Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította azt az elképzelést, hogy országa földet adna az Oroszországgal folytatott háború befejezése érdekében. A Wall Street Journal arról számolt be, hogy ukrán és európai tisztviselők ellenjavaslatot terjesztettek Washington elé.
Ukrajna „nem fog jutalmat adni Oroszországnak azért, amit tett”, és „az ukránok nem adják a földjüket a megszállónak” – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök korábban felvetette, hogy a békemegállapodás tartalmazhatna „némi területcserét”.
Egy orosz tűzszüneti javaslat azt javasolta, hogy az ukrán Donyeck és Luhanszk területeit cserébe teljes tűzszünetre cseréljék.
A Wall Street Journal két, az ügyet ismerő európai tisztviselőre hivatkozva szombaton arról számolt be, hogy ukrán és európai tisztviselők ellenjavaslattal válaszoltak Oroszország tűzszüneti javaslatára.
A JD Vance amerikai alelnöknek, Marco Rubio külügyminiszternek, Keith Kellogg ukrajnai megbízottnak és Steve Witkoffnak átadott javaslat megismétli, hogy Ukrajnát és Európát be kell vonni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokba, ugyanakkor a további lépések előtt tűzszünetet követel.
A tisztségviselők szerint ezt szombaton az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államok vezető tisztségviselőivel folytatott megbeszélésen terjesztették elő.
Erre azt követően került sor, hogy Trump pénteken kijelentette, hogy akkor is találkozna Vlagyimir Putyinnal, ha az orosz vezető nem találkozna Zelenszkijjel. A Trump–Putyin-találkozót, amelyet jövő péntekre terveznek Alaszkában, potenciális áttörésnek tekintik a több mint három éve tartó háborúban.
Zelenszkij elutasította a tervezett csúcstalálkozót, és arra figyelmeztetett, hogy az ukrajnai háborút lezáró tárgyalásokba Kijevet is be kell vonniuk.
„Minden olyan döntés, amely Ukrajna nélkül történik, egyúttal a béke elleni döntés is. Nem fognak semmit sem hozni. Ezek halott döntések. Soha nem fognak működni” – mondta.
A Telegramra feltett nyilatkozatában Zelenszkij azt mondta, hogy Ukrajna területi integritása, amelyet az alkotmány rögzít, nem képezheti vita tárgyát, és hangsúlyozta, hogy a tartós békében Ukrajna hangjának is ott kell lennie az asztalnál.
Az európai vezetők a közösségi médiában közzétett nyilatkozataikkal Zelenszkij mellé álltak.
Emmanuel Macron francia elnök az X-en közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „Ukrajna jövője nem dönthető el az ukránok nélkül”, hozzátéve, hogy „az európaiak is szükségszerűen részesei lesznek a megoldásnak, hiszen saját biztonságuk forog kockán”.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök is csatlakozott ehhez a véleményhez, hozzátéve, hogy „igazságos és tartós békét kell elérnünk, amely tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét és szuverenitását”.
Zelenszkij beszélt Alexander Stubb finn elnökkel is, és megköszönte támogatását. „Ukrajnának és Finnországnak van a leghosszabb határa Oroszországgal Európában, és népünk nagyon jól tudja, hogy ez milyen veszélyekkel jár” – írta az X-en közzétett bejegyzésében.
Ukrajna még idén véget akar vetni a háborúnak Oroszországgal, Moszkva azonban egyelőre csak szimulálja a béketárgyalásokat – jelentette ki pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter az Yle című finn kiadványnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán külügyminiszter támogatta Donald Trump amerikai elnök ígéretét, miszerint a következő napokban szigorú korlátozásokat vezet be Oroszországgal és a vele kereskedő országokkal szemben. Úgy vélte, hogy Trump az egyetlen ember, akitől Vlagyimir Putyin orosz diktátor fél, és hogy az Oroszország elleni új szankciók közelebb hozzák a békét.
Szibiha azt is megjegyezte, hogy most a világ minden országa figyeli, hogy az amerikai vezető betartja-e ígéreteit. „A szankcióknak pusztítóaknak kell lenniük az orosz gazdaságra nézve. Meg kell akadályozniuk, hogy Oroszország üzemanyaggal lássa el katonai gépezetét, és harmadik országokkal kereskedjen” – hangsúlyozta.
