Július 8-án Volodimir Zelenszkij elnök Telegramon bejegyzésében közölte, Ankarában találkozott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel az észak-atlanti szövetség csúcstalálkozójának keretében.
„Találkoztam Giorgia Melonival, az olasz minisztertanács elnökével. Fontos beszélgetés volt. Tájékoztattam az ukrajnai helyzetről. Oroszország nem hagyja abba városaink és közösségeink bombázását. Ma ismét ballisztikus rakétákkal csapott le, támadó drónokat indítottak” – jegyezte meg az ukrán államfő.
Zelenszkij és Meloni a ballisztikus rakéták európai fejlesztésével kapcsolatos közös munka kilátásait is megvitatták.
„Beszéltünk a légvédelmi rendszerek rakétáinak szükségességéről, és nagyon számítunk a támogatásra. Olaszország alapvetően mindig segít megvédeni az életet” – összegezte az elnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ankarai NATO-csúcstalálkozó alkalmával találkozott az amerikai kongresszus kétpárti és kétkamarás küldöttségével, amelynek során megvitatta Ukrajna légvédelmének megerősítését, a diplomáciai erőfeszítéseket és az Oroszországgal szembeni szankciós nyomást. Az államfő a tárgyalásról Telegram csatornáján számolt be.
„Találkoztam az amerikai kongresszus kétkamarás és kétpárti küldöttségével: Jeanne Shaheen, Lindsey Graham, Richard Durbin, Christopher Coons, Mike Rounds szenátorokkal és Mike Turner képviselővel. Köszönöm az Ukrajna iránti támogatásukat és figyelmüket” – írta.
Elmondása szerint a találkozó során a felek tartalmasan megvitatták a diplomácia kilátásait és a működéséhez szükséges feltételeket.
„Tájékoztattam őket a Patriot elfogó rakéták hiányáról és az orosz csapásokról a népünk ellen. Most a PURL-hez és más légvédelmi felszerelésekhez való hozzájárulások a legfontosabb prioritások a védelemben”, írta az elnök.
Zelenszkij és az amerikai kongresszus képviselői külön megvitatták az Oroszország elleni szankciókról szóló törvényjavaslatot.
„Nagyon fontos, hogy továbbra is nyomást gyakoroljunk Oroszországra a háborúban, és ez a kezdeményezés valóban segítheti a békét” – hangsúlyozta az elnök.
Megköszönte az amerikai szenátoroknak és kongresszusi képviselőknek Ukrajna iránti támogatásukat, az ukrán hadsereg iránti tiszteletüket és a folyamatos segítségnyújtásról szóló biztosítékokat is.
Az Európai Parlament átfogó dokumentumot hagyott jóvá Ukrajna Európai Unióhoz vezető útjáról, amelyben a többi között támogatta lengyel európai parlamenti képviselők a beadványát, amelyben bírálták az ukrán elnököt, amiért egy katonai egységet az UPA hősei tiszteletére nevezett el – számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál az Európai Parlament sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint az EP-képviselők 460 szavazattal megszavazták az Ukrajna EU-hoz való közeledéséről szóló jelentést, amelyben „konstruktív vitát” szorgalmaznak arról, hogyan lehet előmozdítani ezt a folyamatot, figyelembe véve az Európai Unió stratégiai érdekeit is. A határozat tartalmaz egy részt az Ukrajnához fűződő jószomszédi kapcsolatokról, amely többek között megemlíti Lengyelország problémáját egy ukrán katonai egységnek az UPA hősei tiszteletére történő elnevezésével kapcsolatban.
„Az ukrán fegyveres erők egyik elit katonai egységének az UPA hőseiről történő elnevezésével kapcsolatban az európai parlamenti képviselők sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy figyelmen kívül hagyták a kérdés érzékenységét és fájdalmát Lengyelország számára, és úgy vélik, hogy ez a döntés aláássa a jószomszédi kapcsolatokat, és a feszültség enyhítésére és a megbékélésre irányuló őszinte erőfeszítések megújítására szólítanak fel” – áll a határozatban.
