Az Ukrajnával szomszédos EU-s tagállamok kulcsfontosságú szerepet játszhatnak az ország euro integrációs törekvéseiben, Kijev mégis folytatja az ellentétek kiélezését, mondta Brenzovics László, a KMKSZ elnöke a lengyelországi Rzeszowban, ahol megrendezték a 13. Európa-Ukrajna Fórumot.
https://youtu.be/eF4L7F5SQUk
Az Európa-Ukrajna fórumon Ukrajna és az Európai Uniós országok szakemberei a politikai, gazdasági, valamint a kulturális kapcsolatok lehetőségeit vizsgálták.
Az utóbbi 2 évben elfogadott oktatást és nyelvhasználatot szabályozó törvények már meglévő jogokat vontak vissza a nemzetiségi kisebbségektől, az asszimiláció szélére sodorva őket, hangsúlyozza a KMKSZ elnöke. Ukrajna megsérti saját alkotmányát és nemzetközi kötelezettségvállalásait is, mondja Brenzovics László.
A 13. Európa–Ukrajna Fórumon Ukrajna és az európai uniós országok szakemberei a politikai, gazdasági, valamint a kulturális kapcsolatok lehetőségeit vizsgálták. Az eseményt a lengyelországi Rzeszówban rendezték meg, melynek a kulturális együttműködésről szóló panelbeszélgetésén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Brenzovics László is részt vett és felszólalt. Felszólalásában beszámolt a kárpátaljai magyarság helyzetéről.
„Ez egy fontos terep, ahol reményeim szerint látni fogjuk, hogy hogyan alakulnak a kapcsolatok Ukrajna és a vele szomszédos országok között. Az itt elhangzott panelbeszélgetésen épp a kultúrának Ukrajna és az Európai Unió közötti közvetítő szerepéről volt szó, ami különlegesen aktuális téma a jelenlegi helyzetben” – nyilatkozta Brenzovics László a TV21 Ungvár tudósítójának. Elmondása szerint bár az elmúlt években a vassfüggöny lehullásának köszönhetően mindenki előtt megnyílt a Nyugat, ez a 30 év mégsem volt elegendő ahhoz, hogy megfelelő infrastrukturális fejlődések menjenek végbe Ukrajna és a szomszédos nyugati országok között. Ezt követően sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a kulturális programok finanszírozása Ukrajna fennállása óta negatív tendenciát mutat.
„Továbbá nem nevezném előrehaladásnak azt sem, hogy a nemrég elfogadott nyelv- és oktatási törvény csak tovább növelte a már meglévő konfliktusok számát Ukrajna és a szomszédos országok között, márpedig a kulturális tevékenységnek elengedhetetlen szerepe van abban, hogy Ukrajna minden szempontból közelebb kerüljön Európához” – mondta Brenzovics László.
"If Ukraine and Russia can work out some agreement where they get along, to me that'd be very good" -- brilliant insights on international relations from Trump pic.twitter.com/lgrsUK1h10
Україна – це Європа. І ми – європейці. Ми – центр і серце Європи. За географією, духом, цінностями й прагненнями. Ми довели це на Майдані й доводимо щодня, змінюючи нашу державу, будуючи незалежність і наше майбутнє, захищаючи східний кордон Європи. ?? обов’язково буде в #EU ?? pic.twitter.com/U2xxWKj9bx
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2021
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
A lengyelországi Rzeszowban rendezték meg a 13. Európa-Ukrajna Fórumot. A rendezvényen Ukrajna és az Európai Uniós országok szakemberei a politikai, gazdasági, valamint a kulturális kapcsolatok lehetőségeit vizsgálták. A fórumon részt vett és felszólalt Brenzovics László, a KMKSZ elnöke is, aki beszámolt a kárpátaljai magyarság helyzetéről.
Január 31-én Szili Katalin autonómia ügyekért felelős miniszteri megbízott és Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa egyeztetett a kárpátaljai magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőivel Ungváron. A napirendi pontok között szerepelt az ukrán–magyar kapcsolatok rendezése, valamint az oktatási és nyelvtörvény kérdése.
