Vlagyimir Putyin orosz diktátor belesüllyedt az Ukrajna elleni háborúba, ezért újabb támadást indíthat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a The Guardian című brit lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelenté szerint a Kreml jelenleg hibrid háborút vív Európa ellen. Ezenkívül a NATO „vörös vonalait” is teszteli az erő tekintetében. Lehetséges, hogy Oroszország egy második frontot nyithat egy másik európai ország ellen az ukrajnai háború vége előtt – vélekedett Zelenszkij.
„Hiszek benne. Meg tudja csinálni. El kell felejtenünk azt az általános európai szkepticizmust, hogy Putyin először Ukrajnát akarja elfoglalni, aztán mehet máshova. Mindkettőt meg tudja tenni egyszerre” – mondta az elnök. Véleménye szerint az európai hibrid dróntámadások fokozódása Oroszország frontvonalbeli előrehaladásának hiányából fakad.
„Putyin zsákutcába jutott a valódi sikerek tekintetében. Számára ez inkább patthelyzet. Tehát ezek a kudarcok arra késztethetik, hogy más területek után nézzen. Nagyon nehéz nekünk, de otthon vagyunk és megvédjük magunkat” – Zelenszkij.
A jelenlegi oroszországi rezsimnek külső ellenségre van szüksége, hogy Putyin körül egyesítse az országot, aki mindig is ellenségnek tekintette a Nyugatot és az Egyesült Államokat, így az Oroszországgal való barátság nem opció az Egyesült Államok számára – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Európának saját béketervvel kellene előállnia, és meg kell találnia a módját, hogy tárgyaljon Moszkvával – jelentette ki Edi Rama albán miniszterelnök az Al Jazeerának adott interjúban. Rama leszögezte: Oroszország nem készül újabb fegyveres konfliktusokra Európában, és a NATO-tagállamok biztonsága megkérdőjelezhetetlen.
„Oroszország nem fogja megtámadni Albániát, és nem fog megtámadni egyetlen más európai országot sem” – fogalmazott Rama a berlini Global Dialogue konferencia alkalmával, írta az Origo.
Hozzátette: Teljesen ostobaság lenne bármely országtól megtámadni az Európai Unió vagy a NATO tagjait. A NATO a világ legerősebb hadereje, amelynek senkitől és semmitől sem kell tartania.
Az EU-nak saját béketervre lenne szüksége
Az albán kormányfő bírálta az Európai Uniót, amiért a háború kitörése óta sem dolgozott ki önálló békekoncepciót Ukrajnára vonatkozóan.
Az, hogy az EU-nak nincs béketerve, számomra nagyon furcsának tűnik – mondta, hozzátéve, hogy Donald Trump amerikai elnök jelenleg azon dolgozik, hogy tűzszünetet közvetítsen Moszkva és Kijev között, miközben Európa diplomáciailag tétlen.
Rama szerint az EU-nak saját diplomáciát kellene működtetnie, hogy előmozdítsa a saját békelátásmódját, és ennek részeként meg kellene találni a módját, hogy tárgyaljanak az oroszokkal.
A nyugati titkosszolgálatok szerint Oroszország továbbra is hibrid hadviselést folytat Európa ellen – kibertámadásokkal, dezinformációval és provokációkkal igyekszik megosztani az EU-tagállamokat.
Rama hangsúlyozta, hogy Albániában nem érzékelnek közvetlen fenyegetést, és az ország lakossága egyértelműen elutasítja az orosz befolyást.
Albán vagyok. Nincs bennünk félelem… Nincs helye orosz ellenségeskedésnek Albániában, mert nincs szimpátia Oroszország iránt – mondta.
For far too long, ideologues in Europe have led organized efforts to coerce American platforms to punish American viewpoints they oppose. The Trump Administration will no longer tolerate these egregious acts of extraterritorial censorship.
Európának figyelembe kell vennie az orosz agresszió új formáit, és fel kell készülnie a modern hibrid fenyegetésekre, amelyek bármikor felmerülhetnek, jelentette ki Alar Karis észt elnök a Newsweeknek adott interjújában.
Megjegyezte, hogy Oroszország lépései mindenhol aggodalmat keltenek. Példaként Karis a drónokkal kapcsolatos incidenseket hozta fel, amelyeket számos európai ország légterében rögzítettek.
Karis hangsúlyozta, hogy „mindannyiunknak készen kell állnunk” egy „másfajta háborúra”, utalva a Kreml által alkalmazott agresszió formáinak és módszereinek jövőbeli megváltozására.
„Természetesen van némi múltbeli tapasztalatunk Oroszországgal, tudunk valamit, de mindazonáltal… ezek aggodalmat váltanak ki a nyugati világban, és ez az ukrajnai háború nemcsak Ukrajna elleni háború, hanem Európa, az egész nyugati világ elleni háború” – mondta az észt elnök.
