Minimálisra, 3 százalékpontra csökkent Kamala Harris előnye Donald Trumppal szemben az amerikai elnöki posztért vívott harcban.
Kamala Harris demokrata alelnök csupán három százalékponttal (46-43) vezet a republikánus elnökjelölt Donald Trump ellen, ami azt jelenti, csökkent Harris előnye, miután az előző, szeptember 20. környéki közvélemény-kutatás még 6 százalékos előnyt mutatott. Valószínűsíthetően az utóbbi időben a gazdasági kérdésekről Trump üzenetei több szavazónak voltak szimpatikusak, mint Harris megnyilvánulásai.
Ugyanakkor az is tény, hogy a Reuters/Ipsos közvéleménykutatás hibahatára 3 százalék körül van.
A válaszadók a gazdaságot értékelték az ország legfőbb problémájának, és mintegy 44 százalékuk szerint Trump befogadhatóbban közelíti meg a megélhetési költségek területét.
A legtöbb megkérdezett szerint a „rezsi” kérdésköre lesz a legfontosabb, mellyel a következő elnöknek foglalkoznia kell, és csak kis részük szerint kell kiemelten kezelni a munkaerőpiacot, valamint az adórendszer átalakítását. Ugyanakkor a választók ezen ponton úgy vélik, Harris inkább alkalmas a gazdag és átlagos amerikaiak közötti szakadék megszüntetésére.
A bevándorlás is fókuszban
Trump retorikájában hagyományosan központi elem a bevándorlás kérdése: a szavazók 53 százaléka egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy az országban illegálisan tartózkodó bevándorlók veszélyt jelentenek a közbiztonságra, 41 százalékuk viszont nem. A választók a Reuters/Ipsos májusi közvélemény-kutatásában még jobban megosztottak a voltak ebben a kérdésben. Trump egész évben folyamatosan hívja fel a figyelmet a bevándorlók által az országban illegálisan elkövetett bűncselekményekre – úgy tűnik, sikeresen.
Tény, hogy mióta versenybe szállt a nyáron, Harris folyamatosan magasabb támogatottságot élvez, mint Trump – legalábbis a Reuters/Ipsos közös kutatása szerint.
A szavazók a legutóbbi közvélemény-kutatás során jobban bíztak Harris mentális egészségében: 55 százalékuk értett egyet azzal az állítással, hogy „szellemileg éles és képes megbirkózni a kihívásokkal”, miközben 46 százalékuk mondta ugyanezt Trumpról.
Megfigyelők szerint szinte biztos, hogy a hét csatatér-állam szavazatain múlik majd a végeredmény – nem is csoda, hogy mindkét jelölt jóformán el sem mozdul ezekről a területekről. A bizonytalanságot tovább fokozza, hogy sok eredmény hibahatáron belül van.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka telefonbeszélgetést folytatott Charles Brownnal, az Egyesült Államok fegyveres erői egyesített vezérkarának elnökével Ukrajna támogatásának kulcsfontosságú kérdéseiről – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a hadsereg-főparancsnok Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Szirszkij köszönetét fejezte ki az Egyesült Államoknak az erőteljes katonai és politikai támogatásért, valamint az ukrán védelmi erők képességeinek fejlesztését célzó közös intézkedésekért. A megbeszélés során elemezték Ukrajna jelenlegi biztonsági helyzetét, valamint megvitatták a fegyveres erők kritikus fegyver-, felszerelés- és lőszerigényét.
A felek különös figyelmet fordítottak az ukrán elnök győzelmi terve katonai elemének megvalósítására, valamint a 25. Rammstein formátumú találkozóra való felkészülésre. Charles Brown tábornok megerősítette az Egyesült Államok teljes támogatását és készségét a gyakorlati segítségnyújtás folytatására az orosz agresszor elleni küzdelemben.
Egy éve tart az izraeli háború, tavaly október óta az Egyesült Államok soha nem látott összegű katonai segéllyel támogatta Izraelt. A Fehér Ház változatos fegyverarzenállal segítette a zsidó államot: Washington lőszereket, éjjellátó készülékeket, gépkarabélyokat és drónokat is küldött a közel-keleti országnak.
Az Egyesült Államok legalább 17,9 milliárd dollár katonai segélyt nyújtott Izraelnek tavaly október óta. Washington korábban egyik évben sem biztosított ilyen nagy mértékű támogatást a közel-keleti országnak – derül ki a Brown Egyetem tanulmányából.
A Fehér Ház változatos fegyverarzenállal segítette a zsidó államot: az Egyesült Államok többek között 200 Switchblade öngyilkos drónt, 100 kis méretű, megfigyelésre használt 100 Skydio X drónt, 57 ezer 155 mm-es tüzérségi lövedéket, 3500 éjjellátó készüléket, 3 ezer Hellfire rakétát, 20 ezer M4 gépkarabély küldött Izraelnek különböző bombák és lőszerek ezrei mellett.