A kárpátaljai magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőivel egyeztetett január 31-én Ungváron Szili Katalin autonómia ügyekért felelős miniszteri megbízott és Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztosa. A találkozó során a napirenden szerepelt az ukrán–magyar kapcsolatok rendezése, az oktatási és nyelvtörvény kérdése.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke összegezve a tárgyalásokat elmondta: „Sajnos, a kárpátaljai magyarság helyzete nem változott az elmúlt időszakban. Ebben az évben is rendkívül komoly feladatok tornyosulnak előttünk. Ezúttal elsősorban azokat a kérdéseket vitattuk meg, melyek a kisebbségek jogfosztását illetik. Örvendetes, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Kijevbe fog utazni előkészíteni az Orbán–Zelenszkij-találkozót. Tájékoztattuk a magyar felet arról, hogy melyek azok a várható dolgok, amelyek a nyelvtörvény és az oktatási törvény életbe lépésével sújtani fogják a kárpátaljai magyarságot. Szót ejtettünk az önkormányzati választásokról is, az adminisztratív reformról, illetve a Beregszász központú járás esetleges kialakításáról, valamint a földkérdésről. Ezzel kapcsolatban hiszem, ebben az évben valószínűleg a földtörvény is elfogadásra kerül. Valamint azokról a kárpátaljai magyar iskolákban dolgozó pedagógusokról is tárgyaltunk, akiket a rendvédelmi szervek Kijevbe hívnak meg nem állapított okok miatti kihallgatásokra” – mondta a találkozó kapcsán a KMKSZ elnöke. Brenzovics László szerint fontos az, hogy a helyi kisebbségi szervezetek a magyar kormánnyal a továbbiakban is közösen keressék a megoldásokat.
A tárgyalások kapcsán Kalmár Ferenc szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztos kiemelte, hogy a legfontosabbnak a magyar–ukrán viszonyban a párbeszéd folytatását látja minél magasabb szinten. „Az elmúlt időszakban hozott ukrán döntések mind az oktatási és nyelvtörvényt illetően nem a jóindulatot mutatják, inkább a feszültséget fokozzák. Viszont lépni kell, hogy változtassanak olyan irányban, amely elfogadhatóvá teszi ezt a szabályozást a kárpátaljai magyarság számára is” – mondta Kalmár Ferenc.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Kárpátalja hetilapnak elmondta: „Elsősorban azokról a kérdésekről beszéltünk, amelyek a magyar–magyar együttműködést érintik. Ebből a nyelvtörvény és oktatási törvény kérdései kerültek elsősorban napirendre. Nagyon jó lenne, ha az ukrán parlament elismerné, hogy a kárpátaljai magyarság őshonos, saját szülőföldjén él, nem egy bevándorló kisebbség, jó lenne egy kisebbségi törvény is, ami a sorsukat kiszámíthatóvá és megfelelővé tenné” – hangsúlyozta a miniszterelnöki megbízott. A közelgő választások kapcsán Szili Katalin szerint fontos, hogy a helyi politikai és civil szervezetek tudjanak kooperálni egymással, amely által az októberi választásokra közösen tudnak készülni. „Úgy látom, hogy a kooperációs igény és akarat megvan ezekben a szervezetekben. A mai találkozónak az apropója abban volt, hogy milyen irányban indulnak, és mi mit tudunk segíteni 2020-ban.”
Magyarország addig blokkolja a NATO-Ukrajna tanácsüléseket, amíg nincs megállapodás a kárpátaljai magyaroktól elvett kisebbségi jogok visszaadásáról.150 ezer kárpátaljai magyar sorsa fontosabb bármilyen geopolitikai megközelítésnél.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
Szerdán Strasbourgban találkozott Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke az Európa Tanács vezetőivel.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) rendkívül fontos szerve az európai közösségnek, hiszen ez az egyetlen olyan nemzetközi szervezet, amelyben részt vesznek valamennyi európai ország parlamenti képviselői, emellett itt működik a Velencei Bizottság, amely az ET független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve, valamint itt található az Emberi Jogok Európai Bírósága is.
„Fontos, hogy megfelelőképpen tudjuk tájékoztatni a Tanácsot a kárpátaljai magyarság helyzetéről” – nyilatkozta Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, aki kijelentette: „Sajnos, a helyzet ugyanaz maradt, mint az elmúlt öt év szinte mindegyikében: Ukrajnában rendkívül jelentős mértékben korlátozták és korlátozzák a nyelvi, oktatási, kisebbségi jogokat, amely negatívan befolyásolja mind a kárpátaljai magyarság, mind az országban élő többi nemzeti kisebbség életét és jövőjét, negatívan befolyásolja Ukrajnában a stabilitást és a béke esélyeit.”
Brenzovics László örömét fejezte ki kedden, az Európa Tanácsban A nyelvi jogok helyzete és perspektívái Ukrajnában címmel szervezett kerekasztal-beszélgetés magas létszáma iránt. A Tanács magyar delegációja által szervezett rendezvényen ismét felhívták a figyelmet az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarság – folyamatosan szűkülő jogi helyzetére, a teljes általános középoktatásról szóló törvény diszkriminatív jellegére, illetve az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak semmibe vételére. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának vezetője aláhúzta: „Nem engedhető meg, hogy bármilyen diszkriminációnak legyenek kitéve a nemzeti kisebbségek Ukrajnában!” A beszélgetés keretében Csernicskó István bemutatta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája ukrajnai országjelentésre készített árnyékjelentést, amely alátámasztja, hogy Ukrajna nyelvi téren súlyosan megszegi az általa tett vállalásokat.
