Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az X-en közzétett írásában felszólította az ENSZ főtitkárát, hogy akadályozza meg a szankciók végrehajtási mechanizmusának tényleges működésbe hozását. „Irán nem fog elismerni semmiféle kísérletet a szankciók kiterjesztésére, újbóli bevezetésére vagy érvényesítésére” – szögezte le a külügyminiszter.
Az Irán elleni valamennyi szankció közép-európai idő szerint vasárnap hajnali 2 órakor ismét érvénybe lépett, miután az Európai Hármak (E3, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) harmincnapos, úgynevezett snapback folyamatot kezdeményezett, azzal vádolva Teheránt, hogy megsértette az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött és októberben lejáró megállapodást.
Irán ebben vállalta, hogy a nemzetközi szankciók feloldása ellenében korlátozza atomprogramját.
„Az Egyesült Államok elárulta a diplomáciát, de az E3 el is temette” – mondta az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén, és hozzátette, a snapback jogilag érvénytelen, politikailag meggondolatlan és ügyrendileg hibás. A BT-ülés után Aragcsi újságírók előtt kijelentette:
Irán soha nem fog engedni a nyomásnak. Csak a tiszteletre reagálunk. A választás világos: eszkaláció vagy diplomácia.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szombaton bejelentette, hogy Teherán kész folytatni az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), ugyanakkor hangsúlyozta: a bombázások által érintett nukleáris létesítmények ellenőrzése komoly biztonsági aggályokat vet fel – számolt be az MTI.
Egy új törvény szerint Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzést végezhessen iráni nukleáris létesítményekben.
Aragcsi az iráni állami média szerint kiemelte, hogy a bombázások után „nagy a kockázata a radioaktív anyagok terjedésének és a maradék lőszerek felrobbanásának”.
Hozzátette: ezért a nukleáris helyszínek megközelítéséhez egyfelől figyelembe kell venni a helyszínek biztonságát, másfelől meg kell vizsgálni, hogy az ellenőrök biztonságosan elvégezhetik-e az ellenőrzést. A síita állam külügyminisztere arról biztosította a teheráni diplomatákat, hogy nem szűnt meg Irán együttműködése a NAÜ-vel, de új alapokra helyezik, és iráni részről a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács fogja irányítani és menedzselni azt.
Aragcsi kijelentette: országa hajlandó lenne újrakezdeni a tárgyalásokat atomprogramjáról az Egyesült Államokkal, ha biztosítékot kapna arra, hogy többé nem éri támadás. Az iráni nukleáris és katonai létesítmények elleni 12 napos izraeli bombázásra, valamint az Egyesült Államok június 22-i légicsapására hivatkozva a miniszter hangsúlyozta: ha az Egyesült Államok és mások valóban újra akarják kezdeni a tárgyalásokat, „elsősorban szilárd garanciát kell adniuk arra, hogy ilyen cselekmények nem ismétlődnek meg”. Szerinte ugyanis ezek a támadások „megnehezítették és bonyolultabbá tették” a tárgyalásos rendezést.
Putyin orosz elnök elítélte Amerika bombázását, és általánosságban közölte, hogy támogatják Teheránt. Aragcsi iráni külügyminiszter 48 órával azután tárgyal Moszkvában, hogy Amerika légicsapásokkal támadta három nukleáris létesítményét.
A Kreml hétfőn közölte, hogy „mélységesen sajnálja” az iráni nukleáris létesítményekre a hétvégén mért amerikai légicsapásokat, hozzátéve, hogy a lépésről nem tájékoztatták előzetesen, és kifejezte támogatását Teheránnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az Abbász Araghcsi iráni külügyminiszterrel folytatott moszkvai megbeszélései során az incidenssel kapcsolatban tett első nyilvános nyilatkozatában a csapásokat „kiprovokálatlan és igazolhatatlan agressziónak” nevezte – írja a független The Moscow Times.
„Természetesen elítéljük a konfliktusban résztvevők növekvő számát és a feszültségek újbóli eszkalálódását a térségben, és mély sajnálatunkat fejezzük ki ezzel kapcsolatban” – mondta újságíróknak Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő. Sem Putyin, sem Peszkov nem nevezte meg az Egyesült Államokat a megjegyzéseikben.
