A Legfelső Tanács csütörtöki ülésén felmentette Dmitro Kulebát a Külügyminisztérium vezetői tisztségéből – közölte az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint a honatya azt írta: „A parlament elbocsátotta Dmitro Kulebát Ukrajna külügyminiszteri posztjáról.” Mint jelezte, 240 képviselő szavazott az ukrán diplomácia vezetőjének felmentése mellett.
Dmitro Kuleba 2020. március 4-e óta töltötte be Ukrajna külügyminiszteri posztját. 2020. március 13-tól a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) tagja is. Az ukrán külügyminisztérium élére történt kinevezése előtt 2019 augusztusa óta Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese volt. 2016-ban Petro Porosenko akkori elnök rendeletével Kulebát Ukrajna állandó képviselőjévé nevezték ki az Európa Tanácsba. Korábban számos pozíciót töltött be a Külügyminisztériumban.
Korai még azt állítani, hogy Dmitro Kuleba külügyminiszter új pozíciót kap majd az elbocsátása után, ez azután derül ki, hogy elhagyja a Külügyminisztérium vezetői posztját – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök Kijevben, a Simon Harris ír miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij elmondta: „Már beszéltem a kormány átalakításáról, több minisztériumról. Nagyon hálás vagyok a minisztereknek és az egész kormánycsapatnak, akik 4,5 évig dolgoztak Ukrajna számára, néhányan 5 évig voltak miniszterek. Ma új energiára van szükségünk, és ezek a lépések államunk különböző irányú megerősítéséhez kapcsolódnak, ez alól a nemzetközi politika, a diplomácia sem kivétel.”
Az elnök ugyanakkor hozzátette, hogy ma még nem tudja megjósolni, hogy ez vagy az a miniszter pontosan mit fog tenni. „Erre akkor lesznek válaszok, amikor felkínálnak nekik bizonyos pozíciókat. Erről ma még korai beszélni” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Radoslaw Sikorski pici fejtágítást tartott Dmitro Kulebának a dolgok állásáról.
Úgy tűnik, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter nem választott jó taktikát, amikor még neki állt feljebb a volhíniai mészárlás felemlegetése kapcsán, és visszaszólt a lengyeleknek. Az előzmény Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel kormányfőhelyettes, nemzetvédelmi miniszter kijelentése, mely szerint az 1943-1945 között az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által elkövetett volhíniai mészárlás mintegy százezer lengyel áldozatának tisztes újratemetése és a róluk való méltó megemlékezés nélkül Ukrajna nem léphet be az Európai Unióba (EU).
Kuleba erre Olsztynban az 1947 tavaszán végrehajtott úgynevezett Visztula-akcióval kontrázott. Ennek során az UPA elleni harc ürügyén mintegy 140 ezer ukrán nemzetiségű személyt Lengyelország délkeleti részéből kényszerrel áttelepítettek a második világháború után az országhoz csatolt nyugati területekre.
Kulebának nem tetszik a kikötés, azonnal visszaszólt.
Radoslaw Sikorski egy egyetemi pódiumbeszélgetés során azonban alaposan helyretette ukrán kollégáját: „Persze, Ukrajnának vannak bizonyos követelései felénk, de a végén mégis csak Lengyelország fog dönteni arról, beléphetnek-e az EU-ba. Úgyhogy Ukrajna jobban tenné, ha tisztességesen elintézné ezt az ügyet, a Lengyelország iránt érzett hála jegyében.”
Sikorski hozzátette: Kuleba összemosta a Visztula-akció keretén belül történt, háború utáni áttelepítéseket egy etnikai népirtással, amely Volhíniában történt.
Jelentős átalakítások várhatók ezen a héten a kormányban, elsősorban a még betöltetlen tisztségekbe neveznek ki teljes hatáskörű minisztereket, és több minisztert leváltanak – közölte szerdán az rbc.ua hírportál a kormányforrásaira hivatkozva.
