Az amerikai elnök 90 perces beszéde során kigúnyolta Joe Bident, azt állította, hogy ő nyerte a 2020-as elnökválasztást, és megvédte döntését a világszerte bevezetett vámokkal kapcsolatban. Donald Trump Michigan államban tartott kampányszerű nagygyűlést második elnöki ciklusa 100. napja alkalmából.
A „100 nap nagyszerűség” feliratú elektronikus kijelzők előtt Trump támadta a „radikális baloldali őrülteket”, röviden reagált egy bekiabálóra, és büszkén beszélt kormányának „tömeges kitoloncolási” akcióiról.
„Az idegenek eltávolítása nem csupán kampányígéret. Ez a kötelességem főparancsnokként. Kötelességem megmenteni az országot” – mondta, majd egy videót is levetített, amelyen – állítása szerint – bűnbandákhoz tartozó migránsokat szállítanak egy hírhedt salvadori börtönbe.
A beszéd során, amely alatt több magas rangú kormánytagját is a színpadra hívta, azt állította, kormánya „az elmúlt közel 100 év legmélyrehatóbb változását” hozta el Washingtonba. Röviden kitért a vámokra is, kijelentve:
Kína – amelyre jelenleg 145%-os vámok vonatkoznak – „több munkahelyet vett el tőlünk, mint valaha bármely ország egy másiktól”.
Hozzátette azonban, hogy a vámok nem jelentik azt, hogy Pekinggel ne lehetne „jól kijönni”, és egy méltányos kereskedelmi megállapodást kilátásba helyezve így fogalmazott: „Úgy gondolom, működni fog. Ők is meg akarnak egyezni. Mi is meg akarunk egyezni. De ez fair megállapodás lesz” – tudósított a Sky News.
Majd hozzátette: „Még csak most kezdtük el. Még nem láttatok semmit.”
A Fehér Ház bejelentése szerint Donald Trump elnök a héten Michiganbe utazik, hogy egy nagygyűlésen emlékezzen meg elnöksége első 100 napjáról.
Az információk szerint az adminisztráció ki kívánja emelni gazdasági elképzeléseit, a dokumentumok nélküli bevándorlók kiutasítását, a külpolitikai változásokat, valamint Elon Musk Kormányzati Hatékonysági Hivatalának (DOGE) munkáját, amely a szövetségi bürokrácia csökkentésére és a pazarlás megszüntetésére irányul.
Trump hivatali ideje alatt átfogó változásokat vezetett be az amerikai bel- és külpolitikában. Vámokkal forgatta fel a világgazdasági rendet, munkahelyek megszüntetésével csökkentette a szövetségi kormányzatot, és felszámolta a sokszínűségi programokat mind az állami, mind a magánszektorban.
Egy névtelenséget kérő fehér házi tisztviselő szerint az elnök most további intézkedéseket tervez, amelyeket víz alatti torpedóknak nevezett, bár ezek részleteit nem fejtette ki. Az adminisztráció várhatóan folytatja a végrehajtói rendeletek kiadását, és dolgozik egy több országra kiterjedő utazási tilalmon is.
A következő 100 napban az elnök nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a kereskedelmi megállapodásokra és béketárgyalásokra. Adminisztrációja reméli, hogy 90 napon belül megállapodásokat köthet, bár szakértők szerint ez rendkívül valószínűtlen.
Az elnök jövő hónapban hosszabb külföldi útra indul, melynek során Szaúd-Arábiát, Katart és az Egyesült Arab Emírségeket látogatja meg, és folytatja az orosz-ukrán háború békés rendezésére irányuló erőfeszítéseit.
Bár Trump azt ígérte, hogy „az első napon” megoldja ezt a konfliktust, a béke eddig elmaradt, és szombaton elismerte, hogy Putyin elnök talán nem akarja befejezni a háborút.
