Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint van lehetőség arra, hogy Oroszországot békére kényszerítsék – írja az RBC Ukraine.
Oroszországot a béke felé kell terelni. Ennek kulcsa Európa és az Egyesült Államok egységes fellépése, beleértve a szankciókat és a vámokat – foglalta össze Zelenszkij.
Arról is beszélt, hogy a közelmúltban milyen találkozókon vett részt, illetve megjegyezte, hogy összesen 26 ország jelezte már a szándékát, hogy részt venne egy békemisszióban Ukrajnában. Hangsúlyozta viszont, hogy a megoldást ki kell kényszeríteni Vlagyimir Putyinból, ennek pedig az eszköze az egységes fellépés lehet. Kifejtette, hogy Moszkva jelenleg igyekszik minden béketörekvést elutasítani, illetve törekszik a háború elhúzására.
A szigorú szankciók és vámok – az európai és amerikai erőfeszítések együttes alkalmazása – kulcsfontosságú ehhez. Nem maradhat lehetőség Oroszország hadigépezetének finanszírozására. Ezután még több transzatlanti munka következik annak biztosítására, hogy a nyomás valóban kézzelfogható legyen – fejtette ki.
Az ukrajnai békemegállapodás lehetősége 2025-ben Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépését követően többször is közelinek látszott, leginkább augusztusban kerültek ehhez közel a felek, ekkor Putyin és Trump Alaszkában találkozott, majd nem sokkal később az amerikai vezető Zelenszkijt is fogadta. Hiába voltak reménykeltőek a nyilatkozatok, lényegi előrelépés még nem látszódik. Az egyik legnagyobb vita a biztonsági garanciák és a területi kérdések körül alakult ki. Moszkva nem akar külföldi katonákat látni Ukrajnában egy esetleges béke után sem, míg Kijev ezt szeretné elérni. Az oroszok szeretnék az egész Donbaszt megkapni, ám az ukránok arra mutatkoznak egyedül nyitottnak, hogy a jelenlegi frontvonalakat „befagyasztják”.
Our group of specialists has begun deploying a mission in Denmark to share Ukraine’s experience in countering drones. Our guys arrived to take part in the joint exercises with partners, which could become the foundation for a new system to counter Russian and any other drones.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 30, 2025
Ukrajna és Oroszország már rég kivonta a nehézfegyvereit frontvonalról 10 kilométeres távolságra, vagyis valójában már létezik az ütközőövezet – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványnak arra a cikkére reagált, amely szerint az európai vezetők fontolgatják egy békemegállapodás részeként egy ütközőzóna létrehozásának lehetőségét az ukrán és az orosz csapatok között.
„Ezt már többször is hallottam az európaiaktól és amerikaiaktól. Csak azok 40-50-60-as ütközőövezetet javasolnak, akik nem értik a mai háború technológiai hátterét, sőt, hallottam egy 100 km-es javaslatot is. Ez egy teljesen más történet. Ma nehézfegyvereink vannak, és ezek több mint 10 km-re vannak egymástól, mert mindent eltalálnak a drónok. Ezt az ütközőzónát én holt zónának hívom, egyesek szürke zónának, és már létezik” – jegyezte meg az elnök.
Zelenszkij tisztázta, hogy ha Oroszország azt akarja, hogy az ukrán hadsereg nagyobb távolságra legyen, az orosz katonákat visszavonhatja az ideiglenesen megszállt területek mélyére. Elmondása szerint most a drónok gyakorlatilag mindent felégetnek, így minden nehézfegyvert már rég kivontak a frontvonalról. „Nézzük csak az orosz hadsereg élvonalát, ahol páncélozott járművek, tankok vannak – nulla, semmi sem maradt, senki sem halad előre, mert mindenki veszíti a felszerelését éjjel-nappal, bármikor. Ezért ez csak felesleges beszéd” – magyarázta.
A csapatok kivonásáról a minszki folyamat során kellett megállapodni, de akkor egy teljesen más háború zajlott. Ugyanakkor a katonák kivonása a két országból nem vezetett semmire – mutatott rá az ukrán elnök.
A Politico szerint az európai tisztségviselők asztalán egy olyan béketerv is szerepel, amely 40 kilométeres ütközőzónát hozna létre, ahol európai békefenntartók állomásoznának. A tisztviselők nem értenek egyet abban, hogy milyen mély lehetne a tényleges zóna, és az sem világos, hogy Kijev elfogadná-e a tervet, mivel az valószínűleg területi engedményekkel járna. Az Egyesült Államok, úgy tűnik, nem vesz részt a pufferzóna-tárgyalásokon.