Ahogy az RMF24 lengyel rádió is beszámolt róla, a támogatott álláspont az Európai Néppárt lengyel EP-képviselői által vezetett tárgyalások eredménye. A jobboldali, konzervatív Jog és Igazságosság párt képviselői korábban benyújtották saját, keményebb megfogalmazású módosító indítványaikat, amelyekben Ukrajna EU-csatlakozását a volhíniai etnikai tisztogatással kapcsolatos történelmi viták rendezéséhez kötötték, és hangsúlyozták az UPA ideológiája és a nácizmus közötti kapcsolatot. Andrzej Galicki „kompromisszumos” módosító indítványát, amely a jelentés előadójával, Michael Haller német európai parlamenti képviselővel is egyetértett, támogatták. A dokumentum ezen részét jóváhagyó végleges szöveg még nem jelent meg.
Egy ilyen módosítás lengyel képviselők általi előkészítéséről a múlt héten számoltak be. A dokumentumban a képviselők üdvözölték az első tárgyalási klaszter megnyitását, és reményüket fejezték ki, hogy a következő klaszterek hamarosan követik majd azt. Megjegyezték, hogy a tagállamoknak figyelembe kell venniük a tagjelölt országokban zajló folyamatok dinamikáját, valamint Oroszország azon kísérleteit, hogy aláássa az EU-csatlakozás közvélemény általi támogatottságát.
Ukrajnát dicsérték a háborús erőfeszítéseiért a demokratikus intézmények megerősítése és a hatalmi ágak szétválasztásának fenntartása érdekében, elismerték az igazságszolgáltatás reformja és a korrupció elleni küzdelem terén elért haladást, és a folyamat folytatására szólítottak fel. Kitértek a háború utáni első közelgő választások kérdésére is, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy azokat a hadiállapot feloldása után kellő idővel megtartsák ahhoz, hogy megfeleljenek a szabad és tisztességes választások normáinak. Bírálták továbbá az amerikaiak azon felhívásait, hogy Ukrajna a háború alatt is tartson választásokat.
Az európai parlamenti képviselők megjegyezték, hogy támogatni kell Ukrajnát most, amikor magához ragadja a kezdeményezést, és fokozni kell a nyomást az orosz katonai gépezetre. Piotr Müller, a lengyel ellenzéki Jog és Igazságosság párt európai parlamenti képviselője arról számolt be, hogy csoportjuk vitára és határozatra irányuló javaslatot nyújtott be az „UPA általi népirtás” áldozatainak tiszteletére.
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post [excerpt] => Az Európai Parlament átfogó dokumentumot hagyott jóvá Ukrajna Európai Unióhoz vezető útjáról, amelyben a többi között támogatta lengyel európai parlamenti képviselők a beadványát, amelyben bírálták az ukrán elnököt, amiért egy katonai egységet az ... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1783540800 [modified] => 1783536017 ) [title] => Az Európai Parlament bírálta Zelenszkijt, amiért az UPA hőseiről nevezett el egy katonai egységet [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=191473&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 191473 [uk] => 191493 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 191474 [image] => Array ( [id] => 191474 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu-1.webp [original_lng] => 76526 [original_w] => 900 [original_h] => 503 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu-1-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu-1-300x168.webp [width] => 300 [height] => 168 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu-1-768x429.webp [width] => 768 [height] => 429 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu-1.webp [width] => 900 [height] => 503 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu-1.webp [width] => 900 [height] => 503 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu-1.webp [width] => 900 [height] => 503 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/07/eu-1.webp [width] => 900 [height] => 503 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1783541859:2 [_thumbnail_id] => 191474 [_edit_last] => 12 [views_count] => 517 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 1032955372001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 17 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Sürgős [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 154 [1] => 2188619 [2] => 2168894 [3] => 122 ) [tags_name] => Array ( [0] => Európai Unió [1] => ukrán katonai egység [2] => UPA-botrány [3] => Volodimir Zelenszkij ) ) [3] => Array ( [id] => 191431 [content] =>
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Mette Frederiksen dán miniszterelnök védelmi és biztonsági együttműködésről szóló megállapodást írt alá a NATO ankarai csúcstalálkozójának keretében.
Az ukrán Elnöki Hivatal tájékoztatása szerint a megállapodás elsősorban a dróntechnológiák területén folytatott együttműködésről szól. Bár a dokumentum hivatalos megnevezése általános, a felek egy úgynevezett „drónmegállapodás” keretében mélyítik tovább a közös munkát.