Az ukrán diplomácia vezetője kiemelte, hogy Ukrajna célja továbbra is a béke elérése idén, annak ellenére, hogy Oroszország béketárgyalásokat színlel, hogy időt nyerjen és új területeket foglaljon el. Ugyanakkor a háború befejezése nemcsak Ukrajna érdeke – mutatott rá.
„Most Ukrajna a biztonság garanciája. A háború vége mind Európa, mind más régiók biztonságát befolyásolja. Ezt meg kell érteni, és együtt kell működnünk, hogy békére kényszerítsük Oroszországot” – tette hozzá Andrij Szibiha.
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
Az ukrán elnök szerint a csúcstalálkozó ötletét azóta nem vetik el az oroszok, mióta több támadásuk is sikeres volt.
Moszkva azután kezdett hajlandóságot mutatni arra, hogy az ukrán és az orosz államfő üljön le egymással beszélni, miután Ukrajna több sikeres katonai műveletet hajtott végre Oroszország területén – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Kijevben újságírók előtt.
„Szükségünk van a háború befejezésére, ami valószínűleg a vezetők találkozójával kezdődik. Másképp nem fog menni velük. Szükség van egy csúcsszintű találkozóra. Ezt mi folyton felvetjük, most viszont már ők is (az orosz fél) elkezdtek erről beszélni. Ez már egy lépés egy bizonyos találkozóformátum irányába” – idézte Zelenszkijt az Ukrinform állami hírügynökség.
Az ukrán elnök szerint az oroszok hozzáállását a csúcstalálkozó ötletéhez „néhány oroszországi lépés és művelet” változtatta meg. „A tárgyalási folyamatokon, párbeszéden, diplomácián kívül sok minden történt még az ő területükön, amit mindenki láthatott” – jegyezte meg.
Az elnök elmondta azt is, hogy a legutóbbi, isztambuli tárgyalási forduló fő eredményei között szerepel egy újabb nagyszabású, 1200 fős hadifogolycsere, valamint Oroszországban bebörtönzött ukrán politikai foglyok és újságírók hazaengedése. Kiemelte, hogy az utóbbi bonyolultabb kérdés, mivel polgári személyeket érint. „Mi nem tudunk polgári személyeket kicserélni, a civil foglyokat nekik (Oroszországnak) kell elengedniük. Ezért most a listákra vonatkozó formát keresi mindkét oldal” – fejtette ki az államfő.
Ukrajna valószínűleg nem lesz képes csatlakozni az Európai Unióhoz 2034 előtt, először ugyanis véget kell vetni a háborúnak az országban, majd mindent, amit elpusztítottak, újjá kell építeni – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár a Nicușor Dan román elnökkel folytatott találkozója után, számolt be az rbc.ua hírportál az N-tv német tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Merz elmondta: „Legfőbb prioritásunk mindenekelőtt az, hogy mindent megtegyünk a háború megállítására. Azután majd Ukrajna újjáépítéséről fogunk beszélni.” Mint hozzátette, Ukrajna újjáépítése több évig fog tartani. Az ország háború utáni újjáépítése „össze fog kapcsolódni egy olyan folyamattal, amely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy az EU tagja legyen” – vélekedett. De amíg Ukrajnában háború dúl, az EU-hoz való csatlakozása továbbra sem lehetséges – mutatott rá.
Dan román elnök a maga részéről hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak minden olyan országot fel kell vennie, amely teljesítette az ehhez szükséges összes követelményt. Szerinte ez Ukrajnára is vonatkozik.