La presidente della Commissione europea, Ursula von der Leyen, e il presidente americano, Donald Trump, si sono stretti la mano e hanno avuto un breve scambio sul sagrato di piazza San Pietro prima dell'avvio della cerimonia funebre per l’ultimo saluto a Papa Francesco… pic.twitter.com/VAZoQMalyJ
Donald Trump amerikai elnök szemmel láthatóan elemében érezte magát újabb elnöki ciklusa első 100 napjában. Célja már nem csupán az amerikai politika átformálása, hanem a rendszer teljes újraértelmezése.
A végéhez közeledik Donald Trump amerikai elnök újabb elnöki ciklusának első 100 napja. Az eltelt időszak jelentősen különbözik első elnöki ciklusának kezdetétől. Míg a 2016-os elnökválasztási győzelem után sokszor előfordult, hogy káosz és gyakran váltakozó irányú döntések borzolták a kedélyeket, addig a mostani 100 nap mérlegén egyértelműen érződik, hogy az amerikai elnök négy éven át készült arra, hogy újra elfoglalhassa hivatalát.
Donald Trump természete ezúttal is nehezen kiszámítható, kormányzási stílusa előre nem látott meglepetésekkel van tele, azonban úgy tűnik, hogy ezúttal komoly stratégiát követ. A terve végrehajtásában pedig ezúttal egy alaposabban megválogatott csapat is segíti.
Az előzetes tervezésben sokat segített, hogy főként korábbi befolyásos republikánus háttéremberek csapata „Project 2025” néven ezeroldalas kormányzati programjavaslatot rakott le az asztalra Trump elnöknek.
I. – szimbolikus lépések
Trump már első napjaiban átrendezte a Fehér Házat. Lincoln portréját kiemelte, és saját portréját is elhelyezte az Ovális Irodában. A Mexikói-öböl nevét hivatalosan is Amerikai-öböl névre keresztelte át, valamint új, 100 láb magas zászlórudakat állíttatott fel a Fehér Ház északi és déli kertjében, ezzel is hangsúlyozva a megváltozott korszakot.
II. – közigazgatási átalakítás
Az első Trump elnökség egyik legnagyobb korlátja az volt, hogy az elnök gyakran nem tudott kihez nyúlni, ha egyszerre akart megbízható és hozzáértő embereket kinevezni a közhivatalok élére, ám ez most másképp alakul. Sokszor intézményi átalakításokkal is együttjárva Trump megerősítette a végrehajtói hatalmat. Tizenhét ügynökség és hivatal éléről bocsátotta el annak addigi vezetőit, helyükre pedig többnyire hozzá hűséges republikánus kötődésű szakértőket ültetett.
Az Elon Musk milliárdos üzletember által vezetett Kormányzati Hatékonysági Hivatal (DOGE) 75 ezer szövetségi alkalmazottat bocsátott el, miközben megszüntették az USAID névre hallgató nemzetközi támogatási programot. A DOGE által végzett átalakítások eddig több mint évi 160 milliárd dollár megtakarítását tették lehetővé. Az új adminisztráció elrendelte az állami adatbázisok összevonását is, hogy minden amerikai állampolgárról egyetlen központosított rendszerből elérhetőek legyenek a legfontosabb adatok.
III. – kegyelmek és igazságügyi reformok
Trump valamennyi 2021 január 6-i (Capitolium ostroma kapcsán) elítéltnek kegyelmet adott. Rengetek új ügyészt nevezett ki, akik politikailag a konzervatív oldalhoz állnak közelebb.
IV. – kereskedelmi háború és gazdasági átalakulás
Az amerikai elnök szinte az egész világgal szemben 10 százalékos vámokat vezetett be, Kínával szemben pedig már 145 százalékos vámok kivetésénél tart, ezzel pedig az egész világgazdaság működése felbolydult. A piacon komoly pánik uralkodik, az intézkedések komoly félelmeket keltettek egyes befektetői körökben, néhol jelentős tőzsdei visszaesést, vagy kötvénypiaci válságot okozva.
V. – Amerika az első
A külügyekben Trump új viszonyokat teremtett. Nyilvánosan helyre tette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Oroszországgal szemben pedig hivatali elődjéhez képest megengedőbb politikát folytat, miközben igyekszik békét teremteni.