„A rendezvényen sikerült egy világos képet mutatni az ukrán nyelvpolitika jelenlegi helyzetéről” – fűzte hozzá a KMKSZ elnöke.
A politikusnak szerdán találkozója van Dunja Mijatović emberi jogi biztossal és a Velencei Bizottság szakértőivel, amely kapcsán Brenzovics László elmondta: „Szeretném felhívni a szakértők figyelmét arra, hogy Ukrajna – ígéretei ellenére – máig sem teljesítette a Velencei Bizottság ajánlásait az oktatási és a nyelvtörvény vonatkozásában.”
„Sajnos, azok a remények, amelyeket az ország lakosságának döntő többsége Volodimir Zelenszkij elnök megválasztásához, illetve a parlamenti választásokhoz fűzött, nem realizálódtak, hiszen nagyrészt ugyanaz a politika folytatódik, mint korábban” – ezt mutatja az oktatási törvény elfogadása, valamint a nyelvtörvényen való módosítások elmulasztása.
„Előrelépésként lehet értékelni, hogy kivették az oktatási és a nyelvtörvény hatálya alól a magániskolákat, illetve a törvény implementációját azon nemzeti kisebbségek esetében, amelyek valamely európai uniós nyelvet használják, elhalasztották 2023-ra. Ugyanakkor kilátásba helyezték az érettségi vizsgák kizárólagos államnyelven történő abszolválását. Ebben az átmeneti időszakban fontos az európai intézmények véleménye. Azért vagyunk itt, hogy mindezekről tájékoztassuk az Európa Tanács vezetőjét!” – szögezte le Brenzovics László.
With @DRazumkov, Speaker of @ua_parliament, discussing progress with ambitious reform agenda. I stressed the importance of continuing reform work, esp in rule of law & fight against corruption, which are also key for economic development of #Ukraine. pic.twitter.com/eyyxjKYPI9
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
A tavalyinál nem kevésbé mozgalmas év elé néz idén is a kárpátaljai magyarság és érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Brenzovics Lászlótól, a Szövetség elnökétől azt kértük, vázolja, mire számít a 2020-as esztendőben, amikor várhatóan beindul a földreform, folytatódik a közigazgatási rendszer átalakítása, új választójogi törvény szerint tartanak önkormányzati választásokat, talán magas szinten újra indul az ukrán–magyar párbeszéd, és folytatódnak a KMKSZ fejlesztési és kulturális programjai.
– Ön szerint Ukrajnában melyek lesznek idén azok az események, amelyek meghatározó módon befolyásolhatják a kárpátaljai magyarság sorsának alakulását?
– Úgy vélem, az új év új lehetőségeket, de rendkívül komoly kihívásokat is jelent mind a kárpátaljai magyarság, mind Szövetségünk számára. Ennek több oka is van, hiszen Ukrajnában várhatóan beindul a termőföld adásvételét lehetővé tévő földreform, befejeződik a közigazgatási reform, és önkormányzati választásokat tartanak.
– Miért fontos a kárpátaljai magyarság számára a földreform, az hogyan érinti közösségünket?
– Nagyon fontos a kárpátaljai magyarok számára a földkérdés, tekintettel arra, hogy a tervezett földreform következtében a termőföld valószínűleg áruvá fog válni, vagyis elkezdődik az adásvétele. Márpedig köztudomású, hogy Kárpátalján még 180 ezer hektárnyi föld van állami tulajdonban, és ennek a területnek tisztázatlan a jogállása. Ezeket a földeket – amelyeket a szovhozok, vagyis állami gazdaságok használtak, mint például a Baktai Kísérleti Állomás – az őseinktől vették el, de a jogos utódok máig nem juthattak hozzájuk, szemben a kolhozok privatizált földjeivel. A kérdésre különösen oda kell figyelnünk, hogy mindenki számára lehetőség nyíljon a földhöz jutásra, s ezáltal a szülőföldön történő boldoguláshoz.
– Mit várhatunk a már jó ideje tartó közigazgatási reformtól?
– Sok a bizonytalanság a közigazgatási rendszer átalakítása kapcsán, hiszen kistérségek (településtársulások) és új járások jönnek létre, de nem tudjuk, hogy lesz-e Beregszász központú járás, ami számunkra nagyon fontos kérdés.
