Az Európai Unió Alekszej Navalnijról, a február 16-án elhunyt orosz ellenzéki politikusról fogja elnevezni a súlyos emberi jogi jogsértések esetében alkalmazott uniós szankciós eszközt – jelentette be az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben hétfőn.
Josep Borrell az uniós külügyi tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy a tagállamok külügyminiszterei egyetértettek az emberi jogi szankciós rezsim átnevezését célzó javaslatával.
Ha a javaslatot hivatalos formában is elfogadja majd az Európai Unió Külügyek Tanácsa, a szankciós rendszert a jövőben Alekszej Navalnij globális emberi jogi szankciós rendszernek fogják hívni – mondta. Az átnevezés révén életben maradhat Navalnij emléke – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője a külügyi tanácsülést követő sajtótájékoztatóján.
Az Európai Unió 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők kilététől függetlenül világszerte fellépjen azokkal szemben, akik súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősek.
A globális szankciórendszer az EU álláspontja szerint elősegíti számos kulcsfontosságú uniós cél elérését, így például a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítását és előmozdítását. A szankciók azokra a személyekre és szervezetekre összpontosítanak, akiknek és amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket.
A globális emberi jogi szankciórendszer keretében hozott uniós korlátozó intézkedések jelenleg 71 emberre és 21 szervezetre vonatkoznak.
A megszorító intézkedések EU-s beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplő személyek számára, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben. Ezenkívül az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket rendelkezésre bocsátaniuk a jegyzékben szereplők részére.
Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki aktivista és politikus február 16-án, 47 éves korában halt meg a Jamal-Nyenyec Autonóm Körzetben található sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte.
Az Európai Unió legfontosabb feladata Ukrajna esetében a csatlakozás biztosítása – jelentette ki vasárnap Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a müncheni biztonságpolitikai konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint konferencián elmondott beszédében Borrell hangsúlyozta, hogy az Európai Unió előtt álló legfontosabb geopolitikai kérdések Ukrajnával, a Gázai övezettel, a globális déli térséggel és a védelemmel kapcsolatosak.
„Növelnünk kell és biztosítanunk kell Ukrajna iránt a biztonsági kötelezettségeinket. Ukrajna iránt a legfontosabb biztonsági kötelezettségünk az EU-tagság” – mondta az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. „Az Európai Uniónak különféle forgatókönyveket kell mérlegelnie azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok milyen mértékben vesz részt az európai biztonság fenntartásában” – mutatott rá Josep Borrell.
Oroszországnak fizetnie kell Ukrajna pusztításáért, ami megtehető a befagyasztott orosz vagyon segítségével, tehát meg kell találni a módját, hogy azt elkobozzák – jelentette ki szerdán Dmitro Kuleba külügyminiszter Josep Borrellnek, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének Kijevben a közösen tartott sajtótájékoztatójukon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Borrell kifejtette: „Lépésről lépésre haladunk, haladunk előre ebben a folyamatban. Oroszországnak fizetnie kell Ukrajna pusztításáért. Ezeket a befagyasztott eszközöket ennek a kárpótlására kell fordítani. Már megegyeztünk, hogy a befagyasztott eszközökből származó jövedelmet Ukrajna javára fordítjuk.”
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt is megjegyezte, hogy jelenleg meg kell határozni, hogy pontosan hol találhatók az orosz eszközök, és át kell azokat utalni az Európai Unió költségvetésébe, onnan pedig Ukrajna támogatására kell fordítani.
Dmitro Kuleba külügyminiszter ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna álláspontja az orosz vagyon kérdésében változatlan. „Jogi mechanizmust kell találni maguknak az eszközöknek az elkobzására. Az agresszornak meg kell fizetnie a teljes árat” – mutatott rá az ukrán diplomácia vezetője.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Az Európai Uniónak három fő lépést kell megtennie annak érdekében, hogy növelje az Ukrajnába irányuló tüzérségi lövedékek mennyiségét – jelentette ki szerdán Dmitro Kuleba külügyminiszter Josep Borrellnek, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének Kijevben a közösen tartott sajtótájékoztatójukon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elsősorban arra szólította fel az uniós országok kormányait, hogy írjanak alá hosszú távú szerződéseket a védelmi vállalatokkal. Szerinte ez elősegíti a cégek termelési kapacitásának növelését, és jelentősen felgyorsítja a lőszerek szállítását Ukrajnának. „A második lépés az európai védelmi cégek, valamint az európai és ukrán vállalatok közötti interakció minden szabályozási akadályának megszüntetése. Hogy ne legyen gátja a köztük lévő interakciónak” – mutatott rá.