Ukrajna 2022. február 28-án nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. 2022. június 23-án Ukrajna tagjelölt státuszt kapott.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025 februárjában kijelentette, hogy Ukrajna 2030 előtt az Európai Unió tagjává válhat, ha folytatja a reformokat. 2025 júniusában-júliusában megvitatták az első tárgyalási csoport megnyitásának lehetőségét Ukrajnával. Ezt az elképzelést azonban a Magyarország blokkolta.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Friedrich Merz német kancellár kijelentette, hogy Ukrajna uniós csatlakozása csak a háború befejeztével és fokozatosan valósulhat meg. A német vezető szerint erre legkorábban a 2034-es hosszú távú költségvetési időszak végén kerülhet sor. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1752921000 [modified] => 1752919582 ) [title] => Merz: Ukrajna 2034 előtt nem lesz képes csatlakozni az Európai Unióhoz [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=157147&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 157147 [uk] => 157163 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 157148 [image] => Array ( [id] => 157148 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/merz-1.jpg [original_lng] => 90168 [original_w] => 1024 [original_h] => 704 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/merz-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/merz-1-300x206.jpg [width] => 300 [height] => 206 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/merz-1-768x528.jpg [width] => 768 [height] => 528 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/merz-1.jpg [width] => 1024 [height] => 704 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/merz-1.jpg [width] => 1024 [height] => 704 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/merz-1.jpg [width] => 1024 [height] => 704 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/merz-1.jpg [width] => 1024 [height] => 704 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1752915020:2 [_thumbnail_id] => 157148 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3200 [_algolia_sync] => 270848834001 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 2058 [2] => 41 [3] => 53452 [4] => 11 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Aktuális [2] => Cikkek [3] => Háború [4] => Kiemelt téma [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 190 [1] => 170155 [2] => 95760 ) [tags_name] => Array ( [0] => EU [1] => háború lezárása [2] => Ukrajna EU-csatlakozása ) ) [4] => Array ( [id] => 156994 [content] =>
Mark Rutte, a NATO főtitkára kijelentette, hogy másodlagos szankciók sújthatják Kínát, Brazíliát és Indiát, ha Oroszország nem veszi komolyan a béketárgyalásokat az Ukrajna elleni háború lezárásáról, közölte a The Guardian, írta a Jevropejszka Pravda.
Rutte washingtoni látogatásának utolsó napján, július 15-én, kedden azt mondta, hogy a másodlagos szankciók „nagyon súlyosan” sújthatják Kínát, Brazíliát és Indiát.
„Felszólítom ezt a három országot. Talán figyelniük kellene erre, mert ez súlyosan érintheti őket. Kérem, hívják fel Vlagyimir Putyint, és mondják meg neki, hogy komolyan kell vennie a béketárgyalásokat” – hangsúlyozta a NATO főtitkára.
Azt is megjegyezte, hogy Európa „biztosítani fogja a pénzt” Ukrajnának, hogy az továbbra is megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben, amíg el nem kezdődik bármilyen béketárgyalás.
Az ukrajnai háború lezárásának kilátásairól és az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyukról egyeztetett vasárnap Pekingben Szergej Lavrov orosz és Vang Ji kínai külügyminiszter.
Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint a találkozón hangsúlyozták, hogy erősíteni kell a szoros együttműködést a két ország között a nemzetközi színtéren, beleértve az ENSZ és a Biztonsági Tanács, valamint a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO), a BRICS-országcsoport a G20-csoport és az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) fórumain.
Lavrov az SCO Kínában tartandó külügyminiszteri tanácskozásán is részt vesz.
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Před zítřejším summitem Evropského politického společenství jsem se dnes v Jerevanu ještě stihl poprvé od voleb setkat s ukrajinským prezidentem @ZelenskyyUa. S panem prezidentem jsme jednali na čtyři oči, známe se dlouho, poprvé jsme se viděli v roce 2019, celkem už čtyřikrát.… pic.twitter.com/13vVKH5MAy
Donald Trump amerikai elnök kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy képes lesz-e megállítani a háborút Ukrajnában – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Trump azt mondta, már nem biztos benne, hogy véget tud vetni Oroszország Ukrajna ellni háborújának, ami szöges ellentétben áll a konfliktus gyors lezárására tett kampányígéretével. „Nem tudom. Nem tudom megmondani, hogy megtörténik-e vagy sem” – vélekedett.
Amikor az elnököt megkérdezték, hogy prioritás-e a háború befejezése, azt mondta, hogy nagyon szeretné. „Igen. Szeretném, ha ez megtörténne” – válaszolta.
Trump a kampány során végig azt ígérte, hogy beiktatása első napján véget vet a két ország közötti ellenségeskedésnek. Később azonban megszegte ezt az ígéretet, és „túlzásnak” nevezte azt. „Sok országnak segítettünk… Az ukrajnai Biden üzlete. Ez nem Trump üzlete. Én megpróbálom megvalósítani” – mondta.