– Hogyan készül a KMKSZ az őszi helyhatósági választásokra?
– A törvényeknek megfelelően október utolsó vasárnapján önkormányzati választásokat tartanak Ukrajnában, amelyek minden bizonnyal meg fogják változtatni mind az ország, mind Kárpátalja „politikai térképét”. Mivel ezekre nekünk jól fel kell készülnünk, alaposan tanulmányozzuk az új választójogi törvényt, amely rendkívül bonyolult, és sok benne a tisztázatlanság. Közösségünk elsődleges érdeke az, hogy megfelelő módon vehessen részt a voksoláson, megfelelő eredményeket érjen el, és továbbra is erős érdekképviselete legyen mind megyei, mind járási, mind pedig helyi szinteken.
– Mi nem tisztázott a választójogi törvényben?
– Tulajdonképpen a lényegi kérdések egyike sem tisztázott az új jogszabályban. Így például a kistérség, ukrán rövidítéssel OTH nem alkotmányos definíció, ezért most módosítani akarják az alaptörvényt ennek kapcsán, de kétséges, hogy sikerül-e ezt megvalósítani az októberi választásokig. Egy másik probléma az, hogy a kistérségek létrehozása korábban önkéntességi alapon történt, ám mint nemrég kiderült, a kormány dönti el, hol milyen kistérség alakulhat. Így a Homoki vagy az Izsnyétei kistérségek létrejöttek ugyan, de nincsenek benne a távlati tervben, s az a faramuci helyzet alakult ki, hogy a Gorondi kistérségben lezajlott az önkormányzati választás, de Izsnyétén nem, holott ez a település hozzá tartozik. Ennek kapcsán is felvetődik a kérdés: mi van akkor, ha egy község nem akar belépni valamely kistérségbe? Jelenleg ugyanis nincsenek olyan törvényi eszközök, amelyekkel hasonló lépés megtételére lehetne kényszeríteni a településeket. Sok tehát a nyitott kérdés, miközben a törvény számos részletről eleve nem rendelkezik, kimondja például azt, hogy egyes községekből két képviselőt választanak a kistérségi tanácsba, más, nagyobb településekről viszont négyet, miközben a nagyságrendek nincsenek meghatározva a jogszabályban.
– Érkeznek hozzánk olyan hírek, hogy Kijev megszüntetné a jelenlegi megyerendszert. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy megszűnik Kárpátalja mint megye?
– Ezt elképzelhetetlennek tartom, jóllehet erre a lehetőséget az alkotmány módosítása elvileg megteremthetné. De mivel a jelenleg hatályos alaptörvény felsorolja a megyéket, ezen csak kétharmados többséggel tudna módosítani a parlament. Ha ez sikerülne, akkor utána egyszerű többséggel elfogadott törvényekkel tudnák tologatni a régióhatárokat, ami rendkívüli veszélyekkel járna, ezért úgy vélem, ezt a parlament nem fogja meglépni. További problémás kérdés a prefektusi rendszer esetleges bevezetése, hiszen a prefektusok az önkormányzatok minden döntését hatályon kívül tudnák helyezni, sőt a javaslatukra az elnök feloszlathatná az önkormányzatokat, és új választásokat írhatna ki, ami önmagában is nagyon távol áll az önkormányzatiság európai felfogásától. A sok megoldatlan kérdés miatt kétségesnek tartom, hogy – az idő szorítása miatt – sikerülhet befejezni a közigazgatási reformot az őszi választásokig.
– A kárpátaljai magyarokat élénken foglalkoztatja az ukrán–magyar viszony alakulása. Valószínűnek tartja-e, hogy idén ez javulni fog?
– Remélem, hogy az idei esztendő javulást hoz az ukrán–magyar kapcsolatokban. Az optimizmusomat támasztja alá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti évnyitó sajtókonferenciáján kifejtette: javítani szeretne az ukrán–magyar államközi viszonyon, és kíváncsian várja, mikor jöhet létre találkozó a két ország vezetői között. Ahhoz, hogy a helyzet javuljon, tárgyalni kell, közelíteni egymáshoz az álláspontokat. Egyébként nagyon sajnálatosnak tartom, hogy lassan eltelik egy év Volodimir Zelenszkij elnökké választása óta, és eddig semmilyen előrelépés nem történt ezen a téren. Ezért csak remélni tudom, hogy a közeljövőben megtörténik a csúcstalálkozó, illetve újra elkezdenek működni az olyan államközi intézmények, mint a kormányközi gazdasági és kisebbségi vegyes bizottságok.