Az ukrán külügyminiszter véleménye szerint a harmadik lépés az uniós vállalatok és kormányok tárgyalásai harmadik országokkal, hogy onnan Ukrajnába irányítsák át a lőszerszállítást a vonatkozó meglévő szerződések módosításával. „Ugyanebbe a kategóriába tartozik a harmadik országokból, azok raktáraiból vagy gyártólétesítményeiből származó lőszer gyarapítása. Ha mindezeken a pályákon átfogóan lépünk fel, akkor a tüzérségi lövedékek számának növekedése a fronton érezhetővé válik, és mindez elérhető közelségbe kerül” – vélekedett Dmitro Kuleba.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell a délelőttöt Kijevben egy óvóhelyen töltötte az orosz rakétatámadás miatt. Borrell az X közösségi oldalon egy fotót is posztolt.
Starting my morning in the shelter as air alarms are sounding across Kyiv.
This is the daily reality of the brave Ukrainian people, since Russia launched its illegal aggression. pic.twitter.com/Q7tZL5evkd
„A reggelt az óvóhelyen kezdem, amikor Kijev-szerte a légiriadó szirénája hallatszik. Ez a bátor ukrán nép mindennapi valósága, mióta Oroszország megkezdte illegális agresszióját” – áll a közleményben.
Ukrajnába látogatott Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki kedden az ukrán belügyminiszterrel közösen megtekintette, hogyan oktatják európai uniós kiképzők az ukrán rendvédelmi szervek tagjait az orosz ellenőrzés alól felszabadított területeken elvégzendő speciális feladatokra.
A mai napon lehetőségünk volt megnézni, hogyan gyakorlatozik az ukrán rendfenntartókból álló szakosított csapat, amelynek az a feladata, hogy stabilizálja a helyzetet az orosz megszállás alól felszabadított területeken – mondta Borell újságíróknak az ukrán belügyi akadémia egyik Kijev környéki gyakorlóterepén. Kiemelte, hogy jelenleg 150 leendő kiképző felkészítése zajlik, akik a jövőben hasonló oktatást fognak tartani az ukrán biztonsági és védelmi erők tagjainak. A kiképzéseken az ukrán országos rendőrség és a belügyminisztérium alá tartozó nemzeti gárda tagjai vesznek részt, oktatóik pedig az Európai Unió több szervéből érkeztek.
Az az elképzelés, hogy az ukrán biztonsági és védelmi erők tagjait felkészítsék a felszabadított területekre történő belépésre, a rend és az ellenőrzés helyreállítására, valamint a polgári lakosság segítésére – magyarázta az európai biztos.
Nagyon büszke vagyok erre az együttműködésre. Az Európai Unió változatlanul támogatja Ukrajnát ezen a szinten is, hiszen egy megszállt terület felszabadítása után rendkívül nehéz körülmények között kell helyreállítani a jogállamiságot, újraindítani a kormányzati szervek működését és támogatni a lakosságot – fogalmazott az EU-biztos.
Borrell megemlítette, hogy ez a negyedik látogatása Ukrajnában az ország ellen csaknem két éve tartó orosz invázió kezdete óta.
Ihor Klimenko belügyminiszter úgyszintén fontosnak nevezte, hogy az akadémián más országok rendőrségének és csendőrségének tagjai felkészítsék az ukrán oktatókat. A tárcavezető kitért arra, hogy az ukrán hadsereg mintegy kétezer települést vett eddig vissza, s a háború előtt 930 ezren éltek ezeken a területeken.
Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezek az emberek a helyreállítás után visszatérjenek otthonaikba – ígérte a miniszter.
Klimenko elmondta, hogy az oktatók képzése számos területen zajlik. Ezek között sorolta az aknamentesítést, a járőrözést, bűncselekmények esetén a megfelelő reagálást, az evakuálást és az elsősegélynyújtást, valamint az igazságügyi szakértők és nyomozók munkáját a holttestek exhumálása során.
Fel kell függeszteni az Európai Unióból (EU) a harmadik országokba történő lőszerszállítást, és Ukrajnába átirányítani azt – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Varsóban.
A Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszterrel megtartott közös sajtókonferencián Borrell bejelentette: Varsóból kijevi látogatásra utazik tovább. Ott az Ukrajna iránti további uniós biztonsági kötelezettségvállalásokról fog tárgyalni – közölte.
Ukrajna lőszerellátásának növeléséről beszélve Borrell a leggyorsabb, legolcsóbb és leghatékonyabb módnak a harmadik országokba történő lőszerszállítás átmeneti leállítását nevezte. „Ez nemcsak idő kérdése, ez készleteink nagyságának és minőségének kérdése is” – fogalmazott. Hozzáfűzte: természetesen többet és gyorsabban kell tennünk, mert Ukrajnának győznie kell.