A jelentés szerint az Egyesült Államok közel-keleti katonai műveletei további 4,86 milliárd dollárt emésztettek fel az elmúlt egy évben, a szám tartalmazza a húszik ellen folytatott hadjárat és a térségbe vezényelt hajókkal kapcsolatos költségeket is. A Jement ténylegesen vezető húszik tavaly október óta többször indítottak támadást Izrael ellen, valamint több kereskedelmi hajót elfoglaltak, illetve megtámadtak.
A fegyveresek a műveleteket a palesztinokkal való szolidaritásukkal indokolják. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ezért az elmúlt hónapokban többször mért csapást húszi célpontokra, mérsékelt sikerekkel. Az Egyesült Államok ráadásul segített az iráni támadások elhárításában is, ami szintén nem volt olcsó a Brown Egyetem szerint.
Több ország leállította a fegyverszállítmányokat
Az Egyesült Államok több mint öt évtizede Izrael első számú fegyverszállítója, egyben legnagyobb támogatója és egyik legfontosabb szövetségének számít. Ehhez kapcsolódóan érdemes megemlíteni: az utóbbi hónapokban több ország is bejelentette, hogy leállítja vagy korlátozza a zsidó államba irányuló fegyverszállítmányok.
Legutóbb Franciaország közölte, hogy beszünteti Izrael fegyveres támogatását, szeptemberben pedig az Egyesült Királyság jelezte: felfüggeszti egyes fegyverek szállítását Izraelbe. Olaszország szintén úgy döntött, hogy nem küld több fegyvert a közel-keleti országnak. Ugyanakkor Róma elismerte, hogy a korábban aláírt megállapodásokat teljesítik.
Spanyolország az év elején közölte: tavaly október óta nem adott el fegyvereket Izraelnek, májusban Madrid ennél is tovább ment és bejelentette, hogy megtiltja az Izraelnek fegyvereket szállító hajók kikötését a spanyol kikötőkben. Ugyanakkor az amerikai katonai segély nagysága miatt ezek az intézkedések aligha okozhatnak gondot Izraelnek.
[type] => post [excerpt] => Egy éve tart az izraeli háború, tavaly október óta az Egyesült Államok soha nem látott összegű katonai segéllyel támogatta Izraelt. A Fehér Ház változatos fegyverarzenállal segítette a zsidó államot: Washington lőszereket, éjjellátó készülékeket, ... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1728401280 [modified] => 1728388190 ) [title] => Rekordösszegű katonai segélyt küldött az Egyesült Államok Izraelnek [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128775&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 128775 [uk] => 128774 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 128776 [image] => Array ( [id] => 128776 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/amerikai-felszereles-katonai-tamogats.jpg [original_lng] => 165936 [original_w] => 1347 [original_h] => 758 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/amerikai-felszereles-katonai-tamogats-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/amerikai-felszereles-katonai-tamogats-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/amerikai-felszereles-katonai-tamogats-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/amerikai-felszereles-katonai-tamogats-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/amerikai-felszereles-katonai-tamogats.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/amerikai-felszereles-katonai-tamogats.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/amerikai-felszereles-katonai-tamogats.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1728377391:12 [_thumbnail_id] => 128776 [_edit_last] => 12 [views_count] => 419 [_oembed_2ae5aab674a2382e0f4b22d95f3935fd] =>
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
Hétéves nagyköveti megbízatás után visszatért vasárnap Moszkvába Anatolij Antonov, a washingtoni orosz diplomáciai képviselet volt vezetője.
Az orosz külügyminisztérium szombaton jelentette be, hogy Antonov befejezte munkáját Washingtonban.
A tárca egyelőre nem közölte, hogy ki váltja őt a nagyköveti poszton.
A 65 éves Anatolij Antonov 2017 óta volt az Egyesült Államokban működő orosz diplomáciai képviselet vezetője. Korábban, 2016 és 2017 között külügyminiszter-helyettesi tisztséget töltött be, 2011 és 2016 között pedig védelmiminiszter-helyettes volt. Emellett a külügyminisztérium különleges megbízatású nagykövete, valamint a biztonsági és leszerelési ügyekért felelős főosztály igazgatója is volt.
A republikánus elnökjelölt közel három hónappal azután beszélt újra a pennsylvaniai Butlerben, hogy ott többször is rálőttek, a fülén meg is sebesítették.
Donald Trump visszatért ez ellene elkövetett merényletkísérlet helyszínére, és megígérte támogatóinak, hogy győzni fog a november 5-i amerikai elnökválasztáson – írja a BBC. A július 13-i butleri lövöldözésben egy önkéntes tűzoltóparancsnok meghalt, két néző súlyosan megsebesült, Trumpot pedig a fülén találta el egy lövedék. „15 másodpercig megállt az idő. Ez a szörny szabadjára engedte a gonoszt, de a gazembernek nem sikerült elérnie a célját” – mondta híveinek Trump.