Oroszország elítélte ugyan az izraeli és amerikai csapásokat, de nem ajánlott katonai segítséget Teheránnak, és igyekezett bagatellizálni az Iránnal az év elején aláírt stratégiai partnerségi megállapodásban vállalt kötelezettségeit – állapítja meg a független orosz lap. A Reuters pedig meg nem nevezett iráni tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy Teheránt „nem hatotta meg” Moszkva támogatása, és további erősítést keres az Egyesült Államokkal és Izraellel való szembenállásában.
Vlagyimir Putyin Moszkvában tárgyalt Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel. Az orosz elnök a találkozón elítélte az Irán elleni csapásokat, és „teljesen provokálatlan” agressziónak nevezte azokat. Azt mondta, a támadásoknak semmilyen alapja és igazolása sem volt.
Putyin arról is beszélt, hogy Oroszország és Irán között „régóta fennálló, baráti és megbízható” kapcsolat van, Oroszország pedig „az iráni nép támogatásán dolgozik”.
Aragcsi „teljesen illegitimnek” és a nemzetközi jog megsértésének nevezte az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni csapásait. Azt mondta, megvédik az országukat és a szuverenitásukat.
Aragcsi vasárnap érkezett Moszkvába. Nem sokkal azután, hogy az Egyesült Államok légicsapásokat mért iráni nukleáris létesítményekre. Bár Oroszország idén stratégiai partnerségi megállapodást kötött Iránnal, a dokumentumban nincsen kölcsönös katonai segítségnyújtásról szóló rendelkezés. Ezért amióta Izrael megtámadta Iránt, az oroszok csak csendben figyeltek és vártak.
Putyin ugyan múlt héten felajánlotta Trumpnak, hogy közvetítene a felek között, az amerikai elnök elvileg helyretette orosz kollégáját. Azt mondta Putyinnak, hogy „előbb rendezd el a saját dolgaidat, rendezd el Oroszországot, oké? Utána foglalkozhatsz ezekkel az ügyekkel is.”
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Irán sürgős diplomáciai egyeztetésre készül Oroszországgal azután, hogy az Egyesült Államok légicsapásokat mért iráni nukleáris létesítményekre. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter Moszkvába utazott, hogy hétfőn személyesen tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az iráni–izraeli konfliktus eszkalációjának veszélye a Közel-Kelet egészét fenyegeti.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter vasárnap jelentette be, hogy a Moszkvában személyesen egyeztet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A sürgős találkozó nem sokkal azután valósul meg, hogy az Egyesült Államok légicsapásokat hajtott végre három iráni nukleáris létesítmény ellen – közölte a Politico.
Az iráni külügyminiszter Isztambulban tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: „Ma délután Moszkvába utazom, holnap reggel találkozóm lesz Putyin elnökkel.”
Kiemelte, hogy Irán minden lényeges kérdésben egyeztet Oroszországgal. Moszkvát „baráti országnak” és Teherán „stratégia partnerének” is nevezte.
A Politico emlékeztetett arra, hogy Oroszország évek óta Irán egyik legfontosabb szövetségese, különösen katonai és energetikai téren. Teherán drónokat szállított Moszkvának az ukrajnai háború alatt, cserébe pedig orosz segítséget kapott a nukleáris programjához.
Érdekesség, hogy miközben Vlagyimir Putyin egyszerre ápolt jó viszonyt Iránnal és Izraellel is. Az orosz elnök nemrég arról is beszélt, hogy többször elmondta a zsidó államnak: nincs bizonyíték arra, hogy Irán atomfegyverek megszerzésére törekszik.
Az Azernews azeri híroldal beszámolója szerint elmúlt két-három hónapban Irán folyamatosan tájékoztatta Oroszországot és Kínát az Egyesült Államokkal folytatott közvetett tárgyalások fejleményeiről. Abbász Aragcsi Oroszország globális befolyását is kiemelte, ugyanis Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként meghatározó szerepet tölt be a nemzetközi diplomáciában.
Az iráni külügyminiszter a nyugati hatalmak iránti bizalmatlanságnak is hangot adott. „Soha nem bíztunk a nyugati országokban, és ma még több okuk van a bizalmatlanságra” – fogalmazott. A nemzetközi közösséget arra kérte, hogy várják meg Irán válaszát, mielőtt bármilyen új diplomáciai lépésbe kezdenének.