– Milyen tervei vannak az idei évre a KMKSZ-nek? Folytatódik-e például a gazdaságfejlesztési program?
– Mindenképpen folytatódni fog az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program, és minden korábban meghirdetett projektünk, köztük az óvodafejlesztések, a bázisiskola program, a szociális támogatási program. Már döntöttünk arról, hogy ezek milyen módon és milyen keretek közt valósulnak meg az év folyamán. Reméljük, hogy az ukrán állam nem gördít majd akadályokat programjaink megvalósítása elé, ahogy az elmúlt években tette.
– Milyen kulturális programokkal készül a KMKSZ az idei évre?
– Mivel az idei a nemzeti összetartozás éve, Szövetségünk a hagyományos programok mellett ennek méltatására is készül. Gyűjtjük a javaslatokat, hogy milyen rendezvényekkel tudna a kárpátaljai magyarság is méltóképpen emlékezni Trianon 100. évfordulójára. Remélem, hogy ehhez kapcsolódóan – az év egyik kiemelkedő eseményeként – a tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban át tudjuk adni a látogatóközpontot, és természetesen megtartjuk minden hagyományos rendezvényünket.
Karpat.in.ua
[type] => post [excerpt] => A tavalyinál nem kevésbé mozgalmas év elé néz idén is a kárpátaljai magyarság és érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Brenzovics Lászlótól, a Szövetség elnökétől azt kértük, vázolja, mire számít a 2020-as esz... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1579095971 [modified] => 1579096587 ) [title] => Évnyitó interjú Brenzovics Lászlóval [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=1038&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 1038 [uk] => 1125 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1579089387:5 [views_count] => 5803 [_edit_last] => 5 [_oembed_e25c0255a9d426f13cf725a91a4eec78] =>
Felháborítónak tartom és visszautasítom #Cseh_Katalin #momentumos EP képviselő tegnap esti nyilatkozatát, melyben...
Remélhetőleg hamarosan javulni fognak az ukrán-magyar kapcsolatok, a jószomszédi viszonynak ugyanis nincs alternatívája. – véli Brenzovics László, a KMKSZ elnöke. A politikus a TV 21 Ungvár, Hétről Hétre című műsorának adott exclusive interjújában úgy fogalmazott, reméli, hogy a közeljövőben sor fog kerülni egy magas szintű ukrán-magyar csúcstalálkozóra, mert számos vitás kérdés vár megoldásra. A teljes beszélgetést vasárnap este 20 óra 10 perckor láthatják a TV 21-en.
Mozgalmas évet tudhat maga mögött a kárpátaljai magyarság és vele együtt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). A választásokkal, a sikeres anyaországi támogatási programokkal, a magyarellenes kampányokkal és az önkormányzati reform beindulásával jellemezhető 2019-es évünkről Brenzovics Lászlót, a Szövetség elnökét kérdeztük.
– Az első fontos esemény ebben az évben az elnökválasztás volt Ukrajnában. Új vezetői lettek az országnak, mit hozott ez a változás és mire számíthatunk a jövőben?
– Ukrajna lakossága kifejezte azt a véleményét, hogy a Petro Porosenko által folytatott politikát nem támogatja. Viszont helyette csak abból lehetett választani, amilyen választék volt. Egy ilyen fordulat ezzel együtt is nagy dolog, egyértelmű volt ugyanis az elutasítás, tehát nem közeli szoros eredmények születtek, hanem óriási volt a különbség. Ami azóta tart, az csalódás, mert nem látjuk, hogy kardinálisan változott volna a helyzet.
– Cserében semmit nem kaptunk annak ellenére, hogy a kárpátaljai magyarok az országos átlagnál is jóval nagyobb arányban szavaztak a jelenlegi hatalompártra és az elnökre. Változatlanul megmaradt a kisebbségi jogok felszámolására irányuló nemzetiségpolitika…
– Valóban nem kaptunk vissza semmit, egyelőre. Azonban Ukrajna állampolgárainak a többsége pontosan ugyanúgy van ezzel, mint mi. Mert azokban a rendkívül fontos kérdésekben, amelyek megoldása miatt történt ez a választási áttörés, egyelőre jelentős változások nem történtek: sem a háború és béke, sem az országot megosztó nyelvi, oktatási kérdésekben, vagy fontos szociális, mint a gázár vagy a rezsiköltségek ügyében sem. Tulajdonképpen azon keretek között folynak a dolgok, amelyekben korábban is. Ugyanakkor érezhető egyfajta enyhülés az élet bizonyos területein, de ezek nem jelentősek.