Beszédében ezen túl a szokásos témáihoz nyúlt az elnökjelölt. Szidalmazta a korrupt rendszert, és megígérte, hogy visszahozza a tiszteletet az Egyesült Államok külpolitikájába. Valamint megfogadta, hogy lezárja a „nyitott határt”, ami szerinte a bűnözés melegágya. Politikai ellenfeleit azzal vádolta, hogy megpróbáltak beavatkozni a választásokba, és talán meg is próbálták ölni.
A szombati gyűlésen már jóval szigorúbb biztonsági intézkedések voltak, mint korábban. A rendezvényen jelen volt Elon Musk techmilliárdos is, aki a korábbi lövöldözés után támogatta Trumpot. A volt elnök Muskot a színpadra igyekezett invitálni, a milliárdos pedig végül arról beszélt a tömegnek, hogy szerinte életük legfontosabb választása következik, és arra buzdított, hogy szavazzanak Trumpra. A városban 25‒30 ezres tömeg várt – volt, aki tíz órát is –, hogy élőben hallgassa az egykori elnököt.
A közvélemény-kutatások szerint Trump és Kamala Harris szoros versenyben állnak Pennsylvaniában, így ez az állam kulcsfontosságú lehet a november 5-i választásokon.
Az Egyesült Államok parancsot adott ki 41 olyan domain lefoglalására, amelyeket az orosz különleges szolgálatok ügynökei és meghatalmazottjaik kiberbűnözés elkövetésére használtak az Egyesült Államokban. Ezt az amerikai igazságügyi minisztérium sajtószolgálata közölte.
„Az orosz kormány azért indította el ezt a rendszert, hogy ellopja az amerikaiak érzékeny információit, és látszólag legitim postafiókokat használva verje át az áldozatokat” – mondta Lisa Monaco, az Egyesült Államok főügyész-helyettese.
A domaineket a Callisto Grouphoz tartozó hackerek használták. Ez a csoport az orosz FSZB-vel áll kapcsolatban. A domaineket arra használták, hogy „jogosulatlan hozzáférést szerezzenek az amerikai kormány és más áldozatok számítógépeihez és e-mail fiókjaihoz, és értékes információkat lopjanak el tőlük”.
Az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a jemeni húszik fegyvert szállító magánszemélyek és cégek ellen.
A korlátozások hatálya alá kerültek kínai vállalatok, egy iráni koordinátor és két olajszállító tankhajó, akik kapcsolatban állnak a húszik finanszírozásával, számolt be az USA pénzügyminisztériuma.
A rendelkezésre álló információk szerint a húszik fegyverellátó hálózata újabb szankciók alá került. A korlátozások kínai vállalatokra – a Shenzhen Boyu Imports and Exports Co., a Shenzhen Jinghon Electronics Limited és a Shenzhen Rion Technology Co.-ra vonatkoznak – kettős felhasználású alkatrészeket szállítottak rakéták és drónok gyártásához.
Ezenkívül a szankciók az iráni Haszan al-Kuhlanit is érintetik, aki fegyvercsempészetet szervezett a húszik számára, valamint két olajszállító tankhajót, amelyek a huszita műveletek finanszírozására illegális kőolajtermék-kereskedelemben vettek részt.
A minisztérium azt állítja, hogy a Gabon és a Cook-szigetek lobogója alatt szankciók hatálya alá tartozó hajók iráni olajat szállítottak, beleértve rakományt a húszik számára, valamint orosz energiaforrásokat.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szankciókat jelentett be hét személy és két csoport ellen, akik kapcsolatban állnak az Evil Corp nevű oroszországi kiberbűnöző csoporttal – írja a The Kyiv Independent.
A Pénzügyminisztérium szankciói egybeestek az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának vádemelésével az Evil Corp egyik tagja ellen, valamint az Egyesült Királyság és Ausztrália további intézkedéseivel.
A Külügyminisztérium szóvivője, Matthew Miller szerint az Evil Corp felelős a Dridex nevű, rosszindulatú program fejlesztéséért és terjesztéséért, amelyet számítógépek megfertőzésére, így bankok és más pénzintézetek bejelentkezési adatainak begyűjtésére használtak több mint 40 országban. Nagyságrendileg 100 millió dolláros kárt okoztak az amerikai és nemzetközi pénzügyi intézményeknek és ügyfeleiknek.
Az Evil Corp vezetőjét és alapítóját, Makszim Jakubecet először 2019-ben szankcionálta a Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC). Ezzel egy időben az Igazságügyi Minisztérium vádat emelt Jakubec és egy másik Evil Corp-tag ellen, és 5 millió dollár jutalmat ajánlott fel elfogásukért.