Az amerikai elnök elutasítja a NATO eddigi egyoldalú szövetségi politikáját, és sikeres gyakorol nyomást annak érdekében, hogy az európai szövetségesek növeljék védelmi kiadásaikat. Az Egyesült Államok nyíltan törekszik Grönland megszerzésére, és a Panama-csatorna visszaszerzésére, valamint újra tárgyalásokba kezdett Iránnal.
VI. – kultúrharc az erőltetett sokszínűség és a woke ellen
A belpolitika terén kulturális háborúk és társadalmi átalakulás bontakozott ki. Trump szövetségi szinten eltörölte a sokszínűség, egyenlőség, befogadás (DEI) névre hallgató poztitívan diszkrimináló szabályokat és programokat, kizárta a transznemű indulókat a női sportokból, bejelentette az aranykártya névre hallgató gyorsított letelepedési vízumtervet programját, valamint az állami Medicaid-programokban betiltotta a nemváltó műtétek kiskorúak számára történő finanszírozását.
VII. – média és akadémiai csata
Trump növelte az ellenőrzését a nyilvánosság felett azáltal, hogy a renitensnek ítélt hagyományos médiumokat szorított a háttérbe a Fehér Házból való kitiltásukkal, míg mozgalmához kötődő új médiumok kerülhettek be a hírek körforgásába. Az Amerika Hangja és más kormányzati médiumok költségvetését radikálisan lecsökkentette, miközben több elitegyetemmel, például a Harvarddal és nagy jogi irodával szemben is jelentős nyomást gyakorol.
VIII. – kómában az ellenzék
Bár Trump népszerűsége csökkent az első 100 napban és a volt demokrata amerikai elnökök, Joe Biden, Barack Obama és Bill Clinton is nyíltan bírálják elnökségét, ám mégis a demokraták népszerűsége esett a történelmi mélypontra, 27 százalékra. A republikánusok népszerűsége jelenleg 40 százalék körül stagnál. Ugyan vannak társadalmi tiltakozások, de azok jelenleg nem széleskörűek.
IX. – leálló migráció, új trendek
A mindennapi életre gyakorolt hatások sem maradtak el. Az illegális migráció az Egyesült Államok déli határánál a Trump-adminisztráció intézkedéseinek köszönhetően gyakorlatilag teljes mértékben megszűnt. Közben egy sajátos „baby boom” is beköszöntött: Trump unokájának neve (Kai) lett az év legnépszerűbb baba neve.
Trump saját kriptovalutát is kibocsátott, amely hamar 1,6 milliárd dolláros piaci értéket ért el. Emellett visszatért a műanyag szívószál is a kormányzati intézményekbe, amely Trump egyik régi szívügye volt.
X. – személyes ambíciók hangoztatása
Trump személyes célkitűzései között szerepel egy potenciális harmadik elnöki ciklus, de több számára szimpatikus, korábban tabunak számító ötletről is nyíltan beszél. Szeretne új amerikai területeket szerezni, valamint támogná az új 250 dolláros bankjegy bevezetését, amelyekre az ő arcképe is kerülhetne.
A mostani elnöki ciklus száznapos határvonala április utolsó napjára esik, ám az már ez alapján a rövid lista alapján is egyértelműen kijelenthető, hogy Egyesült Államok máris mélyreható változásokon ment keresztül.