– Az elnökválasztást gyorsan követte a parlamenti, ahol a KMKSZ–UMDSZ szövetség elindított három jelöltet is annak ellenére, hogy a választási körzetek kialakítása miatt nem igazán volt esélyünk egyik körzetben sem. Végül nem tudtunk parlamenti mandátumot szerezni…
– Az elnökválasztáson a kárpátaljai magyarság Zelenszkijt támogatta. Folytak is tárgyalások azzal kapcsolatban, hogy működjünk együtt a parlamenti választásokon, ezek aztán hirtelen és furcsa módon megszakadtak. Utólag már látszik, hogy több körzetben is győzelemhez segíthettük volna a Nép Szolgája párt jelöltjét, hisz csak néhány száz szavazattal veszítettek.
Ezzel kapcsolatban el kell mondanom, hogy Ukrajna hatályos törvényei szerint létre kellene hozni egy olyan választási körzetet, amely egyesítené a kárpátaljai magyarság által egy tömbben lakott területeket. Ezt a lehetőséget biztosítja számunkra a választási törvény, mi ezt kértük, ebben az ügyben pereltünk, mégis maradt a jól ismert helyzet, három választási körzetre van osztva a magyarok lakta terület. Be kellett látnunk, hogy az új hatalom sem akarja, hogy a kárpátaljai magyarságnak képviselője legyen a parlamentben. Ebben a helyzetben kellett dönteni. Nyilván, ha csata van, akkor az ember kiáll olyan körülmények között is, amelyek számára egyértelműen hátrányosak. Viszont még emellett is meglepő és furcsa volt, hogy velünk, jelöltekkel szemben meglehetősen brutálisan léptek fel az ellenfelek, hogy őket a hatalomnak vagy a cigarettacsempészek bandájának kell-e inkább nevezni – nem tudhatjuk. Mindenesetre ezt a hatalom engedte, az áljelöltekről és a rendőrség megfélemlítő akcióiról például mindenki tud.
Arra számítottunk, hogy ebben a helyzetben a kárpátaljai magyarság nagyobb számban fog részt venni a választásokon, mint az átlag, ez, sajnos, nem következett be. Ugyanakkor nem tartom az eredményeket tragikusnak, de figyelmeztetőnek igen. A három magyar jelöltre összesen harmincezren adták le a szavazatukat, a Kárpátalján megválasztott parlamenti képviselők közül senki nem kapott ennyi szavazatot. Tehát a mostani eredmények fényében biztosan kijelenthetem, hogy ha lenne olyan választási körzet, amely egyesítené a magyarok lakta vidékeket, mi ott nagy fölényű győzelmet aratnánk.
– Továbbra is erős ellenszélben kell működnie a kárpátaljai magyar érdekképviseletnek.
– Száz éve a kárpátaljai magyarság olyan helyzetben van, hogy nem tudja irányítani a sorsát teljes egészében. Ki vagyunk szolgáltatva azoknak a politikai helyzeteknek, amelyek a világnak ezen a fertályán alakulnak. Mi továbbra is kiállunk magyar közösségünk érdekeinek és jogainak védelmében, visszük tovább a megkezdett programjainkat – minden nehézség ellenére –, és kémleljük a jövendőt.
– Tehát a nyomozóhatóságok vizsgálatai ellenére folytatódnak a magyar állam és a KMKSZ korábban példátlan mértékű támogatási programjai?
– Úgy gondolom, az elmúlt időszak legnagyobb eredménye az, hogy a támogatási programjainkat sikerült lebonyolítani az elmúlt négy évben üldözött kisebbségként is. Mert a mi státuszunk üldözött státusz, akik ellen perek folynak, akiknek a képviselőit feltartóztatják a határon, megpróbálják megfélemlíteni a titkosszolgálatok, akik ellen központi médiakampány folyt és folyik. Mert az, hogy 0,3%-ot kitevő kisebbségként központi téma lettünk az ukrán médiában, azt jelenti, hogy bennünket nem partnerként kezelnek, hanem üldözött státuszunk van. Ennek ellenére folyik a gazdaságélénkítő Egán Ede-program, az óvodafelújítási program, a Keleti Partnerség programja, a bázisiskola-programunk, mindenkihez eljutnak a különböző bérkiegészítések és a magyar iskolák tanulóinak támogatása is folyik. Hálás vagyok alapítványaink munkatársainak, akik az említettek ellenére ezeket a programokat végrehajtják. Elmondhatjuk, hogy a kárpátaljai magyarság a magyarellenes akciók ellenére is fejlődött.
– Hogy áll az önkormányzati reform ma Kárpátalján?
– Mint minden Ukrajnában, ez is zavaros. A peresztrojkától számítva eltelt már több mint 30 év, de a közigazgatásban ez a posztszovjet rendszer semmit nem változott. Nem alakult ki rendes önkormányzati rendszer és valószínűleg most sem fog.