A megállapodás részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra, de az együttműködés várhatóan az ukrán védelmi képességek fejlesztését és a modern katonai technológiák alkalmazását segíti.
Ukrajna ugyanazon a napon Észtországgal és Hollandiával is hasonló, pilóta nélküli technológiákról szóló együttműködési megállapodást írt alá.
Lengyelországnak és Ukrajnának a történelmi viták ellenére is párbeszédet kell fenntartania, mert közös ellenségük van, Oroszország – jelentette ki Karol Nawrocki lengyel elnök a Volodmir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott találkozója után, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Szabadság Rádióra hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel elnök elmondta, hogy előző nap már „udvarias megbeszélést” folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és nem zárja ki egy újabb találkozó lehetőségét ma. „Természetesnek tűnik számomra, hogy a közös ellenségükkel – Oroszországgal –szomszédos államok támogatják a párbeszédet, függetlenül bizonyos kétoldalú ellentmondásoktól” – jegyezte meg Nawrocki.
A lengyel államfő hozzátette, hogy Ukrajna jelenleg háborúban áll Oroszországgal. Lengyelország is évszázadok óta konfliktusban áll ezzel az állammal, és ez egy közös viszonyítási pont a jelenlegi helyzet megértéséhez. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a történelmi kérdésekről vallott nézetei változatlanok.
„Lengyelország, és úgy hiszem, egész Európa nem tűrheti el az UPA katonáinak tiszteletét, akiket Lengyelországban 120 000 lengyel haláláért tartanak felelősnek. Ez azonban nem zárja ki a párbeszédünket. Ez természetes dolog a diplomáciában” – mutatott rá Karol Nawrocki.
Dmitro Litvin, az ukrán elnök tanácsadója újságíróknak elmondta, hogy Ukrajna és Lengyelország vezetői tegnap este rövid megbeszélést folytattak. Megállapodtak abban, hogy megpróbálják összehangolni a mai találkozó programját.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy július 6-án hosszú telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd közvetlenül ezt követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett. A beszélgetésekről sem Moszkva, sem Kijev nem adott hivatalos tájékoztatást.
Trump a Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel folytatott találkozóján újságírói kérdésre beszélt az ukrajnai háború lezárásának esélyeiről. Elmondása szerint mind Putyin, mind Zelenszkij nyitott egy megállapodásra, és úgy véli, hogy Törökország is fontos szerepet játszhat a békefolyamat előmozdításában.
Az amerikai elnök ismét hangsúlyozta, hogy politikai pályafutása során több konfliktus lezárásában is szerepet vállalt, és bízik abban, hogy ezúttal is sikerül előrelépést elérni. Úgy fogalmazott, korábban hol az egyik, hol a másik fél jelentette a fő akadályt, most azonban szerinte mindketten érdekeltek a rendezésben.
Trump szerint jó esély mutatkozik arra, hogy a háború lezárásáról szóló tárgyalások eredményre vezessenek, bár egyelőre sem az orosz, sem az ukrán fél nem erősítette meg az általa említett telefonbeszélgetések megtörténtét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július 6-án, hétfőn kijelentette, hogy elvárja a Biztonsági Szolgálattól és a hírszerzéstől, hogy „részletesen vizsgálja ki” a Kijev melletti Visnyevében történteket.
Elmondása szerint a városban továbbra is nehéz a helyzet a másodlagos detonáció miatt.
Hozzátette, hogy a kormány a tartalékalapból biztosít forrásokat a Visnyevében élő közösség megsegítésére.
Az államfő azt is megjegyezte, hogy Ihor Klimenko belügyminiszter éjszaka óta rendszeresen – körülbelül félóránként – tesz jelentést a mentési akció előrehaladásáról, a romok eltakarításáról és a tüzek eloltásáról.
Visnyevében a július 6-i orosz támadás következtében nagy tűz ütött ki raktárok területén. Az érintett területen több mint 200 magánház volt, amelyek jelentős része megrongálódott vagy megsemmisült.
A robbanásveszélyes tárgyak ismételt detonációjának veszélye miatt a mentőegységek megkezdték a lakók evakuálását.