Az a tény, hogy egy Ukrajnán belüli földsáv lezárásával játszadoznak, a NATO-szövetségesek kétségbeesett vágyát jelzi a negyedik évéhez közeledő háború megoldására. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem mutatott szándékot a harcok leállítására. Moszkva csütörtökön különösen heves támadást indított Kijev belvárosa ellen, legalább 19 ember halálát okozva és az Európai Unió irodáit megrongálva.
A felosztás történelmi jelentőségű. Az európai diplomaták tartózkodnak attól, hogy az Észak- és Dél-Korea közötti megosztottsághoz hasonlítsák, inkább Németország hidegháború alatti kettéosztásához hasonlítják.
Putyin és más orosz vezetők azt mondták, hogy olyan pufferzóna létrehozásán dolgoznak Oroszország és Ukrajna határán, amely nagyobb távolságot teremtene Moszkva és az ukrán tüzérség, valamint a drónok között. A javaslat részletei azonban nem láttak napvilágot.
A határőrséghez szükséges katonák száma szintén aggodalomra ad okot.
Az illetékesek 4–60 ezres katonai létszámról beszélnek. Az egyes országok azonban még nem tettek semmilyen kötelezettségvállalást, Donald Trump elnök pedig elállt az esetleges amerikai csapatok küldésétől. A NATO már most is küzd egy 300 ezer katonás reagáló erő felkészítésével, hogy megvédje a szövetség keleti szárnyát egy jövőbeni orosz támadástól. Egy esetleges békefenntartó erő kettős szerepet töltene be: járőrözne a demilitarizált övezet közelében, miközben ukrán csapatokat is kiképezne – állítja két diplomata.
Az ütközőzónáról szóló javaslat nem merült fel a NATO védelmi főnökeinek hétfői videókonferenciáján – nem is csoda, hiszen maguk a NATO-tagországok is megosztottak a kérdésben. Két európai illetékes szerint valószínűleg francia és brit erők alkotják majd a külföldi csapatok magját.
Mégsem lesz olyan egyszerű az orosz–ukrán háború lezárása, mint hittük. Vlagyimir Putyin egy fontos kérdésben nem hajlandó engedni, így nem közelednek az álláspontok. Bár Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai csúcstalálkozója után reménykedni lehetett, hogy közeledtek valamelyest az álláspontok, most úgy tűnik, még sincs annyira közel az orosz–ukrán háború vége. Oroszország szerdán elutasította annak a lehetőségét, hogy európai békefenntartó erők menjenek Ukrajnába a háború lezárása után. A Politico szerint ez éles fordulat ahhoz képest, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke korábban arról beszélt, hogy Putyin elfogadna egy ilyen megoldást a békemegállapodás részeként.
Friedrich Merz német kancellár úgy véli, hogy az ukrajnai háború lezárására irányuló diplomáciai erőfeszítések továbbra is komoly nehézségekbe ütköznek, hozzátéve, hogy a béke még messze van – számolt be az rbc.ua hírportál a Die Presse című osztrák lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Merz a CDU pártkonferenciáján azt mondta, hogy Németország és az Európai Unió soha nem tett „jelentősebb diplomáciai erőfeszítéseket, mint amilyeneket az elmúlt három hétben” (utalva az ukrajnai háborúval kapcsolatos helyzetre).
„Kérem, senki ne mondja ma, hogy csak a fegyverszállításról tárgyalunk” – mondta a német kancellár. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az esetleges ukrajnai béke türelmet igényel. Hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetője nyilatkozatainak fényében mindenki számára világosnak kell lennie, mennyire „nehéz” lesz a feladat a következő hetekben, ha nem hónapokban.