A jelentés szerint Olekszandr Kamisin stratégiai iparági miniszter helyett az egyik helyettesét nevezik ki, valószínűleg Szerhij Bojevet. Herman Szmetanyint, az Ukroboronprom jelenlegi vezetőjének a kinevezését is fontolgatják erre a posztra.
Dmitro Kulebát a helyettese, Andrij Szibiha váltja a Külügyminisztérium élén.
Olha Sztefanisina tölti be az igazságügyi miniszteri posztot Denisz Maljuszka helyett, miközben megtartja az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettesi posztot is.
Szvitlana Hrincsuk jelenlegi energetikai miniszter-helyettest nevezik ki Ruszlan Sztrilec környezetvédelmi miniszter helyére.
Az Agrárpolitikai Minisztérium megüresedett vezetői székét az Állami Vagyonkezelő Alap vezetője, Vitalij Koval tölti be.
A Sportminisztérium élére Matvij Bidnij jelenlegi megbízott vezetőt nevezik ki teljes hatáskörű miniszterré.
Mikola Tocsickijt, az Elnöki Hivatal helyettes vezetőjét nevezik ki a kulturális és információpolitikai miniszteri tisztségbe.
Elbocsátják Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettest, reintegrációs minisztert is, az utódjelölt keresése még folyamatban van. A minisztérium várhatóan „egységminisztériummá” vagy „diaszpóraügyi minisztériummá” alakul át, a végső koncepció még csak véglegesítés alatt áll.
Bizonytalan, hogy ki tölti be a Régiók Minisztériuma és az Infrastrukturális Minisztérium vezetői posztját, ahogyan az is, hogy ez a két tárca külön-külön létezik-e vagy a korábbiak szerint egyesül. Jelenleg a kiemelt jelölt Olekszij Kuleba, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője a Régiók Minisztériuma élére.
A források szerint Denisz Smihal miniszterelnök a belátható jövőben megtartja pozícióját.
Dmitro Kuleba külügyminiszter benyújtotta írásos lemondását a Legfelső Tanácsnak, a kérvényét a következő plenáris ülések egyikén vitatják meg – közölte szerdán Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke a Facebook-oldalán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sztefancsuk azt írta: „A Legfelső Tanács lemondó levelet kapott Dmitro Ivanovics Kuleba ukrán külügyminisztertől.” A kérelmet a legközelebbi plenáris ülések egyikén fogják elbírálni – tette hozzá.
Sajtójelentések szerint Kulebát várhatóan a helyettese Andrij Szibiha váltja a Külügyminisztérium élén.
A héten számos személyi változás várható a kormányban és az Elnöki Hivatalban, egyebek mellett vezetőcsere lehet a Külügyminisztériumban, Igazságügyi Minisztériumban és a Környezetvédelmi Minisztériumban – számolt be kedden az rbc.ua hírportál parlamenti forrásaira hivatkozva.
A jelentés szerint várhatóan teljes jogú miniszterekké nevezik ki a Kulturális Minisztérium, a Veteránügyi Minisztérium és a Sportminisztérium jelenlegi vezetőit. Ezenkívül Olekszij Kulebát, az Elnöki Hivatal helyettes vezetőjét nevezhetik ki a Régiók Minisztériumának megüresedett vezetői posztjára, valamint Olekszij Csernisovot, a Naftohaz vezetőjét az Infrastrukturális Minisztérium vezetőjévé. Rosztiszlav Surma esetleges felmentése az Elnöki Hivatal helyettes vezetői posztjáról is szóba kerül, helyére az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium jelenlegi vezetőjét, Olekszandr Kamisint nevezhetik ki.
A kormány átalakítása ezzel még nem ér véget. A hírportál forrásai szerint a Külügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium vezetői, valamint Irina Verescsuk reintegrációért felelős miniszterelnök-helyettes is elveszítheti a posztját.