Éjszaka körülbelül 50 embert evakuáltak páncélozott járműveken. Összesen több mint 500 lakost helyeztek át ideiglenesen biztonságos helyre a helyi hatóságokkal együtt. Az orosz támadás következtében a városban heten meghaltak, további 29-en megsérültek, köztük négy mentő.
A Volodimir Zelenszkij elnökhöz fűződő kapcsolatomban az együttműködés kezdetén volt egy „átmeneti időszak” – jelentette ki kedden Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője az rbc.ua hírportálnak adott exkluzív interjújában.
Amikor arról kérdezték, hogy az elnökkel való kapcsolata beleillik-e a „főnök-beosztott” paradigmába, Budanov egyértelműen válaszolt: nincsenek kétségei a hierarchiával kapcsolatban. „Mindenesetre a beosztottja vagyok, szóval legalább ezzel semmi bajom, tekintve, hogy mégiscsak katona vagyok” – jegyezte meg. Amikor arról kérdezték, hogy kizárólag munkahelyi kérdésekben kommunikál-e az elnökkel, Budanov azt válaszolta, hogy annyi ilyen kérdés van, hogy egyszerűen nem marad idő más kommunikációra.
Források szerint Budanov eleinte meglehetősen hűvös viszonyban volt az elnökkel, de később komoly beszélgetést folytattak, ami után a helyzet jobbra fordult. Budanov maga nem erősítette meg közvetlenül ezt a verziót, de elmondta, hogy miért lehetett valóban nehéz a kezdeti szakasz. „Megvan a saját munka- és vezetési modellem. Ő hozzászokott ahhoz, amelyikhez hozzászokott. És ez normális. Ez egy áthelyezés, átmeneti időszak. Ez teljesen normális” – mondta.
Miután tisztázta, hogy ezt nevezhetjük-e „összerázódásnak”, Budanov egyetértett, megjegyezve, hogy bármelyik csapat átesik hasonló időszakon. „És ezzel nincs, és nem is lehet probléma” – tette hozzá. Amikor közvetlenül arról kérdezték, hogy már „megállapodtak-e” az elnökkel, Budanov igennel válaszolt.
Az elnöki hivatalvezető megjegyezte, hogy meglehetősen nehéz leírni egy tipikus munkanapot, mivel minden nagyon egyedileg történik. Azonban azonosított egy bizonyos mintát. „Az első megbeszélések, a szokásos megbeszélések itt reggel 8 órakor kezdődnek” – mondta. Amikor arról kérdezték, hogy mikor ér véget a munkanap, Budanov nem pontosított. „Ahogyan végződik” – jegyezte meg röviden Kirilo Budanov.
Az ukrán és az amerikai elnökök törökországi csúcstalálkozójának fő témája a Patriot légvédelmi rakétarendszerek lesznek – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök, számolt be az rbc.ua hírportál a Sky News brit tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint az államfő a Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott találkozóján hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Ukrajna több légvédelmi rendszert szerezzen be. Mint megjegyezte, különböző témákat fog megvitatni az amerikai elnökkel. Hozzátette, hogy fontos megtalálni a módját annak, hogy a lehető leggyorsabban minél több rakétát szerezzenek be a Patriot rendszerekhez.
„Ez a legfontosabb kérdés, amelyet meg fogunk vitatni. Számunkra ez egy sürgős kérdés” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Közelebb juthatunk Oroszország Ukrajna elleni háborújának a végéhez, ha a Moszkva elleni támadások miatt Vlagyimir Putyin orosz diktátor menekülni kényszerül – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök aThe Financial Times című brit lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta: „Amikor nem száz drón repül Moszkvára, hanem ezer… ő (Putyin – a szerk.) meg fogja érteni.” Szerinte, amikor a Kreml vezetője a saját szemével látja az orosz főváros elleni ilyen támadásokat, a diktátor tanácsadói valószínűleg sürgetni kezdik majd, hogy költözzön „valahova az Uralon túlra”. „Minél távolabb van Putyin Moszkvától, annál közelebb lesz a háború vége” – tette hozzá az ukrán elnök.
Az ukrán drónok többször is támadták Moszkvát, és ott fontos orosz célpontokat találtak el. Júniusban Ukrajna kétszer is megtámadta a moszkvai olajfinomítót Kapotnya térségében.