A mostani eseményeket egy átmeneti időszaknak gondolom. Szerintem a helyi közigazgatás ilyen átalakítására még sem a közösségek, sem az állam nincs felkészülve, ami óhatatlanul komoly gondokat fog okozni az elkövetkező időkben. Már láthatjuk, hogy a megyei és járási költségvetések felére csökkennek, nehéz megmondani, hogy ennek mi lesz a következménye.
A KMKSZ vezetésében mi úgy láttuk, hogy az lenne előnyös, ha minél nagyobb kistérségek jönnének létre, amelyek lehetővé tennék a szükséges fejlesztések megvalósítását. Viszont a helyiek a legtöbb körzetben nem így látták, mi pedig nem tehetünk mást – teljes erőnkkel támogatjuk azt, amit helyben akarnak. Vannak támogatott jelöltjeink a választásokon, a győztesekkel pedig együtt kell majd működnünk a közösség érdekében.
Ezek a választások egyébként átmenetiek, hisz a jövő év őszén megint önkormányzati választások lesznek, arra kell majd komolyabban felkészülni az addigra kialakuló új helyzetben.
– Hozhat-e számunkra, kárpátaljai magyarok számára pozitív változásokat a mostani önkormányzati reform?
– Az elnök által benyújtott törvény nem hoz számunkra pozitív változást. Ukrajnában most is azt figyelhetjük meg, hogy beszélnek a demokráciáról, önkormányzatiságról, európai irányultságról, azonban a cselekedeteik ezúttal is a centralizáció és az önkény irányába hatnak. Ez a törvény is ilyen, nem tudhatjuk még, hogy később mennyire fog átalakulni. Veszélyes kérdésekhez nyúl hozzá azáltal, hogy módosítani kívánja az Alkotmányt, és a megyék felsorolását megszünteti. Tehát ennek értelmében a megyehatárok átalakulásáról is szó lehet, ami a jelenlegi, viszonylagos stabilitást is megbonthatja. A törvény által bevezetni kívánt prefektusrendszer is aggályos. Hisz az elnök által kinevezett prefektus az önkormányzat bármelyik döntését felfüggesztheti bírósági határozat nélkül, feloszlathatja az önkormányzatot, és a megválasztott vezető helyett elnöki megbízottat nevezhet ki, ami soha nem látott centralizációt jelent. Ezzel együtt megszünteti a megyei adminisztrációkat, a megyei tanács végrehajtó bizottságot választ, aminek köszönhetően a felelősség a megyei tanácsoké lesz, míg a valós hatalom nem.
Egyelőre nem tudjuk, hogy a tervezett járások (povitok) milyen jogkörrel rendelkeznek majd, de logikus lenne, hogy legyen egy ilyen Beregszász központú közigazgatási egység is, aminek érdekében már tettünk is lépéseket. Ezért mi küzdeni fogunk, de már látható, hogy ezt is egy olyan kontextusba próbálják belehelyezni, amely nem a józan ész határain belül van. Mindenfajta mitikus ellenérveket, szeparatizmust és egyebeket lehet ezzel szemben máris hallani. Logikus lenne, ha lenne egy ilyen járás, amiért mi küzdeni fogunk. Meglátjuk, hogy végül milyen eredményeket tudunk majd ebben az ügyben elérni.
– A világban zajló folyamatok és Magyarország határozott kiállása hozhatnak-e számunkra pozitív változásokat a belátható jövőben?
– A világ és benne Ukrajna is átalakulóban van. Nagyon nehéz megjósolni, hogy mi lesz. Mindenesetre a tavalyi választások azt mutatják, hogy az ország lakossága, és közöttük a kárpátaljai magyarság is elégedetlen azzal, ami volt. Azonban azt is látjuk, hogy a megválasztott új politikai vezetők a tőlük elvárt változásokat nem hajtották végre, a kárpátaljai magyarság által elvártakat sem. Mi a saját érdekeink mellett minden körülmények között ki fogunk tartani, legjobb tudásunk szerint igyekszünk azokat a feladatokat ellátni, amellyel megbízott bennünket a kárpátaljai magyarság, és továbbra is bízunk abban, hogy a helyzet változhat.
December 6-án munkalátogatásra Kárpátaljára érkezett Hanna Novoszad, Ukrajna oktatási és tudományos minisztere, aki Ungváron a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal tanácstermében találkozott a kárpátaljai magyar közösség érdekvédelmi szervezeteinek vezetőivel. A megbeszélés fő témája az Oktatásról szóló ukrajnai törvény 7. cikkelyének implementálása és a Velencei Bizottság ajánlásainak teljesítése volt.
