Twitter-bejegyzésében a G7-nagykövetek csoportjának német elnöke.
A nagykövetek üdvözölték az igazságügyi Legfelső Tanácshoz tartozó Etikai Tanács a jogállamiság előmozdítása terén elért sikereit is, amely egy éve kezdte meg működését.
Ruszlan Sztefancsuk november 1-jén közölte, Ukrajna a Velencei Bizottság döntésére vár az ukrán Alkotmánybíróság bírái választási procedúrájának módosításáról szóló törvénytervezetet illetően, amelynek elfogadása az egyik feltétele az ország európai integrációjához vezető útján.
Az Alkotmánybíróság bírái választásának eljárása, ezen belül a feddhetetlenségük és szakmai felkészültségük értékelésén alapuló előválasztási eljárásról szóló jogszabály végrehajtása a Velencei Bizottság ajánlásával összhangban az Európai Bizottság hét követelményének egyike, melyek szerint értékeli Ukrajna előrehaladását az EU felé vezető úton.
Massive "49.3" protests in France after Macron forces through pension reforms by using article 49.3, which effectively enables the government to dissolve any opposition. The French aren't having it. This could spell the end for the Macron dictatorship. pic.twitter.com/cjRRJMbeQD
„Háború” lesz az Alkotmánybíróság reformja, mert Ukrajnában minden reform háborúval jár – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök egy televíziós interjúban, adta hírül hétfőn az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij az Ukrajina tévécsatornának vasárnap este nyilatkozva az Alkotmánybíróság reformjáról azt mondta: „ez háború lesz, de nálunk minden reform végrehajtása háborúval jár. Vagyis harcolni fogunk.” Hozzátette, hogy nem fél ettől, mert valóban véghez akarja vinni az ügyet, hogy más, átlátható legyen a bíróság.
Az elnök szerint az ukránoknak tudniuk kell, hogy a bírósági döntés minden esetben igazságos lesz. „Tisztelni akarom a bíróságot. Tudni akarom, ha valami történik és megsértik a jogaimat, ha csak azt mondom: nézd, bíróságra adlak. Az embernek tudnia kell, hogy igazságos bírósági döntés lesz, és az embert megvédik” – mutatott rá. Kiemelte: ezért kell tisztelnünk a bíróságot, a bíráknak pedig ezt ki kell érdemelniük.
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Had a fruitful conversation with ?? PM Viktor #Orban. Thanked for the support of ?? sovereignty & the shelter for Ukrainians during the war. Agreed to develop cooperation in the energy sector. Grateful for supporting the candidate status for ??. Invited him to visit Ukraine.
Today Prime Minister @BorisJohnson presented President @ZelenskyyUa with the Sir Winston Churchill Leadership Award for incredible courage, defiance and dignity in the face of Putin’s barbaric invasion.
Щиро вдячний @POTUS і ?? народу за черговий пакет безпекової допомоги для ?? у розмірі $725 млн. Ми отримаємо, зокрема, вкрай необхідні боєприпаси для HIMARS та артилерії. Чудовий подарунок до Дня захисників і захисниць ??! Російський агресор буде переможений, ?? буде вільною!
Продовжив дружній діалог з Президентом ?? @RTErdogan. Подякував за непохитну позицію з підтримки територіальної цілісності й суверенітету України. Відзначив особливу роль Туреччини в зерновій ініціативі та її продовженні. Високо оцінили ??-?? взаємодію у безпековій сфері.
Discussed macro-fin aid to ?? for the current year & 2023 with President of the European Commission @vonderleyen. Noted the importance of continuing the grain initiative for world food security. Discussed increasing sanctions & opposing actions of Iran, which supports aggression
Discussed sustainable defense cooperation with ?? Prime Minister @MinPres. Glad to hear that support for Ukraine next year will only increase. We also discussed the implementation of my peace formula and the transition of ?? to energy-saving technologies.
Шість місяців тому Росія здійснила жахливий теракт в Оленівці. Ми не дозволимо забути про цей злочин. Памʼятаємо кожного загиблого ?? воїна та боремося за покарання всіх винних у їхній загибелі. Винні будуть знайдені й притягнуті до відповідальності. 1/2
Remember – what exactly allows us to be united now, united for justice. Every person matters. That is, every person is important, every life is important. Glory to all those who protect ?? and the international order on the legal front! Glory to all who are now fighting for ??! pic.twitter.com/MSEgYOpYNJ
Щиро вітаю Фінляндію й Президента @niinisto зі вступом до НАТО у 74-ту річницю його заснування. В умовах російської агресії альянс став єдиною ефективною гарантією безпеки в регіоні. Розраховуємо, що Вільнюський #NATOSummit наблизить і Україну до нашої євроатлантичної мети.
I had a phone call with Cambodian Prime Minister Hun Sen @PeacePalaceKH. I thanked him for the principled position in support of Ukraine's sovereignty and territorial integrity. I noted Cambodia's training of Ukrainian demining specialists. Hopefully this cooperation will…
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 29, 2023
Russian aggression has gone bankrupt on the battlefield. Today is already the five hundred and twenty-second day of the so-called "special military operation," which the Russian leadership expected to last for a week or two. Ukraine is getting stronger. Gradually, the war is… pic.twitter.com/4JQczc3UfY
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