„Megtettük az első lépéseket. De hadd mondjam el: egy tíz kilométeres szakaszon vagyunk, és valószínűleg már 200 métert megtettünk. Mindenesetre jó irányba haladunk” – mondta Friedrich Merz.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Friedrich Merz német kancellár úgy véli, hogy az ukrajnai háború lezárására irányuló diplomáciai erőfeszítések továbbra is komoly nehézségekbe ütköznek, hozzátéve, hogy a béke még messze van. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1756062000 [modified] => 1756053842 ) [title] => Merz: az ukrajnai béke felé mindössze 200 métert tettünk meg egy 10 kilométeres úton [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=160772&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 160772 [uk] => 160777 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 160773 [image] => Array ( [id] => 160773 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/merz-2.jpg [original_lng] => 26131 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/merz-2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/merz-2-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/merz-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/merz-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/merz-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/merz-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/merz-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1756048033:3 [_thumbnail_id] => 160773 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3139 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 391482253000 [_oembed_65f39487978d89347d1918ef04197098] =>
HISTORIC PEACE BETWEEN THAILAND & CAMBODIA.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
A NATO szerint túl korai külföldi kontingens Ukrajnába telepítéséről beszélni, ez a kérdés még korai szakaszban van – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Giuseppe Cavo Dragone tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke Corriere della Sera című olasz lapnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint, amikor az ukrajnai külföldi kontingensről kérdezték, a NATO-tábornok így válaszolt: „Ez egyelőre korai.” Hozzátette: „Tudjuk, hogy a kontingensek kérdését egyes országok felvetették, talán kétoldalú alapon. De, ismétlem, ez még gyerekcipőben jár.”
A NATO katonai bizottságának elnöke megjegyezte, hogy a politikusok által felvázolt biztonsági garanciáknak meg kell határozniuk a kontextust. Például a helyszínen ki dönti el, hogy történt-e megállapodás megsértése, ki dolgozza ki a katonai erő alkalmazásának szabályait, hogy a kontingensnek csak megfigyelést kell-e végeznie, vagy meg is kell-e védenie magát, és milyen fegyverekkel – vázolta Giuseppe Cavo Dragone.
I’ve just spoken with the Estonian PM @KristenMichalPM about the Russian air space violation today. NATO’s response under Eastern Sentry was quick and decisive.
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
A brüsszeli lap szerint csak azért vesznek részt a találkozókon az európaiak, hogy meggyőzzék Trumpot: Putyin nem akar megegyezni. Az EU vezetői meg vannak róla győződve, hogy a tárgyalások nyomán nem lesz béke Ukrajnában.
A Politico arról számolt be, hogy európai vezetők nem hiszik, hogy Vlagyimir Putyin komolyan gondolja a békét, ezért stratégiájuk az, hogy kedvében járnak Donald Trumpnak és dicsérik, amíg ő is ugyanerre a következtetésre jut, és rájön, hogy keményebbnek kell lennie a Kremllel szemben.
Az európai oldal szerint ez egy mindenki számára előnyös megközelítés. A terv az, hogy leleplezzék az orosz vezető blöffjét, és miután nem lesz béke Ukrajnában szigorúbb szankciókért lobbizzanak.
„Gondolom-e, hogy Putyin elnök békét akar? A válasz nem. Ha a legmélyebb meggyőződésemet akarja hallani: nem. Gondolom-e, hogy Trump elnök békét akar? Igen” – mondta Macron, mielőtt Washingtonba indult, ahol csütörtökön csatlakozott a tárgyalásokhoz. „Nem gondolom, hogy Putyin elnök békét akar. Szerintem Ukrajna kapitulációját akarja. Ezt javasolta.”
Az Oroszország és Ukrajna közötti esetleges csúcstalálkozó előkészületeinek keretében Európa vezetői kedden sürgősségi megbeszéléseket tartottak, hogy megvitassák válaszlépéseiket és megosszák a Fehér Házban előző nap folytatott tárgyalásokon szerzett információkat. A Politicónak nyilatkozó öt diplomata szerint, az elnökök, miniszterelnökök és nagykövetek nagy többségükben Macron álláspontját osztották.
Mély szkepticizmust fejeztek ki azzal kapcsolatban, hogy a Kreml jóhiszeműen tárgyalna, de optimisták voltak abban, hogy Washington megbünteti Oroszországot, ha Putyin bizonyul a béke legnagyobb akadályának.
„Egyértelmű, hogy ha olyan helyzetbe kerülünk, hogy Putyin bebizonyítja, nem akarja befejezni a háborút, az Trumpot cselekvésre kényszeríti, és megerősíti a szankciók bevezetésének indokait” – mondta egy diplomata, aki kedden részt vett az Európai Tanács virtuális ülésén.
Az európaiak a következőkre számítanak: a béketárgyalások sikertelenek lesznek, Amerika szankciókat vet ki és a szankciók segítségével az ukránoknak kedvező béke születik.