Ugyanakkor Karis nem hiszi, hogy Oroszország megtámadna egy NATO-országot.
„De mégis készen kell állnunk az elrettentetésre, de Oroszország egyetlen országon sem tesztelje az 5. cikkelyt” – jegyezte meg.
Karis azt is hangsúlyozta, hogy „vannak bizonyos elemei” a háborúnak, de az élet általában úgy folytatódik, mintha nem lenne háború – még Ukrajnában is.
[type] => post [excerpt] => Európának figyelembe kell vennie az orosz agresszió új formáit, és fel kell készülnie a modern hibrid fenyegetésekre, amelyek bármikor felmerülhetnek, jelentette ki Alar Karis észt elnök a Newsweeknek adott interjújában. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1761835080 [modified] => 1761808493 ) [title] => Észt elnök: Európának fel kell készülnie az orosz agresszió új formáira [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=167221&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 167221 [uk] => 167015 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 167016 [image] => Array ( [id] => 167016 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-184.png [original_lng] => 897311 [original_w] => 1240 [original_h] => 698 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-184-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-184-300x169.png [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-184-768x432.png [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-184-1024x576.png [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-184.png [width] => 1240 [height] => 698 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-184.png [width] => 1240 [height] => 698 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/image-184.png [width] => 1240 [height] => 698 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1761802080:12 [_thumbnail_id] => 167016 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2142 [_algolia_sync] => 484633772002 [_oembed_d945de5bc8d21dca50904361a8d61306] =>
For far too long, ideologues in Europe have led organized efforts to coerce American platforms to punish American viewpoints they oppose. The Trump Administration will no longer tolerate these egregious acts of extraterritorial censorship.
A BND-igazgató szerint Európa csupán „jeges békében” él, amely bármikor forró háborúvá válhat, miközben Moszkva a NATO gyengítésére és az európai demokráciák megingatására törekszik. Németország nem a jövőben, hanem már most orosz fenyegetés alatt áll – figyelmeztetett Martin Jager, a német hírszerzés vezetője.
Martin Jager, a német hírszerzés vezetője hétfőn Berlinben, a Bundestag bizottsági meghallgatásán kijelentette: Németország már jelenleg is orosz fenyegetés alatt áll, ezért „nem szabad abban a hamis biztonságérzetben élni”, hogy egy esetleges katonai lépés csak legkorábban 2029-ben történhet meg.
A Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) vezetője szerint a béke és háború közötti határvonalak „egyértelműen elmosódtak”, Európa pedig már csak egy „jeges békében” létezik, amely bármikor forró konfliktusba torkollhat. „Fel kell készülnünk a helyzet további romlására is” – figyelmeztetett Jager, aki szerint Oroszország a NATO egységét próbálja megbontani, miközben az európai demokráciák destabilizálására és a lakosság megfélemlítésére törekszik.
Német hírszerzés: Oroszország a gazdasági és a katonai fronton is támad
A Kreml stratégiájának célja szerinte, hogy a félelem légkörével bénítsa meg Európát, és gazdasági függőséggel kényszerítse térdre a kontinenst. „A félelem és merevség miatt megbénult Európát az önfeladásba akarják hajszolni” – mondta.
Boris Pistorius német védelmi miniszter az elmúlt hetekben többször is hasonló hangnemben nyilatkozott, amikor arra figyelmeztetett:
Oroszország akár már 2029-ben katonai csapást mérhet valamelyik NATO-tagállamra.
A német hadsereg emiatt felgyorsította a védelmi kiadások növelését és az elrettentő képességek fejlesztését.
A BND-vezető szavai azt a fordulatot jelzik, hogy Berlin egyre kevésbé bízik a béke fennmaradásában, és nyíltan felkészül a hosszú távú konfrontációra Moszkvával. A német politikai elit most abban látja a fő feladatot, hogy erősítse a védelmi ipart, a nemzetbiztonsági együttműködést és a társadalmi ellenálló képességet a hibrid fenyegetésekkel szemben.
For far too long, ideologues in Europe have led organized efforts to coerce American platforms to punish American viewpoints they oppose. The Trump Administration will no longer tolerate these egregious acts of extraterritorial censorship.
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
Russia’s brutal overnight attack on Kyiv is another horrifying reminder of the human cost of this war. Civilians should never wake up to missiles, drones, explosions, and fear for their lives. Homes destroyed, families shattered, innocent people killed and injured - this is…
Nem vagyunk háborúban, de békében sem, Európának fel kell készülnie az orosz provokációkra – mondta Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban az uniós parlamentben.