A Pénzügyminisztérium információi szerint Jakubec és más Evil Corp tagjai kapcsolatban állnak orosz politikusokkal és más kormányzati szereplőkkel. Jakubec az Orosz Nemzeti Mérnöki Társaságnál (NIK) is alkalmazott, amelyet a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint „fedőszervként használ az Evil Corphoz köthető, folyamatban lévő bűnözői tevékenységéhez”.
Az Egyesült Királyság Nemzeti Bűnüldözési Ügynöksége azt is közölte, hogy az egyik újonnan szankcionált Evil Corp-tag, Eduard Benderszkij, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt tagja.
[type] => post [excerpt] => Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szankciókat jelentett be hét személy és két csoport ellen, akik kapcsolatban állnak az Evil Corp nevű oroszországi kiberbűnöző csoporttal. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1727969280 [modified] => 1727908070 ) [title] => Súlyosan szankcionálják az Evil Corp orosz kiberbűnöző csoportot [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128437&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 128437 [uk] => 128308 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 128309 [image] => Array ( [id] => 128309 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/174445-uk.png [original_lng] => 934957 [original_w] => 1200 [original_h] => 624 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/174445-uk-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/174445-uk-300x156.png [width] => 300 [height] => 156 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/174445-uk-768x399.png [width] => 768 [height] => 399 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/174445-uk-1024x532.png [width] => 1024 [height] => 532 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/174445-uk.png [width] => 1200 [height] => 624 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/174445-uk.png [width] => 1200 [height] => 624 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/174445-uk.png [width] => 1200 [height] => 624 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1727897292:12 [_thumbnail_id] => 128309 [_edit_last] => 12 [views_count] => 581 [_oembed_7dcfd0b78bd6a149272125560031e29c] =>
Ukraine will win this war.
And the United States will continue to stand beside them every step of the way. pic.twitter.com/Sb3c08eC6s
Andrij Szibiha külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésen való részvétele során nem tárgyalt a háború befejezését szolgáló területi engedményekről, a The Financial Times című brit lap ilyen jellegű információi hamisak – jelentette ki kedden Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium szóvivője.
A jelentés szerint a The Financial Times ma arról írt, hogy Szibiha a New York-i látogatása során külföldi kollégáival az Oroszország elleni háború befejezését célzó kompromisszum lehetőségéről tárgyalt. A brit lap újságírói azt állították, hogy Szibiha „pragmatikusabb” volt, mint elődje, Dmitro Kuleba, amikor erről a kérdésről tárgyalt.
Heorhij Tihij reagált a nyugati újságírók által terjesztett pletykákra. „Szibiha külügyminiszter minden New York-i találkozóján jelen voltam, és egyiken sem volt javaslat, megbeszélés, sőt utalás sem területi kompromisszumra” – hangsúlyozta.
A külügyi szóvivő megjegyezte: a külügyminiszter pozíciója megingathatatlan – Ukrajna szuverenitásával és területi integritásával összefüggésben nem lehet kompromisszumot kötni. Ugyanakkor a békeképlet az egyetlen reális út az igazságos és tartós békéhez. És követni kell a „Semmit Ukrajnáról Ukrajna nélkül” elvet.
„A The Financial Times forrásának információi a miniszter kompromisszumokról folytatott vitájáról egyszerűen hamisak, és kíváncsiak vagyunk, kinek áll érdekében egyáltalán az ilyen hamis narratívák terjesztését” – mutatott rá Heorhij Tihij.
Az amerikai védelmi minisztérium 6,9 milliárd dollárt különített el kis kaliberű bombák gyártására. Fegyvereket is szállítanak Ukrajnának.
Ez szeptember 30-án, hétfőn vált ismertté az amerikai védelmi minisztérium honlapján közzétett szerződésekből.
A dokumentum szerint csaknem hétmilliárd dollárt különítettek el kis kaliberű légibombák gyártására Bulgária, Ukrajna és Japán számára.
„A szerződés szerinti munkákat a tervek szerint 2035. december 31-ig fejezik be” – közölte a Pentagon.
Emellett a védelmi minisztérium 2,1 milliárd dollár értékű szerződést írt alá a Lockheed Martin védelmi ipari vállalattal a tengeralattjárókról indítható Trident II D5 interkontinentális ballisztikus rakéták új nukleáris robbanófejekkel való gyártására.
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma szeptember 26-án jelentette, hogy Joe Biden elnöki ciklusának kezdete óta az Egyesült Államok több mint 59,3 milliárd dollár katonai segélyt küldött Ukrajnának, ebből 58,7 milliárd dollárt a teljes körű orosz invázió 2022 februári kezdete óta.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