Moszkva óva intette Washingtont az iráni támadástól
„Különösen szeretnénk óva inteni Washingtont a helyzetbe való katonai beavatkozástól, ami rendkívül veszélyes lépés lenne, valóban kiszámíthatatlan negatív következményekkel” – mondta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Dmitrij Peszkov csütörtökön arra is kitért, hogy még nagyobb aggodalommal fogja figyelni a közel-keleti konfliktust, ha az Egyesült Államok beavatkozik. Az orosz elnök sajtótitkára azzal indokolta az aggályokat, hogy a Közel-Kelet egy Oroszországhoz földrajzilag közel fekvő régió, amelyben olyan országok találhatók, amelyekkel Moszkva régóta fennálló és meglehetősen fejlett kapcsolatokat ápol.
A Kreml szóvivője azt is kijelentette, hogy Moszkva „nagyon negatívan reagálna” arra, ha Izrael amerikai segítséggel megölné Ali Hámeneit, Irán legfőbb politikai és vallási vezetőjét. Dmitrij Peszkov szerint Hámenei kiiktatása szélsőséges hangulatot szítana Iránban, amellyel kinyithatják „Pandora szelencéjét.”
Az amerikai légicsapásokat Kína is „határozottan elítélte.” A pekingi külügyminisztérium szerint Donald Trump katonai lépései súlyosan sértik az ENSZ Alapokmányát – írja Sky News.
A nemzetközi közösség továbbra is feszülten várja, hogy Irán miként reagál az amerikai támadásokra, valamint hogy Moszkva milyen szerepet vállal a kialakult válság kezelésében. A hirado.hu folyamatosan frissülő, aktuális hírekkel követi az izraeli–iráni konfliktus alakulását.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) összehívását kezdeményezte a hazáját ért izraeli légicsapások miatt.
Diplomaták vasárnapi tájékoztatása szerint az ENSZ BT várhatóan hétfőn ül össze, hogy megvitassa Izrael szombatra virradóra végrehajtott légitámadását Irán ellen.
„Az izraeli rezsim cselekedetei súlyos fenyegetést jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra, és csak tovább rontanak az amúgy is ingatag térségbeli helyzeten” – szögezte le az iráni diplomácia vezetője a világszervezet vezető testületének szombaton megküldött levelében.
„Az Iráni Iszlám Köztársaság összhangban az ENSZ Alapokmányában és a nemzetközi jogban rögzített elvekkel fenntartja a jogot magának arra, hogy a megfelelő időben törvényes és legitim választ adjon e törvénytelen támadásokra” – húzta alá Aragcsi.
Szombatra virradóra az izraeli hadsereg közlése szerint harci gépei három hullámban támadtak iráni célpontokat – rakétagyártó üzemeket és egyéb létesítményeket Teherán térségében és az ország nyugati régióiban – válaszul az október 1-jén Iránból indított rakétatámadásra.
Danni Danon, Izrael állandó ENSZ-képviselője vasárnapi állásfoglalásában visszautasította Irán panaszát, mondván, hogy a teheráni vezetés „azzal a képtelen állítással próbálkozik ellenünk a diplomáciai porondon, miszerint Izrael megsértette a nemzetközi jogot”.
„Mint azt már többször leszögeztük, jogunk és kötelességünk megvédeni önmagunkat, és minden rendelkezésre álló eszközzel meg is óvjuk Izrael állampolgárait” – tette hozzá Danon.
António Guterres, a világszervezet főtitkára szombaton szóvivője útján újfent arra szólította fel a Közel-Keleten hadban álló feleket, hogy állítsák le a harcokat mind a Gázai övezetben, mind Libanonban, és tegyenek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy elejét vegyék az egész régiót lángba borító háborúnak, valamint térjenek vissza a diplomácia útjára.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Az Európai Unió és Irán közötti kapcsolatokról és a mindkettőjüket érintő ügyekről egyeztetett telefonon Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és Abbász Aragcsi új iráni külügyminiszter.
Az X-en pénteken közzétett üzenetében Borrell beszámolt arról, hogy egyebek között a közel-keleti régióban lévő feszültség csökkentéséről és a nukleáris leszerelésről beszéltek, továbbá „az Oroszországgal folytatott katonai együttműködés leállítása” is szóba került.
„A párbeszéd kulcsfontosságú annak érdekében, hogy enyhítsük a térségbeli feszültségeket” – szögezte le a főképviselő.
Aragcsi korábban a Teherán és a világhatalmak között 2013 és 2021 között folytatott nukleáris egyeztetések főtárgyalói tisztségét töltötte be, illetve Irán finnországi és japán nagyköveteként is szolgált.