Az uniós tagállamok légterének és létfontosságú infrastruktúrájának Oroszország általi közelmúltbeli megsértéseire adott egységes válasz című plenáris vitát zárva a biztos az MTI szerint kijelentette:
Támadás alatt állunk, és készen kell állnunk, hogy megvédjük magunkat és egységesen válaszoljunk. Ha békét akarunk, fel kell készülnünk a háborúra, különben fel kell készülnünk a megadásra – vagy Putyin-féle békére.
A biztos kiemelte: Oroszország vív háborút Ukrajna ellen, nem fordítva, és Moszkva felelős a Lengyelország, a balti államok, Koppenhága és a többi európai ország elleni provokációkért. „Európa békéjének megőrzéséhez fel kell gyorsítanunk a védelmi felkészültségünket – nemcsak anyagi, hanem intézményi és politikai értelemben is” – mondta Andrius Kubilius, aki szerint
Európának két választása van: vagy politikailag és gyakorlati szinten is felkészül Putyin elrettentésére, vagy egymás ellen fordul.
A biztos „felelőtlennek és veszélyesnek” nevezte az orosz provokációkat, amelyek szerinte ébresztőként kell hogy hassanak minden európai számára. Kiemelte, hogy a drónok a jövő háborúinak és provokációinak eszközei, miközben az európai védelem jelenleg „rosszul felkészült” ezek észlelésére és megsemmisítésére. „Egy tízezer eurós drónt egymillió eurós rakétával lelőni nem fenntartható” – figyelmeztetett.
Úgy látja, rövid távon fejleszteni kell a drónok észlelésére, követésére és azonosítására alkalmas rendszereket – akusztikus szenzorokat, radarokat és műholdas megfigyelést –, hosszú távon olyan képességeket, amelyek lehetővé teszik a drónok elektronikai hadviseléssel, elfogódrónokkal és mobil egységekkel történő semlegesítését.
A biztos jelezte, hogy a keleti tagállamoknak különösen fontos, hogy rendelkezzenek földi célpontok elleni drónképességekkel, ha ellenséges invázióval kell szembenézniük. „Minden tagállamnak szüksége van a drónok észlelésére és megsemmisítésére alkalmas rendszerekre, de mindenekelőtt együttműködésre” – mondta.
Andrius Kubilius szerint Ukrajna tapasztalata kulcsfontosságú az európai védelem fejlesztésében. „Az ukrán légvédelem a célpontok 70-80 százalékát semlegesíti, drónjaik pedig kiszorították az orosz flottát a Fekete-tengerről és megállították az orosz előrenyomulást” – mondta, ezért szerinte az európai „drónfal” megépítésénél az ukrán tapasztalatoknak központi szerepet kell kapniuk.
For far too long, ideologues in Europe have led organized efforts to coerce American platforms to punish American viewpoints they oppose. The Trump Administration will no longer tolerate these egregious acts of extraterritorial censorship.
Az európai légvédelmi rendszerek telepítése Nyugat-Ukrajna fölé, később pedig Kijev fölé is, a Nyugat egyik lehetséges válasza lehet Oroszország provokációira.
Politikai és katonai körökben Európában tárgyalják annak lehetőségét, hogy saját légvédelmi rendszereiket telepítsék Nyugat-Ukrajna légterébe, majd esetleg Kijev fölé is – írja a Telegraph..
A lap emlékeztet, hogy az elmúlt hetekben Oroszország több provokációt is végrehajtott, amelyeket a szakértők a NATO eltökéltségének próbájaként értelmeznek. Például orosz drónokat észleltek Lengyelország, Románia és Dánia felett, vadászgépek hatoltak be Észtország légterébe, valamint kibertámadás ért több európai repülőteret, köztük a londoni Heathrow-t is.
Noha az európaiak mindössze néhány orosz drónt semmisítettek meg, maguk az incidensek Moszkva stratégiai számítását tükrözik: kideríteni, vajon az Egyesült Államok és a NATO készek-e határozottan reagálni a légterük megsértésére.
Szakértők szerint Vlagyimir Putyin orosz diktátor igyekszik kihasználni az Egyesült Államok belpolitikai bizonytalanságát, hogy gyengítse a NATO pozícióját Európában, megszüntesse Ukrajna függetlenségét és szétzilálja a szövetséget.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a koppenhágai informális EU-csúcs előtti rövid nyilatkozatában arról beszélt, hogy a fő feladatuk az európai védelemről és elrettentésről beszélni, valamint arról, hogyan segítsék tovább Ukrajnát, és hogyan léphetnének fel az illegális migrációval szemben.
Frederiksen kiáll von der Leyen terve mellett, szerinte az egy jó ötlet. „Eddig is támogattuk Ukrajnát a háború során, de Európának ennél is többet kellene tennie. Az Európai Bizottság ötlete szerintem egy egészen jó előrelépést jelent” – fogalmazott a dán kormányfő, aki hozzátette, hogy ugyan vannak jogi kérdések az immobilizált orosz vagyon felhasználását illetően, de magabiztos abban, hogy találnak megoldást, azt milyen jogalap szerint tudnák felhasználni.