[type] => post [excerpt] => Donald Trump amerikai elnök szemmel láthatóan elemében érezte magát újabb elnöki ciklusa első 100 napjában. Célja már nem csupán az amerikai politika átformálása, hanem a rendszer teljes újraértelmezése. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1745763660 [modified] => 1745757156 ) [title] => Mérlegen Trump visszatérésének első száz napja [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=149053&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 149053 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 149054 [image] => Array ( [id] => 149054 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-5.png [original_lng] => 674913 [original_w] => 983 [original_h] => 493 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-5-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-5-300x150.png [width] => 300 [height] => 150 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-5-768x385.png [width] => 768 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-5.png [width] => 983 [height] => 493 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-5.png [width] => 983 [height] => 493 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-5.png [width] => 983 [height] => 493 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/trump-5.png [width] => 983 [height] => 493 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1745763710:8 [_thumbnail_id] => 149054 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 2264 [translation_required_done] => 1 [_oembed_084631042bd397ee70768d1f181f540f] =>
La presidente della Commissione europea, Ursula von der Leyen, e il presidente americano, Donald Trump, si sono stretti la mano e hanno avuto un breve scambio sul sagrato di piazza San Pietro prima dell'avvio della cerimonia funebre per l’ultimo saluto a Papa Francesco… pic.twitter.com/VAZoQMalyJ
Az Egyesült Államok elnöke a Kongresszus mindkét házához, első száz napja alkalmából intézett beszéde, nagy tekintélyű politikai esemény.Ez, mintegy jelölt választási programja, de már a választások után. Az elnök ily módon demonstrálja, hogy abból, amit a választóknak mondott, mi igaz és mi maradt ígéret, és valóban mi is az, amit teljesíteni szeretne. Ez az Egyesült Államok elnökének egyfajta bemutatója, amelyben megmagyarázza az amerikai polgároknak, hogy valójában miről tanúskodik az első száz nap, amióta hatalmon van.
Mit is mondott Joe Biden? Sajnos csak azt, hogy elsiette a dolgot, mikor közvetlenül a megválasztását követően kinyilvánította szándékát, hogy indul a második elnöki ciklusra. Egészében retorikája arra irányult, hogy megnyerje a demokraták bal szárnyát, amelynek a száz nap alatt számos kifogása gyűlt össze.
Az elnöki beszédben helyet kaptak a január 6-i események (amikor Trump támogatóinak tömege betört a Capitoliumba), amelyeket államcsínynek nevezett (mindemellett egyszer sem mondta ki Donald Trump nevét). Az is érdekes, hogy Joseph Biden továbbra is ragaszkodik az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága megreformálásának (kibővítésének) gondolatához.
Biden a rendőrség reformjáról, a rendszerszintű rasszizmusról, a kisebbségek jogairól, a baloldali amerikaiak kedvenc témájáról – az ökológiáról – is beszélt. Ezért Biden elnök tervei között szerepel a globális felmelegedés elleni könyörtelen harc és a „zöld munkahelyek” létrehozása.
A tervezett adóreform bejelentése különös benyomást tett az amerikai társadalomra. A reform alapja – több mint 400 ezer dolláros jövedelem esetében a jövedelemadó 40%-ot tenne ki. Ezzel sem mondott újat, hanem visszatért Donald Trump gyakorlatához.
Beszédében Biden elnök az adószolgálattal fenyegette meg azokat a milliomosokat és milliárdosokat, akik, elmondása szerint, adójóváírásaikkal több milliárd dollártól fosztják meg a költségvetést. Egyben kijelentette, hogy kiáll a középosztály érdekeiért.
„Amit ajánlok, az igazságos. Ez pénzügyi felelősség. Ez növeli a bevételt, és megvalósulhatnak terveim, amik munkahelyek millióját és a gazdaság fellendülését biztosítják” – emelte ki Biden.
Egyébként a társadalmi igazságosságról, miszerint a gazdagoknak kell fizetniük a szegényekért, az Egyesült Államok elnökei már régóta nem beszéltek. És az ökológia témájával, a rasszizmus elleni küzdelemmel összekapcsolva talán még soha.
Az elnök mögött két hölgy állt: Kamala Harris alelnök és Nancy Peloci, a Képviselőház elnöke. Mint ismeretes, jelenlétüket az elnöki beszéd alatt egyetlen dokumentum sem írja elő. Ez egyértelműen az államfő csapata kezdeményezése volt. Az elnök valószínűleg azt akarta kihangsúlyozni, hogy „új idők” vannak kialakulóban az Egyesült Államokban, amikor a nők ugyanolyan aktív szerepet játszanak a politikában, mint a férfiak.