Az Elnöki Hivatalban a várakozások szerint ma születik meg a végső döntés. Holnap lesz a Nép Szolgája párt parlamenti frakciójának az ülése, amelyen bejelentik a személyi változásokat a képviselőknek, szerdán pedig megtörténnek a felmentések a kormányban. A képviselők csütörtökön tárgyalnak az új miniszterek kinevezéséről.
A vitás történelmi kérdések megoldása elsősorban Ukrajnának az érdeke, mert Lengyelország beleegyezése nélkül nem lesz az Európai Unió tagja – jelentette ki pénteken Donald Tusk lengyel kormányfő, számolt be az rbc.ua hírportál a PAP lengyel hírügynökségre hivatkozva.
A lengyel hírszolgálat emlékeztetett arra, hogy szerdán Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával folytatott megbeszélésén az utóbbit olyan történelmi kérdésekről kérdezték, amelyek „megosztják országainkat”.
Kuleba azt válaszolta, hogy ha elkezdenek ásni a történelemben, az ukránok és a lengyelek egymást fogják hibáztathatni. Ezzel kapcsolatban jobb, ha mindkét ország közösen építi a jövőt, és a történelmet a történészekre bízza – tette hozzá.
A lengyel kormányfő kijelentette: nem szeretné, hogy „ami ellentmondásos a lengyel-ukrán kapcsolatokban”, az alibi legyen azok számára, akik „oroszbarát hajlamokkal” rendelkeznek. Tusk általánosságban negatívan értékelte az ukrán külügyminisztérium vezetőjének nyilatkozatát, és hozzátette, Ukrajnának „nem annyira a történelem eltemetése, hanem a kapcsolataink rendezése szempontjából kell megfelelnie a lengyel elvárásoknak a történelmi igazság alapján”.
„Ukrajna nem lesz az Európai Unió tagja Lengyelország beleegyezése nélkül. Ukrajnának meg kell felelnie a szabványoknak, és ezek sokfélék – ez nem csak határok, kereskedelem, jogi és gazdasági normák kérdése. Ez kulturális és politikai normák kérdése is” – tette hozzá Donald Tusk, rámutatva, hogy Varsó az Európai Unió Tanácsának lengyel elnöksége alatt „egyre világosabbá” fogja tenni Kijevnek, hogy érdeke a lengyel-ukrán kapcsolatok rendezése.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A vitás történelmi kérdések megoldása elsősorban Ukrajnának az érdeke, mert Lengyelország beleegyezése nélkül nem lesz az Európai Unió tagja – jelentette ki pénteken Donald Tusk.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1725057180
[modified] => 1725053153
)
[title] => Lengyelország nem engedi, hogy Ukrajna csatlakozzon az EU-hoz a vitás történelmi kérdések megoldása nélkül – Tusk
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=125340&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 125340
[uk] => 125349
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 125341
[image] => Array
(
[id] => 125341
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tusk-3.jpg
[original_lng] => 28481
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tusk-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tusk-3-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tusk-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tusk-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tusk-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tusk-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/tusk-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1725045519:8
[_thumbnail_id] => 125341
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1697
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 17
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Sürgős
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1076
[1] => 43604
[2] => 594995
[3] => 95760
[4] => 594996
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Dmitro Kuleba
[1] => Donald Tusk
[2] => lengyel történelem
[3] => Ukrajna EU-csatlakozása
[4] => vitás kérdések
)
)
[7] => Array
(
[id] => 125282
[content] =>
A Jog és Igazságosság (PiS) előző lengyel kormánypárt politikusai felháborodással reagáltak Dmitro Kuleba külügyminiszternek egy kerekasztal-konferencián elhangzott szavaira a volinyi mészárlás áldozatainak exhumálása és a Visztula-hadművelet kapcsán – közölte pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál a Rzeczpospolita című lengyel lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel felháborodást Kulebának az olsztyni Campus Polska Przyszłości rendezvény keretében tartott panelbeszélgetésen elhangzott kijelentése váltotta ki, ahol lengyel kollégájával, Radosław Sikorskival együtt tartózkodott. A kérdezz-felelek szekcióban arról kérdezték a hallgatóságot, hogy a két miniszter miben látja a feszültség csökkentését az Ukrajna és Lengyelország viszonyát továbbra is mérgező történelmi kérdésekben.