A megbeszélésen jelen volt Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövete, Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja, Olha Travina, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese és Hanna Szopkova, a megyei oktatási főosztály igazgatója.
A zárt körű találkozót követően Brenzovics László elmondta, hogy az álláspontok lényeges kérdésekben nem közeledtek.
– A miniszter asszony szerint az a folyamat, amely arra irányul, hogy fölszámolják a kisebbségi oktatást mint olyat, befejezett tény. A törvényen nem kívánnak változtatni, és ezt az Alkotmánybíróság döntése értelmében véglegesnek tartják. A nézeteltérés abban is fennáll, hogy az ő meglátásuk szerint már 90 százalékban teljesítették a Velencei Bizottság ajánlásait, amiért kötelezettséget vállaltak, azonban szerintünk ez koránt sincs így. Az álláspontok eléggé merevek ebben a kérdésben: a kárpátaljai magyarság nem kívánja feladni az évszázados jogát az anyanyelven történő oktatáshoz – hangsúlyozta Brenzovics László és elmondta, hogy próbáltak néhány praktikus kérdést felvetni, amelyek most érintik a kárpátaljai magyar oktatást, a tantervekkel, a tankönyvekkel, szótárakkal kapcsolatos kérdéseket, amelyek akut módon nincsenek megoldva. – Volt értelme találkozni, hiszen tárgyalni kell, és reméljük, hogy folytatni lehet ezt a tárgyalást. A mai tárgyalásoknak a fő konklúziója az, hogy a jelenlegi politikai helyzetben, amelytől sokan azt várták, hogy a hatalomváltással, Volodimir Zelenszkij államfővé választásával, a Nép Szolgája párt parlamenti többségével a magyar oktatás súlyos problémái megoldást nyernek, nem történt meg.
Orosz Ildikótól megtudtuk, hogy az oktatási és a nyelvtörvény kapcsán a minisztériumhoz írt valamennyi levél nyomtatott változatát, valamint a szövetség által beküldött módszertani javaslatokat összegyűjtötte és átnyújtotta Hanna Novoszadnak, mivel nem volt biztos abban, hogy a korábbi tárgyalások anyagai, a módosítási javaslatok az oktatási miniszter rendelkezésére állnak. Egyébként a minisztérium munkatársaként Novoszad 2017 óta jelen volt a találkozókon. A KMPSZ elnöke röviden összegezve a tárgyalás eredményét, kijelentette:
– Keleten a helyzet változatlan. Az a gond, hogy nincs meg a politikai akarat, hogy megértsék, kisebbségi jogokat vettek el. A miniszter asszony az Alkotmánybíróságra hivatkozik, de mi ezt nem fogadjuk el, hiszen több mint 150 éves jogunktól fosztottak meg. Ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy mindenki anyanyelvén tanulhasson az érettségiig – emelte ki a KMPSZ elnöke és kitért arra, hogy bizonyos részletkérdésekben (az anyanyelv és idegen nyelv oktatására szánt órák száma, a nemzeti identitást erősítő tárgyak bevezetése, bizottság létrehozása a kárpátaljai magyarok képviselőjének részvételével, stb.) próbálnak megegyezni.
– Ha elindul egy konstruktív munka, ahol partnerként fognak kezelni bennünket, nem pedig lekezelően, kioktatólag, hanem jogokkal rendelkező állampolgárként, akkor lehet előrelépés. Én ezt ma még nem tapasztaltam. Reméljük, hogy szakmai és gyakorlati kérdésekben történik valamilyen pozitív fejlemény – összegezte Orosz Ildikó.
Zubánics László kifejtette:
– A mi álláspontunk nem változott, ugyanúgy ragaszkodunk azokhoz a jogokhoz, amelyek az anyanyelven való oktatást, nem pedig az anyanyelv oktatását állítja a középpontba az általános és a közfokú oktatásban egyaránt. Közös álláspontot képviselünk abban, hogy oda kell figyelni a nemzeti kisebbségek ajánlásaira, hiszen mi is abban vagyunk érdekeltek, hogy az államnyelv megfelelő szintű elsajátítása a középfokú oktatásból kikerülő gyerek esetében maximális legyen. Ehhez azonban a feleknek nem a siketek és vakok játékát kell játszani, hanem a konstruktív javaslatokat mindenképp figyelembe kell venni – zárta gondolatait az UMDSZ elnöke.
A KMPSZ, KMKSZ és UMDSZ vezetői nyílt levelet nyújtottak át a miniszter asszonynak a magyar nyelvű tankönyvkiadás jövőjét illetően.