Az európaiak az amerikai szankciók nyomását kulcsfontosságúnak tartják a diplomáciai folyamatban, és sokan úgy vélik, hogy Putyint csak azután kényszerítették rá, hogy Alaszkában tárgyaljon Trumppal, miután Washington magas vámokat vetett ki Indiára, amiért az ország Oroszország gazdasági életének vérét jelentő olajat vásárol. A következő drámai lépés az lenne, ha hasonló szankciókat vezetnének be Oroszország és Kína közötti rendkívül fontos kereskedelem korlátozására.
Egy második diplomata megerősítette a Politicónak, hogy a szövetségesek örömmel támogatják az amerikai kezdeményezést a fegyverszünet közvetítésére, nem azért, mert feltétlenül úgy gondolják, hogy működni fog, hanem „mert ez egyértelműen próbára teszi Oroszország szándékait”.
A Kreml kitérő választ adott a következő diplomáciai fordulóra. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva nem utasítja el a tárgyalásokat Ukrajnával, de ragaszkodott ahhoz, hogy minden csúcstalálkozót „lépésről lépésre, fokozatosan, a szakértői szintről indulva, majd az összes szükséges szakaszon keresztül” kell előkészíteni. Putyin még egy javaslatot is tett egy oroszországi csúcstalálkozóra, de ezt az ötletet azonnal elutasították.
„Oroszország beleegyezett, hogy otthont adjon vagy részt vegyen egy kétoldalú csúcstalálkozón Zelenszkijjel… Eközben a [média] hírei alapján úgy értem, hogy az orosz fél most másképp értelmezi ezt” – mondta egy német tisztviselő.
„Az elkövetkező hetekben kiderül, hogy Putyin elnök mit szándékozik tenni… Lehetséges, hogy nem akar megállapodást kötni” – nyilatkozta Donald Trump a Fox Newsnak.
„Remélem, hogy Putyin elnök jó szándékú lesz, mert ha nem, akkor nehéz helyzet áll elő” – tette hozzá.
[type] => post [excerpt] => A brüsszeli lap szerint csak azért vesznek részt a találkozókon az európaiak, hogy meggyőzzék Trumpot: Putyin nem akar megegyezni. Az EU vezetői meg vannak róla győződve, hogy a tárgyalások nyomán nem lesz béke Ukrajnában. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1755709860 [modified] => 1755700641 ) [title] => Az európaiak nem hisznek abban, hogy véget ér az ukrajnai háború [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=160295&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 160295 [uk] => 160269 ) [trid] => vik3255 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 160270 [image] => Array ( [id] => 160270 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/224098-1-large.jpg [original_lng] => 123245 [original_w] => 1140 [original_h] => 704 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/224098-1-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/224098-1-large-300x185.jpg [width] => 300 [height] => 185 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/224098-1-large-768x474.jpg [width] => 768 [height] => 474 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/224098-1-large-1024x632.jpg [width] => 1024 [height] => 632 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/224098-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 704 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/224098-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 704 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/224098-1-large.jpg [width] => 1140 [height] => 704 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1755689850:12 [_thumbnail_id] => 160270 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2642 [_algolia_sync] => 383479658000 [_oembed_65f39487978d89347d1918ef04197098] =>
HISTORIC PEACE BETWEEN THAILAND & CAMBODIA.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
For far too long, ideologues in Europe have led organized efforts to coerce American platforms to punish American viewpoints they oppose. The Trump Administration will no longer tolerate these egregious acts of extraterritorial censorship.
A cseh államfő szerint a békefolyamat még csak az elején jár, ezért óvatosabban kell kezelni a várakozásokat. Petr Pavel hangsúlyozta, hogy Ukrajna ügyében nem szabad illúziókat kergetni, és a tárgyalások menetét inkább konkrét eredmények alapján kell értékelni.
A világ vezető politikusainak tárgyalásai az ukrajnai háborúról még csak az elején tartanak, ezért szükséges tompítani az elvárásokat – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő kedden a Prágától nyugatra fekvő Lány településen újságírókkal találkozva. Az elnök szerint a rendezés érdekében továbbra is erős nyomást kell gyakorolni Oroszországra.
Valószínűleg mindnyájan azt szeretnénk, hogy a tárgyalások mihamarabb megállapodáshoz vezessenek a háború befejezéséről és Ukrajna újjáépítéséről. Tekintettel arra, hogy még csak a folyamat kezdetén vagyunk, tompítani kellene az elvárásokat és inkább a konkrét eredményekre figyelni – mondta Petr Pavel. Pavel emlékeztetett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már belegyezett a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozóba, de Moszkva ezt még hivatalosan nem erősítette meg.
