Az Afrikai Unió szombaton hivatalosan is elfoglalta helyét a G20 új tagjaként, a csúcstalálkozó házigazdája, Narendra Modi indiai miniszterelnök meghívására Újdelhiben. Az Afrikai Unió befogadása a csoportba jelentős diplomáciai győzelem Modi számára, aki várhatóan indul a jövő évi országos választásokon az újraválasztásért, és ez erősíti India államfőjének megítélését külföldön.
„India azt javasolta, hogy az Afrikai Unió kapjon állandó tagságot a G20-ban. Úgy vélem, ebben egyetemes egyetértés van” – mondta Modi a csúcstalálkozót megnyitó beszédében. Hozzátette: „mindenki egyetértésével kérem az AU vezetőjét, hogy foglalja el helyét a G20 állandó tagjaként”. Beszéde előtt Modi üdvözölte Azali Aszumanit, Comore-szigetek elnökét, az Afrikai Unió soros vezetőjét.
A G20 tagjai mélyen megosztottak, különösen az ukrajnai háború miatt. Ezzel kapcsolatban az indiai kormányfő úgy fogalmazott, hogy „a világ hatalmas bizalmi válságot él át”. Kifejtette, „a háború súlyosbította ezt a bizalmi válságot. Ha le tudjuk győzni a koronavírus-járványt, akkor a kölcsönös bizalom válságát is le tudjuk győzni”.
Az 55 tagból álló Afrikai Unió nyilatkozatban jelentette be döntését, miszerint azonnali hatállyal felfüggeszti Niger tagságát az ország aktuális helyzetére hivatkozva. A múlt hónapban Nigerben végrehajtott erőszakos hatalomátvétel után a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) egyhetes ultimátumot adott a juntának az eredeti állapot visszaállítására, ellenkező esetben katonai beavatkozással fenyegette meg. Az ECOWAS még augusztus elején tartott rendkívüli csúcstalálkozót, ahol elrendelték a gazdasági közösség készenléti erőinek a mozgósítását.
A hivatalos nyilatkozat szerint ezeket a csapatokat az egyre erőszakosabb nigeri katonai fellépés miatt szükséges készültségbe helyezni, miután az ECOWAS és olyan szövetségesei, mint az Egyesült Államok vagy az Európai Unió több kísérletet tett már a konfliktus diplomáciai rendezésére, mindhiába. Az ország jelenlegi vezetője egyik televíziós beszédében kijelentette, hogy sem a junta sem pedig Niger népe nem akar háborút és továbbra is nyitott az Unióval vagy az ECOWAS-szal való párbeszédre.
Niger lett a világ új migrációs gócpontja Más következményekkel is jár Niger elszigetelődése a nemzetközi közösségtől. Az ENSZ becslése szerint mintegy 7000 migráns rekedt az országban, miután az elnöki gárda tagjai megbuktatták az demokratikusan megválasztott államfőt – írta az AP.
A nigeri junta még a hónap elején zárta le légterét miután lejárt az ECOWAS által adott ultimátum, a szomszédos államok pedig lezárták a határátkelőket, ellehetetlenítve ezzel a menekültek távozását az országból.
Az ENSZ a Nemzetközi Migrációs Szervezet működtette központjaiban jelenleg 5000 embert lát el. A menekültekkel foglalkozó szervezet csak idén körülbelül 1250 embernek segített visszatérni hazájába. Az ENSZ ügynökség nigeri misszióvezetője szerint a határok és az ország légterének lezárása miatt fel kellett ideiglenesen függesztenie a hazaszállításokat, mivel ezek a központok nagyon túlterheltek.
A COOPI nevű, migránsokat támogató olasz segélyszervezet szerint Niger északi részén, az algériai határ közelében fekvő központja további 1300 embert fogadott be a puccs óta. Arra is figyelmeztetett, hogy amennyiben nem nyílnak meg a határok hamarosan elfogy a menekültek számára összegyűjtött élelem és víz.
A puccs előtt Niger az Európai Unióval együttműködve próbálta lelassítani a bevándorlók folyamatos áradatát Líbiából és Algériából a Földközi-tengeren át. Az unió több mint 200 millió dollárt adott Nigernek az ország biztonsági, társadalmi, gazdasági, valamint a migrációs kihívásainak kezelésére. A hatalomátvétel után azonban hivatalosan is felfüggesztették a migrációs együttműködést.