Republikánus ellenfelei szemében gyorsan valami egészen mást ért el – gyenge oldaláról mutatta meg magát, a kamerák állásából az volt a benyomás, hogy ez a két politikusnő a biztonság kedvéért van mellette. Ehhez a benyomáshoz az is hozzátartozik, hogy maga az elnök sajnos nem oszlatta fel a kétségeket afelől, hogy biztosan jó fizikai állapotban van (ezt nagyon fontos demonstrálni a tv-nézők előtt).
Joe Biden, akit egykor nagy szónoknak tartottak, monoton hangon és viszonylag keveset beszélt. Beszéde csak 65 percig tartott (összehasonlításképpen: Donald Trump hasonló beszéde 78 percig tartott, Bill Clinton – 88 perces volt).
Lehetséges, hogy ha a érintette volna az Egyesült Államok külföldi ellenségeinek szóló fenyegetések témáját (Kína, Oroszország, Irán stb.), ez segített volna. De ez nem hangzott el. Biden egyértelműen arra törekedett, hogy ne rontsa el Oroszországgal való kapcsolatát a Vlagyimir Putyinnal való találkozó előtt. Ezért még a szankciók témája sem hangzott el beszédében.
Beszédében Biden meg sem említette az Északi áramlat-2 projektet, jegyezték meg felháborodva támogatói, többek között James Risch szenátor, aki elhivatottja az Oroszország elleni „kemény politikának”.
„Az adminisztrációnak gyorsan kell cselekednie a gázvezeték építésének akadályozása érdekében. Fogy az idő!”, háborodott fel a szenátor az újságírók előtt.
Általánosságban elmondható, hogy az Egyesült Államok elnökének beszéde sokaknak okozott csalódást. Az volt a benyomás, hogy Joe Biden nem akarja az idő előtti megosztottságot a Demokrata Pártban, éppen ezért csak kellemes dolgokról beszélt a Demokrata Párt baloldali közönsége előtt.
De ugyanakkor tudatosan vagy nem azt demonstrálja, hogy mai amerikai politika – „egy kis ház több lépcsőházzal”. És hogy a bejáratok közül melyikbe fog „belépni” Biden elnök – rejtély maradt. Joseph Biden 100 napjának eredményeiről szóló beszéde azonban arra utal, hogy nem biztos, hogy a radikális változások „lépcsőházát” fogja választani.
Ez csalódást okozott nemcsak az Egyesült Államok Demokrata Pártja híveinek, hanem stratégiai partnereinek is világszerte. De talán ez mindössze egy „alacsony rajt”, később megmutatja erejét? Idővel kiderül…
NEWSMAKER
[type] => post [excerpt] => Az Egyesült Államok elnöke a Kongresszus mindkét házához, első száz napja alkalmából intézett beszéde, nagy tekintélyű politikai esemény. Ez, mintegy jelölt választási programja, de már a választások után. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1620217980 [modified] => 1620208843 ) [title] => Joe Biden amerikai elnök első 100 napja – az amerikaiak elégedetlenek [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=22933&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 22933 [uk] => 22766 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 22767 [image] => Array ( [id] => 22767 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/1-5.png [original_lng] => 319759 [original_w] => 1200 [original_h] => 451 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/1-5-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/1-5-300x113.png [width] => 300 [height] => 113 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/1-5-768x289.png [width] => 768 [height] => 289 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/1-5-1024x385.png [width] => 1024 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/1-5.png [width] => 1200 [height] => 451 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/1-5.png [width] => 1200 [height] => 451 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/1-5.png [width] => 1200 [height] => 451 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1620198045:12 [_thumbnail_id] => 22767 [_edit_last] => 12 [views_count] => 4115 [_oembed_264b8dc46fa1c04354396e373f9452b7] => [_oembed_time_264b8dc46fa1c04354396e373f9452b7] => 1636930681 [_oembed_8833a734f4bd803d190f6b69fa3621e9] =>
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