Csak ezt követően lehet kiértékelni, hogy a tárgyalási folyamat a gyors békéhez vezet, vagy újabb időszerzésre kell számítani különféle előnyök megszerzése érdekében – fejtette ki az elnök. A cseh államfő szerint ha Európa és az Egyesült Államok összehangolják az Oroszország elleni szankciókat, akkor a folyamat nem fog elhúzódni.
Amennyiben a szankciókat gyorsan feloldanák, akkor Oroszország nem lesz nyomás alatt, s még néhány hónapig is elhúzhatja a harcokat – mutatott rá.
[type] => post [excerpt] => A cseh államfő szerint a békefolyamat még csak az elején jár, ezért óvatosabban kell kezelni a várakozásokat. Petr Pavel hangsúlyozta, hogy Ukrajna ügyében nem szabad illúziókat kergetni, és a tárgyalások menetét inkább konkrét eredmények alapján ... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1755693120 [modified] => 1755687473 ) [title] => Petr Pavel szerint az ukrajnai békére még várni kell [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=160292&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 160292 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 160293 [image] => Array ( [id] => 160293 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel-1.jpg [original_lng] => 71088 [original_w] => 1347 [original_h] => 758 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel-1-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel-1-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel-1-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel-1.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel-1.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pavel-1.jpg [width] => 1347 [height] => 758 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1755676679:12 [views_count] => 1345 [_thumbnail_id] => 160293 [_edit_last] => 12 [_algolia_sync] => 333254198001 [translation_required] => 1 [translation_required_done] => 1 [_oembed_65f39487978d89347d1918ef04197098] =>
HISTORIC PEACE BETWEEN THAILAND & CAMBODIA.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Elérhetővé vált egy békemegállapodás az ukrajnai háború lezárására – közölte hétfőn Donald Trump amerikai elnök európai vezetőkkel és a NATO főtitkárával tartott megbeszélésének sajtónyilvános részén.
Az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy mindenki előnyben részesítene ugyan egy haladéktalan tűzszünetet, ám ő derűlátó, hogy hosszabb távra ható megállapodást érhetnek el.
Sikerült „számos kérdést lefedni” Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott kétoldalú megbeszélésén – ismertette Donald Trump Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Mark Rutte NATO-főtitkár, Emmanuel Macron francia és Alexander Stubb finn elnök, Giorgia Meloni olasz és Keir Starmer brit miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár, valamint az ukrán vezető jelenlétében.
Trump hangsúlyozta, hogy az ukrán vezetővel tartott megbeszélése nyomán sikeresnek ítéli eddig a napot, s következő lépésként megpróbál összehozni egy háromoldalú csúcstalálkozót Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével.
Az amerikai elnök beszélt arról is, várakozásai szerint Putyin elenged további, több mint ezer ukrán hadifoglyot, amint sikerül megállapodni egy háromoldalú találkozóról.
„Azt hiszem, látni fogják, hogy Putyin elnök is nagyon szeretne tenni valamit. (…) Tudom, hogy több mint 1000 fogoly van, és tudom, hogy szabadon fogják őket engedni, talán nagyon hamar”.
Emlékeztetett arra, hogy Alaszkában tartott pénteki találkozójukon az orosz elnök elfogadta, hogy lesznek biztonsági garanciák Ukrajna számára, bármilyen békemegállapodás is szülessen.
„Putyin elnök nagyon jelentős lépésként beleegyezett abba, hogy Oroszország biztonsági garanciákat fogadjon el Ukrajna számára, és ez az egyik legfontosabb pont, amelyet figyelembe kell vennünk, és ezt a tárgyalások során meg fogjuk fontolni” – szögezte le Trump.
„Úgy gondolom, hogy az európai nemzetek fogják viselni a terhek nagy részét. Mi segíteni fogunk nekik” – fűzte hozzá.
Zelenszkij hozzászólásában arról beszélt, hogy az amerikai elnökkel folytatott megbeszélésének kiemelt témái az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák és a humanitárius kérdések voltak.
„Nagyon jó beszélgetés volt, nagyon érzékeny témákról beszéltünk. Az első a biztonsági garanciák (…) Nagyon fontos, hogy az Egyesült Államok ilyen jelzést küldjön, és kész biztonsági garanciákat adni” – közölte az ukrán vezető. Megerősítette, hogy a fogolycserék kérdését is megvitatták.