A főképviselő kívánatosnak nevezte, hogy Ukrajna megtámadásának második évfordulóján újabb uniós szankciócsomagot hagyjanak jóvá. Erről viszont még nincs végleges megállapodás a tagállamok között – jegyezte meg.
Sikorski kijelentette: arra szólítja fel az amerikai Kongresszust, hogy hagyja jóvá az Ukrajnának szánt új támogatási csomagot. Felidézte: az Európai Tanács a múlt héten 50 milliárd euró értékű pénzügyi támogatásról döntött.
A lengyel külügyminiszter megköszönte Borrell hozzáállását a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek kérdéséhez. Reményét fejezte ki, hogy e bevételeket, majd magát a befagyasztott vagyont is az agresszió áldozatának szánják.
A sajtóértekezlet után közzétett X-bejegyzésben Borrell hangsúlyozta: Sikorskival egyetértettek abban, hogy növelni kell az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást, többek között nagy hatótávolságú és légvédelmi rakétákkal.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kedden Kijevbe érkezett – közölte az rbc.ua hírportál az ABC News amerikai hírtelevízióra hivatkozva.
A jelentés szerint a látogatás során az Európai Unió fődiplomatája megerősíti Ukrajna hosszú távú katonai támogatását a nemzetközi közösség részéről. Borrell megérkezett az ukrán fővárosba Zaki Laidi diplomata, a mellette működő különleges tanácsadó is. A látogatás tényét egy fotóval megerősítette a közösségi médiában.
Az ukrajnai út előtt az európai diplomácia vezetője megállt Lengyelországban, ahol megvitatta Kijev támogatásának valamennyi formáját. Erről Radosław Sikorski lengyel külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján beszélt. Ez elsősorban a katonai, pénzügyi, újjáépítésről, valamint az Oroszország elleni intézkedésekről és a befagyasztott orosz eszközök felhasználásáról szól.
Borrell emellett emlékeztetett arra, hogy az Európai Uniónak továbbra is minden lehetséges eszközzel támogatnia kell Ukrajnát, mindenekelőtt a lőszerellátás további növelésével.
Muito bom estar de novo em #Kyiv, desta vez com o meu colega João Costa para reiterarmos o nosso apoio à reconstrução da Ucrânia. Very good to be back in #Kyiv, with my colleague Education Minister João Costa, to reiterate our support for Ukraine's reconstruction. 🇵🇹🤝🇺🇦 https://t.co/ebYTYSmN6B
Nincs volt közös álláspont az Európai Unió országainak külügyminiszterei között a Kijevnek nyújtott katonai segítségről a brüsszeli informális találkozón.
Nem jutottak közös megegyezésre az Európai Unió országainak külügyminiszterei a Kijevnek nyújtott katonai segítségről a brüsszeli informális találkozón. Ezt Josep Borrell, az európai diplomácia vezetője mondta február 3-án a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón.
„Komoly vita folyt Ukrajna támogatásáról, megbeszéltük a harctéren kialakult helyzetet, a támogatást, valamint az Ukrajna támogatására szolgáló alapokat, amelyekről a jövőben meg kell állapodni” – mondta egy a YouTube csatornán közvetített sajtótájékoztatón.
Elmondta, hogy február 19-én folytatódik az Európai Békealap és Ukrajna katonai finanszírozása volumenének növelésének kilátásairól szóló megbeszélés. Az európai diplomata ugyanakkor hangsúlyozta: az unió tagállamainak külügyminiszterei egyetértenek abban, hogy Ukrajnának mindenképpen több támogatásra van szüksége a jövőben.
A megbeszélés után Szijjártó Péter külügyminiszter is élőben jelentkezett be és ugyancsak arról számolt be, hogy nincs egyezség a békealappal kapcsolatban, de mint látható szó sincs arról, hogy Magyarország vétózna, egyszerűen a tagállamok nem tudnak megegyezni bizonyos kérdésekben. Mint mondta, Magyarország azt a kompromisszumos javaslatot tette, hogy ha juttatnak is a békealapból Ukrajnának forrásokat, akkor kössék ki, hogy mire használhatja azokat, és azokat a tagállamokat, akik ezt nem támogatják, ne terhelje többletbefizetési kötelezettség.
Az Európai Unió 2024-ben összesen 21 milliárd euró értékű katonai segélyt tervez átadni Ukrajnának – jelentette be Josep Borrell, az európai diplomácia vezetője a blokk védelmi minisztereinek brüsszeli találkozóját követően, közölte az Ukrinform.
Borrell elmondása szerint két év alatt az Európai Unió és tagállamai együtt 28 milliárd euró értékben biztosítottak fegyvereket az ukrán védelmi erőknek. Egyben megjegyezte, hogy a védelmi tárcák vezetői megállapodtak abban, hogy nyár végéig további 20 ezer ukrán katonát képeznek ki.
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