Radosław Sikorski válaszában azt mondta, hogy „vagy aggódhatsz amiatt, hogy a szomszédok mit tettek egymással a múltban, és ilyen témákból mindig lesz elég, vagy elgondolkodhatsz azon, hogyan lehet megelőzni az ilyesmit a jövőben, és küzdeni egy közös ellenségellen”. Hozzátette: véleménye szerint ő és Kuleba a munkájukkal a lengyel-ukrán kapcsolatok jövőjébe fektetnek be, ez pedig a közös jövő az Európai Unióban.
Kuleba a válaszában megjegyezte, hogy a lengyel–ukrán múlt nem volt könnyű, és Oroszország nem hagyja ki az alkalmat, hogy érdekei szerint ilyen történelmi kérdéseket hánytorgasson fel. Ezt követően az ukrán külügyminisztert arról kérdezték, hogy Ukrajna mikor oldja fel az 1943–45-ös volinyi események során életüket vesztettek exhumálásának tilalmát. Válaszul Kuleba megkérdezte, hogy a hallgató tud-e az 1947-es Visztula-akcióról, amely során 150 ezer ukránt Lengyelország másik részébe telepítették át kényszerrel, és sokan éppen Olsztynban kötöttek ki, továbbá a hadművelet által érintett területeket ukrán földekként emlegette.
„Mélyre mehetünk a történelembe, és elkezdhetjük felidézni mindazokat a rossz dolgokat, amelyeket a lengyelek tettek az ukránokkal, és az ukránok a lengyelekkel. Hagyjuk ezeket a kérdéseket a történészekre” – mondta Kuleba. Mint közölte, Sikorskival megvitatták az exhumálás ügyét, és Ukrajna nem ellenzi az engedély megadását, de megvannak a maga kérései a lengyel hatóságokhoz az ukránok megemlékezésével kapcsolatban, majd megteszi a válaszlépést.
„Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Lublini és a Kárpátaljai vajdaságokat, valamint Kis-Lengyelország területeit ukrán földeknek, ami példátlan” – háborodott fel Beata Szydlo, a PiS exminiszterelnöke. hozzátéve, hogy ez sértésnek tűnik a Lengyelország által nyújtott sok támogatás után. „Kuleba úr, ön nem csak rosszat, hanem hülyeséget is tesz” – tette hozzá.
Janusz Kowalski, a PiS parlamenti képviselője „botrányosnak és revizionistának” nevezte Kuleba szavait, és kijelentette, hogy az ukrán külügyminisztert ki kell tiltani Lengyelországból, Varsónak pedig az exhumálás kérdését kell az első számú témává tennie a Kijevvel való kapcsolatában. Sikorskyit is bírálta, amiért nem reagált Kuleba szavaira, és a viselkedésével „megalázta Lengyelországot”.
Lukasz Jasina, az előző kormány külügyminisztériumának szóvivője szerint Ukrajna „túl sokat tesz azért, hogy a lengyeleket maga ellen fordítsa”, és a lengyel kormánynak társadalmi támogatásra van szüksége ahhoz, hogy Ukrajnát segítse. „Itt az ideje, hogy komoly, érzelmektől mentes vitát kezdjünk a lengyel-ukrán kapcsolatok jövőjéről. Szélsőségek nélkül” – tette hozzá.
Jakub Banaszek, Helm polgármestere, a „PiS parlamenti képviselője is elmondta, hogy nagy rokonszenvet táplált Ukrajna iránt, de Kuleba szavai után úgy érzi, „nem lesz teljes megbékélés az igazságban”. Mint megjegyezte, a Visztula-hadművelet olyasvalami, aminek nem lett volna szabad megtörténnie. „De ezt a volinyi népirtással egy szintre hozni, és ebben az összefüggésben ukrán területekről beszélni, aljasság” – adott hangot felháborodásának a városvezető.