Frederiksen emellett az európai egység és szolidaritás mellett érvelt, szerinte ugyanis Oroszország hibrid háborút indított Európával szemben. „Remélem most már mindenki észreveszi, hogy egy hibrid háborúban állunk” – mondta az államfő, aki az orosz drónok légtérsértéseit, a különböző szabotázsakciókat mind annak tekinti – szerinte abból jól kirajzolódik egy minta, Oroszország hogyan áll Európához.
Frederiksen szerint a második világháború óta nem volt ekkora fenyegetettség Európában.
A dán államfő ezért azt szeretné, hogy minden tagállam fegyverkezzen, növeljék a védelmi képességeiket és fejlesszenek, mivel szerinte a hibrid háború mindannyiunkat fenyeget különböző bűncselekményekkel.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Oroszország tankerhajókat használ drónok indítására az európai országok fölé – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő vasárnap esti videoüzenetére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Most olyan hírszerzési információk vannak, hogy az oroszok tankereket használnak az európai országok ellen indított drónok röptetésére és irányítására.”
Az elnök hozzátette, hogy Ukrajna ezen a héten várja Európa döntéseit az Oroszországra nehezedő nyomásgyakorlásról. Legalább a 19. szankciócsomagnak ezt létre kell hoznia – tette hozzá.
Különösen fontos, hogy a szankciók Oroszország energiakereskedelmét és a tankerflotta teljes infrastruktúráját sújtsák
Az ukrajnai háború gyökere Európa régóta felhalmozódott biztonsági ellentmondásaiban keresendő – vélekedett Kuo Csia-kun, a kínai külügyminisztérium szóvivője pénteken, a tárca szokásos pekingi sajtótájékoztatóján.
A szóvivő azt követően szólalt meg, hogy Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentette: Peking nem hajlandó rákényszeríteni Oroszországot az ukrajnai háború befejezésére.
Kuo Csia-kun hangsúlyozta: a konfliktus csak akkor rendezhető, ha minden fél jogos biztonsági érdekei érvényesülnek, és párbeszéd, valamint tárgyalások révén létrejön egy kiegyensúlyozott, hatékony és tartós európai biztonsági rendszer.
Hozzátette: nem Kína akadályozza a háború lezárását, hanem mások szítják a feszültséget, gerjesztik a harcokat, és „még háborús haszonra is szert tesznek”.
Kuo emlékeztetett arra, hogy Kína nem az ukrajnai háború kirobbantója és nem is közvetlen szereplője. Hozzátette: az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként Peking mindvégig objektív és pártatlan álláspontot képviselt, a béketárgyalások előmozdításán dolgozott, amit a nemzetközi közösség széles körben elismert.
Peking támogatja, hogy Európa aktívabb szerepet játsszon az ukrajnai háború politikai rendezésének folyamatában – tette hozzá a szóvivő.
For far too long, ideologues in Europe have led organized efforts to coerce American platforms to punish American viewpoints they oppose. The Trump Administration will no longer tolerate these egregious acts of extraterritorial censorship.
Ukrajna készen áll a részvételre a „drónfal” létrehozására irányuló európai védelmi projektben, amelynek célja, hogy megvédje Európát az orosz drónok jelentette fenyegetéstől – közölte pénteken Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter a közösségi oldalán tett bejegyzésében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal kifejtette: „Már most is azon dolgozunk, és aktív szerepet játszhatunk Európa védelmében az orosz drónfenyegetéssel szemben.” Szerinte a szeptember 26-i találkozón a projektről folytatott megbeszélés során a felek az ötlet megvalósításának konkrét lépéseire összpontosítottak. A „drónfalnak” „alapvetően új védelmi ökoszisztémát kellene létrehoznia Európában” – és Ukrajna készen áll arra, hogy ennek a részévé váljon – mutatott rá.
„Várhatóan októberben közös nyilatkozatot írunk alá partnereinkkel. Ami minket illet, már készen állunk arra, hogy technikai csapatokat küldjünk a Drónfal részévé váló csoportok előkészítésére”
– jegyezte meg a védelmi tárcavezető.
Ukrajna hozzájárulása az orosz drónok lelövésében szerzett tapasztalat és az ukrán dróngyártók projektjében való részvétel lesz, mivel az ukrán fejlesztések jelenleg a világ legjobbjai közé tartoznak.
„Az agresszor már szándékos provokációkat hajtott végre Dánia, Lengyelország és a balti országok ellen. Az EU-nak készen kell állnia arra, hogy határozottan reagáljon egy ilyen eszkalációra. És Ukrajna szerepe ebben kulcsfontosságú”