Friedrich Merz német kancellár tűzszünetet sürgetett, mondván, hogy enélkül nem tudja elképzelni a béketárgyalásokat. „Dolgozzunk ezen, és gyakoroljunk nyomást Oroszországra” – mondta.
Emmanuel Macron francia elnök pedig Trump elnök háromoldalú találkozóra vonatkozó felvetésére reagálva négyoldalú találkozót szorgalmazott az európaiak részvételével.
„Úgy gondolom, hogy ennek folytatásaként négyoldalú találkozóra lenne szükségünk, mert amikor biztonsági garanciákról beszélünk, akkor az egész európai kontinens biztonságáról beszélünk” – érvelt a francia elnök.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn a Fehér Házba látogat elnöksége egyik legjelentősebb találkozójára, a tárgyalások fő célja Ukrajna biztonsági garanciáinak biztosítása és stratégia kidolgozása az Oroszországgal folytatott háború befejezésére – számolt be az rbc.ua hírportál a Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az elnökhöz közel álló magas rangú ukrán tisztviselő azt nyilatkozta, hogy Zelenszkij célja ezen a találkozón egy „produktív békerendezési folyamat létrehozása anélkül, hogy Ukrajnát lehetetlen lépésekre, például csapatkivonásra kényszerítenék” a donyecki és luhanszki területekről.
Emiatt az ukrán elnök kész egy „elfogadható kompromisszumot” kötni a jelenlegi frontvonal mentén, amelyet az ukránok is elfogadhatnak – mondta a tisztviselő. Ahogy a brit újság megjegyezte, egyesek attól tartanak, hogy Zelenszkij kemény álláspontja feldühítheti Trumpot, ami ismét veszélyeztetheti az amerikai katonai és hírszerzési támogatást.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem zárta ki a tűzszünet lehetőségét Ukrajnában az Oroszország és Ukrajna közötti békemegállapodás közvetítésének részeként – közölte a Bloomberg hírügynökég.
Bár Donald Trump a pénteki Putyinnal tartott csúcstalálkozóra tűzszünetet szorgalmazott, a találkozó előtt kijelentette, hogy a végső rendezésre fog összpontosítani. A Bloomberg hírügynökség tájékoztatása szerint Marco Rubio amerikai külügyminiszter most kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem zárta ki a tűzszünet lehetőségét Ukrajnában az Oroszország és Ukrajna közötti békemegállapodás közvetítésének részeként, miközben azzal érvelt, hogy a további szankciók valószínűleg nem kényszerítenék Vlagyimir Putyin elnököt a megállapodás elfogadására.
Rubio az NBC Meet the Press című műsorában elmondta, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett egy olyan megállapodás kidolgozása mellett, amely magában foglalja, hogy „hogyan fognak kinézni a határvonalak”, és azt is, hogy Oroszország elfogadja, hogy Ukrajna „szuverén ország”.
Rubio az alaszkai csúcstalálkozó után megpróbált előrelépést tenni anélkül, hogy jelezte volna, milyen befolyást kíván az Egyesült Államok mindkét oldalon alkalmazni a háborúban, amely Oroszország 2022. februári teljes körű ukrajnai inváziójával kezdődött. Trump a csúcstalálkozó után a Fox Newsnak azt nyilatkozta, hogy arra fogja ösztönözni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy kössön megállapodást Oroszországgal.
Rubio azt mondta, hogy egy teljes békemegállapodás a legjobb módja a háború befejezésének most, függetlenül attól, hogy szükség van-e tűzszünetre útközben. Nos, mi ezt szorgalmaztuk. Sajnos az oroszok eddig nem egyeztek bele ebbe.
Rubio azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok nem enyhített az Oroszországgal szembeni szankciókon, és akár szigorúbb büntetéseket is kiszabhat, ha a tárgyalások elakadnak.
„Így ezek a lehetőségek továbbra is az elnök kezében maradnak” – mondta. Az Oroszországgal való együttműködés szükséges a háború befejezéséhez, „bármilyen ízléstelennek is találhatják ezt az emberek” – mondta Rubio.
Mindeközben az Európai vezetők csatlakoznak Zelenszkijhez a Trumppal folytatott washingtoni utólagos tárgyalásokon, ezzel is kifejezve támogatásukat az ukrán vezetővel szemben, akire egyre nagyobb amerikai nyomás nehezedik, hogy gyorsan békemegállapodást kössön Oroszországgal, amely területek feladását is magában foglalja.