Trump megpróbált közvetíteni a két ország közötti békemegállapodás érdekében. Ezen a héten újabb telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz diktátorral.
A Politico szerint a csütörtöki megbeszélése az orosz diktátorral „nem eredményezett semmilyen előrelépést”. „Azt mondtam, hogy nagyon elégedetlen vagyok a Putyin elnökkel folytatott beszélgetésemmel… Végig akar menni, csak tovább ölni az embereket, értelmetlen” – tette hozzá Donald Trump.
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
Orwellinek nevezte Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő megszólalását Donald Trump Ukrajna-ügyi főtárgyalója, Keith Kellogg. Az amerikai diplomata úgy látja: Oroszország húzza az időt a békekötéssel kapcsolatosan, közben civileket bombáz.
Kellogg X-en írt ki egy rövid üzenetet, azt kommentálva, hogy Dmitrij Peszkov a napokban azt mondta, hogy szerinte Ukrajna és az Egyesült Államok miatt húzódnak hónapok óta a béketárgyalások a háború lezárásával kapcsolatosan.
„Peszkov kommentárja a tárgyalásokról orwelli” – kezdi eszmefuttatását Kellogg, utalva ezzel George Orwell 1984 című könyvére és az ebben bemutatott kettős kommunikációra.
„Alaptalan Oroszország azon véleménye, mely szerint az Egyesült Államok és Ukrajna miatt húzódnak a béketárgyalások. Trump elnök konzisztensen és egyértelműen a háború lezárásán dolgozik. Azonnali tűzszünetre buzdítunk és háromoldalú tárgyalásokat szeretnénk a háború lezárására” – írja Kellogg.
„Oroszország többé nem húzhatja az időt, miközben civil célpontokat bombáz Ukrajnában” – zárja gondolatait Trump Ukrajna-ügyi küldötte.
⚡️🇷🇺🇺🇸 Narychkine (le directeur du Service russe de renseignement extérieur) a évoqué une conversation téléphonique avec le directeur de la CIA.
Selon lui, les parties ont convenu de maintenir la possibilité de discuter rapidement des questions d'actualité à tout moment. Le chef… pic.twitter.com/XsOT8nMEKR
— Camille Moscow 🇷🇺 🌿 ☦️ (@camille_moscow) June 29, 2025
Juraj Blanár külügyminiszter az STVR vasárnapi vitaműsorában közölte: az ukrán–orosz háborúnak nincs katonai megoldása – szúrta ki a felvidéki Ma7 portál.
Szerinte a konfliktust csak békésen lehet megoldani.
Vitapartnere, az ellenzéki Progresszív Szlovákia alelnökének felvetésére, miszerint önmagában a tárgyalások megkezdése Oroszországgal nem vetett véget a háborúnak, úgy reagált: „a mi megközelítésünk az, hogy a konfliktusokat diplomáciai megoldásokkal és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával kell megelőzni.”
A tárcavezető arra is figyelmeztetett, hogy jelenleg a nemzetközi jog eróziójának vagyunk tanúi, nemcsak Ukrajna esetében, hanem az Izrael és Irak közötti konfliktusban is.
„Térjünk vissza a nemzetközi jog tiszteletben tartásához, és keressük a kommunikációt az Oroszországi Föderációval is” – jelentette ki.
Moszkva nem Ukrajna megadására törekszik, hanem a terepen kialakult realitások elismerésére – jelentette ki pénteken Vlagyimir Putyin orosz diktátor a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági fórumon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a fórum plenáris ülésén tartott beszédében az orosz diktátor ismét érintette az ukrajnai háború témáját. Putyin ezúttal kijelentette, hogy Oroszország nem akarja Ukrajna kapitulációját.
„Nem akarjuk Ukrajna kapitulációját. Ragaszkodunk ahhoz, hogy elismerjék a terepen kialakult realitásokat” – mondta az orosz diktátor.
🚨 Trump's full 28-point Ukraine-Russia peace plan Per Axios (1/2)
1. Ukraine's sovereignty will be confirmed. 2. A comprehensive non-aggression agreement will be concluded between Russia, Ukraine and Europe. All ambiguities of the last 30 years will be considered settled. 3. It… pic.twitter.com/QeqItvxZAd