Az, hogy Lengyelország lelövi az irányába repülő orosz rakétákat és drónokat, nem vezet a NATO háborúba lépéséhez, Ukrajnának ebben a kérdésben szüksége van a NATO-országok támogatására – jelentette ki csütörtökön Dmitro Kuleba külügyminiszter a Politico című brüsszeli-amerikai lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kuleba megjegyezte, hogy az európai országok külügyminisztereinek mai találkozóján kérni fogja a légvédelmi képességek alkalmazását az uniós országokban, mindenekelőtt Lengyelországban Ukrajna légtere egy részének védelme érdekében. „Nem kérdőjelezem meg Lengyelország készségét a védelmi mechanizmusok létrehozására, ezt egyedül nem tudja megtenni. Partnerekre van szükségünk, akik támogatják őket ebben” – mutatott rá.
Az ukrán diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy a lengyel légvédelmi rendszer integrálva van a NATO-rendszerbe. Mint hangsúlyozta, nem állja meg a helyét az az érv, hogy a NATO belép a háborúba, ha Lengyelország orosz rakétákat vagy drónokat lő le. „Nem lép háborúba senki egy rakéta vagy drón lelövésével, amely az irányába repül, és tényleges kárt okozhat a területén” – emlékeztetett Dmitro Kuleba.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az, hogy Lengyelország lelövi az irányába repülő orosz rakétákat és drónokat, nem vezet a NATO háborúba lépéséhez, Ukrajnának ebben a kérdésben szüksége van a NATO-országok támogatására – jelentette ki csütörtökön Dmitro Kuleba.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1724960940
[modified] => 1724946700
)
[title] => Kuleba: nem vezet a NATO háborúba lépéséhez, ha Lengyelország lelövi az orosz rakétákat Ukrajna fölött
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=125217&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 125217
[uk] => 125222
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 125218
[image] => Array
(
[id] => 125218
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kuleba-1.jpg
[original_lng] => 26864
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kuleba-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kuleba-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kuleba-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kuleba-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kuleba-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kuleba-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/kuleba-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1724942169:2
[_thumbnail_id] => 125218
[_edit_last] => 12
[views_count] => 672
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1076
[1] => 592183
[2] => 115
[3] => 87931
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Dmitro Kuleba
[1] => lengyel légvédelem
[2] => NATO
[3] => orosz rakéták
)
)
[9] => Array
(
[id] => 125211
[content] =>
Dmitro Kuleba külügyminiszter Brüsszelben felveti a kérdést, hogy Ukrajna engedélyt kap-e katonai létesítmények támadására az Orosz Föderáció területén. A külügyi tárca vezetője ezt az Európai Unió országai külügyi vezetőinek informális találkozója előtt nyilatkozta – írta az Ukrinform.
„Először is természetesen a napirendünk egyik megoldatlan kérdése az, hogy Ukrajna engedélyt kapjon, hogy legitim, hangsúlyozom, legitim katonai létesítményekre csapjon le Oroszország területén. És itt elsősorban repülőterekről van szó… Ha kapunk elegendő számú rakétát, ha engedik a támadást, akkor jelentősen csökkentjük Oroszország azon képességét, hogy károsíthassa kritikus infrastruktúránkat, és javítani fogunk egységeink helyzetén” – mondta a Külügyminisztérium vezetője.
Kuleba elmondása szerint Európa hosszú távú biztonsága Ukrajna rövid távú merész döntéseivel kezdődik.
„Miniszter kollégáim előtt egy olyan kérdést fogok felvetni, amely nagyon aggaszt bennünket. Ez az akadály a katonai segély bejelentése és a tényleges átadás között. Néha ezek az intervallumok túlságosan hosszúak… Két és fél év háború után az ilyen dolgoknak úgy kell működniük, mint egy svájci óra, késedelem nélkül, a lehető leghatékonyabban”, – tette hozzá a miniszter.
